Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
9544 5| azonban nem múlik, tovább kell várnom. Sokáig tart a dolog. Szerveimet 9545 27| hoznak le rajtuk, messzirõl a városba - a fát kirakják a partra, 9546 16| detektív, ami vagyok, abból a városból, ahol Lohengrin voltam, 9547 17| szikrázó torony is felvillan, a városház aranykupolája. Többet egyelõre 9548 27| Végre távlatból is láttam a városháza arany kupoláját, amit annyit 9549 8| BARLANGVASÚT~A városligeti Angol Parkban tavaly újfajta 9550 15| Állapotom, mintha csak azt várta volna, hogy pontosan megnevezzék 9551 9| keresnek, ott vagyok.~Már vártak. Az orvos reggel ijedten 9552 8| dolgot, hogy egyelõre majd várunk, és figyelünk a sötétben, 9553 24| fejemet mozgatom. Tehát, mint Varus kardját, ezt dobtam a serpenyõbe. 9554 21| egyszerre elhallgatnak. Hideg vas csiklandozza a tarkóm. Aztán 9555 21| átdobnak egy nagyon keskeny, vasalódeszkaszerû asztalra, amihez hozzátolták 9556 4| minden ok nélkül befordulok a vásárcsarnokba - lõdörgök a pultok közti 9557 5| látni akarja Cinit, ha vasárnapra nem hozom fel Bécsbe, abbahagyja 9558 17| folyosóra. A lejáró alatt vasburok, a kerekek nem forognak. 9559 24| napos szülésem. Itt fekszem, vasdoronggal leütve a kocsma elõtt, amibõl 9560 17| ólomszínû éjszakában vörös vasfalak merednek az ablak elõtt. 9561 26| ahogy fülig érõ nagy szám és vaskos orrom biztatóan és szemérmetesen 9562 17| felé, észak felé~Fordul a vasszilánk~Nem tudja visszatartani~ 9563 25| szalad, fordítva, mint a vasút ablakából, ahol ellenkezõ 9564 25| fél óráig tartott az út, vasúton, idáig. Egy száguldó kutya 9565 17| mólók és emelõk és traverzek vasvilága - honnan ismerem? igen, 9566 26| a hatalmas köteg gézt és vásznat, szinte grammonként éreztem 9567 5| siklunk lefelé az éjben, a kis vászon szárnyú gépen - mind a két 9568 3| pályadíjnyertes keskenyfilm kerül a vászonra, gyönyörû felvételek. Igénytelen 9569 26| a kézi tükörben. Könnyû vászonsapka volt rajtam, nagy örömmel 9570 23| van az orrom elõtt, nem vatta és nem géz, krizantém. Oldalt 9571 3| közben, hosszú drótot dugott vattával, ami az Eustach-csövön át 9572 23| éjjeliszekrényen karcsú vázából szökken ki a két krizantém 9573 19| utasítására, hevenyészett vázlatot készített, egy új érzékszerv 9574 24| nem álltak arányban a fent vázolt logikus gondolatmenettel. 9575 13| Sándorkám... végem van... vé... é... é... gem va... a... 9576 23| nem hallgatták meg a védekezésem... rám csapták az ajtót... 9577 7| leleplezett a detektív, nem tudok védekezni, pedig azt hittem, ártatlan 9578 24| illetékességem felsõbb rangjának védelmezésébe. Miután megállapítottam, 9579 17| pirosra festett faházak, véges-végtelen: ez „Sverige”, a dombok 9580 25| határozottan. - Akkor ennek most véget vetünk, éppen elég volt. 9581 22| magyar író, súlyos mûtétet végeznek rajta... hogy is hívják 9582 26| Olivecrona és Söjkvist együtt végezték az ünnepélyes aktust. Behunyt 9583 5| nyomokban sem jelentkezett. Végeztem a dolgom, közben jegyzeteket 9584 13| Elõbb a varázsvesszõvel végezzenek az urak, aztán jövök én 9585 1| utamat operációval együtt végigcsinálni, annak ellenõrzése céljából, 9586 11| komolyan meg van hatva, végigfut emlékein. Velem való találkozásait 9587 20| kell vennem magamon, hogy végiggondoljam a megkezdett sort. A lecke, 9588 9| virágos, ismerõs függönyt, végigheverek a pamlagon, behunyom a szemem. 9589 18| liftbe, leszalad a pincébe. Végighúznak az alagsoron, az egyik szoba 9590 12| ellene: mégis (efféle babonák végigkísérték életemet) az a makacs gyanú 9591 26| cár futárát, aki nem tudja végignézni, hogy édesanyját megkorbácsolják 9592 3| egyszer egy tömegakasztást is végignéztem. Egyik az öt közül, hátam 9593 21| feszülni a fúrónak, különben végigreped a koponya. A mennydörgés 9594 18| ágy kigurul a folyosóra, végigrobog a földszinten, beáll a liftbe, 9595 17| makacskodom, szeretnék végigsétálni még egyszer az Unter den 9596 12| rugdal kifelé és a hangját végigsüvíteni az utcán: „Nesze nektek!... 9597 10| szabadulás vágya nem halt ki végleg hervadt szívébõl, más, elmosódott 9598 11| diagnózissal -, ha aztán ezt véglegesnek vesszük, dönthetünk a teendõket 9599 13| ágyam szélére telepedve. Két véglet alakul ki, a duhaj, nagyhangú, 9600 18| Ferenc császár éppen úgy végrehajtó közege csak, mint egy ártalmas 9601 8| csiklandoz, járat, emelgeti végtagjaimat. Egyre csillapuló szívdobogással, 9602 8| fiú, görcsbe csavarodott végtagokkal, négykézláb: agyát akkor 9603 17| mely komoran sejti, hogy végül minden északra tolódik, 9604 24| tudni. Ami Kerstint illeti, vegye tudomásul, eddig nem akartam 9605 13| nem kell hozzá lélektani vegyelemzés.~Négyen-öten bent üldögélnek 9606 13| teendõ, s ha ez eldõl, hogyan vegyenek rá, óvatosan, hogy a határozatnak 9607 19| Kerstin is velük tartott), vegyes érzéseknek adtam át magam 9608 26| szelíddel és borsossal vegyesen, hogy a humorista is babérhoz 9609 24| TÉR ÉS IDÕ~Vegyítenem kell emlékeimet, környezetemtõl 9610 24| képet (emlék és benyomás) vegyítettem eggyé, hanem az egyszerû 9611 11| lassan és szívósan dolgozik a végzet, odakünn megmozdul az a 9612 9| panaszkodni vagy lázadozni végzetem ellen. Ami pedig a jelképet 9613 24| meg, hogy feküdjek - ezzel végzetesen elvesztette a vitát, tudnia 9614 14| mint ahogy szellemi munkát végzõ embernél megszoktuk. Kétfelé 9615 9| érdekli, õ maga, akárhogy is végzõdik a dolog, úgyis megbûnhõdött 9616 10| ami ezekkel a szavakkal végzõdött, az akkor divatos, borongós-pesszimisztikus-misztikus, 9617 8| nélkül, hogy valaha hasznát veheti, egy tanulságot regisztrál 9618 19| allûrjei. Bár arcát nem vehettem ki, biztosan nagyon vonzó, 9619 12| rendreutasítás helyett egyre vékonyabban és élesebben kacskaringózik 9620 23| óvatosan, mint a vörös, vékonyhéjú narancsot? Megint átvillámlik 9621 4| azonban elmarad a rendesen velejáró gondolat, amit a múltkor 9622 18| is vakultam. Amit látni vélek még afféle álomszövedék 9623 26| genannt~Délután megérteni vélem, miért volt Olivecrona rosszkedvû.~ 9624 26| egy szót, ami nem orvosi vélemény, és nem is szerepel a tudományos 9625 27| és folyékonyan fejezem ki véleményemet az esze tokjáról - ezúttal 9626 19| állapotomról való saját véleményemre nem kíváncsi - egész közönyös 9627 1| világ legszerénytelenebb véleményét fejezi ki, mikor általános 9628 13| sejtelmem sincs róla, mi a véleményük. Ellenben egy reggel mégis 9629 1| Úgy látszik, nemcsak a véleményünkre vonatkozik ez, de élményeinkre 9630 16| Ankara egészen olyan, mint Velence... Biztat, hogy csak menjek 9631 10| füst alatt kivágatta egy veleszületett zsírdaganatát a mellérõl, 9632 27| nem volt Kanaán, aminek vélnéd... Pedig sok millió ember 9633 26| ablakhoz megy. Nem tudja mire vélni a dolgot. Hõsnek tartson, 9634 18| hogy csurgott-e a vér és a velõ a nyitott agyból, hogy nyitott 9635 21| fõszakács velõt tisztít, velõkrokettet készít. Nem, nem, ez ostobaság, 9636 21| a fehér ruhás fõszakács velõt tisztít, velõkrokettet készít. 9637 27| kedves kis Nini, te látni vélted a büszke hajót, ahogy dagadó 9638 5| meresztett szemekkel belérohanni véltem az egek kráterébe, hogy 9639 9| adjatok.~De ahogy az utolsó vendég is kitette a lábát - alkonyodik 9640 9| de ne császkáljon, mikor vendége érkezik, hogy utoljára lássa.”~ 9641 13| tanár úr, talán küldjem ki a vendégeimet? Hát... egy félórára, ha 9642 10| ahogy a tanár, hallgatóknak, vendégeknek lelkesen és gyakorlottan 9643 13| magam veszem fel, hívom a vendéget.~Mint ínyenckedõ szakértõ, 9644 17| megyünk reggelizni. Helyes kis vendéglõ, oldalt kasszafülke, a kasszírkisasszony, 9645 10| Néha a nyugtalan-osztályon vendégszerepel, nem mintha nyugtalankodna, 9646 17| tapintatosan úgy tesz, mintha nem venne észre semmi különöset, örömmel 9647 9| volna, külön-külön, nem vennék észre semmit, de így egy 9648 18| agylebeny volt gyanús... a ventrikulográfia odamutat... húszéves lány? 9649 9| a laboratóriumba, hármas vér- és vizeletvizsgálat lesz, 9650 23| Hát tudja meg, ilyenkor a véráram tágította a vékony ereket - 9651 22| fiziológiai sóoldatot és vérátömlesztést... Egy ember, az uram vércsoportjából, 9652 1| teljesen kigyógyulni.~Recipe verbum - ráolvasás helyett leírás 9653 7| VÉRCSEPPEK A SZEMFENÉKEN~- Hogy érti, 9654 22| vérátömlesztést... Egy ember, az uram vércsoportjából, ott tartózkodik a mellékszobában, 9655 15| hólyag mögött, vagy benne, vérdaganat van, úgynevezett angioma. 9656 23| villamoskéssel.~Most meglátja a vérdaganatot. Ott fekszik, kicsit oldalt, 9657 7| A végén nagy betûkkel a verdikt, az ítélet: „Pangásos papilla, 9658 26| izmaeliták megtalálják a veremben: a vezetõ leküldi fiát, 9659 16| növényzetnek láttam, az a vérerek bonyolult, színes képe, 9660 12| a miniszterelnök. Ekkor véres szemû, duzzadt fráter ugrik 9661 8| most bevert bordákkal és véresre lapított, félig kiütött 9662 11| esti szellõ. Szabatos Gyula vérfagyasztóan udvarias és határozott. 9663 5| gúnyos, közömbös Dunában, vergõdöm, sötét van, nem látom a 9664 5| bírta már, kétségbeesetten vergõdött, megtört szemekkel nézett 9665 17| Ha már itt vagyok. Át is vergõdünk a Friedrichstrassén - éppen 9666 13| felkeresni, „fáj neki a hõst véribe’ látni”. Te vagy az? - kérdem 9667 8| melyet kárörvendõ, keserves verklinyekergés fest alá.~Nem jelentkeztem 9668 23| Reakció-ellenõrzés, mint a többi, a vérmérés és a kérdések. Szaglásomat 9669 21| pászmákban. Utána habot vernek rajta, a borotva már a kopasz 9670 5| A szokásos kopogtatás, vérnyomásmérés és információk után egy 9671 22| villamostûvel... Percenként mérik a vérnyomást... Közben oxigénbelégzést 9672 15| jelentkezõre, mint ahogy Le Verrier jelölte meg pontosan az 9673 26| mosolyogva nézek magam elé, Heine verse jut eszembe, és félhangosan, 9674 1| írónak, akinek nemcsak lírai verseit, de közérdekû gondolatait 9675 17| hogy most már... kamaszkori versem sorai bukdácsolnak hideglelõsen 9676 16| hirtelen...~(Egy ifjúkori versembõl)~~Igen, ez az a vakító fény, 9677 10| egy délelõtt legfrissebb versét, ami ezekkel a szavakkal 9678 3| mindenkinek kalap a fején. Alatta versike „Szédereste” címen. Miféle 9679 22| írtam róla, de aztán egy verssorom jelentkezik, és a költõ 9680 24| hogy kapok barackpálinkát, vérszemet kaptam, és kijelentettem, 9681 9| csecsemõk. Na jó, holnap majd vért nézegetünk, cukorra, egyébre, 9682 20| óra?~- Negyed tíz. Most verte a kilencet.~Valamit levesz 9683 20| hosszú és sovány volt, vérvörös, lobogó üstökkel forgolódott, 9684 7| ugyebár, hogy ezek a... ezek a vérzések... esetleg agydaganatra...~ 9685 18| mûtétbe. Tenyérnyi korongot vés ki a koponyából, a bal halántékon. 9686 8| hallom, valami bajod van - veseizé vagy micsoda.~Gyorsan közbevágok.~- 9687 9| hosszan magyaráz valamit a veséjérõl, õt is megnyugtatom. Egy 9688 3| dologról volna szó - kedvenc vesszõparipámra, a szervek „autonóm” mûködésével 9689 23| saját anyagából, mintát véstek. A minta, elmosódottan, 9690 17| termetû, fehér bóbitás ápolónõ vesz át, levetkõztetnek, és az 9691 13| gyermekkorunk alkonyán, az elsõ veszedelem napjaiban, azóta ismerjük.~ 9692 24| aztán a zûrzavar s keserves veszekedések forrása. Megszoktam; hogy 9693 17| milyen lángoló és tragikus és veszekedett. Elsõ feleségemet, a bársonyszemû, 9694 4| rendelek, szokatlanul sokat veszekszem a szabómmal, végre - elõleget 9695 5| álmomban, tudom, hogy halálos veszélyben vagyunk. De a pilóta sárga 9696 25| mikor már túl voltam a veszélyen.~~A falon nincs tükör, mégis 9697 9| és azon tûnõdöm, van-e vesztenivalóm egyáltalán? Mindentõl eltekintve, 9698 25| valami kis tárgy, hogy nem vesztették-e el? Nem nagyszerû „meglátások” 9699 2| anyámat hatéves koromban vesztettem el, s a mostoha élet korán 9700 9| ezelõtt tûzött ki a szerencsés vetélytárs. Megtörten, céltalanul indulnak 9701 27| egy irgalmas hullám partra vetett, megajándékozva õt a maradék 9702 6| magikából primitív rajzokat vetít a szöveghez, amelyek szó 9703 10| kérõdzést. Mert kérõdzik a vetítõ, nehéz dolga van, húsz év 9704 8| hogy várt rám. Meztelenre vetkõztet, sokáig vizsgál, vagy tízféle 9705 15| Voltak ugyanis, akik zokon vették, hogy kalapskatulyát kért: 9706 23| be, titokban, észre sem vettük, hiszen hivatalosan nem 9707 25| Akkor ennek most véget vetünk, éppen elég volt. Jövök 9708 22| olvassák, gépies pillantást vetve a hirdetõoszlop órájára: 9709 27| türelmesen, míg akad rá vevõ, õk maguk ott laknak a bárkán, 9710 26| megkorbácsolják elõtte. A tatár vezér megvakításra ítéli, a tábori 9711 9| bajom. Úgy teszek, mintha a vezércikk vagy novella érdekelne, 9712 9| megfordul, és szótlanul, vezérkara élén kivonul a szobából.~( 9713 17| ezt se tudtuk volna emelni Vezérünk nélkül”. Nem tehetek róla, 9714 16| nem tárgyal tovább, nem vezet nyomra. Hetykén koccintok, 9715 11| párhuzamosan szaladtak a hosszú vezetékben, most összeérnek, egymásba 9716 10| újak is Móninak hívják, vezetéknevére senki se emlékszik, nem 9717 19| itt dolgozik keményen a vezetése alatt álló klinikán, koponyákat 9718 19| világos, tárgyi szempontok vezetik, az illetõ helyzete, természetben 9719 7| elõbb-utóbb feltétlenül halálra vezetnek, azért a mûtéti beavatkozás, 9720 5| kellett hagynom a társalgást, vezetõm elõttem ült, senki sem látott. 9721 25| a testem hozzá képest vézna és hitvány. Érzem, hogy 9722 6| Nem is élõk ezek, mozgó viaszfigurák, s az illúziót csak fokozza, 9723 6| hogy a bécsi Ravag-nál viaszlemezre fogok beszélni, Pesten, 9724 13| közvetít, Oszkárnak, aki vicceket hoz, és kollégáimat utánozza, 9725 12| egy délelõtt abbahagyom a viccelést, csodálkozva figyelni kezdek. 9726 10| beszélt, mikor meglátogattam, viccelni próbált és hunyorítani, 9727 17| eszmélek, hogy a jókedv és viccelõdési hajlam nem hangulatból jön, 9728 9| Leülök az ágyához, fölényesen viccelõdöm, ahogy egészségesek szoktak 9729 8| semmit. Különben mondaná. Viccelünk, Elza asszony is bejön, 9730 12| mint a rutinié, fölényesen, viccelve. De egy délelõtt abbahagyom 9731 8| alatt széles arcán a pokoli vidámságnak nem is dantei, inkább homéri 9732 14| hogy tanársegéd valamelyik vidéki vagy talán külföldi egyetemen, 9733 11| fordul.~- Mondjad csak... vidékre kocsizom holnap reggel, 9734 17| wird schon... es kann noch vielleicht...” És némi kínos feszengés 9735 22| Szeretnének ott lenni nálam, vigasztalni, mit félsz, te ló, nem lesz 9736 21| dolgozunk, nekem éppúgy vigyáznom kell, mint neki, milliméterek 9737 12| figyelni kezdek, résen vagyok, vigyázok. Megfontolom minden szavam 9738 23| élesen elõrajzolt területet, vigyázott így, titkos elégültséggel, 9739 15| kezem. „Hát szervusz, Cini, vigyázz a házra. Ha önhibámon kívül 9740 23| figyelmeztetésképpen, hogy most még élek, vigyázzanak, hagyják abba. Mert mégis 9741 23| ujjaimmal. Szelíden elhárítja - vigyázzunk, most nem szabad hozzányúlni. 9742 18| Közben intézkedik... Beteget vigyék vissza a röntgenszobába, 9743 12| és imbolyogva felállok.~- Vigyenek a Fiakker bárba. Ma este 9744 6| teszek, megint megállok. Vigyorogva, kérkedõ grimasszal fordulok 9745 20| tudni, õ volt-e az, vagy a vihar.~~Késõ este nyugodtam meg, 9746 27| bukdácsol, kínlódik a kitörõ viharban, hogy szalad zátonyra, hogy 9747 20| s ilyenkor vad, Ossziáni viharokra gondoltam, kavargó örvényekre, 9748 4| egyszer bevallotta, hogy viharos és kalandos életének döntõ 9749 11| útba esik, megkérded, mikor vihetem be holnap.~Nem szívesen 9750 26| kitör.~- Nem hagy békén a viking (csak így hívjuk magunk 9751 26| A következõket üzenem a vikingnek.~S még kissé akadozva és 9752 10| tréfálkoztunk: talán új, az élõk világában ismeretlen valami akart 9753 26| de...~- De?~- De a szeme világát már nem tudja visszaadni.~~ 9754 16| spirálgomolyok, igen, ez a Táguló Világegyetem. Ha egyszer tágul, egyre 9755 11| arcán szellemes, szinte világfias fölény és gúny. Nagy ívben 9756 18| mûtétnél, amit mutat nekem: a világhírû sebész tévedett... No és!... 9757 17| fekete folt, csak a bóják világítanak. Valahol, nagy messze - 9758 17| és milyen gyalázatos a világítás. És hogy ordítoznak a hordárok, 9759 12| Hangosan szidom a rossz világítást utcán, lépcsõházban, szobában, 9760 5| alakultak ki, világszemlélet és világkép, amelyben semmi sem „létezik”, 9761 19| félreérthetõ szóval, „mûvészi világképnek” nevezett igazságkeresõ 9762 18| mást: az agysebészet négy világközpontjának egyike ez a stockholmi. 9763 20| mindent, amire láthatatlan világomban szükségem lehet. Akkor hát... 9764 15| érdeklõdõt az elõszobában világosítanak fel - néha tompított suttogást 9765 27| vagy ha úgy tetszik, egész világrész, amirõl tikkadt szomjúsággal 9766 24| nagyképûek, sejtelmük sincs a világról, más, férfiaktól átmajmolt, 9767 22| kivágott rokkantjai a fák világtársadalmának. Õket a fák érdeklik, megcsonkítva 9768 13| operál és a felszerelése világviszonylatban is elsõ... Szóval, izé... 9769 5| Egyszerre csak, mint a villám, belém nyilallt a nyirkos 9770 23| gyúródeszkán, bámulatos villámmozdulataival, formát kap a lisztkupac, 9771 23| lecsípte, megsütötte az izzó villamoskéssel.~Most meglátja a vérdaganatot. 9772 2| laktunk. Azóta, tudtommal, villamoskocsi van csak, az sem az Egyetem 9773 11| ahogy az elpattanó apró villamosszikra megrezegteti maga körül 9774 22| csodálatos ember...~...igen, villamostûvel... Percenként mérik a vérnyomást... 9775 21| Gyengeség fog el, ugyanakkor villámszerû rémület. Szent Isten, nem 9776 20| bizonytalanul, a kupola villanása volt, reggel. Azóta homály 9777 8| verkli nyekergését nyugtalan villanások váltották fel. Ha az ember 9778 12| Mert a fájás hirtelen, villanásszerûen kiállt.~ ~ 9779 15| gyerekkori, eltemetett tárnából villant át rajtam a bárgyú érzés, 9780 23| halványan izzani kezd, aztán villanva fellángol körülötte a finom, 9781 21| homlokára felcsatolják a kis villanylámpát.~~Nagy csönd. Kicsi szúrások, 9782 9| dõzsöléssé fajul, egymást villanyozzák a vendégek. Tegnapi aggodalmamhoz 9783 7| fémmonokli, amibõl éles villanysugár ugrik át szembogaramba. 9784 19| az agyvelõben teljesít villanyszerelõi szolgálatot.)~~Egyedül maradva ( 9785 18| székekbe, forognak a korongok, villog a tûzsugarú lámpa, kérdeznek 9786 18| kérdezném, amit szûkölve és vinnyogva kérdez tõlem a tudatom küszöbe 9787 23| látható a tollseprõhöz hasonló virágfej. De hogy került ide? Lássuk 9788 9| beteszem, megtapogatom a virágos, ismerõs függönyt, végigheverek 9789 22| délen? Igaz-e, hogy ott már virágzik a cseresznye, ami nálunk 9790 10| legalább tudatosan nem. Egész virgoncan szavalta el egy délelõtt 9791 13| érdeklõdik a telefonon, virtuóz író, egyik kedvencem a stiliszták 9792 11| fiam... szervusz, Jenõ, jól viseld magad...~~A Krupp-mûvek 9793 13| ember. Könnyen és szívesen viselem el a fáradtságot és kimerültséget, 9794 14| Rendkívül választékos, ruhában, viselkedésben. Tökéletesen szabott zakó, 9795 5| és érthetetlennek látom viselkedésem, mint amilyen az elsõ húszéves 9796 18| képzet se. Se jó, se rossz. Viselkedésemen dõl el, rokonszenvesnek 9797 19| adtam külsejérõl, modoráról, viselkedésérõl. A harmadik mondat után 9798 4| hallgatag, titkolódzó, úgy viselkedik, mint húszéves korában, 9799 12| diagnózisom lesz, úgy fogok viselkedni, ahogy illik. Egyelõre beteg 9800 27| százhúsz esztendeje nem viselt háborút - megszokta, hogy 9801 10| kimehessen annak birtokában. Ha visszaadják neki, aláírás nélkül, nem 9802 26| szeme világát már nem tudja visszaadni.~~Óriási a zûrzavar, ami 9803 27| ismeretlen, megmentett az idegen, visszaadta legfõbb gúnyámat, a bõrömet, 9804 6| felé megyünk, nyugtalanul visszabandzsítok - a „doktor úr” lustán, 9805 26| ez az, amit már nem lehet visszacsinálni? Az elfajulás most már elvégzi 9806 10| Laci, tudja, hogy bolond, visszaél ezzel, és ebbõl az állapotából 9807 23| mikor éjszaka az ember végre visszafordítja a képzeletében megfordult 9808 1| bennem?) valóságban átléptem, visszafordulásom után egy sereg pillanatfelvételt 9809 18| kanyargós folyosókon át visszagurítanak. Istenem, húsz órája élek 9810 10| szemkibökés, mert a rémülten visszahõkölõ áldozat látványa akkor is 9811 21| hamutálca szélére, mikor visszahoztak. Aztán gumikesztyût húznak 9812 19| befejezetlen érzés, ahogy visszaidézni próbáltam képét, oldalt 9813 25| többnyire elhallgat, és én visszakanyarodom a sínek közé, loholok tovább - 9814 9| köpenyes orvos ballag lassan, visszakapom az ajtót. Mikor egész csönd 9815 18| nem értek egy kukkot se.~Visszakerülök a szobámba, leveleket nyújtanak 9816 12| utca szélén, és köszönettel visszaköpi a csodálatos ajándékot, 9817 9| pezsgõ. A kórházi ebédet visszaküldjük, újabb látogatók érkeznek, 9818 8| kacajával. Egy fényképre sokszor visszalapoztam: teljesen csonttá aszott 9819 17| szembeni szállodába, én visszamaradok borotválkozni, csak menjen, 9820 17| órára Trelleborgban leszünk. Visszamászom a kabinba, de már nem tudok 9821 5| ma már nem lesz több, visszamehetek a kávéházba. A társaság 9822 5| A STRUCC VÉDEKEZIK~Ha visszanézve, mostani eszemmel gondolok 9823 2| nagy sikert ért el. Gyorsan visszapisszentettem a telefonosfiút, no hiszen, 9824 13| Körülményesen megtörli a készüléket, visszarakja a kazettába.~Szembefordul 9825 11| minden szót hajlandó volna visszaszívni, az elsõ ellenvetésre. Úgy 9826 21| Elõtérbe akar tolakodni, visszaszorítom, fáj.~~Nem, az agyvelõm 9827 20| volna megnevezni - most, visszatekintve, kimondok egy szót: pátosz. 9828 22| szeretné mondani nekem, ha visszatérek, meg is mondja. (Még betegen 9829 25| vagyok.~Ezek azonban csak visszatérõ állapotok, az ébrenlét ritka 9830 2| vontatnak.~Talán teherautó volt. Visszatértem a titokzatos közmondáshoz.~ 9831 26| mámora és boldogsága hát visszatértetek hozzám? Úgy köszöntlek benneteket, 9832 7| pompásaknak hittük. S mikor visszatérünk felnõtt életünkbe, nem az 9833 7| szemen két és fél dioptria”.~Visszateszem a leletet a feltépett borítékba. 9834 18| nyugodtan bevarrja a burkot, visszateszi a kivágott csontkorongot... 9835 21| már, a bõnye, tarkómon, visszaugrott. Hallom, ahogy a trepan 9836 23| késõbbi képsornak, ami aztán, visszavetülve az idõben, ideékelõdött. 9837 6| nincs üres ágy, majd délután visszaviszik. Félénk, de jókedvû, környezete 9838 9| orvosok hazamennek vagy visszavonulnak. Néptelenné válnak a széles 9839 26| ami a váratlan robbanásra visszhangzik bennem. Eleinte nem ismerem 9840 15| örök reménység, hogy mégis visszük talán valamire. Ha Isten 9841 16| csatornába. Nem, odaát figyelnek. Viszem tovább, keservesen.~Nagyon 9842 11| A fölényes, remek sebész viszi a szót, példákat idéz, széles 9843 22| fülkébõl látom, épp most viszik azt az embert... igen, igen... 9844 6| tébolydáról, ami gyermekkoromban viszolygással töltött el, és ahol minden 9845 17| Németországban. Különös így viszontlátni, kerek huszonöt esztendõ 9846 3| ezzel, hogy a mûvészet, viszonylagosan, valami beteges állapot, 9847 27| beszélgetés után kezdem kevésbé viszonylagosnak érezni nyugalmukat. Ez a 9848 11| elismerésnél és becsülésnél is, viszonzása egy elemezhetetlen vonzódásnak. 9849 11| nagysikerû színésznõ kis vitáját élvezem éppen - az egyik 9850 19| önmagammal nincs és nem lehet vitám. Ahogy fenti sorokat átolvasom, 9851 24| végzetesen elvesztette a vitát, tudnia kellett volna, hogy 9852 23| figyelés közben megálltam, és vitatkozni kezdtem magammal. Ugyan. 9853 13| a jövõrõl, tréfálunk és vitatkozunk, sejtelmem sincs róla, mi 9854 23| Rettentõ ez a tartalom. Kik vitáznak itt, kik veszekednek és 9855 13| nem menne simán. Mintha vitáznának fölöttem, mintha a rendkívüli 9856 5| tanár úrhoz, akivel sokat vitáztunk valamikor valláserkölcsi 9857 27| büszke hajót, ahogy dagadó vitorláival szeli a felhõk szövetét, 9858 27| lent a vízen enyelgõ najád. Vitorlák és motorcsónakok szeldelik 9859 27| megszerettem a kék és sárga vitorlákat, faragott szentekkel elöl: 9860 26| gyönyörû kertekrõl és színes vitorlákról és tarka hidakról, amiket 9861 17| hiszen a feleségem magával vitte. Csüggedten mászok tovább 9862 16| menni, a régi parlamentbe vitték, dehogy, ez a központi bizottság 9863 5| mentem el a fülészhez, nem is vittem vissza a leletet, egyébként 9864 24| csakugyan búvár lennék, nyakig a vízben, aki tüstént visszamerül 9865 21| területet. Nem hallom a vízcsobogást, pedig a tanár ilyenkor 9866 27| áthajolva a korláton, a kék vizekbe, olyan nyugodtan. Eleinte 9867 9| laboratóriumba, hármas vér- és vizeletvizsgálat lesz, itt vannak a palackok.~ 9868 13| nyomás. Ezüstkenõcsöt ír fel, vízelvonót, ezzel egy hétig kenni kell 9869 4| harcsák rózsaszín húsa dagad a vizes deszkán. Sokszor hittem 9870 6| ráncos, petyhüdt, koraérett. Vizesborogatás a homlokán, a szeme csukva, 9871 6| kehesen, mint egy öreg ember.~~Vizesen, köhécselve szállunk ki 9872 3| kerekeit. Cini unja a dolgot, vízipólóról beszél, és hogy magasugrásban 9873 20| volt a szobában, a délutáni vizit folyamán. Pár közömbös szót 9874 10| Egyik ilyen szokása, hogy a vizitelõ orvos körül lebzsel, türelmesen, 9875 10| köszönte meg, de a következõ vizitnél feleségem észrevette, hogy 9876 9| ez az elõírás. Az elsõ vizitre várva lapokat kérek, mérgelõdve 9877 18| bentlakó német orvossal, vizitútján, benyit Söjkvist asszisztens 9878 9| pontosan meg is felel a vizsgálati fogságnak, amivel az õrizetbe 9879 12| kivágok, hallgatnak és tovább vizsgálnak. Késõbb tudtam meg a diagnózisból, 9880 18| engem éppen úgy meg fognak vizsgálni, mint akármilyen beteget, 9881 16| lett a... mégis át kell vizsgálnom a szekrényeket és az ásványokat 9882 7| idegenné váltam volna. A vizsgálóbíró nézhet így, mikor jó barát 9883 18| másikat.~Ezeknek a föld alatti vizsgálótermeknek is inkább érzem, mint látom 9884 21| doktorokkal. Az elõszobában, míg vizsgáltak, bizonyára rágyújtott egy 9885 6| hogy félek. Hangulatomat vizsgálva, megtalálom a nyugtalanság 9886 1| élesen érzem - mindig a vizsgától való drukk adta kezembe 9887 1| ismeretlen bizottság elõtt, vizsgáznia kell halála után. Öntudatlanul - 9888 16| el ne felejtsem, hiszen vizsgáznom kell, talán már holnapra 9889 25| kutya, valami átmenet a vizsla és a dán dog között. De 9890 17| tegnap akartam mondani. Jegy, vízum, pénz - minden rendben van? 9891 21| nyakcsiptetõjében. Lefelé meredve vödröt látok az arcom alatt, feneke 9892 16| koponyákat, és gurítják le, a völgybe. Kupacok alakulnak, némelyik 9893 22| át, Bécsen át, át a Vág völgyén s a magyar síkon át, ahol 9894 21| rajta, hentesek!~Lihegek. Vörösben káprázik minden. Ha most 9895 4| ahol csak ketten vagyunk. Vörösbort iszunk. Érdekes, túlfûtött 9896 22| kiteszik az arcképemet. A Vörösmarty téren óriási fényképet illesztenek 9897 12| nem derül ki, megtettem volna-e? Mert a fájás hirtelen, 9898 6| tagjainkat, mintha csecsemõk volnánk. Ennek a betegnek akkora 9899 23| hogy akkor eszméletemen voltam-e még. De valószínû, hogy 9900 9| meggyõzõdéssé válik - nagy csöndben voltatok ti, mikor bejöttetek hozzám, 9901 20| tudtam beszélni vele. Furcsán voltunk mi ezzel a Gizivel, negyedszázadon 9902 21| ezt itt - és önök, uraim - voltunk-e valaha, leszünk-e valaha 9903 7| jön be, könnyed „jenseits vom Guten und Bösen” arckifejezésével, 9904 21| millimétert se engednek, vonaglani se tudok. Hát ez nehéz lesz 9905 12| Wagner-Jauregg Klinikán.~Ahogy vonakodva, akadékoskodva, kifogásokkal 9906 5| Látom a gyomor lombik alakú vonalát, ahogy kínlódva vonaglik, 9907 12| önfegyelem sugárzik minden vonásából -, a mûvésznek és az artistának 9908 18| haj, sovány, intelligens vonású fiatalasszony. Látom, hogy 9909 2| lármás, követelõzõ hang. Vonatdübörgés, olyan erõs, hogy elnyomja 9910 5| mint heveny állapotban. A vonatdübörgéssel és szédüléssel együtt beveszem 9911 25| mikor hátam mögött mintha vonatdübörgést hallanék: a láthatatlan 9912 8| jól emlékszem, „kísértetek vonatjának” nevezik. Indulás után koromsötétségbe 9913 15| köztük, ami egész életemre vonatkoznék. De hiszen mindig tudtam 9914 24| információkkal, a mûtét utáni napokra vonatkozóan. Nem szívesen teszem, mégis 9915 26| számolgatásaimba, amik most már órákra vonatkoztak, mint a raboknál, a benyitó 9916 2| a fejem, csak a negyedik vonatnál jöttem rá, hogy hallucinálok.~~ 9917 17| pont kilenc órakor indul a vonatom Berlinen át. Külön hálófülkém 9918 4| ítéletet mondani. Panaszkodom a vonatról, és hogy mostanában gyakran 9919 25| tudnék tovább futni.~Nem is vonítanék, leszegett fél fejemmel 9920 5| a kutyát sem látom, de a vonítása ott nyúlik mögöttem, szüntelenül. 9921 3| hívom, csodálkozik, vállát vonja, õ nem érti, mi az, a legközelebbi 9922 9| már készen vannak. Vállat vonok, majd megtudom, mit izgassam 9923 2| hozzá, vagy nyílt utcán vonom felelõsségre.~Sõt valószínû, 9924 25| belekapaszkodtam, hogy partra vonszoljam. De azt is éreztem már, 9925 10| tekintetét se emelte fel, vállat vont, folytatta monoton morfondírozását.~ 9926 2| a munkásoké, akik hajót vontatnak.~Talán teherautó volt. Visszatértem 9927 16| beszélgetünk egy ideig, vontatottam, közönyösen - de már tudom, 9928 26| S még kissé akadozva és vontatottan, de már összefüggõen olvasni 9929 17| Büszkén és emelt fõvel vonulok ki börtönömbõl, ahol már 9930 9| nyilvánosságra került.~Reggel vonultam be, de mindjárt le kellett 9931 15| kelt. Miért, mondtam vállat vonva valakinek, aki a minap még 9932 16| amint látszik, kiszabadult a vonzás körébõl?~És még sok más 9933 5| irányában, a sötétségbe. De vonzást és taszítást ugyanaz a törvény 9934 19| például a következõ fejezetet vonzóbbá tenné, ha most azt írom, 9935 11| viszonzása egy elemezhetetlen vonzódásnak. Egy sincs köztük, akinek 9936 17| engednek ki. Elkapott a vonzóerõ, mint egy bolygót, most 9937 17| Jawohl, Herr Professor, vorläufig aber, wie Sie sehen...”, 9938 24| bólint és eltûnik.~A „déjá vu”-nek („jelen emlékének”, 9939 12| meggörbülve reszketnek. „Wa... a... as? Pat-tel-len? - 9940 10| Vagy azt kérdezik, „mi volt Wagner Richard fõ követelménye 9941 6| reggel elkísérem feleségem a Wagner-Jauregg-klinikára. Nem vallom be neki, de 9942 7| luesnél a négykeresztes Wassermann-reakció. Siessünk, mert Gáspárék 9943 4| az átélés sebessége, mint Wells „Idõgyorsítójában”, ahol 9944 20| súlyosan sebesült katona elõtt Werther keserveit olvasnák fel.~ 9945 17| honnan ismerem? igen, igen, Whistler grafikáin láttam ilyet, 9946 12| dolgot: „appart, sehr hübsch, wirklich... ich würde sehr empfehlen...” 9947 12| hübsch, wirklich... ich würde sehr empfehlen...” de õ 9948 26| terminológiában.~Ezt mormogta:~- Ein Wunder. Ez csoda.~Késõbb más orvosok 9949 16| tudom. Errõl tudom, hogy New York, különben nem szédülnék 9950 16| különben mit keresnék itt New Yorkban? ahol most vagyok elõször, 9951 5| feszít a kóranyag, a zagyva táp” - csak már túl volnék 9952 10| zagyvaságot mormol, és ebbe a zagyvaságba belekeveri a helyes választ. 9953 10| egyenesen felel: valami zagyvaságot mormol, és ebbe a zagyvaságba 9954 15| üzleti ügynek, ami körülöttem zajlik. Valutát kell beváltani, 9955 23| hogy most, mûtét közben zajlott le bennem, vagy késõbb, 9956 6| heves vita folyik éppen, zajos hozzászólások, egy bizonyos 9957 6| kiszámíthatók, mint a szövõgép zakatolása. Éppen ezért nem félelmetes 9958 3| furcsa új tünettel, azzal a zakatolással, aminek oka (ma már tudom) 9959 2| nekilódulnak, aztán hangosan zakatolni kezdenek, mellettünk szalad 9960 15| az ásítást! szüntelenül zakatoló, álmatlan, embertelen munka 9961 2| ugyanolyan ütemben. Dübörgött, zakatolt, elhalkult.~Idegesen forgattam 9962 16| lapjára... Bizony, évek óta zaklat a gondolat, hogy rendet 9963 14| viselkedésben. Tökéletesen szabott zakó, nem feltûnõ, rendkívül 9964 13| akivel emlékek korhadó zamatját ízlelgetjük, mint gourmet 9965 24| mestere! Nem véletlenül zarándokoltam ide, hogy megmutassam Neked, 9966 10| kilincset nem nyomja le, de a zárat megtapogatja.~És hosszan, 9967 10| megfigyelték, hogy ilyenkor a zárral és kilinccsel van elfoglalva. 9968 9| sarkot, megtalálják Amundsen zászlaját, amit - annyi század sikertelen 9969 25| igyekeztem befelé. Egy kis zátonyon ott feküdt a másik felem, 9970 27| kitörõ viharban, hogy szalad zátonyra, hogy süllyed árbocrúdja 9971 25| hogy Olivecrona pillanatra zavarba jött. Pechünk volt, mindhármunknak. 9972 12| mintha hitvány nyávogás zavarná, és ekkor meghökkenve veszem 9973 12| ínyemet vizsgálják, nem zavarodtak-e össze az ízképletek? Végre 9974 6| csomóba áll össze, képtelen zavarokat csinál, aztán „áttételeket” 9975 9| szívesen lát. Á, most nem zavarom, majd holnap meglátogatjuk.~~ 9976 5| elõttem ült, senki sem látott. Zavaromban kiegyenesedtem, köhécseltem, 9977 12| bukkant elõ, a süllyesztõbõl. Zavaros halandzsát kiabál rekedten, 9978 16| hív az ankarai éjszakába, zegzugos sikátorokon lopózunk, elragadtatva 9979 19| és nagyszerû író felett a Zeneakadémián. Szünetben régi, kedves 9980 16| csakugyan lesodorták azóta a zenekarba... mehetek utána, sohasem 9981 16| tarkaság, jelmezes karok, a zenekarban diadalmas fortissimo. Maga 9982 16| értem a szavakat a harsogó zenekartól? És udvariasnak kell lennem, 9983 20| majd fénnyel és színnel és zenével telik meg a színpad, kárpótlásul 9984 25| lágyan ér ide, csak a húrok zengése, a billentyûk kopogása elmosódott. 9985 18| óránként ünnepélyesen és zengzetesen dalolta az idõ múlását. 9986 23| hegynek föl és le, zöcsögve és zihálva - vagy alattomos srapnelszilánk 9987 21| fáj, de érzem. Csipeszek zizzennek, egymás után egész csomó. 9988 23| országutakon át, hegynek föl és le, zöcsögve és zihálva - vagy alattomos 9989 21| meglepetés riadalma nélkül. Zökken, elhallgat, a vér zubog, 9990 21| Hirtelen elhallgat, egy zökkenéssel. A fúró átszaladt, jelzi, 9991 22| a magyar síkon át, ahol zöldbe borult már a rét, s lombosodnak 9992 23| amikor ki kellett festeni zölddel és pirossal az élesen elõrajzolt 9993 27| ilyen tündéri ragyogását a zöldeknek és kékeknek és pirosnak. 9994 4| uborkáshordók sárgán és zölden kérkednek. Mint drága pointe-lace 9995 6| átfestvén, anyagot nem kímélve, zöldre és aranypirosra és kobaltkékre 9996 15| emlegetik. Voltak ugyanis, akik zokon vették, hogy kalapskatulyát 9997 25| Ezt nem is tudtam, hogy zongora van az osztályon, a betegek 9998 5| fül-leletemhez, szó sincs hurutról, zongorahangolók megirigyelhetnék a hallásom. 9999 25| úgy szivárog fülembe a zongorahúr szelíd, enyelgõ, békítõ 10000 3| mint atléta az izmait, vagy zongoramûvész az ujjait. Ezt az álmatlanság 10001 25| Valahonnan, a szomszédban, zongoráznak. Ezt nem is tudtam, hogy 10002 20| északi szél. Keményebbnek, zordabbnak, harsogóbbnak gondoltam. „ 10003 6| lokálba megyünk, alkalmi zsargonkabaré ezzel a címmel: „Szonya 10004 4| ez a tárgy, felszabadulva zsarnoki önkényem erõszakoskodása 10005 7| Villámgyorsan nyúlok a zsebembe.~- Parancsolj.~Elolvassa, 10006 21| Próbálok kukucskálni oldalt. Zsebkendõ nagyságú darabot rekonstruálok 10007 25| dolgok érdeklik õket, a zsebkendõjük vagy valami kis tárgy, hogy 10008 7| van vérrel! Sajnálom, a zsebkésen vérnyomokat látok: egy szót 10009 18| összeköttetésem az idõvel, mert piros zsebórám, aminek mutatóit úgyse láttam, 10010 21| suttogás. Egyre sebesebb és zsémbesebb. És szemérmetlenebb. Ne 10011 21| Kezem-lábam teljesen el van zsibbadva - mért nem lazítják azt 10012 3| ahonnan gépiesen el lehet zsibbasztani az egész központot, kiemelni 10013 23| remegtem, hogy meddig tart még. Zsibongó, jólesõ közöny ringatott.~ 10014 23| legfontosabb, legégetõbb. Aljas zsibvásár, diszharmónia. Messzirõl, 10015 3| Elõrelapozok, kiderül, hogy egy zsidó felekezeti iskola tankönyvérõl 10016 3| kacarászva azt kiabálja: „hõ, zsidógyereket nem szabad ám bántani!” 10017 6| plüssdíványon”. Tehetséges zsidólány, a hitlerista Németországból 10018 4| pointe-lace csipkék, függenek a zsigerek a mészárszék elõtt, sajthegyek 10019 5| jajgatva, mintha valamennyi zsigeremtõl akarnék megszabadulni, egyszer 10020 17| dicsekszik, hogy a Móricz Zsigmond-fordítás vége felé jár, óriási kötet 10021 21| röntgenterem. Mint színpadi zsinórpadlás, a tetõ tele rudakkal, függönyökkel, 10022 13| belém, félóráig, a szürke zsiradékot.~Idegen, kietlen érzés és 10023 10| kivágatta egy veleszületett zsírdaganatát a mellérõl, s abban furcsa 10024 18| neki, de a leveseket túl zsírosnak találta. Állapotomról kevés 10025 20| ezt a fülledtséget, ezt a zsírt, zsíros a levegõ, kinyitni, 10026 9| újságíró-kolléga, a lapoktól - zsivaj, kiabálás: hát veled mi 10027 6| õszi szél mérgelõdik és zsörtölõdik az utca során, köhögve, 10028 23| Pedig hallani halványan, a zsörtölõdõ mellékzöngéket. Olivecrona 10029 7| mintha szûkebbre, kisebbre zsugorodott volna, mint mikor gyermekkori 10030 3| ebéd közben gyötör valami zsúr miatt, szó sincs róla, az 10031 21| Zökken, elhallgat, a vér zubog, befelé. Aztán mintha csövekkel 10032 21| szabadon forog. Hangtalan meleg zubogást érzek belül, a nyitott lyukon 10033 11| gyereket... hol laknak?... Zug... hm... na várjon, majd 10034 8| ember, melyben baljós szél zúg, láthatatlan ajtók csapkodnak, 10035 11| kell látogatnom - hatkor a Zugliget felé menet, megállok a Central 10036 11| tudatossá.~~Reggel valahonnan a Zugligetbõl egy munkás mogorván ballag 10037 21| súlyos tárgy... és nem zuhan le... ahogy kellene... Nem, 10038 9| ha a hatodik emeletrõl zuhantok alá, vagy elkapott a forgószél - 10039 23| és nyugodtan figyeli a zûrzavaros, egyre szenvedélyesebb, 10040 21| kezemben, ütnék, vágnék, zúznék, magamat, mindenkit, esztelen 10041 17| bársonyos szemû Judik Etellel! „Zwei Melange, schön”! - mondta