Fej.

 1    1|   ágyúkat, és riadót adtunk le a legénységnek. Mindenki
 2    1|    és intett, hogy szálljak le gyorsan. Hatalmas repülõgépet
 3    1|   erõs kötelek fogtak volna le, de nem okozva kellemetlen
 4    1|   mi csendesen ereszkedtünk le rája. Egy ideig világoszöld,
 5    3|     csak hézagosan írhattam le, oly jelenségekrõl szólván,
 6    3| óriási szem ragyogott volna le rám. A kar, amely felemelt,
 7    3|  szemekbõl kékes fény áradt le rám, majd énekelni kezdett,
 8    4|    hátul acélhuzalok lógtak le a földre, elöl egy villogó,
 9    5|  matematikai alapon vezetik le az érzés és gondolat létrejöttét,
10    5|  nyálkaszerû salak csapódik le a koponya aranyfalára, és
11    6|    a talajt, mosolyogva süt le az izzó nap s a vizek sekélyesében
12    8|  magamnak, hadd jegyzem hát le utolsó napomat Faremidóban,
13    8|    el, égessen meg, szûrjön le retortában, vonja ki belõlem
14    8|     hány repülõgépet lõttek le, hány várost bombáztak,
15    8|   tizennyolcadikán szálltam le Helsingforsba és két hét