Fej.

 1    1| állhatatlanságomat mentegessem, csak arra a lángoló és határtalan
 2    1|           alattvaló lelkében ott ég, arra a gondolatra, hogy hazájáért
 3    1|     alattvaló lelkében ott él, mikor arra kerül a sor, hogy életét
 4    1|            így, vagy fél napot. Csak arra emlékszem, hogy egyszer
 5    3|       alkotott, s minden alkotásában arra törekedett, hogy önmagát
 6    4|          tekintik, mely nem alkalmas arra, hogy azt a lelket, mely
 7    5|           mindenre válaszoltam, csak arra nem, amit kérdezett. Mert
 8    5|       tudjuk-e mi használni agyunkat arra, amire való, én pedig hosszan
 9    5|              is ki lehessen fejezni. Arra a kérdésre, hogy mire használjuk
10    6|         sereg doszire vagyis élõsdi.~Arra a kérdésre, hogy miért tartanak
11    7|     bizonyult: a doszirék éppen csak arra használták a Földet, hogy
12    8|             elmém még nem elég érett arra, hogy fájdalom s szomorúság
13    8|          alkalmasnak ítélnek idefent arra, hogy az említett kémiai
14    8|       szemlélve, annyira megutáltam. Arra a kérdésre, hogy hazautazásom