Fej.

 1    1|        meg a mentõcsónakok felé. Engem a robbanás ereje ledöntött
 2    1|      átkoztam a pillanatot, mely engem a hajóra hozott, midõn a
 3    2|      egyike ezeknek volt az, ami engem a szerkezetbõl kiemelt.~
 4    2|     hasonló ahhoz a géphez, mely engem idehozott.~ ~
 5    3|      második fejezetben leírtam, engem is éppen úgy megleptek s
 6    3| Megismertem azt a gépet, amelyik engem idehozott, s a folyó túlsó
 7    4|           Faremidó egyik polgára engem e növénnyel összehasonlít:
 8    4|   órásmester. Az a szolaszi, aki engem vezetett, most odalépett
 9    5|     világra, vagy a tudat hozott engem s már megvolt, mikor én
10    6|        nézte értelmes lénynek és engem, aki benne voltam, valami
11    6|    kérdésre, hogy miért tartanak engem is doszirének, gazdám mosolyogva
12    7|         idáig. Mivel látja, hogy engem az eset érdekel, s szavaimból
13    8|          csodálkozott azon, hogy engem egy cseppet sem érdekelt,