Karinthy Frigyes Utazás Faremidóba Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
1 8| közel másfél évig tartott: 1916. január tizennyolcadikán 2 8| pusztulásra megérett agyamra. Ami abbeli kívánságomat illeti, hogy 3 3| emberek, hogy egy meztelen nõt ábrázoló festményért tízszer annyit 4 6| olyat, amelyik vasból vagy acélból van, s amit villamosság 5 4| egész, és kétoldalt és hátul acélhuzalok lógtak le a földre, elöl 6 4| alulról szíjak és drótok, acélpántok remegtek, és könyökforgók 7 6| amit e kérdésrõl tudok: Ádám és Évával kezdtem, de mértéket 8 8| szemnek eddig még meg nem adatott. A hõt láttam, amint színes 9 8| csak ~vázlatszerû képet adhatott. - Gazdája felviszi a szerzõt 10 1| hangok színe és lágysága adja inkább, mint egymásutánja; 11 8| Vagy ha ezt nem teszi, adjon valamit hozzám, fürdessen 12 2| valószínûleg körözõlevelet adnak ki ellenem, s ha nem jelentkezem, 13 8| ültetett, s valami port adott be nekem, hogy elaludjak 14 7| Midore, azt a tanácsot adta neki, hogy a beteg helyre 15 3| szolgált; az embernek nem adták meg azt a tiszteletet, ami 16 8| ereszkedett.~Ekkor igazat adtam Midorénak, hogy testem és 17 1| süllyesztett ágyúkat, és riadót adtunk le a legénységnek. Mindenki 18 2| valaki a Bulwarkról, s hírül adván, hogy én meg a parancsnok 19 1| orrából beugrottam a tengerbe afölött való elkeseredésemben, hogy 20 2| Másrészt bajtársaim sorsa is aggasztott, nem lehettem biztos benne, 21 7| gyökerét. Más szóval: Midore aggodalma, hogy az élõsdi doszirék 22 7| A beteg világ. - Midore aggódik ~a Föld életéért. - A tudat 23 7| Midore - egy ideig komolyan aggódtam, hogy a tudat segítségével 24 8| azoknak beszédjébõl, akik ágya mellett állanak. Maradjon 25 3| megszûnjön lenni, mint felesleges agyagminta, amibe az ércet öntötték. 26 2| egyszerre élesen villant agyamba kétségbeejtõ helyzetem, 27 4| szemgolyó. Rögtön átvillant agyamon, hogy hiszen ez rendben 28 8| és pusztulásra megérett agyamra. Ami abbeli kívánságomat 29 5| látni kellene, s úgy beszél agyáról, errõl az egyszerû és jelentéktelen 30 5| megértésére törekszenek: az emberi agyat holmi nyers üvegnek kell 31 5| nem hatolnak keresztül az agyon, hanem a sötét salakban 32 3| sikerült elpusztítanunk, öt ágyú ötezer emberrel felér nekünk, 33 3| egy-két hajóját vagy öt-hat ágyúját elfogtuk, mint az, hogy 34 4| értelmének szerve, az õ agyuk, szervetlen anyagból van; 35 1| Kifordítottuk a süllyesztett ágyúkat, és riadót adtunk le a legénységnek. 36 5| kérdezte, tudjuk-e mi használni agyunkat arra, amire való, én pedig 37 5| kutatják, milyen módon hatnak agyunkra a jelenségek. Felemlítettem 38 5| összeállított folyadéka, a szolaszi agyveleje (mint ahogy mi mondanók) 39 7| megvizsgáltam a veszedelmes kis agyvelõt; s ekkor megnyugodtam. Az 40 4| bonyolult erõt, amit mi áhítattal nevezünk életerõnek, vitalitásnak, 41 8| mit tegyek hát, s õ azt ajánlotta, térjek vissza a földre, 42 3| irgalmukba és megértésükbe ajánlva. De hogy mindig csak zenei 43 4| Hajlékony üvegbõl való ajtó csapódott ki elõttünk és 44 6| elvétve az õ talajukban is akad s mint amilyen oly sokféle 45 2| pillantottam volna meg. Akadálytalanul keresztüljutottam a hídon, 46 7| elvétve, szórványosan náluk is akadnak. De a szegény Föld nevû 47 8| este egy norvég paraszt akadt rám: megtudtam, hogy Helsingforshoz 48 6| Faremidóba kerültem, hol akadtak rám, és hogy találtak meg?~ 49 6| alkalmazkodik, de a belátás és akarat világító fáklyája mellett. 50 7| képességével, erejével és akaratával, a szervetlen Földbõl dolgozza 51 5| akarok, vagy a természet akarja, hogy lehet-e akarni szabadon, 52 7| a doszirék életüket úgy akarják fenntartani, hogy egymást 53 5| vagy lehet-e akarni, hogy akarjon az ember; hogy tudom-e, 54 2| vonaglik, mintha mondani akarna valamit; ekkor érthetetlen 55 6| a szemét, anélkül, hogy akarná. Ezt az állatot választja 56 5| Mert ha jól értette, ezt akarom mondani az ismerettanról 57 5| kérdésnek állítja, hogy én akarom-e, amit akarok, vagy a természet 58 3| s ravasz fondorlattal el akarta hitetni, hogy õ gép.~Odáig 59 1| támogatni a hajóhad támadó akcióját. Parancsnokom, Sir Edward 60 6| doszire volnék én, ugyebár, akiben sajátságos, értelmes jeleket 61 7| szervetlenül élõ lénynek, akibõl ugyanolyan szolaszik lettek 62 2| egyezmény értelmében annak, akivel elõször találkozom.~Majd 63 1| már mintegy órája egyetlen akkord zengett körülöttem, de oly 64 6| szóval, mint egy elhaló akkorddal, befejezte elõadását: percekig 65 2| fülembe csengtek még az elõbbi akkordok, részben pedig a gépbõl 66 4| és felfoghatatlan lévén akkori ismereteimmel. Csak annyit 67 4| elhelyezett erõforrások (villamos akkumulátorok, gõz, gáz) által.~Elsõ pillanatra 68 1| meg a fedélzetet: a hajó aknára futott. Vad rémület támadt 69 2| feje fölött. A fej zömök és alacsony, a barna kéreg-arc felém 70 2| kitárt kapu volt ez, aligha alacsonyabb negyven méternél. Az egész 71 2| lekötötte figyelmem: két alak volt a kapu elõtt, formában, 72 7| egymást megeszik, százféle alakban; ebbõl nyilvánvaló, hogy 73 7| hasonló világból veszi s alakítja át céljainak, hanem belülrõl, 74 6| értelmes lénynek látszó alakot lebegni, olyan magasságban, 75 5| Holott e félelem egészen alaptalan, mert hiszen a nagyítóüveg 76 2| azt a helyet, ahol álltam, alatta valami nagyon puha, süppedõ 77 7| feléje valamit. Ekkor kitört alattuk a forró víz, és õk mind 78 8| említett kémiai folyamatnak alávessenek. Ígérte, hogy addig, amíg 79 3| nem jegyzett naplójában.~Alázatosan kérem az olvasót, gondolná 80 3| meg magamnak, hányan estek áldozatul ez ütközetnek. De hiszen 81 1| sor, hogy életét és vérét áldozza a közös ügyért. Elhatározásomban 82 6| örömet éreztem, hogy íme, alkalmam lehet a rólunk terjesztett 83 4| formájának tekintik, mely nem alkalmas arra, hogy azt a lelket, 84 8| emberek életét addig, míg alkalmasnak ítélnek idefent arra, hogy 85 5| boldogan ragadtam meg az alkalmat, hogy a távol idegenben 86 6| álomszerû tudatlanságban alkalmazkodik, de a belátás és akarat 87 2| földön, kétoldalt ezüstbõl alkalmazott szárnyakkal. Ennek a váznak 88 5| beszéltünk errõl késõbb: abból az alkalomból, hogy minden erõfeszítésemmel 89 4| dolgoznak: hiszen e lények alkata tulajdonképpen ugyanaz, 90 4| egyszer elkészült szolaszi alkatrészei romlás vagy kopás esetén 91 4| módjában van minden egyes alkatrészt tüzetesen megvizsgálni a 92 3| amit alkotott, s minden alkotásában arra törekedett, hogy önmagát 93 2| kertészmûvészet holmi tréfás alkotásával állok szemben: emberformára 94 4| bizonyos társadalmi formákat alkotnak együtt: nincsen testüknek 95 8| egy tökéletes, értelem alkotta mûszer, és megfogtam a kezét, 96 2| amelyen végigmentem, ilyen fák alkották.~Késõbb elmaradtak a fák, 97 1| hogy egy erõs és hatalmas állam, amilyen a monarchia, megtámadjon 98 1| nedvességet éreztem csurogni államra, odanyúltam és a kezem véres 99 2| hõnyaláb. A gép belsejébõl állandó, kellemes zengés hangzott, 100 8| nagyszerû mûszereik segítségével állandóan figyelni fognak, szolgáljon 101 4| szolaszit mozdulatlanul állani, körülötte sürögtek a munkások, 102 1| s így rögtön meg tudtam állapítani, hogy e négy hang így következik 103 6| figyelmüket kikerülte. (Meg kell állapítanom, hogy ez alkalommal színtiszta 104 3| elégedetlenül s türelmetlenül állapította meg az elõbbi fejezet végére 105 8| orvosok idioszinkráziát állapítottak meg, honnan tudhatták, hogy 106 8| és hányat mozdítottak el állásából.~Nem untatom az olvasót 107 5| vázoltam a filozófia mai állását, s diadalmasan jegyeztem 108 4| idõegységben, mint az emberi vagy állati munka. A szolaszik képzetkapcsolódása 109 7| élõsdiek, akiket én embernek és állatnak nevezek, s aminõek elvétve, 110 8| ezek után az emberek és állatok társaságát: az egész doszirét, 111 6| anélkül, hogy akarná. Ezt az állatot választja ki az élet, hogy 112 2| folyónak innensõ partján álldogáltam, és vágyakozva néztem az 113 8| a szélbe, hogy össze ne állhasson többé. Vagy ha ezt nem teszi, 114 1| vizeire. Lesznek olyanok, akik állhatatlansággal vádolnak ezért, hiszen már 115 1| helyzetbe.~Hogy látszólagos állhatatlanságomat mentegessem, csak arra a 116 4| célszerûség szempontjából, s úgy állítani össze, hogy annak semmi 117 1| kartársaim nevében határozottan állíthatom, hogy semmi sincsen, ami 118 5| és eldöntendõ kérdésnek állítja, hogy én akarom-e, amit 119 5| tisztára szervi mûködésnek állítják, s azokat, akik felteszik, 120 5| hogyan csinálják ezt a mi állítólagos gondolkodóink.~Örömmel és 121 4| az ember formájú fa mellé állított, miután láthatóan csodálkozva 122 5| igazat mondott ön, mikor azt állította, hogy önök is a külsõ világ 123 5| erre külön reparáló mûhelyt állítottak fel: megtörténik ugyanis, 124 1| csapból. Hogy haladunk-e vagy állunk, arról fogalmam se volt, 125 8| megtérésemet Midorénak, térden állva könyörögtem neki, hogy váltson 126 2| ezen a vidéken. Késõbb, álmélkodásaim közepette, gondolkoztam 127 4| lehetõségeket, amilyenekrõl nem is álmodhattam eleddig. Csodálatos kalandjaim, 128 2| tartani, hogy mégiscsak álmodom, az erdõn keresztül vezetõ 129 5| ismerjük, de arról nem is álmodtunk soha, hogy zenei hangokkal 130 8| fáradalmait. Mikor mély álmomból magamhoz tértem, sziklás 131 1| észrevettem, hogy körmeim alól is vér szivárog, és lélegzetem 132 6| jelenségeket megérti, s azokhoz nem álomszerû tudatlanságban alkalmazkodik, 133 6| daganat. A doszire szó alatt általában mérget, fertõzõ anyagot, 134 4| villamosság idézik elõ az általunk gondolatnak és érzésnek 135 2| berakások, drágakövekbõl, alul, a derék táján fémkarika. 136 8| annyit sejtünk csak, mint az alvó azoknak beszédjébõl, akik 137 6| tudatlan és gonosz felfogás, amellyel emberi fajtám, tehát imádott 138 2| három-négy méternyire a géptõl, amelyben ültem; aztán eleresztett, 139 8| és hideg kövekbõl volt s amelybõl, íme, a legszebb ritmus, 140 7| nagyítószerkezetekkel rendelkeznek, amelyeknek segítségével néhány tízezer 141 2| kimondhatatlanul édes hangon az a zene, amelyet az imént hallottam, de most 142 2| úgy tûnt, hogy az a fa, amelyhez legközelebb voltam, nem 143 1| és tehetetlen kis népet, amelyiknek még ahhoz sincsen elég ereje, 144 8| hogy az én kezem volt az, amelyre álmomban ráfeküdtem és elzsibbasztottam.~ 145 3| mint felesleges agyagminta, amibe az ércet öntötték. Meg kellett 146 5| üvegnek kell tekintenem, amibõl nagyítóüveget akarnak csinálni. 147 8| Szerzõ mentegeti magát, amiért nagyjelentõségû útjából 148 8| alávessenek. Ígérte, hogy addig, amíg a Földön leszek, nagyszerû 149 8| rövid vázlat lett belõle, amihez aligha nyúlok már hozzá. 150 3| tudományok és mûvészetek, amiknek célja, ugyebár, mind az 151 2| jelzõk jutottak eszembe, amilyeneket szerelmes ifjak találtak 152 4| sejteni olyan lehetõségeket, amilyenekrõl nem is álmodhattam eleddig. 153 2| szabályos, stilizált emberfej, amilyenhez hasonlót épületek díszítésére 154 7| embernek és állatnak nevezek, s aminõek elvétve, szórványosan náluk 155 8| kezekbe kerülök vala, mint amivé lennem kell, ha helyesen 156 7| Midore szavaiból most aztán ámulva tudtam meg, hogy a földbolygót 157 8| Németországgal hadban álló Anglia.~A paraszt nagyon csodálkozott 158 1| erõvel vissza akarnak hozni Angolországba, amely alkalommal csaknem 159 7| kívüli terhesség, amitõl az anya is elpusztul, meg a gyerek 160 5| tisztítani az üveg folyékony anyagát, míg tökéletesen átlátszó 161 7| pusztulásnak ki nem tett anyagával, arannyal és ásványokkal 162 5| akik felteszik, hogy valami anyaggal meg nem mérhetõ erõnek tulajdonítandó 163 4| amit közönségesen szerves anyagnak nevezünk. Ezek a lények, 164 5| elképzelhetõ-e egy felsõbb anyagnélküli intelligencia; hogy képekben 165 5| hasonló romlott és felbomlott anyagokból készült (így nevezte a húst 166 6| azokkal a maró és romboló anyagokkal, melyeket termel és felbomlaszt. 167 7| segítségével diadalmaskodik anyagon és halálon, de egyszer aztán 168 8| megtisztítom testem a romlandó anyagtól. Midore szemébe néztem, 169 4| egymáshoz való igyekezete az anyagvonzás következtében: mindezek 170 3| kisbabát járni tanítja az apja: a gép lassan, vigyázva 171 4| csövekkel, retortákkal, áramfejlesztõkkel, huzalokkal, tengelyekkel, 172 2| valami a melegség és az áramló villamosság közti láthatatlan 173 4| volt, valami láthatatlan áramtól hajtva hangtalanul, de szédítõ 174 7| pusztulásnak ki nem tett anyagával, arannyal és ásványokkal pótolja azt, 175 6| néhány anyag, mint vas, arany, higany s még sok más ásvány, 176 5| salak csapódik le a koponya aranyfalára, és megzavarja a szemlencse 177 4| munkába merülve. Az ovális aranyfejrõl ismertem rájuk s a két fényes 178 4| szemeimet. A kapu fölött aranyjegyeket vagy betûket vettem észre 179 2| hosszúkás, szépvonalú nyílás, aranylappal befödve, mely szabályosan 180 3| gyakran lefordította felém aranyló fémfejét, s a ragyogó szemekbõl 181 2| volt: felül tojás alakú aranytömb, tetején belapítva, olyanforma, 182 2| volt, ismétlem, sõt, az arc vonásai is kivehetõk voltak: 183 1| Volt egy ember, akinek az arca és melle hordónagyságúra 184 4| Egy pillantás a szolaszi arcára meggyõzött, hogy ugyanazt 185 2| karokkal és keserû, öreg arccal. Nagyon rosszul éreztem 186 2| kezdtek, légáram ütötte meg arcom, s a következõ pillanatban 187 2| leereszkedtek a földre. Arcomon valami csiklandozást éreztem, 188 1| gránátszilánk szétszaggatta az artériát. Voltak lõtt, vágott és 189 2| idehozta, csodálatos öntudatot árul el. - ~Különös beszélgetés. - 190 6| gyümölcsét elérje, néha éles ásót növeszt szája elé, hogy 191 4| és még sokféle fémbõl és ásványból, közöttük néhány olyanból 192 4| folyós fémnek s még valami ásványnak szerencsés keveréke. Ebben 193 6| kialakulatlan fémek és ásványok tarkán hömpölyögnek a rézszínû 194 4| hozzájuk hasonlókat fémekbõl, ásványokból, s az elkészült szolaszit 195 7| tett anyagával, arannyal és ásványokkal pótolja azt, s végre legyõzi 196 8| pár perc alatt érzésekben átéltem, arról igazán nagyon zavaros 197 6| az Ember, a Tudatos Élet, átérezve a lét minden örömét és igájába 198 1| hordónagyságúra dagadt, mert a gégét átfúrta egy golyó s a levegõ félig 199 1| eltûnt minden körülöttünk: áthatlan, sûrû köd vette körül a 200 1| vesznem, és kétségbeesetten átkoztam a pillanatot, mely engem 201 5| ellenkezõleg, mindenféle átlátszatlan, nyers dolgot raknak a folyadékba, 202 2| aztán álmodtam úgy is, hogy átmegyek a hídon, és megindulok a 203 8| a beteg élet a földön, s átveszi uralmát a Lét igazi törvénye: 204 4| exorbitált szemgolyó. Rögtön átvillant agyamon, hogy hiszen ez 205 3| cukor jött ki. Ebben az automatában belül egy ember ült, az 206 3| cukrosboltot, amely magát „automatának” nevezte, az ember felül 207 7| szóval megszûnik betegség, azaz mulandó jelenség lenni.~ 208 8| ezt teljesen rábízhatom.~Aznap fájó szívvel s reménytelen 209 8| sejtünk csak, mint az alvó azoknak beszédjébõl, akik ágya mellett 210 8| bánattal lelkemben, elbúcsúztam azoktól a szolasziktól, akiket megismerni 211 7| egész területet, amit én Ázsiának, õ a Föld hasának nevez. 212 1| Parancsnokom, Sir Edward B..., igen kitûnõ és mûvelt 213 5| maga a világ. Mindenféle badar és nevetséges kijelentést 214 7| sejtette, hogy ott valami baj van. A Föld szervei: hegyek, 215 1| zene: a muzsika elragadó báját e hangok színe és lágysága 216 2| vagy bajtársi. Másrészt bajtársaim sorsa is aggasztott, nem 217 2| ellenséges terület‑e, vagy bajtársi. Másrészt bajtársaim sorsa 218 8| hazugságnak, ellentmondó és baljós vágyaknak az a zûrzavaros, 219 1| félrelöktem õt; nehezen billent balra és feje elõrebukott. Feje 220 4| talán olyan égitestre vetett balsorsom, ahol a természetet uraló 221 3| öltöttek, mert hideg volt, baltát csináltak, hogy könnyebben 222 7| közlései kinyilatkoztattak bámuló elmémnek.~Már említettem, 223 8| fájó szívvel s reménytelen bánattal lelkemben, elbúcsúztam azoktól 224 1| a nyaktáji izmok sebészi bántalmainak mekkoraságával jelezte az 225 1| férfiú, már az elsõ napokban barátságot kötött velem, és sok érdekes 226 7| megfojtja egymást, mint a közös barázdába került két mag. Két kéz, 227 3| utazásom elõtt, mikor a barbár németek bombázni kezdték 228 7| tudta, hogy a doszirék, bárhogy ellepik is testét egy ideig, 229 8| s leültetett maga mellé. Bárhová néztem, végtelen tenger 230 4| romlás vagy kopás esetén bármikor felcserélhetõk és pótolhatók 231 6| felé irányítva, különbözõ beállításban, mondhatom, hogy nemcsak 232 6| természetben való helyét beállította. Egyben örömet éreztem, 233 8| kínokkal járna, azt hamarosan bebizonyíthatja nekem: van nála egy folyadék, 234 3| nagyobb tiszteletet és becsülést kelthettem volna forrón 235 3| önmagánál mindig többre becsülte azt, amit alkotott, s minden 236 3| nevezte, az ember felül bedobott egy krajcárt, mire egy nyíláson 237 7| horgony kötelét; az egyik befedi a testét, hogy meg ne fagyjon, 238 6| mint egy elhaló akkorddal, befejezte elõadását: percekig elbûvölve 239 5| megismerni, hogy a szeme befelé fordul; zavart és lázas 240 2| szépvonalú nyílás, aranylappal befödve, mely szabályosan emelkedett 241 4| elméleteinek felállításában nem befolyásolhat olyan csekélység, mint például 242 1| Hétszáz embert vettünk fel, behajóztuk a lõszerkészletet, és november 243 2| fák, és finom fehér porral behintett út kanyargott elõttem; megint 244 1| tartalékos hajóorvost, sürgõs behívóval rendeltek csapatomhoz, s 245 6| szeméhez kap a fenevad, behunyja a szemét, anélkül, hogy 246 4| azért ama nagyszerû épület bejáratát, mely már egyszer elkápráztatta 247 6| Faremidóban; ha egy ilyen lény bejut a szolaszi részei közé, 248 6| részében viselnek) gyakran bekalandozzák a Teret, tisztább és tágabb 249 1| szeretne. Hogy tehát Európa békéjét biztosítsa, hazám hadat 250 8| Nem vitatkoztam velük, békével és türelmesen várom a felszabadulás 251 2| alakú aranytömb, tetején belapítva, olyanforma, mint egy nagyon 252 6| tudatlanságban alkalmazkodik, de a belátás és akarat világító fáklyája 253 3| Faremidó lakosainak szemében. Belátták volna, hogy az a csodálat, 254 4| valami folyadékot öntöttek bele, és alulról megcsavartak 255 1| májak, voltak kifordult belek és benyomott szemek. Volt 256 5| mérges anyag valahogyan belekerül a szolaszi fejébe, és megmérgezi 257 1| nagy ködben indultunk a belga partoknak. A ködöt fényszórókkal 258 8| le retortában, vonja ki belõlem azt, ami ér valamit s használja 259 4| között nincsen nyomorék, béna vagy hibás egyén, ez különben 260 8| Emberfölöttinek neveztünk, holott bennünk volt és körülöttünk, csak 261 3| vizsgál és összehasonlít bennünket. Megint elfogott az a kényelmetlen 262 2| orr csaknem szabályos, s a benõtt száj valami lehangoló, keserû 263 5| akkor hittem: a rengeteg új benyomás oly lázas sietséggel torlódott 264 2| értetõdõ szükségszerûség benyomását keltette, érzõdött, hogy 265 5| Másrészt éppen ezek a benyomások annyira lefoglalták minden 266 2| állott összefüggésben azzal a benyomással, hogy a gép feltétlenül 267 1| voltak kifordult belek és benyomott szemek. Volt egy ember, 268 2| igen széprajzú, mûvészi berakások, drágakövekbõl, alul, a 269 1| indulásra készen: már a motor is berregett. Egy ugrással beszállottunk 270 1| berregett. Egy ugrással beszállottunk az ülõkékbe, a parancsnok 271 8| csak, mint az alvó azoknak beszédjébõl, akik ágya mellett állanak. 272 5| hasonlítanak ahhoz, amit beszédnek szoktam nevezni, s ami olyan 273 5| amit látni kellene, s úgy beszél agyáról, errõl az egyszerû 274 2| öntudatot árul el. - ~Különös beszélgetés. - Emberformájú fák. - A 275 1| ahol éppen a kapitánnyal beszélgettem, s néhány pillanatra elvesztettem 276 4| Errõl még bõvebben kell majd beszélnem, kapcsolatban azzal a nagy 277 5| megértettem azt, amit õk beszéltek. Különben lehet, hogy ez 278 5| Gazdámmal, Midoréval, sokat beszéltünk errõl késõbb: abból az alkalomból, 279 6| emberutánzó-bacillust jelent, olyan betegségcsírát, mely mint élõsdi, az élõ, 280 5| stb. Érdekes, hogy ennél a betegségnél a hangszálak is elromlanak, 281 8| nekem a Szerves Életrõl mint betegségrõl Midore elmondott, s többé 282 4| fölött aranyjegyeket vagy betûket vettem észre ez alkalommal; 283 1| fel, midõn a hajó orrából beugrottam a tengerbe afölött való 284 1| félrelöktem õt; nehezen billent balra és feje elõrebukott. 285 5| gondolat. Beszéltem a nagy biológusokról, akik szerveink munkáját 286 1| éreztem, hogy végem van, nem bírom tovább. Ekkor fejem fölött 287 2| megtapogattam. Igen, kéreg volt biz az, de puhább, mint a közönséges 288 3| kerültem velük. De türelmet és bizalmat kérek, szerényen utalva 289 8| megtiszteltetésre. Addig is bizalommal s belsõ titkos örömmel nézek 290 3| hogy az emberek jobban bíznak a gépekben, mint egymásban, 291 6| doszire vagyok, mint más, az bizonyítja, hogy összetételemben semmiféle 292 3| hogy ez a csodálat már maga bizonyította; gyarló emberi mivoltomban 293 6| helyes volt, azt magam is bizonyítottam azóta: megfigyelték, hogy 294 5| csak azért mondtam el, hogy bizonyítsam, mennyire megértettem azt, 295 7| ellepik is testét egy ideig, bizonyosan elpusztulnak a végén, s 296 1| hajóból: a ködön keresztül bizonytalan fények villództak alattam. 297 2| ellenséges hadseregnek. Sorsomra bíztam hát magam, fegyvereimet 298 8| Napnak neveznek, néha mintha biztatást olvasnék, mely csak nekem 299 7| torzszülött.~Az a fölény és biztonság, amivel Midore, szavaimra 300 2| aggasztott, nem lehettem biztos benne, vajon megmenekült-e 301 1| Hogy tehát Európa békéjét biztosítsa, hazám hadat üzent Németországnak, 302 8| a felszabadulás napját, bízva jó gazdám ígéretében, aki 303 7| neki, hogy a beteg helyre bocsásson egy kis meleget, mert csakhamar 304 7| szolgáló szerkezetbõl sugarakat bocsátott a Föld testére, hogy meggyógyítsa, 305 7| Midore, a pusztító sugarakat bocsátotta feléjük, s ahonnan a mikroszkópon 306 3| hogy megfigyelnek, mint a bogarász holmi különös férget a lupa 307 6| egyén életét minél szebbé és boldogabbá tegye és ujjonghasson a 308 5| gondolkodóink.~Örömmel és boldogan ragadtam meg az alkalmat, 309 4| ezt a lelket és értelmet boldoggá, harmonikussá és, megérthetõvé 310 1| rá, miért érzem magam oly boldognak: már mintegy órája egyetlen 311 8| tûrhetetlen formáihoz. Eleinte bolondnak néztek rémült és ijedezõ 312 2| között valami kapu- vagy boltívféle. Az egész táj, fölötte a 313 6| egy alkalommal a Laszomi bolygó légkörét horzsolva (így 314 6| útjokban érintik idegen bolygók és csillagrendszerek légkörét. 315 7| részletekig oly módon vizsgálják bolygómnak, a Földnek életét, mint 316 4| körülményesebb módja, mint amilyen bolygónkon dívik - és lesznek, akik 317 1| gõzmozsarával, légben pukkanó bombájával, faragott hegyû golyójával, 318 3| mikor a barbár németek bombázni kezdték a reimsi székesegyházat, 319 8| repülõgépet lõttek le, hány várost bombáztak, hány hadvezért tüntettek 320 5| található az a romlott és bomlófélben levõ anyag, amit én szerves 321 5| vegyületen. Ez alkalommal a bomlott anyagok kiválnak, és a szem 322 2| szerkezetbõl kiemelt.~Az egész gép, bonyolultsága ellenére, valahogyan az 323 6| mindez megnyugszik, kék vizek borítják a talajt, mosolyogva süt 324 2| aztán körülnéztem.~Finom fû borította azt a helyet, ahol álltam, 325 2| katona is álmodtam róla, borjúval a hátamon meneteltem az 326 6| utódot hozhasson létre, néha borotvaéles fogakat, hogy védekezhessék 327 1| veszteg maradtam volna, mennyi borzalmas és halálos veszedelmet takarítok 328 4| összehasonlít: hogy már akkor borzongva kezdtem sejteni olyan lehetõségeket, 329 3| most úgy volt, mint mikor a botanikus összehasonlít két növényt, 330 4| megváltoznék. Errõl még bõvebben kell majd beszélnem, kapcsolatban 331 1| lõtt, vágott és szúrt sebek bõven s néhány érdekes, fiziológiai 332 6| négykezû, ráncosképû állat ez, bozontos szemöldök alatt nyugtalanul 333 7| szállott alá, mint valami nehéz buborék, aztán eltûnt a csillogó 334 3| mûvészet írta elõ. Egyszer, Budapesten járván, láttam egy cukrosboltot, 335 8| meghalnom kínok kínjával, büntetésül azért, hogy a világra jöttem.~ 336 7| fajtát. Mikor a forró víz bugyogni kezdett, a doszirék rémülten 337 2| csaknem gömbölyû levelek buja koronája sötétítette el 338 8| rémületnek és homálynak, bujkálásnak és hazugságnak, ellentmondó 339 1| természetellenes, sötétszürke fény bujkált a szárnyak között. Ekkor 340 2| vajon megmenekült-e valaki a Bulwarkról, s hírül adván, hogy én 341 8| senki sem válaszolt, s a bûvös folyadék hatása lassan oszlani 342 8| hozzászoktam az életet fertõzõ és bûzös betegségnek tekinteni, melynek 343 1| következik egymásra: f, d, e, c, a skála doremifaszolaszidója 344 7| világból veszi s alakítja át céljainak, hanem belülrõl, önmagában 345 7| homlokegyenest ellenkezõ célnak szolgálatában, az egyik 346 7| rajta segíteni, s egy e célra szolgáló szerkezetbõl sugarakat 347 4| tüzetesen megvizsgálni a célszerûség szempontjából, s úgy állítani 348 5| eszköz vagy mûszer, amivel a célt elérjük. Mert ugyebár, aki 349 1| mert hiszen csak oktalan és céltalan keserûséget okoz magának, 350 4| önmaguk erejébõl mozognak, céltudatosan cselekesznek, s bizonyos 351 1| Hajónk egész november végéig cirkált az angol partok közelében - 352 2| ahogy messzirõl kivettem, csakugyan diadalív állt, mely magasan 353 8| Szerzõ visszatér hazájába, és családját jó egészségben találja.~ 354 1| sürgõs behívóval rendeltek csapatomhoz, s tudtam, hogy ha önként 355 1| jószagú lé csöpögött volna egy csapból. Hogy haladunk-e vagy állunk, 356 7| aztán hirtelen felkapta csápjait vagy karjait, és felfelé 357 1| érzést. Kétoldalt mintha csapkodott volna valami: egyenletes 358 5| sûrû, nyálkaszerû salak csapódik le a koponya aranyfalára, 359 4| Hajlékony üvegbõl való ajtó csapódott ki elõttünk és óriási fehér 360 8| a vonzást láttam, amint csápokat és hegyeket lövelltek magukból 361 4| tárgyakkal, görebekkel, csapokkal, üvegekkel, fémekkel, forrasztókkal, 362 4| körülírható zûrzavart, ami ebben a csarnokban fogadott, talán rajzban, 363 1| sincsen elég ereje, hogy nyílt csatában ölje meg ellenségét, hanem 364 1| siklóján lefutott a vízre. A csavar hadarni kezdte a levegõt, 365 6| Mik ezek a gépek, ezek a csavarnyakú és csigafejû harapófogók 366 4| fémekkel, forrasztókkal, csavarokkal, emelõkkel, mérlegekkel, 367 4| nem befolyásolhat olyan csekélység, mint például egy tény vagy 368 4| erejébõl mozognak, céltudatosan cselekesznek, s bizonyos társadalmi formákat 369 4| anyagok mégis mozognak és cselekszenek, erre vonatkozóan megjegyzem, 370 3| Ilyenkor, mintegy meglepetve, csend lett, aztán egymás felé 371 7| szõnyeg mögött, és ringatózva, csendben szállott alá, mint valami 372 2| rángatództak, aztán megint csendes lett a fa. Nem tudtam megmagyarázni 373 2| állapotban, részben fülembe csengtek még az elõbbi akkordok, 374 8| csodálkozott azon, hogy engem egy cseppet sem érdekelt, vajon a másfél 375 2| folyó, partjain kékeszöld cserjék. A folyón egyszerû vashíd 376 6| gépek, ezek a csavarnyakú és csigafejû harapófogók és fonográfok, 377 3| tárgyak emelésére kitalálták a csigát, a látott jelenségek pontosabb 378 2| a földre. Arcomon valami csiklandozást éreztem, és feltekintve 379 8| volt ember, aki járt ama csillag partjain.~Néhány szóval, 380 5| középkor néhány rajongó csillagásza beszélt és elhallgattam.~ ~ 381 8| amit a Földrõl láttam, és Csillagnak neveztem, egy tökéletes, 382 1| fölöttem és alattam tele csillagokkal: megismertem a Göncöl szekerét, 383 6| érintik idegen bolygók és csillagrendszerek légkörét. Az õ barátja, 384 8| szerény jelecske, kormos csillagszilánk a múzeumban, hirdetni annak, 385 4| meggyõzött, hogy ugyanazt csinálja, amire neki is szüksége 386 5| és megkérdezte, hogyan csinálják ezt a mi állítólagos gondolkodóink.~ 387 5| amit náluk esztergályosok csinálnak. Õ azt kérdezte, mire használjuk 388 7| piciny testét, felbontottam csipeszek segítségével, s nagyítón 389 4| kerekekkel, forgókkal, fogókkal, csipeszekkel, fúrókkal. Ezeknek nagy 390 6| hogy ezek a betegségokozó csírák pusztították el a földi 391 8| odafutottak hozzám, nevetve csitítottak el, és mutatták, hogy az 392 4| ismerik, vagy ismerik, de csodálatosképpen nincsen rá semmi szükségük, 393 1| Faremidóban.~Az olvasó bizonyára csodálkozik, hogy annyi szomorú tapasztalat 394 1| homlokomra mintha hûs, jószagú lé csöpögött volna egy csapból. Hogy 395 4| szabadon sûrû folyadékok csörögtek nagy tartályokban.~Elsõ 396 4| izzasztókkal, folyadékokkal, csövekkel, retortákkal, áramfejlesztõkkel, 397 2| villódzott. E lencsék alatt két csõféle állt ki a fejbõl, ezalatt 398 7| kavargó, levegõ után kapkodó csomójából kivált egy erõsen fejlett 399 1| tudtuk elolvasni, néhány csomónyira fényszóróink hajót jeleztek. 400 7| megkapaszkodom a vízben, az élet csónaka is megáll, ha nincs hozzá 401 1| repülõgépet pillantottam meg csónakfutókkal teljesen felszerelve, és 402 1| és marakodva tépdeste a csónakok tartóláncait: minden helyet 403 7| emészti fel, újra és újra. Csónakot, ugye, nem lehet belülrõl 404 1| orvostudománynak. Voltak ott eltörött csontok, szétroncsolt májak, voltak 405 2| fémgyûrû tapadt, mint valami csukló, ez a fémgyûrû felfelé vastagodó 406 2| szabályosan emelkedett és csukódott. A váz törzse pajzs alakú, 407 1| két orrlikából csendesen csurgott a vér. Kezei egy taszító 408 1| egyszer nedvességet éreztem csurogni államra, odanyúltam és a 409 3| felemelt, lassan mozgatta és csúsztatta fejemet, az a kényelmetlen 410 3| krajcárt, mire egy nyíláson cukor jött ki. Ebben az automatában 411 3| Budapesten járván, láttam egy cukrosboltot, amely magát „automatának” 412 3| a pénz, és õ tolta ki a cukrot a nyíláson. Ez az ember 413 1| következik egymásra: f, d, e, c, a skála doremifaszolaszidója 414 8| nálunk idegen és érthetetlen dadogás csak, amit úgy nevezünk: 415 8| Ekkor zokogni kezdtem s dadogva és hebegve mondtam el kétségeimet 416 1| és melle hordónagyságúra dagadt, mert a gégét átfúrta egy 417 6| keletkeznek és formátlan viszketõ daganat. A doszire szó alatt általában 418 6| doszirét, s annak néhány daganatát letépem (gyümölcsöt értett), 419 5| érzéssel mondva el, s beszéltem dalokról, amelyek úgy jönnek létre, 420 8| igazi törvénye: a hõ és erõ, delej és fény. Emlékeztettem rá, 421 2| drágakövekbõl, alul, a derék táján fémkarika. Két lefelé 422 2| lóbált. Ijedten néztem oda: a derekamhoz keskeny fémgyûrû tapadt, 423 2| kemény szorítást éreztem a derekamon, ugyanekkor valami erõ kiemelt 424 2| hajlékony fémkar nyúlt ki a derékból, különbözõ végzõdésekkel, 425 3| vezetõm megállt, gyengéden derékon fogott, és odaállított a 426 7| elõször csak valami felhõs derengést láttam, aztán egy tág, mély 427 3| jelentõsége csak a továbbiakban derült ki aztán. Mindenesetre nagy 428 1| a parancsnok felemelte a deszkapallót és intett, hogy szálljak 429 2| messzirõl kivettem, csakugyan diadalív állt, mely magasan ért össze 430 8| világ, egyre hangosabb és diadalmasabb muzsikára ébredtem aztán. 431 5| filozófia mai állását, s diadalmasan jegyeztem meg a végén, hogy 432 7| hogy a tudat segítségével diadalmaskodik anyagon és halálon, de egyszer 433 7| pusztítják el, eszik meg s így diadalmaskodnak rajta, túlzottnak bizonyult: 434 6| híreket megcáfolni, s fajtánk dicsõ és mindenek fölött való 435 5| hogy a távol idegenben dicsõséget szerezzek emberi fajunk 436 1| jelezte az emberi fogazat dinamikus erejét. Bár szorosan véve 437 2| amilyenhez hasonlót épületek díszítésére alkalmaznak a szobrászok, 438 4| mint amilyen bolygónkon dívik - és lesznek, akik hozzáteszik, 439 1| hadilétszámra, és vonuljon fel Dixmuiden felé, amit a németek elfoglaltak. 440 3| így muzsikált: fa, re, mi, do, amit már akkor hallottam, 441 4| utolsó asztalon túl egy dobogón láttam egy teljesen elkészült, 442 4| útjaim folyamán gyakran döbbentették meg érzelmemet, hozzászoktattak, 443 8| csodálatos megismerések döbbentik meg a szerzõt. - ~Szerzõ 444 1| hajómérnök, mikor rettenetes dördülés rázta meg a fedélzetet: 445 5| zsírkövet bizonyos módon dörzsöl az ember, akkor ad ilyen 446 3| megsegítették az embert minden dolgában s megsokszorozták erejét, 447 6| embereket és azok minden dolgát pontosan kivehettem az üvegen 448 7| voltam, nem zárja ki, hogy a dolgokat bizonyos fokig megérthessem, 449 4| látszólagos zûrzavarban szolaszik dolgoznak: hiszen e lények alkata 450 7| akaratával, a szervetlen Földbõl dolgozza fel, s belõle tökéletest 451 6| Gulliver, idekerültem: elsõ dolguk volt, hogy mikroszkópon 452 6| meg nyugodtan, míg néhány dologgal tisztába jövünk. Röviden 453 8| lényegébõl. Lehetne is beszélni a dologról, hiszen egyszerû kémiai 454 1| egymásra: f, d, e, c, a skála doremifaszolaszidója szerint így: Fa-re-mi-dó. 455 7| hatvanezer évvel ezelõtt doszifera nevû betegség támadott meg, 456 8| nehezen szoktam hozzá a doszirékkal való érintkezés rám nézve 457 7| Azóta gyakran figyelte meg a dosziréknak ezt a sajátságát, hogy néha, 458 6| miért tartanak engem is doszirének, gazdám mosolyogva utalt 459 2| széprajzú, mûvészi berakások, drágakövekbõl, alul, a derék táján fémkarika. 460 3| kultúránk volt, regények, drámák, mûvek. Formáinkat a mûvészet 461 4| felülrõl és alulról szíjak és drótok, acélpántok remegtek, és 462 1| és intett, hogy kövessem. Dülöngve kapaszkodtunk a hátsó fedélzetig: 463 4| tényeket és valóságokat, melyek ebbe a világnézletbe semmiképpen 464 2| kézzelfogható valóság volt, ébren voltam, szomjúságot éreztem, 465 2| amelynek váza, eltérõen az eddigiektõl, függõlegesen állt a földön, 466 4| emelõkkel, mérlegekkel, edényekkel, izzasztókkal, folyadékokkal, 467 1| akcióját. Parancsnokom, Sir Edward B..., igen kitûnõ és mûvelt 468 2| feltétlenül jelentették volna, ha effajta gépek állanak rendelkezésére 469 8| horizontja, hanem körös-körül az égbe olvad el, mintha ama hegy, 470 6| hömpölyögnek a rézszínû égbolt alatt, vulkánok ontják a 471 5| mondja például, hogy az égen zöld pettyek vannak és hogy 472 8| vizet, pusztítson hát el, égessen meg, szûrjön le retortában, 473 3| külön-külön, részekben és egészben, az ember önmagánál tökéletesebb 474 1| sebesültjeit, legénységét egészítse ki hadilétszámra, és vonuljon 475 2| óriási épület zárta el az eget. Ennek az épületnek a frontkapujához 476 4| természetet uraló lények, ez égitest lakói nemcsak hogy nem hasonlók 477 4| világrészbe, vagy talán olyan égitestre vetett balsorsom, ahol a 478 2| utat, mintha minden levél egy-egy gyümölcs volna. Most már 479 3| hír, hogy ellenségünknek egy-két hajóját vagy öt-hat ágyúját 480 4| kifejezésére használunk: a zenét. Egyébiránt lehet, hogy gondolat és 481 6| aki benne voltam, valami egyébnek tekintett.~Gazdám elmondta, 482 4| intett nekem egyik karjával (egyelõre karnak nevezem), hogy kövessem. 483 7| át lenézett rájuk. Igen, egyenesen a szemébe mutatott neki, 484 5| érdeklõdésemet, hogy ami velem egyénileg történt ott- tartózkodásom 485 4| az egésznek összhangja és egyénisége megváltoznék. Errõl még 486 8| mutatta nekem a hangszereket, egyenként, és én e néhány perc alatt 487 1| csapkodott volna valami: egyenletes és zengzetes hang volt ez 488 4| hogy az asztalok mellett egyenlõ távolságban kisebb-nagyobb 489 6| szolaszik nyelvében ez a két szó egyet jelent), önmagát megemésztõ 490 2| megadjam magamat a hágai egyezmény értelmében annak, akivel 491 3| észrevettem, hogy nem mind egyformák: voltak köztük szárnyasok 492 1| valami kiemelne ülésembõl: egyidejûleg különös, édes muzsikaszó 493 3| gépeket és a mûveket, amik egykor az embert utánozták. Jellemünk 494 8| végtelen térbõl, emelkedne ki egymagában.~Ekkor, ott ülve gazdám 495 3| megsokszorozták erejét, de egymagukban sokkal tökéletesebben végezték 496 8| élesen különbözõ s mégis egymásba folyó hangszer muzsikája 497 4| testeknek kiterjedése a hõtõl, egymáshoz való igyekezete az anyagvonzás 498 7| hála az ösztön szervének, egymásnak estek.~Így hát egészen nyugodt 499 1| négy hang így következik egymásra: f, d, e, c, a skála doremifaszolaszidója 500 4| munkát, s zenélni kezdtek egymással. Közben mindketten felém 501 2| a, gis, g, gis. Többször egymásután hallottam ezt az ütemet, 502 1| lágysága adja inkább, mint egymásutánja; valamit értek zenéhez,