Karinthy Frigyes Utazás Faremidóba Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
503 3| gépek közül is megmozdult egynéhány és odajött. Körülálltak 504 4| hatan-heten hoznak létre, egynemû lények), a szolaszinak módjában 505 3| olvasót, gondolná meg, hogy egyrészt egyszerû seborvosi mivoltomban, 506 2| ellenére, valahogyan az egyszerûség és magától értetõdõ szükségszerûség 507 2| hogy a többi fa is hasonló ehhez: kisebb-nagyobb alakú emberfák, 508 3| kezdte követelni jogait, éhséget éreztem és fáradtságot. 509 8| elzsibbasztottam.~S hogy mindezt ekként felfogtam, nagy zavar és 510 8| port adott be nekem, hogy elaludjak s ne érezzem a hosszú út 511 2| önkéntelenül eszembe jutott a mesék elátkozott vándorlegénye. Mikor közelebb 512 3| valóságában is láthattak volna az elavult színpadon. Valóban külön-külön, 513 7| bevárjuk, míg a doszirék elborítják az egész Földet, s testi 514 8| hullámzó patakban körülfolyt, s elborította testemet: a fényt láttam, 515 4| kõasztalok húzódtak párhuzamosan, elborítva ezer- meg ezerféle fantasztikus 516 8| reménytelen bánattal lelkemben, elbúcsúztam azoktól a szolasziktól, 517 6| befejezte elõadását: percekig elbûvölve és szótlanul álltam, elzsongított 518 7| egyszerûen egy primitív és elcsökevényesedett, visszafejlõdött, beteg 519 8| után, amiket itt láttam, elcsüggedek majd. Ezt azért tette hozzá 520 5| erõben nincs anyag; fontos és eldöntendõ kérdésnek állítja, hogy 521 4| amilyenekrõl nem is álmodhattam eleddig. Csodálatos kalandjaim, 522 3| nagyon elkényeztetve, talán elégedetlenül s türelmetlenül állapította 523 5| legnagyobb meglepetésemre, eléggé érthetõen, két, elõttem 524 1| Osztrák-Magyar monarchia elégtételt kért a szerb kormánytól 525 7| hetvenezer éve él Faremidóban, elejétõl fogva figyelemmel kísérte 526 7| ovális alakú tárgyat tett elém, üveg alatt zöldeslila fény 527 8| egyre halkult körülöttem az elemek muzsikája, és szemem elé 528 4| hangjegyekben), szervetlen elemekbõl állanak: vasból, aranyból 529 6| való egyszerû és tiszta elemeket. Különös összetétel ez, 530 2| géptõl, amelyben ültem; aztán eleresztett, s a kar visszahúzódott. 531 3| lupa alatt, Utána megint eleresztettek, és letettek a földre. Majd 532 6| hogy a pálmák gyümölcsét elérje, néha éles ásót növeszt 533 4| földön egy embert. Csakhamar elértük azért ama nagyszerû épület 534 6| gyümölcsét elérje, néha éles ásót növeszt szája elé, 535 4| szerkeszthetjük, hogy százszor élesebben és gyorsabban reprodukálja 536 6| elvégez, ami szükséges, hogy életben maradjon a mi õsünk, a majom; 537 7| doszire rájött, hogy az életbenmaradás módja nem az, hogy az élet 538 7| Midore aggódik ~a Föld életéért. - A tudat és az ösztön, 539 7| minden szerkezetnek, mely az életéhez szükséges anyagot nem kívülrõl, 540 1| amely alkalommal csaknem életemet vesztettem. Ha itthon maradok, 541 5| elmosódott minden, ami testi életemre vonatkozott. Mintegy megérteni 542 8| meg értéktelen és ostoba életemtõl, mely csak betegség és teher, 543 4| agyban nem amaz ismeretlen életerõ, hanem ismert és ellenõrizhetõ 544 4| amit mi áhítattal nevezünk életerõnek, vitalitásnak, mely a szerves 545 7| természetét és viselkedését s életfeltételeiket: mert csak így lehetett 546 7| pusztítsa, hanem az, hogy az élethez szükséges anyagot, minden 547 6| pusztították el a földi szolaszik életlehetõségét, ez valószínû is, mert mindenütt, 548 7| elhanyagolta a dolgot s az általam Életnek nevezett betegség egyre 549 8| mindazt, amit nekem a Szerves Életrõl mint betegségrõl Midore 550 4| mindezek mozgást idéznek elõ az élettelenben, s már akkor sejtettem, 551 4| tapasztalható, az õ szervetlen életükben tárgytalan. Nagyon hamar 552 1| a legénységnek. Mindenki elfoglalta helyét, s már éppen teljes 553 3| hajóját vagy öt-hat ágyúját elfogtuk, mint az, hogy öt-hatezer 554 3| legyek hozzájuk. De én, elfogultan és ostobán, sokáig ragaszkodtam 555 2| üres recsegést. Gyorsan elfordultam és elmentem onnan; ekkor 556 7| nem pusztult el rögtön, elfutott a mezõkre - jól emlékszik 557 3| Mondom, ha mindezt józanul elgondolom s megértem: nagyobb tiszteletet 558 1| ezerkilencszáztizennégy júliusában mégis elhagytam feleségemet és gyermekeimet, 559 4| asztalok mellett és között elhaladva, hányféle és minemû szervek 560 5| rajongó csillagásza beszélt és elhallgattam.~ ~ 561 6| generáció” szóval, mint egy elhaló akkorddal, befejezte elõadását: 562 7| megöl, elpusztít.~De a Föld elhanyagolta a dolgot s az általam Életnek 563 4| és érzés náluk nincs úgy elhatárolva, mint a mi értelmünkben.~ 564 1| áldozza a közös ügyért. Elhatározásomban csak megerõsített végre 565 2| keresztüljutottam a hídon, s elhatároztam, hogy a fehér úton indulok 566 4| hozzák mozgásba a testükben elhelyezett erõforrások (villamos akkumulátorok, 567 7| bizonyos szervetlen anyagokat elhelyezni agyamban, amik azt máris 568 3| voltam hozzá, hogy közöttük élhessek, s talán valamikor hasonlóvá 569 7| betegség. Ez a fajta nem élhet meg, el kell pusztulnia, 570 6| vizsgálat szempontjából elhozza Faremidóba. Ez a doszire 571 8| térjek vissza a földre, s éljem az emberek életét addig, 572 8| érek; hogy onnan útlevéllel eljutok-e hazámba, az nagyon kétséges, 573 3| csodálat, ami valósággal elkábított, mikor az erdei út végén 574 4| bejáratát, mely már egyszer elkápráztatta szemeimet. A kapu fölött 575 3| útleírásokkal különben is nagyon elkényeztetve, talán elégedetlenül s türelmetlenül 576 5| van‑e anyag nélkül erõ és elképzelhetõ-e egy felsõbb anyagnélküli 577 1| a tengerbe afölött való elkeseredésemben, hogy erõvel vissza akarnak 578 2| fegyvereimet leraktam a fûre, s elkészítettem zsebkendõmet, hogy abban 579 1| annak az olthatatlan és ellenállhatatlan hazaszeretetnek, mely minden 580 1| seborvosnak, nem tudtam ellenállni részint kóbor és kalandos 581 2| valószínûleg körözõlevelet adnak ki ellenem, s ha nem jelentkezem, szökevénynek 582 8| foglaltak el egymástól az ellenfelek, hány embert vesztettek, 583 7| Két szerv, homlokegyenest ellenkezõ célnak szolgálatában, az 584 5| ezt teszik, hanem éppen ellenkezõleg, mindenféle átlátszatlan, 585 4| életerõ, hanem ismert és ellenõrizhetõ erõk: hõ és villamosság 586 2| hogy abban az esetben, ha ellenség területén vagyok, megadjam 587 3| lelkesedést kelt az a hír, hogy ellenségünknek egy-két hajóját vagy öt-hat 588 4| jelenség, mely homlokegyenest ellentmond az elméletnek.~Fenntartva 589 5| valaki. Azon voltam, hogy ellentmondjak e képtelen feltevésnek, 590 8| bujkálásnak és hazugságnak, ellentmondó és baljós vágyaknak az a 591 7| hogy a doszirék, bárhogy ellepik is testét egy ideig, bizonyosan 592 7| rohamosan terjedt és lassanként ellepte azt az egész területet, 593 7| Föld nevû szolaszit úgy ellepték, hogy egészen elnyomorodott, 594 4| szolaszi-mûhelyt jelent.~Az ellipszis alakú küszöbre lépve, sajátságos 595 5| erõfeszítésemmel igyekeztem elmagyarázni neki, mit értünk mi az emberi 596 2| ilyen fák alkották.~Késõbb elmaradtak a fák, és finom fehér porral 597 5| gondolkodóinak éppen ezeket a beteg elméket nevezte meg, melyek önmagukba 598 4| hogy komoly természettudóst elméleteinek felállításában nem befolyásolhat 599 4| homlokegyenest ellentmond az elméletnek.~Fenntartva tehát eddigi 600 8| Midorénak, hogy testem és elmém még nem elég érett arra, 601 7| kinyilatkoztattak bámuló elmémnek.~Már említettem, hogy a 602 8| nem adtak képet róla a mi elménknek. Mint aki a sötétben tapogatózott, 603 4| alulról megcsavartak valamit. Elmenõben még hallottam, amint a szolaszi 604 2| Gyorsan elfordultam és elmentem onnan; ekkor csodálkozva 605 5| amit ön elõadott; hasonló elmezavarok elõfordulhatnak, s elõ is 606 4| Hosszú ideig tartana, míg elmondanám mindazt a leírhatatlan, 607 5| nap közt eltelt, amikor elmondhattam, hogy törve és ügyetlenül 608 7| a történtekrõl, szívesen elmondja nekem tapasztalatait, mert 609 8| mint betegségrõl Midore elmondott, s többé nem akartam vitázni 610 8| utazásom emléke szavakban elmondva, egy zavaros és kusza töredék, 611 5| meg, amit felszedtem, s elmosódott minden, ami testi életemre 612 8| értenek: sok millió éve élnek immár, s a természetnek 613 7| hogy teljesen kifejlõdik, elnyomja és fölöslegessé téve, végleg 614 7| úgy ellepték, hogy egészen elnyomorodott, és gyógyulása hosszabb 615 6| elhaló akkorddal, befejezte elõadását: percekig elbûvölve és szótlanul 616 6| úgy vettem észre, hogy elõadásomnak fõleg elsõ fele érdekelte, 617 5| megértettem azt, amit ön elõadott; hasonló elmezavarok elõfordulhatnak, 618 7| betegségben szenved, mely elõbb-utóbb véget vet az egész fajtának. 619 1| gyönyörû tudományát annyira elõbbrevinné, mint egy ilyen modern háború, 620 4| acélhuzalok lógtak le a földre, elöl egy villogó, domború lencse, 621 5| hasonló betegség náluk is elõfordul, s a szolaszi-gyárban erre 622 5| elõadott; hasonló elmezavarok elõfordulhatnak, s elõ is fordulnak. Csak 623 1| hajóhadunkat már tíz éve elõkészítettük erre a háborúra, azt mindenki 624 8| testemhez közeledõ élõlények elõl védekeztem, az orvosok idioszinkráziát 625 2| voltam, nem is fa, hanem élõlény. Így húszlépésnyi távolságról 626 8| vagy testemhez közeledõ élõlények elõl védekeztem, az orvosok 627 1| fényjeleket kaptunk, de nem tudtuk elolvasni, néhány csomónyira fényszóróink 628 7| szolaszi-társának, a Földnek sorsában; elõre tudta, hogy a doszirék, 629 3| rövidebbre fogjam a dolgot, elõrebocsátom azt a tanulságot, ami Faremidóban 630 1| nehezen billent balra és feje elõrebukott. Feje fölött kinyújtottam 631 1| karját, de õ meg sem mozdult, elõrehajoltam és arcába néztem, mozdulatlan 632 7| ugye, nem lehet belülrõl elõremozgatni, csak ha kívül, evezõk segítségével, 633 7| támadott meg, a doszire nevû élõsdiek, akiket én embernek és állatnak 634 6| mérget, fertõzõ anyagot, élõsdit értenek Faremidóban; ha 635 6| már régen tengõdnek és élõsködnek Faremidó különben egészséges 636 7| nyolcvan-száz fok, megöl, elpusztít.~De a Föld elhanyagolta 637 6| tarthatják csak fenn, ha elpusztítanak valami önmagukhoz hasonló 638 3| öt-hatezer emberét sikerült elpusztítanunk, öt ágyú ötezer emberrel 639 6| értett), s felhabzsolva azt, elpusztítom, nyilvánvaló tehát, hogy 640 6| szervezetet, hogy aztán õket is elpusztítsa egy következõ generáció.~ 641 7| testét egy ideig, bizonyosan elpusztulnak a végén, s a Föld meggyógyul. 642 2| tanácstalanul és tehetetlenül elpusztulok, mert nem tudom, ellenséges 643 7| a forró víz, és õk mind elpusztultak. Azóta gyakran figyelte 644 1| önmagát ez a zene: a muzsika elragadó báját e hangok színe és 645 2| de emlékszem, hogy akkor elragadtatott jelzõk jutottak eszembe, 646 5| betegségnél a hangszálak is elromlanak, a tiszta és kellemes rezgõhangok 647 5| mint ahogy mi mondanók) elromlik. Láthattam, hogy a tiszta 648 8| nyomul. Néhány pillanatra elsötétült elõttem a világ, egyre hangosabb 649 6| ez a varázs, hogy aztán elszörnyedve és méltatlankodva, eszembe 650 8| szememmel láttam, bennem élt eddig is, bennem és minden 651 6| igen könnyen pusztítható és eltávolítható, néhány sav segítségével, 652 5| érkezésem s ama nap közt eltelt, amikor elmondhattam, hogy 653 6| tehették, mikor még a Földön éltem, és sajnálattal állapították 654 7| ragadja el a vihar, a másik eltépi a horgony kötelét; az egyik 655 2| szemben, amelynek váza, eltérõen az eddigiektõl, függõlegesen 656 2| sötét volt, féltem, hogy eltévedek. Nyugtalanul tekingettem 657 1| világítottuk meg, de még így is eltévedtünk, és kevéssé letértünk az 658 8| Földön vagyok s a Faremidóban eltöltött idõ emléke mint egy távoli, 659 1| orvostudománynak. Voltak ott eltörött csontok, szétroncsolt májak, 660 5| keresztülbocsátván a sugarakat, önmaga eltûnik, mert nem látható, mint 661 7| kicsúszott az ösztönbõl, az agy elülsõ részében külön kezdett növekedni, 662 6| hogy az õ lényük annyira elüt az enyémtõl? Másrészt mit 663 3| csináltak, hogy könnyebben elvágják a fát. Ezután jöttek a tudományok 664 2| múlva kiértem az erdõbõl és elvakulva kaptam szemeimhez.~Óriási, 665 5| az érzést és a gondolatot elválasztja egymástól.~Csodálkozott 666 5| sötét salakban megtörve, elváltoztatják a dolgok valódi képét, s 667 6| tagjait mozgatja, s mindent elvégez, ami szükséges, hogy életben 668 5| fogalmakra nem lévén szavuk), elvégezhesse az agy munkáját: megértését 669 3| gyarló emberi testünk valaha elvégezhette. Így a mûvészetek is: képek, 670 7| az ösztön szerve úgyis elvégzi a többit: a doszirék megtámadják 671 1| támadt a fedélzeten, mindenki elvesztette a fejét, és kétségbeesett 672 1| beszélgettem, s néhány pillanatra elvesztettem eszméletemet. Mikor magamhoz 673 1| a sebes légáramtól félig elvesztve öntudatom, úgyhogy ma se 674 6| különös véletlen folytán az elzenélt szavak, eltekintve értelmüktõl, 675 8| amelyre álmomban ráfeküdtem és elzsibbasztottam.~S hogy mindezt ekként felfogtam, 676 6| elbûvölve és szótlanul álltam, elzsongított és édes izgalomba ringatott 677 8| eddig is, bennem és minden emberben, évezredeken át, hogy ez 678 6| nemcsak a házakat, de az embereket és azok minden dolgát pontosan 679 1| azért, mert az felbérelt emberekkel orvul megölette az ország 680 3| mint az, hogy öt-hatezer emberét sikerült elpusztítanunk, 681 2| ehhez: kisebb-nagyobb alakú emberfák, kitárt karokkal és keserû, 682 2| nagyon szabályos, stilizált emberfej, amilyenhez hasonlót épületek 683 8| kifejezhetetlennek és Földöntúlinak és Emberfölöttinek neveztünk, holott bennünk 684 2| mozdulni. Mégis az egésznek emberformája volt, ismétlem, sõt, az 685 2| alkotásával állok szemben: emberformára növesztett fa ez nyilván, 686 4| nemcsak hogy nem hasonlók az emberhez, de földi értelemben élõ 687 3| elpusztítanunk, öt ágyú ötezer emberrel felér nekünk, s nekik is 688 6| megközelítõ fordításban emberutánzó-bacillust jelent, olyan betegségcsírát, 689 3| képzeteinket. A nehéz tárgyak emelésére kitalálták a csigát, a látott 690 7| lerogytak a Földön s felfelé emelgetett karokkal, térdepelve kiáltoztak 691 3| göröngyösebb volt az út, emelgette a kerekeit, simább helyen 692 6| ragaszt magának s a levegõbe emelkedik, néha tíz lába van és sok 693 8| ültünk, a végtelen térbõl, emelkedne ki egymagában.~Ekkor, ott 694 2| kerekek szabadon mozogtak, emelkedni és lépni is tudott velük 695 2| el: egyik oldalon enyhén emelkedõ hegyhát, bal kéz felõl csillogva 696 4| villog. Testükbõl karok és emelõk nyúltak az asztal felé, 697 4| forrasztókkal, csavarokkal, emelõkkel, mérlegekkel, edényekkel, 698 3| visszalépve, fémkarját feje fölé emelte; láttam, hogy vizsgál és 699 7| hanem belülrõl, önmagában emészti fel, újra és újra. Csónakot, 700 2| megint elfogott az a különös emlék, hogy én már egyszer jártam 701 5| homályosan fogtam fel, s így emlékeimben is inkább az a sok tanulság 702 8| hõ és erõ, delej és fény. Emlékeztettem rá, hogy hiszen az én nyomorult 703 1| majdnem végzetes kalandot említem fel, midõn a hajó orrából 704 8| ítélnek idefent arra, hogy az említett kémiai folyamatnak alávessenek. 705 5| mint öntudat, önismeret, én-fogalom, hogy sötétebb és tömörebb 706 3| fény áradt le rám, majd énekelni kezdett, és most már határozottan 707 3| magára mutatott, és ezt énekelte: szo-la-szi. Aztán egy széles 708 3| eredeti szavakat mindig énekelve mondja ki, mert csak így 709 6| õ lényük annyira elüt az enyémtõl? Másrészt mit ért az alatt, 710 2| terült el: egyik oldalon enyhén emelkedõ hegyhát, bal kéz 711 7| két mag. Két kéz, az egyik épít, a másik rombol; az egyik 712 2| Pompás, vörös kövekbõl épített lépcsõ vezetett a háttérbe, 713 2| impozánsabb remekét az építõmûvészetnek nem láttam. Ami azonban 714 3| is éppen úgy megleptek s éppoly érthetetlenek voltak elsõ 715 1| megmenti a szerzõt, ~és épségben partra szállítja Faremidóban.~ 716 1| szolgáltat a tanulékony seborvos épülésére. Magam is nem kevesebb, 717 2| emberfej, amilyenhez hasonlót épületek díszítésére alkalmaznak 718 2| zárta el az eget. Ennek az épületnek a frontkapujához vezetett 719 3| felesleges agyagminta, amibe az ércet öntötték. Meg kellett volna 720 3| valósággal elkábított, mikor az erdei út végén feltárult elõttem 721 8| jobb cél, tisztább harmónia érdekében. Megkérdeztem tõle, mit 722 8| hogy engem egy cseppet sem érdekelt, vajon a másfél év alatt 723 1| golyójával, mérgezett nyilaival érdekesnél-érdekesebb és újabbnál-újabb eseteket 724 5| annyira lefoglalták minden érdeklõdésemet, hogy ami velem egyénileg 725 2| Néhány perc múlva kiértem az erdõbõl és elvakulva kaptam szemeimhez.~ 726 2| hogy mégiscsak álmodom, az erdõn keresztül vezetõ út sötét 727 2| s úgy tûnt, ott, ahol az erdõt éri, a fák között valami 728 7| segítséget, ahonnan e pusztulás ered.~Midore aztán megjegyezte, 729 4| el kell ismerni, hogy az eredmény szempontjából megbízhatóbb 730 8| amint a hûvös folyadék ereimbe nyomul. Néhány pillanatra 731 4| tekinthetõk, mert jóllehet önmaguk erejébõl mozognak, céltudatosan cselekesznek, 732 7| anyagot, minden képességével, erejével és akaratával, a szervetlen 733 8| semmitõl, míg a határig érek; hogy onnan útlevéllel eljutok-e 734 8| homályos ködfátyol függönye ereszkedett.~Ekkor igazat adtam Midorénak, 735 1| alattam volt és mi csendesen ereszkedtünk le rája. Egy ideig világoszöld, 736 7| evezõ, ami a valódi létbe ereszti gyökerét. Más szóval: Midore 737 8| magához vesz, ha testemet érettnek ítéli majd e megtiszteltetésre. 738 8| gyönyörét, azt, amit mûvész érez, midõn szerelmesét, a húsból 739 8| sugárzott felém: világosan éreznem kellett, hogy én tévedtem, 740 1| angol ember kötelességének érezte, hogy megvédje jogtalanul 741 8| nekem, hogy elaludjak s ne érezzem a hosszú út fáradalmait. 742 8| tekinteni, melynek minden érintése halálos veszélyt rejt magában? 743 2| mint a közönséges fáké, érintésemre rózsaszínû nedv szivárgott 744 6| harmóniákat keresve, és útjokban érintik idegen bolygók és csillagrendszerek 745 8| hozzá a doszirékkal való érintkezés rám nézve tûrhetetlen formáihoz. 746 7| volt ahhoz, hogy hangokban érintkezhetett vele: panaszkodott is betegsége 747 5| történetét, mely Faremidóba való érkezésem s ama nap közt eltelt, amikor 748 1| huszonkettedikén szikratáviratban érkezett a parancs, hogy a Bulwark 749 3| tartózkodásom folyamán késõbb érlelõdött meg bennem, s amit, ha a 750 5| alkalomból, hogy minden erõfeszítésemmel igyekeztem elmagyarázni 751 4| a testükben elhelyezett erõforrások (villamos akkumulátorok, 752 4| lelket, mely a természet erõinek anyagban való összesûrûsödése, 753 6| és ostoba anyagban rejlõ erõket, hogy az egyén életét minél 754 5| anyaggal meg nem mérhetõ erõnek tulajdonítandó a szellem 755 1| tisztult volna, de egyre erõsbödött. A motor zakatolásától beszélni 756 7| kapkodó csomójából kivált egy erõsen fejlett példány, oldalt 757 7| kezdték, s a doszire egyre erõsödött. Lám, a kemény anyagból 758 4| végigmentünk, ezek a hangok erõsödtek. Hajlékony üvegbõl való 759 1| való elkeseredésemben, hogy erõvel vissza akarnak hozni Angolországba, 760 1| mint egymásutánja; valamit értek zenéhez, fiatal koromban 761 6| összetételemben semmiféle értékes anyag, fém vagy ásvány nem 762 8| könyörögtem neki, hogy váltson meg értéktelen és ostoba életemtõl, mely 763 4| késõbb megértettem, a létezés értéktelenebb, bizonyos szempontból beteg 764 4| az érzések és gondolatok értéktelenebbek-e, mint a mieink, azt én véges 765 4| emberi léleknek, emberi értelemnek nevezünk), hogy ezt a lelket 766 2| magamat a hágai egyezmény értelmében annak, akivel elõször találkozom.~ 767 8| percre kevéssé megtisztul az értelmem, s érzékszerveim valamivel 768 5| lázas sietséggel torlódott értelmembe, hogy eszembe se jutott 769 4| megérthetõvé tegye. A szolaszik értelmének szerve, az õ agyuk, szervetlen 770 4| nevezünk), hogy ezt a lelket és értelmet boldoggá, harmonikussá és, 771 2| rendkívüliek és fejlett értelmûek az emberek, s meg fogják 772 8| megértéséhez tényleg az õ értelmükre volna szükségem, mely tiszta 773 6| elzenélt szavak, eltekintve értelmüktõl, oly csodálatos melódiává 774 4| különböznek a mi szerves értelmünk produktumaitól, csak mérhetetlenül 775 4| úgy elhatárolva, mint a mi értelmünkben.~Az olvasó természetesnek 776 5| szétszedtük és újból összeraktuk értelmünket, és a legnagyobb gondolkodóknak 777 8| múlva, február másodikán értem Redriffbe, ahol nõmet és 778 5| amit tudni kell, ez magától értetõdik, hiszen ha nem tudom, mire 779 2| az egyszerûség és magától értetõdõ szükségszerûség benyomását 780 8| így történnie, miért nem értettük meg mindjárt a szféráknak 781 3| éppen úgy megleptek s éppoly érthetetlenek voltak elsõ percben, mikor 782 5| kifejezõ szavait úgy tenni érthetõvé, hogy artikulátlan zörejekkel 783 2| annyit, de jóval többet értve, mint ahogy ezt a szót például 784 3| fogott fel valamit, nem értvén, mik legyenek ama csodálatos 785 3| az elõbbi fejezet végére érvén, hogy annak summájából alig 786 6| különbözõ formában próbálkozik érvényesülni: halnak alakját veszi fel, 787 8| volt és körülöttünk, csak érzékeink, a tompa és tökéletlen mûszerek 788 4| gondoljunk csak azokra az érzékeny mozgóképfelvételekre, amelyek 789 8| megtisztul az értelmem, s érzékszerveim valamivel világosabban fogják 790 4| gyakran döbbentették meg érzelmemet, hozzászoktattak, hogy fenntartva 791 3| formát, színt, történetet, érzelmet oly tökéllyel fejezték ki, 792 1| leszállunk. Most jöttem rá, miért érzem magam oly boldognak: már 793 4| mint a miénk, ami pedig érzéseik és indulataik erejét illeti, 794 5| zenét, elmondtam, hogy mi érzéseinket fejezzük ki zenével, és 795 4| mozgásokat. Hogy ezek az érzések és gondolatok értéktelenebbek-e, 796 8| aztán. Amit e pár perc alatt érzésekben átéltem, arról igazán nagyon 797 8| fontosabb volt, amit akkor érzésemen keresztül megértettem: hogy 798 5| az, hogy mi a kifejezett érzésen keresztül nem vesszük észre 799 4| általunk gondolatnak és érzésnek nevezett mozgásokat. Hogy 800 5| két dolgot, gondolatainkat érzéssel mondva el, s beszéltem dalokról, 801 4| legfokozottabb és legkomplikáltabb érzésünk kifejezésére használunk: 802 2| szükségszerûség benyomását keltette, érzõdött, hogy minden a helyén van 803 1| érdekesnél-érdekesebb és újabbnál-újabb eseteket szolgáltat a tanulékony 804 4| alkatrészei romlás vagy kopás esetén bármikor felcserélhetõk 805 1| közelében védeni a partokat, és esetleg támogatni a hajóhad támadó 806 3| egy ember ült, az õ kezébe esett a pénz, és õ tolta ki a 807 6| kísérletezés után, gondolkodóba esik az egyik forma elõtt: négykezû, 808 1| sebesülteket vett fel és szállított Essexbe. Mint seborvos rendkívül 809 8| keservesen sírtam.~Ugyanaznap este egy norvég paraszt akadt 810 4| mint a mieink, azt én véges eszemmel nem tudom megállapítani; 811 7| szegény Földet pusztítják el, eszik meg s így diadalmaskodnak 812 5| szempontjából egészen közönyös az az eszköz vagy mûszer, amivel a célt 813 4| gondolataik közlésére is azt az eszközt használják, amit mi csak 814 1| pillanatra elvesztettem eszméletemet. Mikor magamhoz tértem, 815 7| segítségével néhány tízezer esztendeje a legaprólékosabb részletekig 816 5| munkát végzik, amit náluk esztergályosok csinálnak. Õ azt kérdezte, 817 5| kérdezte, mire használjuk az eszünket, mirõl gondolkodunk, feleletembõl 818 7| helyet, s én a Gangesz és Eufrát vidékét ismertem meg szavaiból.) 819 1| gyilkolni szeretne. Hogy tehát Európa békéjét biztosítsa, hazám 820 6| kérdésrõl tudok: Ádám és Évával kezdtem, de mértéket tartva, 821 5| ha jól értettem) hosszú évekig kell várnia, míg legalább 822 7| is megáll, ha nincs hozzá evezõ, ami a valódi létbe ereszti 823 7| elõremozgatni, csak ha kívül, evezõk segítségével, megkapaszkodom 824 8| mérve, összesen közel másfél évig tartott: 1916. január tizennyolcadikán 825 8| múlva, amit mi tíz-húsz évnek nevezünk, ez a folyamat 826 3| a rajzolást és az írást.~Évszázadok múlva természetszerûleg 827 5| Szavaimból azt látja, hogy mi évszázadokon át egyebet se tettünk, mint 828 7| akit mintegy hatvanezer évvel ezelõtt doszifera nevû betegség 829 4| az egész, mint egy nagy, exorbitált szemgolyó. Rögtön átvillant 830 2| csõféle állt ki a fejbõl, ezalatt pedig hosszúkás, szépvonalú 831 3| határozottan éreztem, hogy ezekkel a hangokkal hozzám szól, 832 5| külvilágot.~Még mielõtt ezekrõl szó lett volna, egy alkalommal 833 7| mintegy hatvanezer évvel ezelõtt doszifera nevû betegség 834 2| karja volt a szárny, de ezenkívül még több keskeny, hajlékony 835 4| párhuzamosan, elborítva ezer- meg ezerféle fantasztikus 836 4| párhuzamosan, elborítva ezer- meg ezerféle fantasztikus mûszerekkel, 837 1| állhatatlansággal vádolnak ezért, hiszen már elsõ utam végeztével, 838 2| állt a földön, kétoldalt ezüstbõl alkalmazott szárnyakkal. 839 1| így következik egymásra: f, d, e, c, a skála doremifaszolaszidója 840 2| kétoldalt lefelé. Volt ebben a faarcban különben is valami végtelenül 841 2| irányában. A legközelebbi facsoport felé közeledtem, mely a 842 7| befedi a testét, hogy meg ne fagyjon, a másik föltakarja!”~Midore 843 6| méltatlankodása az emberi faj nevében.~Az elsõ dolog, 844 6| védekezhessék és fenntartsa faját. Végre, hosszas kísérletezés 845 8| ezt a munkát, fölösleges fájdalmakat okozna nekem, s erre semmi 846 2| szorította marokra szívemet, s fájdalmamban hangosan felkiáltottam. 847 8| hasonlóvá válni azokhoz a fájdalmas, kiszikkadt fákhoz, itt 848 8| nem elég érett arra, hogy fájdalom s szomorúság nélkül tudjak 849 8| teljesen rábízhatom.~Aznap fájó szívvel s reménytelen bánattal 850 6| ezek a fák a doszirék egyik fajtája, már régen tengõdnek és 851 6| felfogás, amellyel emberi fajtám, tehát imádott hazám polgárainak 852 7| elõbb-utóbb véget vet az egész fajtának. Tudja, mi történt? A tudat 853 6| lealázó híreket megcáfolni, s fajtánk dicsõ és mindenek fölött 854 5| dicsõséget szerezzek emberi fajunk s fõleg imádott hazám nagy 855 3| természetes szükségletbõl fakadt: ruhát azért öltöttek, mert 856 2| hogy nem láttam még ilyen fákat se: húsos, csaknem gömbölyû 857 2| puhább, mint a közönséges fáké, érintésemre rózsaszínû 858 8| a fájdalmas, kiszikkadt fákhoz, itt az országútja mentén, 859 6| belátás és akarat világító fáklyája mellett. S íme, elõttünk 860 6| s melyeket ember formájú fáknak neveztem. Elmondta, hogy 861 2| front egyetlen, félkör alakú fal, kétoldalt monumentális 862 3| mozgóképszínházba, ahol csak falra vetített képét látták ugyanannak 863 6| fedeztek fel, s most mint fami-doszirét, élõ vagy értelmes betegséget 864 4| elborítva ezer- meg ezerféle fantasztikus mûszerekkel, tárgyakkal, 865 8| s ne érezzem a hosszú út fáradalmait. Mikor mély álmomból magamhoz 866 3| jogait, éhséget éreztem és fáradtságot. Abban a reményben, hogy 867 8| szépségéhez méltóbb márványba faragja. Ekkor különös, nem kínzó, 868 7| megindult ez a munka, fúrni, faragni kezdték a Földet: annak 869 1| légben pukkanó bombájával, faragott hegyû golyójával, mérgezett 870 2| felé közeledtem, mely a fasor szélén állott. Hirtelen 871 3| így van értelme.)~Végre a fasorhoz értünk, ahol már az imént 872 2| de úgy rémlett, az egész fasort, amelyen végigmentem, ilyen 873 3| hogy könnyebben elvágják a fát. Ezután jöttek a tudományok 874 8| Helsingforsba és két hét múlva, február másodikán értem Redriffbe, 875 1| futott. Vad rémület támadt a fedélzeten, mindenki elvesztette a 876 1| rettenetes dördülés rázta meg a fedélzetet: a hajó aknára futott. Vad 877 1| Dülöngve kapaszkodtunk a hátsó fedélzetig: ekkor a parancsnok felemelte 878 6| nevezik a Földet), csodálkozva fedezett fel a légkörben egy csaknem 879 6| sajátságos, értelmes jeleket fedeztek fel, s most mint fami-doszirét, 880 2| Sorsomra bíztam hát magam, fegyvereimet leraktam a fûre, s elkészítettem 881 1| modern háború, mely számtalan fegyverével, géppuskájával, gránátjával, 882 2| alatt két csõféle állt ki a fejbõl, ezalatt pedig hosszúkás, 883 5| valahogyan belekerül a szolaszi fejébe, és megmérgezi a gondolkodás 884 7| az állat felsõ részében, fejében székel, s amit én ösztönnek 885 2| mozgatja, megmozdult a váz fején egy szellentyû, és ismét 886 6| nyugtalanul forgó szemgolyók. Fejének hátsó részében a velõ, az 887 5| alkalmaznak.~- Mindezt - fejezte be Midore - csak azért mondtam 888 3| érzelmet oly tökéllyel fejezték ki, hogy a való élet messze 889 5| elmondtam, hogy mi érzéseinket fejezzük ki zenével, és hosszasan 890 6| Az ösztön szervét kell fejleszteni, hogy ami eddig öntudatlan 891 1| tapasztalatokat tettem szakmám fejlesztésére: kartársaim nevében határozottan 892 7| ebben az idõben lehettek fejlõdésüknek azon a fokán, amit én Õsembernek 893 5| várnia, míg legalább annyira fejlõdik, hogy használni lehessen: 894 6| koponya üregében lassan fejlõdni kezd az új szerv: a Tudat 895 7| vizek egy ideig szépen fejlõdtek. Egy idõben aztán sajnálkozva 896 3| négyszögletes és gömbölyû fejû, különbözõ színû fémekbõl; 897 1| Mikor megint kinyitottam, fekete éjszaka volt körülöttem, 898 1| tértem, a hajó féloldalt feküdt, és rohamosan süllyedt. 899 1| órát repültünk-e így, vagy fél napot. Csak arra emlékszem, 900 1| sorhajóra osztottak be, amelynek feladata volt Essex közelében védeni 901 4| természettudóst elméleteinek felállításában nem befolyásolhat olyan 902 1| kormánytól azért, mert az felbérelt emberekkel orvul megölette 903 6| anyagokkal, melyeket termel és felbomlaszt. Mikor én, Gulliver, idekerültem: 904 6| doszire megjelenik, az anyag felbomlik, rossz szagú nedvek keletkeznek 905 5| testéhez hasonló romlott és felbomlott anyagokból készült (így 906 4| a szerves sejtek magját felbontja és szaporítja: ezt az erõt 907 7| a doszire piciny testét, felbontottam csipeszek segítségével, 908 4| vagy kopás esetén bármikor felcserélhetõk és pótolhatók anélkül, hogy 909 6| elõadásomnak fõleg elsõ fele érdekelte, holott én a hatást 910 7| karokkal, térdepelve kiáltoztak feléje valamit. Ekkor kitört alattuk 911 7| pusztító sugarakat bocsátotta feléjük, s ahonnan a mikroszkópon 912 5| mint az üveg. Holott e félelem egészen alaptalan, mert 913 5| eszünket, mirõl gondolkodunk, feleletembõl pedig kiderült, hogy mi 914 5| tömörebb legyen, attól való félelmükben, hogy a teljesen átlátszó 915 3| mindig csak zenei hangok feleltek, ismét figyelni kezdtem 916 5| hosszan és lelkesen azt feleltem, hogy mi ismerjük a mûszert, 917 4| láttam, amint fejét lassan felemeli és körülnéz.~ ~ 918 3| volna le rám. A kar, amely felemelt, lassan mozgatta és csúsztatta 919 1| fedélzetig: ekkor a parancsnok felemelte a deszkapallót és intett, 920 5| hatnak agyunkra a jelenségek. Felemlítettem azokat, akik az emberi agy 921 3| öt ágyú ötezer emberrel felér nekünk, s nekik is ugyanakkora 922 1| júliusában mégis elhagytam feleségemet és gyermekeimet, hogy a 923 3| aztán megszûnjön lenni, mint felesleges agyagminta, amibe az ércet 924 2| magasan ért össze a fejem felett. Megkönnyebbülve lélegzettem 925 6| más ásvány, Laszomiban is felfedezhetõ spektrál-analízis segélyével. 926 6| értelmesnek látszó lényt felfedeznek, olyat, amelyik vasból vagy 927 6| sorrendiében, és Szidó, akinek felfedeztetésemet köszönni lehet: remiszolami-szidorénak 928 6| egész tudatlan és gonosz felfogás, amellyel emberi fajtám, 929 4| bizonyos matériából, mely felfogásunk szerint az élet egyetlen 930 4| is merõben érthetetlen és felfoghatatlan lévén akkori ismereteimmel. 931 3| Emlékszem, milyen õszinte felháborodást keltett bennem, röviddel 932 6| letépem (gyümölcsöt értett), s felhabzsolva azt, elpusztítom, nyilvánvaló 933 7| keresztül elõször csak valami felhõs derengést láttam, aztán 934 7| meleget, mert csakhamar felismerték mind a ketten, hogy a doszire 935 1| idegkórtani megfigyelést is feljegyeztem: kezembe került például 936 1| szerepeltek s melyeknek feljegyzésével, szerénytelenség nélkül 937 7| oldalt futott, aztán hirtelen felkapta csápjait vagy karjait, és 938 6| ujjonghasson a kék és távoli ég s a felkelõ nap felé!~Gazdám figyelmesen 939 6| nyugtalanság fog el, s ilyenkor felkeresek egy ilyen faremidói doszirét, 940 2| s fájdalmamban hangosan felkiáltottam. Válaszul fülsértõ, süket 941 2| Az egész front egyetlen, félkör alakú fal, kétoldalt monumentális 942 2| egy másik, mély s a végén felkunkorodó ütem, sajnos, a kromatikus 943 1| futottunk, aztán hirtelen fellibbentünk a ködbe. Visszapillantva 944 2| s a kar visszahúzódott. Felnéztem és különös, soha nem látott 945 7| az ösztön szervén belül: félni lehetett, hogy teljesen 946 2| emelkedõ hegyhát, bal kéz felõl csillogva kanyargó folyó, 947 1| magamhoz tértem, a hajó féloldalt feküdt, és rohamosan süllyedt. 948 1| fölött suhogást hallottam; felpillantva hatalmas, madárformájú szerkezetet 949 1| Iszonyú rémület fogott el, és félrelöktem õt; nehezen billent balra 950 1| Essex közelében a németek ~felrobbantják a hajót. - Szerzõ és a hajó 951 5| erõ és elképzelhetõ-e egy felsõbb anyagnélküli intelligencia; 952 8| békével és türelmesen várom a felszabadulás napját, bízva jó gazdám 953 5| tanulság maradt meg, amit felszedtem, s elmosódott minden, ami 954 1| csónakfutókkal teljesen felszerelve, és indulásra készen: már 955 7| menekültek, futkostak a Föld felszínén; ebben az idõben lehettek 956 3| mikor a mozgófényképet feltalálták s tapasztaltam, hogy mennyivel 957 3| mikor az erdei út végén feltárult elõttem ama ragyogó épület, 958 6| formákban és sokféle fajtát; feltehetõ, hogy ezek a betegségokozó 959 7| pusztulnia, mihelyt a két félteke, az ösztöné és a tudaté, 960 2| csiklandozást éreztem, és feltekintve láttam, hogy a két üveglencse 961 2| keresztül vezetõ út sötét volt, féltem, hogy eltévedek. Nyugtalanul 962 5| állítják, s azokat, akik felteszik, hogy valami anyaggal meg 963 4| egyetlen lehetõ hordozója és feltétele, s amit közönségesen szerves 964 7| ekkor megnyugodtam. Az a feltevésem, hogy a tudat szerve kipusztította 965 3| sokáig ragaszkodtam ahhoz a feltevéshez, hogy ilyen mûvet csak emberi 966 5| ellentmondjak e képtelen feltevésnek, de hirtelen eszembe jutott 967 6| kóranyag. Különben, hogy feltevésük mennyire helyes volt, azt 968 6| segélyével. Ezzel szemben feltûnõen sok mozgó, tehát fertõzõ 969 6| tüzetesen megvizsgálták felületét, és aligha van ott valami, 970 3| következett ebbõl? Gépek és mûvek felülmúlták az embert: tökéletesebbé 971 4| fényben, sziszegve pörögtek felülrõl és alulról szíjak és drótok, 972 5| tévedését helyreigazítandó felvilágosítottam, hogy a mi gondolkodóink 973 8| képet adhatott. - Gazdája felviszi a szerzõt egy hegyre, ~ahol 974 6| semmiféle értékes anyag, fém vagy ásvány nem található, 975 4| aranyból és még sokféle fémbõl és ásványból, közöttük néhány 976 6| gomolygó, kialakulatlan fémek és ásványok tarkán hömpölyögnek 977 4| görebekkel, csapokkal, üvegekkel, fémekkel, forrasztókkal, csavarokkal, 978 3| lefordította felém aranyló fémfejét, s a ragyogó szemekbõl kékes 979 2| fémgyûrû felfelé vastagodó fémkarban végzõdött. A következõ pillanatban 980 2| drágakövekbõl, alul, a derék táján fémkarika. Két lefelé keskenyedõ, 981 3| egymás felé nyújtogatva fémkarjaikat, tanácskozni látszottak. 982 3| majd kissé visszalépve, fémkarját feje fölé emelte; láttam, 983 4| egy higanyféle, folyós fémnek s még valami ásványnak szerencsés 984 7| folyt. A magasból a tenger fenekéig láthattam: éppen egy nagy 985 6| majom; ha szeméhez kap a fenevad, behunyja a szemét, anélkül, 986 6| életüket úgy tarthatják csak fenn, ha elpusztítanak valami 987 4| lények közt és közöttünk fennáll a születés, élet és halál 988 2| Óriási, szabályos alakú fennsík bukkant elõ. Pompás, vörös 989 7| doszirék életüket úgy akarják fenntartani, hogy egymást megeszik, 990 6| fogakat, hogy védekezhessék és fenntartsa faját. Végre, hosszas kísérletezés 991 1| amelyik folyton háborúval fenyegette a világot. Oroszországgal 992 6| kihûlõ gõzökben villódzó fényekkel, gomolygó, kialakulatlan 993 7| zöldeslila fény villant fel. A fényen keresztül elõször csak valami 994 1| huszonötödikén a ködben fényjeleket kaptunk, de nem tudtuk elolvasni, 995 4| gyorsabban reprodukálja a fényjelenségeket, mint a szem, gondoljunk 996 3| mikroszkóp és a teleszkóp, a fénykép és a röntgen-sugár, az automobil 997 1| elolvasni, néhány csomónyira fényszóróink hajót jeleztek. Kifordítottuk 998 1| belga partoknak. A ködöt fényszórókkal világítottuk meg, de még 999 8| elborította testemet: a fényt láttam, amint ugrálva közeledett, 1000 7| kezdett hasonlítani, apró kis féreg, ami volt, a halhatatlan 1001 1| igen kitûnõ és mûvelt férfiú, már az elsõ napokban barátságot 1002 3| a bogarász holmi különös férget a lupa alatt, Utána megint