Karinthy Frigyes Utazás Faremidóba Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
1003 6| vesz fel, hogy közelebb férkõzhessen hozzájuk; így hangokat is 1004 3| el nem rontanak s meg nem fertõznek, már réges-rég, Faremidó 1005 5| tisztaságát: - ha nagyon fertõzött már a folyadék, akkor egyszerûen 1006 3| egyre tökéletesebb szobrok, festmények, költõi mûvek rögzítették 1007 3| egy meztelen nõt ábrázoló festményért tízszer annyit adtak már, 1008 2| ahogy ezt a szót például egy festményre, vagy még inkább egy nõre 1009 3| már, mint a nõért, aki a festõnek modellül szolgált; az embernek 1010 2| erõ áradt, minden idegemet feszült zsibbadásban tartva, valami 1011 1| valamit értek zenéhez, fiatal koromban zongorára fogtak, 1012 7| Faremidóban, elejétõl fogva figyelemmel kísérte az egész folyamatot, 1013 4| minemû szervek gyártását figyelhettem meg, e szervek nagy részének 1014 2| percben ennél jobban lekötötte figyelmem: két alak volt a kapu elõtt, 1015 8| jóságos és nyugodt modorában figyelmeztetett, hogy milyen hibásan fejeztem 1016 6| aligha van ott valami, ami figyelmüket kikerülte. (Meg kell állapítanom, 1017 2| megállt, és mintha megfeszülve figyelt volna. Hangosabban ismételtem 1018 5| beszélnek. Röviden vázoltam a filozófia mai állását, s diadalmasan 1019 5| fõleg imádott hazám nagy filozófusainak. Hamarjában négy vagy öt 1020 4| hogy fenntartva kitûnõ filozófusok és logikusok, fõleg imádott 1021 4| összeállítja (társat mondok, mert fiúnak vagy gyermeknek nehezen 1022 1| bõven s néhány érdekes, fiziológiai szempontból igen megfontolandó 1023 1| állítanak és valószínûleg fõbe lõnek.~Jelentkezésem után 1024 2| Bõr helyett barna kéreg födte el testét, két lába a földbe 1025 2| födte el testét, két lába a földbe gyökeredzett, és kitárt 1026 2| gyökér keményen kapaszkodik a földben, és nem tud mozdulni. Mégis 1027 7| akaratával, a szervetlen Földbõl dolgozza fel, s belõle tökéletest 1028 7| ámulva tudtam meg, hogy a földbolygót õk egyszerûen egy primitív 1029 8| elõször, mikor Faremidó földjén megpillantottam õt: a végtelen 1030 8| amit kifejezhetetlennek és Földöntúlinak és Emberfölöttinek neveztünk, 1031 8| ez a szem volt az, amit a Földrõl láttam, és Csillagnak neveztem, 1032 6| de a lény nem válaszolt. Fölébe repülve, két doszirét vett 1033 1| ellenséges repülõgép került fölém), de egy hang se jött torkomból. 1034 7| kétfejû torzszülött.~Az a fölény és biztonság, amivel Midore, 1035 8| végezné el velem ezt a munkát, fölösleges fájdalmakat okozna nekem, 1036 7| kifejlõdik, elnyomja és fölöslegessé téve, végleg kiszorítja 1037 2| boltívféle. Az egész táj, fölötte a napnak szokatlanul megnagyobbodott, 1038 7| meg ne fagyjon, a másik föltakarja!”~Midore e szavaknál különös, 1039 7| aztán eltûnt a csillogó fövenyen.~ ~ 1040 4| ami ebben a csarnokban fogadott, talán rajzban, papíron 1041 6| létre, néha borotvaéles fogakat, hogy védekezhessék és fenntartsa 1042 3| érzékelt jelenségekrõl alkotott fogalmainkat és képzeteinket. A nehéz 1043 5| dolgok valódi képét, s hamis fogalmakat hoznak létre. Az ilyen beteg 1044 5| nevezte a húst és vért, e fogalmakra nem lévén szavuk), elvégezhesse 1045 5| emberi agy szó alatt, ezt a fogalmat ugyanis képtelen volt megérteni, „ 1046 4| születés, élet és halál fogalmazásának szempontjából.~Arról is 1047 6| volnék, vagy honnan lehet fogalmuk eddig hozzám hasonló lényekrõl, 1048 1| parancsnok megragadta a fogantyút, s a következõ percben a 1049 1| mekkoraságával jelezte az emberi fogazat dinamikus erejét. Bár szorosan 1050 3| Mégis, hogy rövidebbre fogjam a dolgot, elõrebocsátom 1051 5| ahhoz az idõhöz, mikor tudni fogjuk, mit kell érteni szellemi 1052 7| kifejlõdve, az ösztön helyét foglalja el: ez a szerv, valami ostoba 1053 5| emberi agy törvényeivel foglalkozik, s megállapítja, milyen 1054 7| az idõben igen komolyan foglalkozott ezzel a kérdéssel, s bizonyos 1055 8| világháború, mekkora területeket foglaltak el egymástól az ellenfelek, 1056 4| kerekekkel, forgókkal, fogókkal, csipeszekkel, fúrókkal. 1057 8| lennem kell, ha helyesen fogom fel magamat s megtisztítom 1058 8| és nedves és idegen kéz fogta a karomat, s mikor odafutottak 1059 7| hõemelkedés, alig nyolcvan-száz fok, megöl, elpusztít.~De a 1060 7| lehettek fejlõdésüknek azon a fokán, amit én Õsembernek vagy 1061 5| legmagasabb és legbehatóbb fokát akkor éri el, mikor teljesen 1062 7| hogy a dolgokat bizonyos fokig megérthessem, hiszen sikerült 1063 7| tehetetlen élõsdi, akit néhány foknyi hõemelkedés, alig nyolcvan-száz 1064 7| egy bizonyos fejlõdési fokon összeszorul, s megfojtja 1065 4| produktumaitól, csak mérhetetlenül fokozottabbak és intenzívebbek, de hiszen 1066 5| és helyesen összeállított folyadéka, a szolaszi agyveleje (mint 1067 5| átlátszatlan, nyers dolgot raknak a folyadékba, ilyeneket, mint öntudat, 1068 4| üvegek alatt és szabadon sûrû folyadékok csörögtek nagy tartályokban.~ 1069 4| edényekkel, izzasztókkal, folyadékokkal, csövekkel, retortákkal, 1070 4| egy nyíláson éppen valami folyadékot öntöttek bele, és alulról 1071 8| izzasztókályhákat, melyekben az oxidáció folyamatba lép. Csakhogy az én testem 1072 8| hogy az említett kémiai folyamatnak alávessenek. Ígérte, hogy 1073 7| figyelemmel kísérte az egész folyamatot, látta, hogy keletkezett 1074 8| hiszen egyszerû kémiai folyamatról volna szó; reagenseket kellene 1075 5| szûrni és tisztítani az üveg folyékony anyagát, míg tökéletesen 1076 1| fényes, zöld mezõt láttam, folyók és hegyláncok szeszélyes 1077 2| partjain kékeszöld cserjék. A folyón egyszerû vashíd vezetett 1078 2| eleinte, gyermekkoromban, a folyónak innensõ partján álldogáltam, 1079 4| anyagból van; egy higanyféle, folyós fémnek s még valami ásványnak 1080 7| hajókat láttam, ütközet folyt. A magasból a tenger fenekéig 1081 1| kerékkötõjének, amelyik folyton háborúval fenyegette a világot. 1082 3| mint egymásban, s ravasz fondorlattal el akarta hitetni, hogy 1083 6| csigafejû harapófogók és fonográfok, gondoltam magamban gõgösen, 1084 8| egymás felé. De mindennél fontosabb volt, amit akkor érzésemen 1085 7| perccel, hirtelen felfelé fordítják arcukat, arrafelé, ahol 1086 4| Közben mindketten felém fordították arcukat, éreztem, hogy rólam 1087 4| érthetetlen szégyenkezéssel fordítottam el szememet, s az asztalon 1088 2| a barna kéreg-arc felém fordítva. Meglepetésembõl magamhoz 1089 5| megismerni, hogy a szeme befelé fordul; zavart és lázas szavaiból 1090 7| betegség komoly és végzetes fordulatot vesz: abban az idõben lehetett 1091 5| elõfordulhatnak, s elõ is fordulnak. Csak az lepett meg, hogy 1092 4| tengelyekkel, kerekekkel, forgókkal, fogókkal, csipeszekkel, 1093 6| gondolkodóba esik az egyik forma elõtt: négykezû, ráncosképû 1094 8| érintkezés rám nézve tûrhetetlen formáihoz. Eleinte bolondnak néztek 1095 3| regények, drámák, mûvek. Formáinkat a mûvészet írta elõ. Egyszer, 1096 8| Csakhogy az én testem mai formájában még nem érett meg erre, 1097 4| beteg és természetellenes formájának tekintik, mely nem alkalmas 1098 2| ezek a fák már nem ember formájúak; igaz, hogy nem láttam még 1099 6| kezd valami. Különös, új formák mutatkoznak, az Élet megjelent 1100 4| cselekesznek, s bizonyos társadalmi formákat alkotnak együtt: nincsen 1101 6| régóta a Földön, különbözõ formákban és sokféle fajtát; feltehetõ, 1102 2| Két lefelé keskenyedõ, formás támasztékon állt a szerkezet: 1103 3| zenemûvek, az élet tüneteit, a formát, színt, történetet, érzelmet 1104 6| szagú nedvek keletkeznek és formátlan viszketõ daganat. A doszire 1105 2| gép, sík földön sebesen forogtak.~A váz két karja volt a 1106 4| csapokkal, üvegekkel, fémekkel, forrasztókkal, csavarokkal, emelõkkel, 1107 4| alkatrészeket, láncokat forrasztva össze a láng fölött, mint 1108 4| rendben is van: tudjuk, hogy a fotografáló gép lényegében nem más, 1109 4| végtelenül precíz és finom fotografálómasinához, csakhogy gömb alakú volt 1110 1| került tûzvonalba, hanem a francia parton sebesülteket vett 1111 5| akkor egyszerûen kiöntik, és frisset alkalmaznak.~- Mindezt - 1112 2| negyven méternél. Az egész front egyetlen, félkör alakú fal, 1113 2| eget. Ennek az épületnek a frontkapujához vezetett a lépcsõ, óriási, 1114 2| aztán körülnéztem.~Finom fû borította azt a helyet, 1115 8| szemem elé homályos ködfátyol függönye ereszkedett.~Ekkor igazat 1116 2| eltérõen az eddigiektõl, függõlegesen állt a földön, kétoldalt 1117 8| szeméhez, vagy szájához, vagy füléhez, a többit szórja szét a 1118 1| muzsikaszó ütötte meg a fülem, és a szemem lecsukódott. 1119 2| normális állapotban, részben fülembe csengtek még az elõbbi akkordok, 1120 4| és zakatolás ütötte meg fülemet, amint a márványfolyosón 1121 5| olyan kínosan karcolja a fülkagylót. Õ, Midore, egyszer tanulmányozott 1122 2| felkiáltottam. Válaszul fülsértõ, süket recsegés támadt a 1123 5| létezésükrõl, vagy talán valahogy fülükbe jutott néhány szó, amit 1124 8| teszi, adjon valamit hozzám, fürdessen meg valamiben, amitõl kõvé 1125 1| tiszta hangon, hogy úszni és fürödni véltem e hangban, mint a 1126 6| ontják a tüzet és fehér füstgomolyok lökõdnek a magasba. Aztán 1127 2| felé fehér út, kétoldalt furcsa alakú fák. Az út igen hosszúnak 1128 7| gúnyosan Midore - nagyon furcsán viselkedtek a forró víz 1129 2| fegyvereimet leraktam a fûre, s elkészítettem zsebkendõmet, 1130 7| segítségével megindult ez a munka, fúrni, faragni kezdték a Földet: 1131 4| fogókkal, csipeszekkel, fúrókkal. Ezeknek nagy része ütemes 1132 1| néhány kilométert a vízen futottunk, aztán hirtelen fellibbentünk 1133 8| embert vesztettek, hányat fûztek rabszíjra, hány pusztult 1134 7| Midore ezt a helyet, s én a Gangesz és Eufrát vidékét ismertem 1135 4| villamos akkumulátorok, gõz, gáz) által.~Elsõ pillanatra 1136 8| vázlatszerû képet adhatott. - Gazdája felviszi a szerzõt egy hegyre, ~ 1137 6| rejtélyéhez képest?~Kértem gazdámat, hallgatna meg nyugodtan, 1138 5| külsõ világ jelenségeit. Gazdámmal, Midoréval, sokat beszéltünk 1139 2| feltétlenül remekmûve a gazdaságos és tökéletes technikának, 1140 1| hordónagyságúra dagadt, mert a gégét átfúrta egy golyó s a levegõ 1141 2| akkordok, részben pedig a gépbõl valami különös erõ áradt, 1142 3| utánozni volt kénytelen a gépeket és a mûveket, amik egykor 1143 5| emberi agy, melyet ismeretlen gépész gyárt és szállít, mégpedig 1144 4| megéreztem, hogy ama csodálatos gépezet, Faremidó egyik polgára 1145 2| tökéletesen hasonló ahhoz a géphez, mely engem idehozott.~ ~ 1146 1| mely számtalan fegyverével, géppuskájával, gránátjával, gõzmozsarával, 1147 2| három-négy méternyire a géptõl, amelyben ültem; aztán eleresztett, 1148 1| csillagokkal: megismertem a Göncöl szekerét, és valami nagy 1149 2| lehangoló, keserû vonásban görbült kétoldalt lefelé. Volt ebben 1150 1| egy taszító mozdulattal görcsösen szorították a magassági 1151 4| mûszerekkel, tárgyakkal, görebekkel, csapokkal, üvegekkel, fémekkel, 1152 3| lépdelt mellettem; ahol göröngyösebb volt az út, emelgette a 1153 6| fonográfok, gondoltam magamban gõgösen, az élet nagyszerû rejtélyéhez 1154 1| bombájával, faragott hegyû golyójával, mérgezett nyilaival érdekesnél-érdekesebb 1155 6| gõzökben villódzó fényekkel, gomolygó, kialakulatlan fémek és 1156 7| ott jajongva és rémülten gomolyogtak. Még tisztán áll elõtte 1157 5| hitték, mire Midorénak az a gondolata támadt, hogy ezek talán 1158 4| hogy õk már a legegyszerûbb gondolataik közlésére is azt az eszközt 1159 5| összeolvasztjuk néha ezt a két dolgot, gondolatainkat érzéssel mondva el, s beszéltem 1160 4| villamosság idézik elõ az általunk gondolatnak és érzésnek nevezett mozgásokat. 1161 4| Hogy ezek az érzések és gondolatok értéktelenebbek-e, mint 1162 5| zenei hangokkal konkrét gondolatokat is ki lehessen fejezni. 1163 1| lelkében ott ég, arra a gondolatra, hogy hazájáért életét és 1164 5| képekben gondolkodunk-e, vagy gondolatunkban képzelõdünk stb. Érdekes, 1165 4| fényjelenségeket, mint a szem, gondoljunk csak azokra az érzékeny 1166 5| fejébe, és megmérgezi a gondolkodás szervét. Ilyenkor sûrû, 1167 5| Hamarjában négy vagy öt tudós gondolkodó mûvét említettem fel, s 1168 6| hosszas kísérletezés után, gondolkodóba esik az egyik forma elõtt: 1169 5| az emberiség legnagyobb gondolkodóinak éppen ezeket a beteg elméket 1170 5| értelmünket, és a legnagyobb gondolkodóknak azokat neveztem, akik azt 1171 3| veszteség. Ha már akkor józanul gondolkodtam volna ezen, nem kellett 1172 5| használjuk az eszünket, mirõl gondolkodunk, feleletembõl pedig kiderült, 1173 5| intelligencia; hogy képekben gondolkodunk-e, vagy gondolatunkban képzelõdünk 1174 2| álmélkodásaim közepette, gondolkoztam ezen, és rájöttem, honnan 1175 3| Alázatosan kérem az olvasót, gondolná meg, hogy egyrészt egyszerû 1176 5| ember; hogy tudom-e, amit gondolok, vagy gondolom-e, amit tudok, 1177 5| tudom-e, amit gondolok, vagy gondolom-e, amit tudok, hogy a tudatot 1178 6| harapófogók és fonográfok, gondoltam magamban gõgösen, az élet 1179 6| értelme s az egész tudatlan és gonosz felfogás, amellyel emberi 1180 4| villamos akkumulátorok, gõz, gáz) által.~Elsõ pillanatra 1181 1| géppuskájával, gránátjával, gõzmozsarával, légben pukkanó bombájával, 1182 6| prehisztorikus tájat - a kihûlõ gõzökben villódzó fényekkel, gomolygó, 1183 8| erõk mozgatnak, s nem az én gõzölgõ, vértõl hajtott s minden 1184 1| helyét, s már éppen teljes gõzt parancsolt a hajómérnök, 1185 1| fegyverével, géppuskájával, gránátjával, gõzmozsarával, légben pukkanó 1186 1| mert a jobb vállán egy gránátszilánk szétszaggatta az artériát. 1187 6| és felbomlaszt. Mikor én, Gulliver, idekerültem: elsõ dolguk 1188 7| ezek az õsemberek - mondta gúnyosan Midore - nagyon furcsán 1189 3| helyen lassan, óvatosan gurult. Közben gyakran lefordította 1190 5| melyet ismeretlen gépész gyárt és szállít, mégpedig tökéletlen, 1191 4| hányféle és minemû szervek gyártását figyelhettem meg, e szervek 1192 4| vagy szerkezetek: önmaguk gyártják a hozzájuk hasonlókat fémekbõl, 1193 1| monarchia, megtámadjon egy olyan gyenge és tehetetlen kis népet, 1194 3| mellett vezetõm megállt, gyengéden derékon fogott, és odaállított 1195 7| anya is elpusztul, meg a gyerek is. Két szerv, homlokegyenest 1196 4| mondok, mert fiúnak vagy gyermeknek nehezen nevezhetném, tekintve, 1197 8| szenvedésnek, betegségnek, gyilkolásnak, halálhörgésnek és halálnak, 1198 1| támadni, mikor egy kicsit gyilkolni szeretne. Hogy tehát Európa 1199 2| Láttam, hogy a két láb alakú gyökér keményen kapaszkodik a földben, 1200 2| testét, két lába a földbe gyökeredzett, és kitárt karjai közt idegenszerû 1201 7| ami a valódi létbe ereszti gyökerét. Más szóval: Midore aggodalma, 1202 8| megpillantottam õt: a végtelen Szépség gyönyörét, azt, amit mûvész érez, 1203 8| kívánságomat illeti, hogy testemet gyógyítsa meg s használja fel valamire: 1204 7| aztán megjegyezte, hogy a gyógykezelésnek ezt a módját idõvel abbahagyta. 1205 7| egészen elnyomorodott, és gyógyulása hosszabb idõkig tarthat 1206 4| képzetkapcsolódása jelentékenyen gyorsabb és precízebb, mint a miénk, 1207 4| hogy százszor élesebben és gyorsabban reprodukálja a fényjelenségeket, 1208 4| hangtalanul, de szédítõ gyorsasággal forgó és keringõ korongok 1209 2| mintha minden levél egy-egy gyümölcs volna. Most már valóban 1210 6| megnöveszti nyakát, hogy a pálmák gyümölcsét elérje, néha éles ásót növeszt 1211 6| néhány daganatát letépem (gyümölcsöt értett), s felhabzsolva 1212 1| elõbbrevinné, mint egy ilyen modern háború, mely számtalan fegyverével, 1213 1| éve elõkészítettük erre a háborúra, azt mindenki tudta. Magam 1214 1| kerékkötõjének, amelyik folyton háborúval fenyegette a világot. Oroszországgal 1215 1| lefutott a vízre. A csavar hadarni kezdte a levegõt, néhány 1216 1| békéjét biztosítsa, hazám hadat üzent Németországnak, mint 1217 8| szemmel nézi a Németországgal hadban álló Anglia.~A paraszt nagyon 1218 8| szóval, inkább magamnak, hadd jegyzem hát le utolsó napomat 1219 1| velem, és sok érdekes és hadi értelemben fontos részletet 1220 1| legénységét egészítse ki hadilétszámra, és vonuljon fel Dixmuiden 1221 2| rendelkezésére az ellenséges hadseregnek. Sorsomra bíztam hát magam, 1222 1| mert hiszen, hogy nagyszerû hadseregünket és legyõzhetetlen hajóhadunkat 1223 8| hány várost bombáztak, hány hadvezért tüntettek ki, és hányat 1224 2| vagyok, megadjam magamat a hágai egyezmény értelmében annak, 1225 3| folyó túlsó partján magamra hagyott. Ugyanazt a zenei ütemet 1226 2| a parancsnok repülõgépen hagytuk el a süllyedõ hajót, valószínûleg 1227 7| apró doszire támadt egyik hajlásában. (Mikor kérdezõsködtem, 1228 1| semmit sem láttam már a hajóból: a ködön keresztül bizonytalan 1229 1| és esetleg támogatni a hajóhad támadó akcióját. Parancsnokom, 1230 1| hadseregünket és legyõzhetetlen hajóhadunkat már tíz éve elõkészítettük 1231 3| hogy ellenségünknek egy-két hajóját vagy öt-hat ágyúját elfogtuk, 1232 7| egy éve. Angol és német hajókat láttam, ütközet folyt. A 1233 2| vándorlegénye. Mikor közelebb hajoltam, meghökkenve láttam, hogy 1234 1| teljes gõzt parancsolt a hajómérnök, mikor rettenetes dördülés 1235 1| is, hogy mint tartalékos hajóorvost, sürgõs behívóval rendeltek 1236 1| pillanatot, mely engem a hajóra hozott, midõn a parancsnok 1237 8| a térben. A kemény porba hajtottam fejemet, és keservesen sírtam.~ 1238 1| volna egy csapból. Hogy haladunk-e vagy állunk, arról fogalmam 1239 4| fennáll a születés, élet és halál fogalmazásának szempontjából.~ 1240 7| pusztulás, kezdõdik a betegség halála. Kiderült, hogy a doszirék 1241 8| betegségnek, gyilkolásnak, halálhörgésnek és halálnak, vérnek és sziszegésnek, 1242 8| gyilkolásnak, halálhörgésnek és halálnak, vérnek és sziszegésnek, 1243 7| diadalmaskodik anyagon és halálon, de egyszer aztán tüzetes 1244 7| apró kis féreg, ami volt, a halhatatlan szolaszikhoz. „Mondom, - 1245 8| lassan oszlani kezdett, egyre halkult körülöttem az elemek muzsikája, 1246 2| hogy nem tudnám még egyszer hallani azt a kongó, üres recsegést. 1247 3| Ugyanazt a zenei ütemet hallatta, a többi gépek közül is 1248 6| képest?~Kértem gazdámat, hallgatna meg nyugodtan, míg néhány 1249 6| legnagyobb meglepetéssel hallgatva ezeket a szavakat, tisztelettel 1250 4| miután láthatóan csodálkozva hallotta, hogy néhány hangját utánozni 1251 6| próbálkozik érvényesülni: halnak alakját veszi fel, majd 1252 8| mi földi tudásunk szerint halott és élettelen anyagból, aranyból 1253 7| azt veszi ki, hogy valami halvány fogalmam is van a történtekrõl, 1254 4| életükben tárgytalan. Nagyon hamar megkaptam a választ erre 1255 5| hazám nagy filozófusainak. Hamarjában négy vagy öt tudós gondolkodó 1256 8| zavarokkal és kínokkal járna, azt hamarosan bebizonyíthatja nekem: van 1257 5| a dolgok valódi képét, s hamis fogalmakat hoznak létre. 1258 6| megkérdeztem, mihelyt egy kicsit - hamisan és tökéletlenül - meg tudtam 1259 7| kipusztította az ösztönét, hamisnak bizonyult. A piciny lény 1260 1| úszni és fürödni véltem e hangban, mint a hûs olajban; figyelni 1261 1| rájöttem, hogy négy egyszerû hangból ismétli önmagát ez a zene: 1262 4| csodálkozva hallotta, hogy néhány hangját utánozni tudom, intett nekem 1263 2| sajnos, a kromatikus skála hangjegyeivel nem tudom pontosan kifejezni, 1264 2| ismétlõdött még ez a játék más-más hangjegyekkel. Hirtelen suhogást hallottam, 1265 2| hangokat. A gép most három más hangjegyet muzsikált, ezt is utánaénekeltem. 1266 7| egészséges volt ahhoz, hogy hangokban érintkezhetett vele: panaszkodott 1267 3| hangokkal beszélnek, zenei hangokból tevõdnek össze a szavak. 1268 8| elsötétült elõttem a világ, egyre hangosabb és diadalmasabb muzsikára 1269 2| megfeszülve figyelt volna. Hangosabban ismételtem a hangokat. A 1270 5| hogy ennél a betegségnél a hangszálak is elromlanak, a tiszta 1271 8| különbözõ s mégis egymásba folyó hangszer muzsikája volt ez; Midore 1272 8| aztán meg is mutatta nekem a hangszereket, egyenként, és én e néhány 1273 4| láthatatlan áramtól hajtva hangtalanul, de szédítõ gyorsasággal 1274 3| Körülálltak és valóságos hangverseny szólalt meg körülöttem, 1275 2| állandó, kellemes zengés hangzott, a szárnyak leereszkedtek 1276 3| jegyeztem meg magamnak, hányan estek áldozatul ez ütközetnek. 1277 4| mellett és között elhaladva, hányféle és minemû szervek gyártását 1278 6| csavarnyakú és csigafejû harapófogók és fonográfok, gondoltam 1279 1| volt, hogy õ tudja, miért harcol.~Hajónk egész november végéig 1280 1| segítségül hívtunk), aki a harctéren megõrült - az a rögeszméje 1281 3| HARMADIK FEJEZET~Néhány szó az olvasóhoz. - 1282 1| Magam is nem kevesebb, mint harmincnégy olyan külsõ és belsõ halálos 1283 8| egy jobb cél, tisztább harmónia érdekében. Megkérdeztem 1284 6| Teret, tisztább és tágabb harmóniákat keresve, és útjokban érintik 1285 4| lelket és értelmet boldoggá, harmonikussá és, megérthetõvé tegye. 1286 2| letett a földre, mintegy három-négy méternyire a géptõl, amelyben 1287 7| amit én Ázsiának, õ a Föld hasának nevez. Abban az idõben a 1288 6| váladéka, a gondolat, külsõleg hasonlít az õ szellemi termékeikhez. 1289 5| hangok, amik különben nagyon hasonlítanak ahhoz, amit beszédnek szoktam 1290 7| úgyhogy veszedelmesen kezdett hasonlítani, apró kis féreg, ami volt, 1291 4| ismeretlen elõttem. Nagyon hasonlított egy apró, végtelenül precíz 1292 3| fémekbõl; de testtartásra nézve hasonlítottak s abban is, hogy bonyolult 1293 4| égitest lakói nemcsak hogy nem hasonlók az emberhez, de földi értelemben 1294 4| önmaguk gyártják a hozzájuk hasonlókat fémekbõl, ásványokból, s 1295 5| jelentéktelen mûszerrõl, mely csak használata révén ér valamit, mintha 1296 5| hibája, vagy hibátlan és használható, ezután pedig használni 1297 4| közlésére is azt az eszközt használják, amit mi csak legfokozottabb 1298 2| magam, csak megközelítõ szót használok, amikor azt mondom, hogy 1299 7| doszirék éppen csak arra használták a Földet, hogy kibújjanak 1300 4| legkomplikáltabb érzésünk kifejezésére használunk: a zenét. Egyébiránt lehet, 1301 2| álmodtam róla, borjúval a hátamon meneteltem az erdõ felé; 1302 4| szolaszit nemcsak ketten, de hatan-heten hoznak létre, egynemû lények), 1303 8| lehetett. Gazdám egy gép hátára ültetett, s valami port 1304 1| határtalanul szeretett hazánk határait, mert hiszen csak oktalan 1305 8| tartanom semmitõl, míg a határig érek; hogy onnan útlevéllel 1306 1| csak arra a lángoló és határtalan hazaszeretetre kell utalnom, 1307 1| teszi, ha sohase lépi át határtalanul szeretett hazánk határait, 1308 6| csak romboló és beteges hatását; ahol egy ilyen doszire 1309 3| kialakulására legnagyobb hatással kultúránk volt, regények, 1310 6| fele érdekelte, holott én a hatást inkább a végére készítettem 1311 5| s kutatják, milyen módon hatnak agyunkra a jelenségek. Felemlítettem 1312 6| HATODIK FEJEZET~Szerzõ megtudja, 1313 5| kívülrõl jövõ sugarak nem hatolnak keresztül az agyon, hanem 1314 1| tüdõbe, félig a bõr alá hatolt, és volt egy másik, akinek 1315 2| épített lépcsõ vezetett a háttérbe, ahol óriási épület zárta 1316 4| az egész, és kétoldalt és hátul acélhuzalok lógtak le a 1317 1| hanem kénytelen orvul, hátulról támadni, mikor egy kicsit 1318 3| Brobdingnagba, Laputába és Hauhnhnmiába), melyeket Swift Jonathan 1319 1| Brobdingnagba, Laputába és Hauhnhnmországba, csak jobban meggyõztek 1320 8| szerzõt. - ~Szerzõ visszatér hazájába, és családját jó egészségben 1321 1| arra a gondolatra, hogy hazájáért életét és vagyonát kockára 1322 1| és váratlanul megtámadott hazáját, annál is inkább, mert hiszen, 1323 6| mondhatom, hogy nemcsak a házakat, de az embereket és azok 1324 8| onnan útlevéllel eljutok-e hazámba, az nagyon kétséges, mert 1325 1| olthatatlan és ellenállhatatlan hazaszeretetnek, mely minden angol alattvaló 1326 1| a lángoló és határtalan hazaszeretetre kell utalnom, amely minden 1327 8| Nem untatom az olvasót hazatérésem részleteivel, azzal se, 1328 1| ha Laputából és Lagadóból hazatérve, veszteg maradtam volna, 1329 8| megutáltam. Arra a kérdésre, hogy hazautazásom hogyan történjék, gazdám 1330 8| homálynak, bujkálásnak és hazugságnak, ellentmondó és baljós vágyaknak 1331 8| zokogni kezdtem s dadogva és hebegve mondtam el kétségeimet és 1332 8| égbe olvad el, mintha ama hegy, amelyen ültünk, a végtelen 1333 7| baj van. A Föld szervei: hegyek, tüzek, vizek egy ideig 1334 8| láttam, amint csápokat és hegyeket lövelltek magukból a testek, 1335 2| oldalon enyhén emelkedõ hegyhát, bal kéz felõl csillogva 1336 1| mezõt láttam, folyók és hegyláncok szeszélyes rajzával. Eleinte 1337 1| pukkanó bombájával, faragott hegyû golyójával, mérgezett nyilaival 1338 8| tizennyolcadikán szálltam le Helsingforsba és két hét múlva, február 1339 8| akadt rám: megtudtam, hogy Helsingforshoz közel, semleges területen 1340 7| az ösztön szervét, annak helyébe lép, megismeri a lét lényegét 1341 1| magasságban. Szorongva ültem helyemen, idõnként a hidegtõl és 1342 6| már meg is állapították helyemet a betegségokozó baktériumok 1343 7| adta neki, hogy a beteg helyre bocsásson egy kis meleget, 1344 5| összefüggésének”. Midõn tévedését helyreigazítandó felvilágosítottam, hogy 1345 1| soha nem kerülök vala ilyen helyzetbe.~Hogy látszólagos állhatatlanságomat 1346 2| villant agyamba kétségbeejtõ helyzetem, ismeretlen helyen vagyok, 1347 2| meg fogják érteni sanyarú helyzetemet. Csak azt nem tudtam, hol 1348 6| mint amilyen oly sokféle hemzseg a Földön. A faremidói tudósok 1349 8| le Helsingforsba és két hét múlva, február másodikán 1350 7| HETEDIK FEJEZET~A Földgolyó mint 1351 4| magam csak hosszú napok és hetek múlva értettem meg és fogtam 1352 1| amit a németek elfoglaltak. Hétszáz embert vettünk fel, behajóztuk 1353 7| ebben az összeállításban már hetvenezer éve él Faremidóban, elejétõl 1354 3| megsokszorozva minden lehetõséget, a hevenyén érzékelt idõbeli és térbeli 1355 4| szememet, s az asztalon heverõ tárgyakat és alkatrészeket 1356 4| domború és homorú üveglencse hevert az asztalon; egy üvegben 1357 3| melyeket különben is csak hézagosan írhattam le, oly jelenségekrõl 1358 4| nincsen nyomorék, béna vagy hibás egyén, ez különben magyarázható 1359 8| figyelmeztetett, hogy milyen hibásan fejeztem ki magam, midõn 1360 5| van-e valami hibája, vagy hibátlan és használható, ezután pedig 1361 6| gazdám egészen nyugodtan és hidegen mondta el, érdekes, hogy 1362 1| ültem helyemen, idõnként a hidegtõl és a sebes légáramtól félig 1363 1| ledöntött a parancsnoki hídról, ahol éppen a kapitánnyal 1364 1| s a következõ percben a hidroplán lejtõs siklóján lefutott 1365 6| anyag, mint vas, arany, higany s még sok más ásvány, Laszomiban 1366 4| szervetlen anyagból van; egy higanyféle, folyós fémnek s még valami 1367 8| hirdetni annak, aki el meri hinni, hogy volt ember, aki járt 1368 3| nagyobb lelkesedést kelt az a hír, hogy ellenségünknek egy-két 1369 8| csillagszilánk a múzeumban, hirdetni annak, aki el meri hinni, 1370 6| terjesztett valótlan és lealázó híreket megcáfolni, s fajtánk dicsõ 1371 2| megmenekült-e valaki a Bulwarkról, s hírül adván, hogy én meg a parancsnok 1372 6| doszire alatt, s mennyiben hiszik, hogy én is az volnék, vagy 1373 5| a világ megértése, csak hitetlenkedve rázta a fejét, és megkérdezte, 1374 3| ravasz fondorlattal el akarta hitetni, hogy õ gép.~Odáig jutottak 1375 7| komolyan megrémült, s azt hitte, a betegség komoly és végzetes 1376 5| kifejezõ közléseszköznek hitték, mire Midorénak az a gondolata 1377 5| vett igénybe, mintsem akkor hittem: a rengeteg új benyomás 1378 5| is, hogy az értelem, mely hitünk szerint a dolgok megismerésére 1379 1| reményben, hogy az segítségül hívja régi ellenségét, Japánt, 1380 7| Tudja, mi ez? Az orvosok úgy hívják: méhen kívüli terhesség, 1381 1| japánokat is segítségül hívtunk), aki a harctéren megõrült - 1382 7| szavaiból.) Valószínûleg kevés hõ- és villamosság volt azon 1383 7| élõsdi, akit néhány foknyi hõemelkedés, alig nyolcvan-száz fok, 1384 6| fémek és ásványok tarkán hömpölyögnek a rézszínû égbolt alatt, 1385 8| az nagyon kétséges, mert Hollandia semlegességét rossz szemmel 1386 8| sziszegésnek, rémületnek és homálynak, bujkálásnak és hazugságnak, 1387 8| muzsikája, és szemem elé homályos ködfátyol függönye ereszkedett.~ 1388 5| korszakában: csak futólag és homályosan fogtam fel, s így emlékeimben 1389 1| zengzetes hang volt ez is, és homlokomra mintha hûs, jószagú lé csöpögött 1390 4| fényes üveglencsérõl, mely a homloktájon villog. Testükbõl karok 1391 2| és megindulok a fehér út homokján. Mint kiképzés alatt álló 1392 4| vizsgálni.~Sok domború és homorú üveglencse hevert az asztalon; 1393 5| részletezni annak a néhány hónapnak történetét, mely Faremidóba 1394 7| hiszen sikerült már az elsõ hónapokban bizonyos szervetlen anyagokat 1395 2| közti láthatatlan villamos hõnyaláb. A gép belsejébõl állandó, 1396 1| akinek az arca és melle hordónagyságúra dagadt, mert a gégét átfúrta 1397 4| az élet egyetlen lehetõ hordozója és feltétele, s amit közönségesen 1398 7| vihar, a másik eltépi a horgony kötelét; az egyik befedi 1399 8| messzeségben: tenger, aminek nincs horizontja, hanem körös-körül az égbe 1400 6| Laszomi bolygó légkörét horzsolva (így nevezik a Földet), 1401 5| a „szférák zenéjé”-rõl.~Hosszadalmas volna idõrendben részletezni 1402 6| igyekeztem tartózkodni a hosszadalmasságtól: mindenütt a modern természettudományok 1403 5| arra, amire való, én pedig hosszan és lelkesen azt feleltem, 1404 6| fenntartsa faját. Végre, hosszas kísérletezés után, gondolkodóba 1405 5| fejezzük ki zenével, és hosszasan beszéltem arról a különbségrõl, 1406 2| a fejbõl, ezalatt pedig hosszúkás, szépvonalú nyílás, aranylappal 1407 2| furcsa alakú fák. Az út igen hosszúnak látszott, kékes ködbe veszett, 1408 4| testeknek kiterjedése a hõtõl, egymáshoz való igyekezete 1409 8| vajon a másfél év alatt hová fejlõdött a világháború, 1410 6| növeszt, hogy rengeteg utódot hozhasson létre, néha borotvaéles 1411 4| szerkezeteket tökéletes összhangba hozhatja az egyes szervekkel. Innen 1412 3| ilyen mûvet csak emberi kéz hozhatott létre.~Ott álltam, s szédülve 1413 1| hogy erõvel vissza akarnak hozni Angolországba, amely alkalommal 1414 5| tudok, hogy a tudatot én hoztam-e a világra, vagy a tudat 1415 4| erõlködve igyekszik lépteit hozzáhangolni az én hozzá képest szánalmas 1416 4| elkészült szolaszit önmaguk hozzák mozgásba a testükben elhelyezett 1417 4| amelyik legközelebb állt hozzánk: ez egy percre abbahagyta 1418 4| mûszerekben láttam. Hogy kissé hozzászokott szemem a látványhoz, rájöttem, 1419 8| honnan tudhatták, hogy hozzászoktam az életet fertõzõ és bûzös 1420 4| döbbentették meg érzelmemet, hozzászoktattak, hogy fenntartva kitûnõ 1421 4| dívik - és lesznek, akik hozzáteszik, hogy kevésbé mulatságos -, 1422 4| tesznek: szola-szi-mi-re, ami hozzávetõleges magyar fordításban szolaszi-gyárat, 1423 8| láttam, amint színes és hullámzó patakban körülfolyt, s elborította 1424 8| húsból és vérbõl valót, húsnál és vérnél maradandóbb s 1425 2| láttam még ilyen fákat se: húsos, csaknem gömbölyû levelek 1426 5| anyagokból készült (így nevezte a húst és vért, e fogalmakra nem 1427 3| meg bennem, s amit, ha a huszadik század metafizikusainak 1428 2| is fa, hanem élõlény. Így húszlépésnyi távolságról tisztán kivehettem 1429 1| untatom az olvasót. November huszonkettedikén szikratáviratban érkezett 1430 5| Faremidóban kétszer-háromszor huszonnégy óráig tart egy nap.) Másrészt 1431 1| lõszerkészletet, és november huszonnegyedikén nagy ködben indultunk a 1432 1| nyugat-délnyugat felé. November huszonötödikén a ködben fényjeleket kaptunk, 1433 8| nyakamat, éreztem, amint a hûvös folyadék ereimbe nyomul. 1434 4| retortákkal, áramfejlesztõkkel, huzalokkal, tengelyekkel, kerekekkel, 1435 4| látványt. Hosszú kõasztalok húzódtak párhuzamosan, elborítva 1436 2| vonaglani kezdett, vissza is húzódtam, de aztán megnyugodtam. 1437 7| betegség, s hogyan fejlõdött idáig. Mivel látja, hogy engem 1438 6| különös növényekre, melyek ideérkezésem napján annyira megleptek, 1439 8| míg alkalmasnak ítélnek idefent arra, hogy az említett kémiai 1440 2| különös erõ áradt, minden idegemet feszült zsibbadásban tartva, 1441 5| az alkalmat, hogy a távol idegenben dicsõséget szerezzek emberi 1442 2| gyökeredzett, és kitárt karjai közt idegenszerû levelekbõl lombsátor képzõdött 1443 1| szakmámba: néhány érdekes idegkórtani megfigyelést is feljegyeztem: 1444 2| Az a gép, mely a szerzõt idehozta, csodálatos öntudatot árul 1445 6| felbomlaszt. Mikor én, Gulliver, idekerültem: elsõ dolguk volt, hogy 1446 4| erõk: hõ és villamosság idézik elõ az általunk gondolatnak 1447 4| következtében: mindezek mozgást idéznek elõ az élettelenben, s már 1448 5| tulajdonítandó a szellem mûködése. Idéztem néhány nagy logikus nézetét, 1449 8| elõl védekeztem, az orvosok idioszinkráziát állapítottak meg, honnan 1450 3| lehetõséget, a hevenyén érzékelt idõbeli és térbeli jelenségeket 1451 4| és jobbat produkálnak az idõegységben, mint az emberi vagy állati 1452 5| nagyon közel vagyunk ahhoz az idõhöz, mikor tudni fogjuk, mit 1453 7| és gyógyulása hosszabb idõkig tarthat még. Õ, Midore, 1454 2| fõleg gyermekkoromban; nagy idõközökben váratlanul visszatérõ álom 1455 1| Szorongva ültem helyemen, idõnként a hidegtõl és a sebes légáramtól 1456 5| rõl.~Hosszadalmas volna idõrendben részletezni annak a néhány 1457 2| eszembe, amilyeneket szerelmes ifjak találtak ki a mámor perceiben. 1458 6| átérezve a lét minden örömét és igájába hajtva a nyers és ostoba 1459 8| érzésekben átéltem, arról igazán nagyon zavaros képet tudok 1460 4| egyszerû és primitív erõk igazgatják, mint fény, hõ, villamosság, 1461 4| nyúltak az asztal felé, igazgatva és összerakosgatva a mindenféle 1462 8| szolaszi maga a természet. Az igazság az, hogy ennek megértéséhez 1463 8| zenéjében felfogtam, végleges igazságában el nem magyarázhatom itt 1464 1| jobban meggyõztek errõl az igazságról, amint az olvasó bizonyára 1465 5| maga is hosszabb idõt vett igénybe, mintsem akkor hittem: a 1466 8| napját, bízva jó gazdám ígéretében, aki megmondta nekem, hogy 1467 8| folyamatnak alávessenek. Ígérte, hogy addig, amíg a Földön 1468 4| a hõtõl, egymáshoz való igyekezete az anyagvonzás következtében: 1469 4| megszabott világnézletemet: mégis igyekezzek tudomásul venni olyan tényeket 1470 4| észrevettem, hogy erõlködve igyekszik lépteit hozzáhangolni az 1471 8| bolondnak néztek rémült és ijedezõ visszahõköléseim miatt, 1472 4| világnézletbe semmiképpen nem illeszthetõk; tudom azt, hogy komoly 1473 5| dolgot raknak a folyadékba, ilyeneket, mint öntudat, önismeret, 1474 8| értenek: sok millió éve élnek immár, s a természetnek nincs 1475 2| oszlopok: soha nagyszerûbb, impozánsabb remekét az építõmûvészetnek 1476 5| milyen örvendetes fejlõdésnek indul az ismerettan, mely az emberi 1477 1| teljesen felszerelve, és indulásra készen: már a motor is berregett. 1478 4| miénk, ami pedig érzéseik és indulataik erejét illeti, erre nézve 1479 1| Bulwark sorhajón mint seborvos induljak a Balti-tenger vizeire. 1480 2| elhatároztam, hogy a fehér úton indulok az erdõ irányában. A legközelebbi 1481 7| volt, ahonnan hidroplánon indultam el egy éve. Angol és német 1482 1| huszonnegyedikén nagy ködben indultunk a belga partoknak. A ködöt 1483 8| folyadék, amit, ha nyúltagyamba injektál, néhány percre kevéssé megtisztul 1484 4| hozhatja az egyes szervekkel. Innen van, hogy a szolaszik között 1485 2| gyermekkoromban, a folyónak innensõ partján álldogáltam, és 1486 5| egy felsõbb anyagnélküli intelligencia; hogy képekben gondolkodunk-e, 1487 4| mérhetetlenül fokozottabbak és intenzívebbek, de hiszen ebben nincsen 1488 3| volna forrón szeretett hazám iránt Faremidó lakosainak szemében. 1489 6| teleszkópot, s a Földgolyó felé irányítva, különbözõ beállításban, 1490 3| mûvészetek is: képek, szobrok, írásmûvek, zenemûvek, az élet tüneteit, 1491 3| kitalálták a rajzolást és az írást.~Évszázadok múlva természetszerûleg 1492 4| késõbb megtudtam, hogy az õ írásukban ezek a jegyek annyit tesznek: 1493 3| nyelveken szólaltam meg, magamat irgalmukba és megértésükbe ajánlva. 1494 3| mûvek. Formáinkat a mûvészet írta elõ. Egyszer, Budapesten 1495 4| mi szervetlen kémiánk nem ismer. Hogy ezek az élettelen 1496 4| felfoghatatlan lévén akkori ismereteimmel. Csak annyit jegyzek meg, 1497 5| értette, ezt akarom mondani az ismerettanról szóló magyarázatommal. Mindez 1498 3| jelent az olvasónak, ha ismeri négy elõbbi útleírásom ( 1499 4| mulatságos -, de el kell ismerni, hogy az eredmény szempontjából 1500 4| ismeretlen életerõ, hanem ismert és ellenõrizhetõ erõk: hõ 1501 2| egésznek emberformája volt, ismétlem, sõt, az arc vonásai is 1502 2| megtapogatott. Aztán néhányszor ismétlõdött még ez a játék más-más hangjegyekkel.