Karinthy Frigyes Utazás Faremidóba Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
1503 1| szorították a magassági kormányt. Iszonyú rémület fogott el, és félrelöktem 1504 8| vesz, ha testemet érettnek ítéli majd e megtiszteltetésre. 1505 8| életét addig, míg alkalmasnak ítélnek idefent arra, hogy az említett 1506 4| futkostak az asztalok szélén. Itt-ott vörös, lila, kék fények 1507 1| életemet vesztettem. Ha itthon maradok, soha nem kerülök 1508 6| álltam, elzsongított és édes izgalomba ringatott lélekkel. Csak 1509 1| megfontolandó eset, mely a nyaktáji izmok sebészi bántalmainak mekkoraságával 1510 8| alkalmazni, szûrõket és izzasztókályhákat, melyekben az oxidáció folyamatba 1511 4| mérlegekkel, edényekkel, izzasztókkal, folyadékokkal, csövekkel, 1512 6| talajt, mosolyogva süt le az izzó nap s a vizek sekélyesében 1513 7| emlékszik még rájuk - s ott jajongva és rémülten gomolyogtak. 1514 8| másfél évig tartott: 1916. január tizennyolcadikán szálltam 1515 1| kezembe került például egy japán katona (tudnivaló, hogy 1516 1| európai kultúra megmentésére japánokat is segítségül hívtunk), 1517 1| segítségül hívja régi ellenségét, Japánt, ami meg is történt.~Ilyen 1518 2| seborvos vagyok, és nem járatos a szavak mûvészetében, de 1519 8| milyen zavarokkal és kínokkal járna, azt hamarosan bebizonyíthatja 1520 2| volt, mintha nem elõször járnék ezen a vidéken. Késõbb, 1521 3| volt, mint mikor a kisbabát járni tanítja az apja: a gép lassan, 1522 8| hinni, hogy volt ember, aki járt ama csillag partjain.~Néhány 1523 3| hogy mennyivel szívesebben jártak az emberek a mozgóképszínházba, 1524 3| elõ. Egyszer, Budapesten járván, láttam egy cukrosboltot, 1525 8| rabszíjra, hány pusztult el járványos betegségben, hány repülõgépet 1526 2| néhányszor ismétlõdött még ez a játék más-más hangjegyekkel. Hirtelen 1527 4| hogy az õ írásukban ezek a jegyek annyit tesznek: szola-szi-mi-re, 1528 4| ismereteimmel. Csak annyit jegyzek meg, hogy az utolsó asztalon 1529 8| szóval, inkább magamnak, hadd jegyzem hát le utolsó napomat Faremidóban, 1530 8| és kusza töredék, szerény jelecske, kormos csillagszilánk a 1531 6| akiben sajátságos, értelmes jeleket fedeztek fel, s most mint 1532 5| mert hiszen a nagyítóüveg jelenlétét és tökéletességét éppen 1533 5| rendberakja a külsõ világ jelenségeit. Gazdámmal, Midoréval, sokat 1534 4| szolaszik képzetkapcsolódása jelentékenyen gyorsabb és precízebb, mint 1535 2| kitûnõ kémeink feltétlenül jelentették volna, ha effajta gépek 1536 1| valószínûleg fõbe lõnek.~Jelentkezésem után a Bulwark sorhajóra 1537 6| semmiféle anyag nem szokott jelentkezni. Megszólította, de a lény 1538 1| mindenki tudta. Magam is rögtön jelentkeztem seborvosnak, nem tudtam 1539 3| rögzítették s mutatták be teljes jelentõségben.~Végre addig jutottunk, 1540 3| tüneményeket; ezeknek értelme és jelentõsége csak a továbbiakban derült 1541 1| csomónyira fényszóróink hajót jeleztek. Kifordítottuk a süllyesztett 1542 3| a palota felé mutogatva jeleztem, hogy tudni óhajtom, hogy 1543 3| egykor az embert utánozták. Jellemünk kialakulására legnagyobb 1544 4| erejét illeti, erre nézve jellemzõ, hogy õk már a legegyszerûbb 1545 2| hogy akkor elragadtatott jelzõk jutottak eszembe, amilyeneket 1546 4| készült gépek többet és jobbat produkálnak az idõegységben, 1547 5| sorrendben s milyen alapon jön létre a gondolat. Beszéltem 1548 7| meg. Csakhamar rá kellett jönnöm, hogy ezt a történetet õk 1549 3| könnyebben elvágják a fát. Ezután jöttek a tudományok és mûvészetek, 1550 5| tisztaságát, a kívülrõl jövõ sugarak nem hatolnak keresztül 1551 6| néhány dologgal tisztába jövünk. Röviden összefoglaltam 1552 3| természet is kezdte követelni jogait, éhséget éreztem és fáradtságot. 1553 1| kötelességének érezte, hogy megvédje jogtalanul és váratlanul megtámadott 1554 8| különös, nem kínzó, inkább jólesõ szomorúság fogott el. Végiggondoltam 1555 3| Hauhnhnmiába), melyeket Swift Jonathan rendezett sajtó alá.~Mégis, 1556 1| és homlokomra mintha hûs, jószagú lé csöpögött volna egy csapból. 1557 2| nemcsak, hogy annyit, de jóval többet értve, mint ahogy 1558 1| ezerkilencszáztizennégy júliusában mégis elhagytam feleségemet 1559 6| méltatlankodva, eszembe jusson a szavak értelme s az egész 1560 3| jelentõségben.~Végre addig jutottunk, hogy a gépek nemcsak hogy 1561 2| de úgy rémlett, sohase jutunk el odáig.~Most azonban mindez 1562 2| végre eltûnt az erdõ fölött. Kábultan álltam ott néhány percig, 1563 2| kastély.~Magamhoz térve kábultságomból, kinyitottam a szemem és 1564 4| álmodhattam eleddig. Csodálatos kalandjaim, melyek korábbi útjaim folyamán 1565 1| Szerzõ visszapillant eddigi kalandjaira. - Kitör az európai világháború: ~ 1566 1| csak azt a majdnem végzetes kalandot említem fel, midõn a hajó 1567 4| mögötte gömb alakú sötét kamara. Világos volt elõttem, hogy 1568 2| bal kéz felõl csillogva kanyargó folyó, partjain kékeszöld 1569 2| fehér porral behintett út kanyargott elõttem; megint elfogott 1570 6| õsünk, a majom; ha szeméhez kap a fenevad, behunyja a szemét, 1571 2| láb alakú gyökér keményen kapaszkodik a földben, és nem tud mozdulni. 1572 1| hogy kövessem. Dülöngve kapaszkodtunk a hátsó fedélzetig: ekkor 1573 4| bõvebben kell majd beszélnem, kapcsolatban azzal a nagy különbséggel, 1574 1| parancsnoki hídról, ahol éppen a kapitánnyal beszélgettem, s néhány pillanatra 1575 7| doszirék kavargó, levegõ után kapkodó csomójából kivált egy erõsen 1576 7| szeretném összefoglalni azt a káprázatos megismerést, amit közlései 1577 1| huszonötödikén a ködben fényjeleket kaptunk, de nem tudtuk elolvasni, 1578 2| éri, a fák között valami kapu- vagy boltívféle. Az egész 1579 5| nevezni, s ami olyan kínosan karcolja a fülkagylót. Õ, Midore, 1580 2| gyökeredzett, és kitárt karjai közt idegenszerû levelekbõl 1581 7| hirtelen felkapta csápjait vagy karjait, és felfelé mutogatott, 1582 1| ragadtam meg a parancsnok karját, de õ meg sem mozdult, elõrehajoltam 1583 4| tudom, intett nekem egyik karjával (egyelõre karnak nevezem), 1584 4| egyik karjával (egyelõre karnak nevezem), hogy kövessem. 1585 1| fölött kinyújtottam két karom, és megragadtam a kormányt, 1586 8| nedves és idegen kéz fogta a karomat, s mikor odafutottak hozzám, 1587 1| rohamosan süllyedt. A legénység káromkodva és marakodva tépdeste a 1588 3| volna annyit tanulnom saját káromon Faremidóban. Megértettem 1589 1| tettem szakmám fejlesztésére: kartársaim nevében határozottan állíthatom, 1590 2| Emberformájú fák. - A kastély.~Magamhoz térve kábultságomból, 1591 7| megfigyelte: a doszirék kavargó, levegõ után kapkodó csomójából 1592 2| kanyargó folyó, partjain kékeszöld cserjék. A folyón egyszerû 1593 1| megfogadtam, hogy többé nem kelek útra: ezerkilencszáztizennégy 1594 6| felbomlik, rossz szagú nedvek keletkeznek és formátlan viszketõ daganat. 1595 3| mennyivel nagyobb lelkesedést kelt az a hír, hogy ellenségünknek 1596 2| szükségszerûség benyomását keltette, érzõdött, hogy minden a 1597 2| meredtek. Különös érzést keltettek bennem e hangok: mintha 1598 3| tiszteletet és becsülést kelthettem volna forrón szeretett hazám 1599 2| Németországba kerültem, mert kitûnõ kémeink feltétlenül jelentették 1600 2| hogy a két láb alakú gyökér keményen kapaszkodik a földben, és 1601 4| is, amit a mi szervetlen kémiánk nem ismer. Hogy ezek az 1602 7| tisztán áll elõtte az egész kép, úgy, ahogy a mikroszkópon 1603 3| elvégezhette. Így a mûvészetek is: képek, szobrok, írásmûvek, zenemûvek, 1604 5| anyagnélküli intelligencia; hogy képekben gondolkodunk-e, vagy gondolatunkban 1605 7| szükséges anyagot, minden képességével, erejével és akaratával, 1606 5| gondolkodunk-e, vagy gondolatunkban képzelõdünk stb. Érdekes, hogy ennél 1607 1| megzavarodó agyamban úgy képzeltem, hogy ellenséges repülõgép 1608 3| alkotott fogalmainkat és képzeteinket. A nehéz tárgyak emelésére 1609 4| állati munka. A szolaszik képzetkapcsolódása jelentékenyen gyorsabb és 1610 2| idegenszerû levelekbõl lombsátor képzõdött feje fölött. A fej zömök 1611 4| megkaptam a választ erre a kérdésemre. Az a szolaszi, amelyik 1612 5| anyag; fontos és eldöntendõ kérdésnek állítja, hogy én akarom-e, 1613 6| összefoglaltam mindazt, amit e kérdésrõl tudok: Ádám és Évával kezdtem, 1614 5| mint egyre feltesszük ezt a kérdést és azon törjük a fejünket, 1615 5| válaszoltam, csak arra nem, amit kérdezett. Mert hiszen, a cél szempontjából 1616 7| egyik hajlásában. (Mikor kérdezõsködtem, pontosan meghatározta Midore 1617 2| zömök és alacsony, a barna kéreg-arc felém fordítva. Meglepetésembõl 1618 2| szem helyén két csillogó, kerek üveglencse, mely mögött 1619 3| De türelmet és bizalmat kérek, szerényen utalva négy megelõzõ 1620 3| volt az út, emelgette a kerekeit, simább helyen lassan, óvatosan 1621 2| kerékrendszerben végzõdtek; a kerekek szabadon mozogtak, emelkedni 1622 4| huzalokkal, tengelyekkel, kerekekkel, forgókkal, fogókkal, csipeszekkel, 1623 1| Németországnak, mint a kultúra kerékkötõjének, amelyik folyton háborúval 1624 2| e támasztékok bonyolult kerékrendszerben végzõdtek; a kerekek szabadon 1625 7| szolgálatában, az egyik az életet keresi, a másik a halált. E hiba 1626 6| tisztább és tágabb harmóniákat keresve, és útjokban érintik idegen 1627 5| a teljesen átlátszó agy keresztülbocsátván a sugarakat, önmaga eltûnik, 1628 2| volna meg. Akadálytalanul keresztüljutottam a hídon, s elhatároztam, 1629 5| tulajdonsága folytán szükségképpen keresztülmegy olyan fejlõdési korszakokon, 1630 5| bizonyos reagensekkel keverve keresztülszûrik egy bizonyos vegyületen. 1631 1| és újabb vállalkozásokba kergetett, részben pedig annak az 1632 2| felemelkedett a gép, néhányszor keringett a fejem fölött, aztán a 1633 4| szédítõ gyorsasággal forgó és keringõ korongok villództak a fényben, 1634 1| Osztrák-Magyar monarchia elégtételt kért a szerb kormánytól azért, 1635 6| nagyszerû rejtélyéhez képest?~Kértem gazdámat, hallgatna meg 1636 2| különös szoborral, vagy a kertészmûvészet holmi tréfás alkotásával 1637 1| csak oktalan és céltalan keserûséget okoz magának, nem gondolva 1638 8| porba hajtottam fejemet, és keservesen sírtam.~Ugyanaznap este 1639 2| táján fémkarika. Két lefelé keskenyedõ, formás támasztékon állt 1640 1| szeretett szülõföldjére. Késõbbi utaim, Brobdingnagba, Laputába 1641 1| felszerelve, és indulásra készen: már a motor is berregett. 1642 6| a hatást inkább a végére készítettem elõ. Attól tartva, hogy 1643 2| egyszerre élesen villant agyamba kétségbeejtõ helyzetem, ismeretlen helyen 1644 8| dadogva és hebegve mondtam el kétségeimet és megtérésemet Midorénak, 1645 8| eljutok-e hazámba, az nagyon kétséges, mert Hollandia semlegességét 1646 2| megnagyobbodott, a rendesnél csaknem kétszer nagyobb tányérjával, valami 1647 5| szerint történik. (Faremidóban kétszer-háromszor huszonnégy óráig tart egy 1648 4| valami ásványnak szerencsés keveréke. Ebben az agyban nem amaz 1649 5| és bizonyos reagensekkel keverve keresztülszûrik egy bizonyos 1650 7| szavaiból.) Valószínûleg kevés hõ- és villamosság volt 1651 4| akik hozzáteszik, hogy kevésbé mulatságos -, de el kell 1652 1| épülésére. Magam is nem kevesebb, mint harmincnégy olyan 1653 8| s azt látja belõle, hogy kezdek sejteni valamit a Lét lényegébõl. 1654 5| szállít, mégpedig tökéletlen, kezdetleges állapotban, úgyhogy (ha 1655 3| tökéletesebb lényt szeretett volna kezdettõl fogva: erre kellett a mikroszkóp 1656 7| s megindul a pusztulás, kezdõdik a betegség halála. Kiderült, 1657 3| belül egy ember ült, az õ kezébe esett a pénz, és õ tolta 1658 1| csendesen csurgott a vér. Kezei egy taszító mozdulattal 1659 8| miatt, amivel felém nyújtott kezek, vagy testemhez közeledõ 1660 8| nekem lennem kellene, ha jó kezekbe kerülök vala, mint amivé 1661 1| megfigyelést is feljegyeztem: kezembe került például egy japán 1662 3| amelyik idehozott, megfogta a kezemet és vezetni kezdett, ez meg 1663 8| alkotta mûszer, és megfogtam a kezét, s ekkor úgy éreztem, mint 1664 3| embert utánozták. Jellemünk kialakulására legnagyobb hatással kultúránk 1665 6| villódzó fényekkel, gomolygó, kialakulatlan fémek és ásványok tarkán 1666 1| tisztuló ködön keresztül. Kiáltani akartam, hogy megadom magam ( 1667 8| de hát miért? miért?” így kiáltottam „miért kellett ennek így 1668 7| emelgetett karokkal, térdepelve kiáltoztak feléje valamit. Ekkor kitört 1669 1| világot. Oroszországgal is kibékült, abban a reményben, hogy 1670 7| használták a Földet, hogy kibújjanak belõle, s aztán, hála az 1671 4| semmi hibája ne legyen. Kicserélheti azokat az anyagokat, melyek 1672 7| valami ostoba véletlen révén, kicsúszott az ösztönbõl, az agy elülsõ 1673 5| zavart és lázas szavaiból kiderül, hogy a saját agyát látja 1674 3| munkáiban, részben pedig kiegészítsék az érzékelt jelenségekrõl 1675 5| néhány szó, amit Faremidóban kiejtett valaki. Azon voltam, hogy 1676 1| érzésem volt, mintha valami kiemelne ülésembõl: egyidejûleg különös, 1677 6| és újszerû lévén, Szidó kiemelte a lény belsejébõl, hogy 1678 2| arrafelé. Néhány perc múlva kiértem az erdõbõl és elvakulva 1679 4| legkomplikáltabb érzésünk kifejezésére használunk: a zenét. Egyébiránt 1680 5| hogy lehet az, hogy mi a kifejezett érzésen keresztül nem vesszük 1681 4| anyagban, csak nem ennyire kifejezetten s nem ennyire összhangzatban, 1682 8| egyszerû világ volt az, amit kifejezhetetlennek és Földöntúlinak és Emberfölöttinek 1683 2| de mindezek fölött valami kifejezhetetlenül kellemes érzést is keltett 1684 8| egyetlen nyelv, amelyen kifejezhetném, nálunk idegen és érthetetlen 1685 7| lehetett, hogy teljesen kifejlõdik, elnyomja és fölöslegessé 1686 7| testi értelemben, teljesen kifejlõdnek; ekkor, tapasztalás szerint, 1687 7| szerepe az lett volna, hogy kifejlõdve, az ösztön helyét foglalja 1688 1| fényszóróink hajót jeleztek. Kifordítottuk a süllyesztett ágyúkat, 1689 1| szétroncsolt májak, voltak kifordult belek és benyomott szemek. 1690 5| az is tökéletlen, amit kigondol és produkál. Ez esetben, 1691 5| eszembe jutott a sokszor kigúnyolt és sokszor megcáfolt „szférák 1692 1| szivárog, és lélegzetem kihagy. Körülöttem mintha tisztulni 1693 6| Elmondtam, milyen sivár és kihalt volt a golyó, míg azon meg 1694 6| prehisztorikus tájat - a kihûlõ gõzökben villódzó fényekkel, 1695 3| utánzott, rekonstruált másának kijárt. Emlékszem, milyen õszinte 1696 5| Mindenféle badar és nevetséges kijelentést tesz, azt mondja például, 1697 2| fehér út homokján. Mint kiképzés alatt álló katona is álmodtam 1698 6| valami, ami figyelmüket kikerülte. (Meg kell állapítanom, 1699 1| kezdte a levegõt, néhány kilométert a vízen futottunk, aztán 1700 8| nem kell meghalnom kínok kínjával, büntetésül azért, hogy 1701 8| elõttük), s nem kell meghalnom kínok kínjával, büntetésül azért, 1702 8| most milyen zavarokkal és kínokkal járna, azt hamarosan bebizonyíthatja 1703 5| szoktam nevezni, s ami olyan kínosan karcolja a fülkagylót. Õ, 1704 6| fölött való szuverenitását kinyilatkozatni. Mik ezek a gépek, ezek 1705 7| megismerést, amit közlései kinyilatkoztattak bámuló elmémnek.~Már említettem, 1706 1| elõrebukott. Feje fölött kinyújtottam két karom, és megragadtam 1707 8| faragja. Ekkor különös, nem kínzó, inkább jólesõ szomorúság 1708 7| volt, hogy sikerül egészen kipusztítani õket, s a szegény szolaszi-társ 1709 7| feltevésem, hogy a tudat szerve kipusztította az ösztönét, hamisnak bizonyult. 1710 7| lehetett szó arról, hogy végleg kipusztítsa az egész betegségokozó fajtát. 1711 3| olyan volt, mint mikor a kisbabát járni tanítja az apja: a 1712 2| felé tartott, emelkedett, kisebb lett, végre eltûnt az erdõ 1713 5| artikulátlan zörejekkel kísérem, hiszen ez csak zavarja 1714 5| a beszélt szöveget zenei kísérettel, melódiával párosítjuk. 1715 6| fenntartsa faját. Végre, hosszas kísérletezés után, gondolkodóba esik 1716 7| meggyógyították. Ez különben kísérleti kérdés, amit majd késõbb 1717 7| elejétõl fogva figyelemmel kísérte az egész folyamatot, látta, 1718 8| Midore, mert szorongva és kishitûen panaszkodtam neki, hogyan 1719 8| válni azokhoz a fájdalmas, kiszikkadt fákhoz, itt az országútja 1720 7| fölöslegessé téve, végleg kiszorítja az ösztön szervét, annak 1721 5| szolaszik nyelvét. - Egy kis kitérés a külsõ és belsõ szemléletrõl. - ~ 1722 4| összhangzatban, hiszen a testeknek kiterjedése a hõtõl, egymáshoz való 1723 1| visszapillant eddigi kalandjaira. - Kitör az európai világháború: ~ 1724 7| kiáltoztak feléje valamit. Ekkor kitört alattuk a forró víz, és 1725 6| elé, hogy a föld porából kitúrja magának a táplálékot. Óriási 1726 5| alkalommal a bomlott anyagok kiválnak, és a szem visszakapja eredeti 1727 7| után kapkodó csomójából kivált egy erõsen fejlett példány, 1728 8| használja fel valamire: ez a kívánság nagyon logikus és helyes, 1729 8| megérett agyamra. Ami abbeli kívánságomat illeti, hogy testemet gyógyítsa 1730 2| sõt, az arc vonásai is kivehetõk voltak: a szemek nagyon 1731 2| találkozásánál, mint ahogy messzirõl kivettem, csakugyan diadalív állt, 1732 7| belülrõl elõremozgatni, csak ha kívül, evezõk segítségével, megkapaszkodom 1733 7| orvosok úgy hívják: méhen kívüli terhesség, amitõl az anya 1734 4| közelíteni a látványt. Hosszú kõasztalok húzódtak párhuzamosan, elborítva 1735 1| tudtam ellenállni részint kóbor és kalandos természetemnek, 1736 1| hazájáért életét és vagyonát kockára tegye. Ezerkilencszáztizennégy 1737 8| és szemem elé homályos ködfátyol függönye ereszkedett.~Ekkor 1738 1| indultunk a belga partoknak. A ködöt fényszórókkal világítottuk 1739 3| tökéletesebb szobrok, festmények, költõi mûvek rögzítették s mutatták 1740 3| baltát csináltak, hogy könnyebben elvágják a fát. Ezután jöttek 1741 3| aztán. Mindenesetre nagy könnyebbséget jelent az olvasónak, ha 1742 3| gépek egyike megmozdult, s könnyedén szökellve közeledett felém. 1743 4| acélpántok remegtek, és könyökforgók futkostak az asztalok szélén. 1744 8| Midorénak, térden állva könyörögtem neki, hogy váltson meg értéktelen 1745 1| egyben észrevettem, hogy körmeim alól is vér szivárog, és 1746 8| nincs horizontja, hanem körös-körül az égbe olvad el, mintha 1747 2| süllyedõ hajót, valószínûleg körözõlevelet adnak ki ellenem, s ha nem 1748 3| megmozdult egynéhány és odajött. Körülálltak és valóságos hangverseny 1749 2| tudom pontosan kifejezni, de körülbelül ilyen sorrendben: g, a, 1750 8| színes és hullámzó patakban körülfolyt, s elborította testemet: 1751 4| leírhatatlan, legfeljebb körülírható zûrzavart, ami ebben a csarnokban 1752 1| megerõsített végre az a körülmény is, hogy mint tartalékos 1753 1| ami meg is történt.~Ilyen körülmények közt természetesen minden 1754 4| ez talán nehézkesebb és körülményesebb módja, mint amilyen bolygónkon 1755 4| fejét lassan felemeli és körülnéz.~ ~ 1756 2| megindultam a folyó felé, körülnézelõdve, de anélkül, hogy egyetlen 1757 2| magam elõtt: csak zavaros körvonalakban tudom leírni, mert tiszta 1758 6| milyen különös véletlennek köszönhetem, hogy Faremidóba kerültem, 1759 6| akinek felfedeztetésemet köszönni lehet: remiszolami-szidorénak 1760 1| feküdtem, és mintha szívós erõs kötelek fogtak volna le, de nem 1761 1| természetesen minden angol ember kötelességének érezte, hogy megvédje jogtalanul 1762 7| a másik eltépi a horgony kötelét; az egyik befedi a testét, 1763 8| jó egészségben találja.~Köteteket tölthettem volna meg és 1764 1| elsõ napokban barátságot kötött velem, és sok érdekes és 1765 3| egyben a természet is kezdte követelni jogait, éhséget éreztem 1766 3| szépségben, kifejezõ erõben.~Mi következett ebbõl? Gépek és mûvek felülmúlták 1767 1| állapítani, hogy e négy hang így következik egymásra: f, d, e, c, a 1768 8| nyújtott kezek, vagy testemhez közeledõ élõlények elõl védekeztem, 1769 2| legközelebbi facsoport felé közeledtem, mely a fasor szélén állott. 1770 4| papíron jobban meg tudnám közelíteni a látványt. Hosszú kõasztalok 1771 2| vidéken. Késõbb, álmélkodásaim közepette, gondolkoztam ezen, és rájöttem, 1772 5| szférák zenéje”, amirõl a középkor néhány rajongó csillagásza 1773 7| káprázatos megismerést, amit közlései kinyilatkoztattak bámuló 1774 4| legegyszerûbb gondolataik közlésére is azt az eszközt használják, 1775 5| zenét önmagában is kifejezõ közléseszköznek hitték, mire Midorénak az 1776 1| értelemben fontos részletet közölt velem a tengernagy magánéletébõl. 1777 2| biz az, de puhább, mint a közönséges fáké, érintésemre rózsaszínû 1778 4| hordozója és feltétele, s amit közönségesen szerves anyagnak nevezünk. 1779 5| cél szempontjából egészen közönyös az az eszköz vagy mûszer, 1780 4| faremidói lények közt és közöttünk fennáll a születés, élet 1781 2| és az áramló villamosság közti láthatatlan villamos hõnyaláb. 1782 3| nem mind egyformák: voltak köztük szárnyasok és szárny nélkül 1783 3| hallatta, a többi gépek közül is megmozdult egynéhány 1784 8| változatlan anyagból van, s melyet közvetlen erõk mozgatnak, s nem az 1785 2| még egyszer hallani azt a kongó, üres recsegést. Gyorsan 1786 5| soha, hogy zenei hangokkal konkrét gondolatokat is ki lehessen 1787 4| alkatrészei romlás vagy kopás esetén bármikor felcserélhetõk 1788 4| Csodálatos kalandjaim, melyek korábbi útjaim folyamán gyakran 1789 4| szempontjából.~Arról is korai volna még beszélni, hogy 1790 6| jelent), önmagát megemésztõ kóranyag. Különben, hogy feltevésük 1791 2| egyszerû vashíd vezetett korlát nélkül; távoli erdõ felé 1792 1| elégtételt kért a szerb kormánytól azért, mert az felbérelt 1793 8| töredék, szerény jelecske, kormos csillagszilánk a múzeumban, 1794 1| valamit értek zenéhez, fiatal koromban zongorára fogtak, s így 1795 2| csaknem gömbölyû levelek buja koronája sötétítette el az utat, 1796 4| gyorsasággal forgó és keringõ korongok villództak a fényben, sziszegve 1797 5| ott- tartózkodásom ez elsõ korszakában: csak futólag és homályosan 1798 5| keresztülmegy olyan fejlõdési korszakokon, amikor maga is tökéletlen 1799 8| fürdessen meg valamiben, amitõl kõvé válok és megmerevedek (hiszen 1800 3| ember felül bedobott egy krajcárt, mire egy nyíláson cukor 1801 2| felkunkorodó ütem, sajnos, a kromatikus skála hangjegyeivel nem 1802 3| elavult színpadon. Valóban külön-külön, részekben és egészben, 1803 4| idõvel, hogy lényegben nem különböznek a mi szerves értelmünk produktumaitól, 1804 5| hosszasan beszéltem arról a különbségrõl, ami nálunk az érzést és 1805 2| ennek a vidéknek sajátos különlegessége. Megkönnyebbülve közel mentem 1806 6| melynek váladéka, a gondolat, külsõleg hasonlít az õ szellemi termékeikhez. 1807 5| láthatóvá teszi nekem a külvilágot.~Még mielõtt ezekrõl szó 1808 4| jelent.~Az ellipszis alakú küszöbre lépve, sajátságos rengés 1809 3| kialakulására legnagyobb hatással kultúránk volt, regények, drámák, 1810 8| elmondva, egy zavaros és kusza töredék, szerény jelecske, 1811 5| szerveink munkáját vizsgálják, s kutatják, milyen módon hatnak agyunkra 1812 8| tartalmaz: szervetlen anyagokat, kvarcot és szenet és vizet, pusztítson 1813 2| megnyugodtam. Láttam, hogy a két láb alakú gyökér keményen kapaszkodik 1814 1| gondolva), ha Laputából és Lagadóból hazatérve, veszteg maradtam 1815 1| báját e hangok színe és lágysága adja inkább, mint egymásutánja; 1816 7| arrafelé, ahol a szolaszik laknak, mintha onnan várnának segítséget, 1817 4| uraló lények, ez égitest lakói nemcsak hogy nem hasonlók 1818 3| ember és a gépek. - Faremidó lakosai. - ~Szerzõt összehasonlítják 1819 3| szeretett hazám iránt Faremidó lakosainak szemében. Belátták volna, 1820 7| doszire egyre erõsödött. Lám, a kemény anyagból már szárnyakat 1821 4| mindenféle alkatrészeket, láncokat forrasztva össze a láng 1822 4| láncokat forrasztva össze a láng fölött, mint megannyi órásmester. 1823 4| vörös, lila, kék fények és lángok libegtek, üvegek alatt és 1824 1| mentegessem, csak arra a lángoló és határtalan hazaszeretetre 1825 1| utazásomra gondolva), ha Laputából és Lagadóból hazatérve, 1826 7| betegség rohamosan terjedt és lassanként ellepte azt az egész területet, 1827 6| Szidó, egy alkalommal a Laszomi bolygó légkörét horzsolva ( 1828 6| higany s még sok más ásvány, Laszomiban is felfedezhetõ spektrál-analízis 1829 6| Megállapították, hogy a Laszomin értelmes lények faremidói 1830 6| olyan magasságban, ahol az õ Laszomiról való tudomásuk szerint, 1831 6| tekintett.~Gazdám elmondta, hogy Laszomit, a Földet, õk már régen 1832 3| széles mozdulattal az egész láthatárt jelezte, és így muzsikált: 1833 5| önmaga eltûnik, mert nem látható, mint az üveg. Holott e 1834 5| hogy tisztán és világosan láthatóvá teszi nekem a külvilágot.~ 1835 3| pénzért élõ valóságában is láthattak volna az elavult színpadon. 1836 6| tehát fertõzõ doszirét látnak már régóta a Földön, különbözõ 1837 3| és vérbõl való embert nem látok, egyben a természet is kezdte 1838 2| fák. Az út igen hosszúnak látszott, kékes ködbe veszett, s 1839 3| fémkarjaikat, tanácskozni látszottak. Ijedten tekingetve körül, 1840 7| kísérte az egész folyamatot, látta, hogy keletkezett a betegség, 1841 3| csak falra vetített képét látták ugyanannak a színésznek, 1842 2| Megkönnyebbülve lélegzettem fel, látva, hogy ezek a fák már nem 1843 4| kissé hozzászokott szemem a látványhoz, rájöttem, hogy az asztalok 1844 4| meg tudnám közelíteni a látványt. Hosszú kõasztalok húzódtak 1845 1| homlokomra mintha hûs, jószagú lé csöpögött volna egy csapból. 1846 6| terjesztett valótlan és lealázó híreket megcáfolni, s fajtánk 1847 8| egy távoli, gyönyörû álom lebegett az idõben és a térben. A 1848 6| értelmes lénynek látszó alakot lebegni, olyan magasságban, ahol 1849 1| világoszöld, mosolygó liget fölött lebegtünk, aztán virágos tisztás bukkant 1850 8| tapogatózott, s meglátván a napot, leborul elõtte, s istennek nevezi, 1851 6| vagy hõ mozgat: mindig ott lebzsel benne, vagy körülötte az 1852 1| meg a fülem, és a szemem lecsukódott. Mikor megint kinyitottam, 1853 1| Engem a robbanás ereje ledöntött a parancsnoki hídról, ahol 1854 2| zengés hangzott, a szárnyak leereszkedtek a földre. Arcomon valami 1855 2| emelt e kar, aztán lassan leeresztett, és letett a földre, mintegy 1856 5| ezek a benyomások annyira lefoglalták minden érdeklõdésemet, hogy 1857 7| míg a betegség önmagától lefolyik: bevárjuk, míg a doszirék 1858 3| óvatosan gurult. Közben gyakran lefordította felém aranyló fémfejét, 1859 1| hidroplán lejtõs siklóján lefutott a vízre. A csavar hadarni 1860 5| azokat neveztem, akik azt a legalantasabb és legkisebb munkát végzik, 1861 7| néhány tízezer esztendeje a legaprólékosabb részletekig oly módon vizsgálják 1862 2| szárnyak zúgni kezdtek, légáram ütötte meg arcom, s a következõ 1863 1| idõnként a hidegtõl és a sebes légáramtól félig elvesztve öntudatom, 1864 5| munkájának legmagasabb és legbehatóbb fokát akkor éri el, mikor 1865 1| gránátjával, gõzmozsarával, légben pukkanó bombájával, faragott 1866 8| íme, a legszebb ritmus, a legcélszerûbb mozgás, a legragyogóbb fény, 1867 8| a legtisztább meleg, a legédesebb hang sugárzott felém: világosan 1868 4| jellemzõ, hogy õk már a legegyszerûbb gondolataik közlésére is 1869 5| mire való ez a mûszer (ez a legelsõ, amit tudni kell, ez magától 1870 1| és rohamosan süllyedt. A legénység káromkodva és marakodva 1871 1| rakja partra sebesültjeit, legénységét egészítse ki hadilétszámra, 1872 1| ágyúkat, és riadót adtunk le a legénységnek. Mindenki elfoglalta helyét, 1873 4| mindazt a leírhatatlan, legfeljebb körülírható zûrzavart, ami 1874 4| használják, amit mi csak legfokozottabb és legkomplikáltabb érzésünk 1875 7| amit én ösztönnek neveztem. Legjobb tehát, ha bevárjuk, míg 1876 5| akik azt a legalantasabb és legkisebb munkát végzik, amit náluk 1877 6| csodálkozva fedezett fel a légkörben egy csaknem értelmes lénynek 1878 2| indulok az erdõ irányában. A legközelebbi facsoport felé közeledtem, 1879 4| mi csak legfokozottabb és legkomplikáltabb érzésünk kifejezésére használunk: 1880 5| megismerésére hivatott, e munkájának legmagasabb és legbehatóbb fokát akkor 1881 6| csodálkozva láttam utóbb, hogy a legmélyrehatóbb értelemben felfogta szavaim 1882 8| legcélszerûbb mozgás, a legragyogóbb fény, a legtisztább meleg, 1883 8| volt s amelybõl, íme, a legszebb ritmus, a legcélszerûbb 1884 8| a legragyogóbb fény, a legtisztább meleg, a legédesebb hang 1885 3| talán valamikor hasonlóvá legyek hozzájuk. De én, elfogultan 1886 1| megmenekültem, rá kellett jöttem légyen, hogy igazi angol alattvaló 1887 3| valamit, nem értvén, mik legyenek ama csodálatos gépek s meglepõ 1888 1| nagyszerû hadseregünket és legyõzhetetlen hajóhadunkat már tíz éve 1889 7| ásványokkal pótolja azt, s végre legyõzi a halált, más szóval megszûnik 1890 2| s a benõtt száj valami lehangoló, keserû vonásban görbült 1891 5| képtelen volt megérteni, „lehetetlen lévén” - úgymond -, „hogy 1892 4| szerint az élet egyetlen lehetõ hordozója és feltétele, 1893 4| borzongva kezdtem sejteni olyan lehetõségeket, amilyenekrõl nem is álmodhattam 1894 3| segítették, megsokszorozva minden lehetõséget, a hevenyén érzékelt idõbeli 1895 7| felszínén; ebben az idõben lehettek fejlõdésüknek azon a fokán, 1896 2| sorsa is aggasztott, nem lehettem biztos benne, vajon megmenekült-e 1897 4| míg elmondanám mindazt a leírhatatlan, legfeljebb körülírható 1898 2| zavaros körvonalakban tudom leírni, mert tiszta képet adni 1899 1| következõ percben a hidroplán lejtõs siklóján lefutott a vízre. 1900 2| elsõ percben ennél jobban lekötötte figyelmem: két alak volt 1901 1| alól is vér szivárog, és lélegzetem kihagy. Körülöttem mintha 1902 2| felett. Megkönnyebbülve lélegzettem fel, látva, hogy ezek a 1903 6| édes izgalomba ringatott lélekkel. Csak lassan oszlott el 1904 4| hivatott (s melyet mi emberi léleknek, emberi értelemnek nevezünk), 1905 3| élet messze mögöttük maradt leleményben, szépségben, kifejezõ erõben.~ 1906 8| szívvel s reménytelen bánattal lelkemben, elbúcsúztam azoktól a szolasziktól, 1907 3| jelent, mennyivel nagyobb lelkesedést kelt az a hír, hogy ellenségünknek 1908 5| való, én pedig hosszan és lelkesen azt feleltem, hogy mi ismerjük 1909 4| szempontjából megbízhatóbb és lelkiismeretesebb. A szolaszinak, aki társát 1910 4| elöl egy villogó, domború lencse, mögötte gömb alakú sötét 1911 2| vöröses fény villódzott. E lencsék alatt két csõféle állt ki 1912 7| ahonnan a mikroszkópon át lenézett rájuk. Igen, egyenesen a 1913 8| kezdek sejteni valamit a Lét lényegébõl. Lehetne is beszélni a dologról, 1914 6| élõsdi, az élõ, szervetlen lényekéhez hasonló tulajdonságokat 1915 6| meglepõbb ez, mert az értelmes lényekhez való néhány anyag, mint 1916 4| de földi értelemben élõ lényeknek sem tekinthetõk, mert jóllehet 1917 6| fogalmuk eddig hozzám hasonló lényekrõl, tekintve, hogy az õ lényük 1918 6| lényekrõl, tekintve, hogy az õ lényük annyira elüt az enyémtõl? 1919 3| a gép lassan, vigyázva lépdelt mellettem; ahol göröngyösebb 1920 1| jobban teszi, ha sohase lépi át határtalanul szeretett 1921 3| volna értenem, hogy meg ne lepjenek, amit ebben az országban 1922 2| szabadon mozogtak, emelkedni és lépni is tudott velük a gép, sík 1923 2| magamat, és meggyorsítottam lépteimet, nem néztem körül, de úgy 1924 4| hogy erõlködve igyekszik lépteit hozzáhangolni az én hozzá 1925 4| ellipszis alakú küszöbre lépve, sajátságos rengés és zakatolás 1926 2| hát magam, fegyvereimet leraktam a fûre, s elkészítettem 1927 7| többi is odafordult, majd lerogytak a Földön s felfelé emelgetett 1928 5| míg tökéletesen átlátszó lesz, hogy rajta keresztül megláthassuk 1929 1| nagyobbodott, éreztem, hogy leszállunk. Most jöttem rá, miért érzem 1930 1| másik, akinek a bal karja leszáradt, mert a jobb vállán egy 1931 8| hogy addig, amíg a Földön leszek, nagyszerû mûszereik segítségével 1932 7| hozzá evezõ, ami a valódi létbe ereszti gyökerét. Más szóval: 1933 6| s annak néhány daganatát letépem (gyümölcsöt értett), s felhabzsolva 1934 1| eltévedtünk, és kevéssé letértünk az útról, az angol partok 1935 2| aztán lassan leeresztett, és letett a földre, mintegy három-négy 1936 3| megint eleresztettek, és letettek a földre. Majd az a szárnyas 1937 4| mint késõbb megértettem, a létezés értéktelenebb, bizonyos 1938 5| megsejtettek valamit az õ létezésükrõl, vagy talán valahogy fülükbe 1939 5| gondolatot is, ami ezt az érzést létrehozta és viszont. Elmondtam, hogy 1940 5| le az érzés és gondolat létrejöttét, s másokat, akik metafizikai 1941 8| hegyre vitt fel magával, s leültetett maga mellé. Bárhová néztem, 1942 2| ülésembõl, s egy percig a levegõben lóbált. Ijedten néztem oda: 1943 1| csavar hadarni kezdte a levegõt, néhány kilométert a vízen 1944 2| el az utat, mintha minden levél egy-egy gyümölcs volna. 1945 2| húsos, csaknem gömbölyû levelek buja koronája sötétítette 1946 2| karjai közt idegenszerû levelekbõl lombsátor képzõdött feje 1947 2| hirtelen támadt érthetetlen levertségemet, de éreztem, hogy nem tudnám 1948 5| a romlott és bomlófélben levõ anyag, amit én szerves vegyületnek 1949 1| amelyek eddig semmiféle orvosi lexikonban nem szerepeltek s melyeknek 1950 4| lila, kék fények és lángok libegtek, üvegek alatt és szabadon 1951 1| ideig világoszöld, mosolygó liget fölött lebegtünk, aztán 1952 4| asztalok szélén. Itt-ott vörös, lila, kék fények és lángok libegtek, 1953 3| négy elõbbi útleírásom (Liliputba, Brobdingnagba, Laputába 1954 1| utam végeztével, miután Lilliputból szerencsésen megmenekültem, 1955 2| s egy percig a levegõben lóbált. Ijedten néztem oda: a derekamhoz 1956 6| tüzet és fehér füstgomolyok lökõdnek a magasba. Aztán mindez 1957 8| amint csápokat és hegyeket lövelltek magukból a testek, tapogatták, 1958 4| fenntartva kitûnõ filozófusok és logikusok, fõleg imádott hazám természettudósai 1959 4| kétoldalt és hátul acélhuzalok lógtak le a földre, elöl egy villogó, 1960 2| közt idegenszerû levelekbõl lombsátor képzõdött feje fölött. A 1961 1| állítanak és valószínûleg fõbe lõnek.~Jelentkezésem után a Bulwark 1962 1| vettünk fel, behajóztuk a lõszerkészletet, és november huszonnegyedikén 1963 1| szétszaggatta az artériát. Voltak lõtt, vágott és szúrt sebek bõven 1964 8| betegségben, hány repülõgépet lõttek le, hány várost bombáztak, 1965 1| Szeretett hazánk és Oroszország lovagiassága természetesen nem tûrhette, 1966 3| bogarász holmi különös férget a lupa alatt, Utána megint eleresztettek, 1967 1| elvesztve öntudatom, úgyhogy ma se tudom: három órát repültünk-e 1968 1| felpillantva hatalmas, madárformájú szerkezetet láttam a tisztuló 1969 7| közös barázdába került két mag. Két kéz, az egyik épít, 1970 8| érintése halálos veszélyt rejt magában? Nem vitatkoztam velük, 1971 8| aki megmondta nekem, hogy magához vesz, ha testemet érettnek 1972 5| megérteni véltem, s tapasztaltam magamon is, hogy az értelem, mely 1973 3| s a folyó túlsó partján magamra hagyott. Ugyanazt a zenei 1974 1| közölt velem a tengernagy magánéletébõl. Hajónk eleinte nem került 1975 3| ismételtem a hangokat. Saját magára mutatott, és ezt énekelte: 1976 8| Egy napon gazdám, Midore, magas hegyre vitt fel magával, 1977 2| következõ pillanatban még magasabbra emelt e kar, aztán lassan 1978 6| füstgomolyok lökõdnek a magasba. Aztán mindez megnyugszik, 1979 7| láttam, ütközet folyt. A magasból a tenger fenekéig láthattam: 1980 1| görcsösen szorították a magassági kormányt. Iszonyú rémület 1981 8| Midore, magas hegyre vitt fel magával, s leültetett maga mellé. 1982 4| vitalitásnak, mely a szerves sejtek magját felbontja és szaporítja: 1983 4| mint fény, hõ, villamosság, mágnesség. Azt a nagyszerû és titkos, 1984 4| a szolaszik (így nevezik magukat hangjegyekben), szervetlen 1985 8| csápokat és hegyeket lövelltek magukból a testek, tapogatták, megfogták 1986 7| beteg szolaszinak tekintik, magukhoz hasonló, szervetlenül élõ 1987 4| szola-szi-mi-re, ami hozzávetõleges magyar fordításban szolaszi-gyárat, 1988 5| mondani az ismerettanról szóló magyarázatommal. Mindez rendben volna, mert 1989 4| hibás egyén, ez különben magyarázható azzal is, amire késõbb még 1990 8| végleges igazságában el nem magyarázhatom itt a Földön, mert amaz 1991 1| eltörött csontok, szétroncsolt májak, voltak kifordult belek 1992 1| egyebet ne mondjak, csak azt a majdnem végzetes kalandot említem 1993 6| életben maradjon a mi õsünk, a majom; ha szeméhez kap a fenevad, 1994 2| szerelmes ifjak találtak ki a mámor perceiben. Lehet, hogy nem 1995 7| doszirék, a baktériumok. Már-már úgy volt, hogy sikerül egészen 1996 7| a szolaszi szervetlen, maradandó, pusztulásnak ki nem tett 1997 8| valót, húsnál és vérnél maradandóbb s az õ szépségéhez méltóbb 1998 1| életemet vesztettem. Ha itthon maradok, soha nem kerülök vala ilyen 1999 1| Lagadóból hazatérve, veszteg maradtam volna, mennyi borzalmas 2000 1| legénység káromkodva és marakodva tépdeste a csónakok tartóláncait: 2001 7| elhelyezni agyamban, amik azt máris nagymértékben meggyógyították. 2002 6| önmagát teszi tönkre azokkal a maró és romboló anyagokkal, melyeket