Karinthy Frigyes Utazás Faremidóba Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
2003 2| érthetetlen részvét szorította marokra szívemet, s fájdalmamban 2004 8| az õ szépségéhez méltóbb márványba faragja. Ekkor különös, 2005 4| ütötte meg fülemet, amint a márványfolyosón végigmentünk, ezek a hangok 2006 2| ismétlõdött még ez a játék más-más hangjegyekkel. Hirtelen 2007 3| ami utánzott, rekonstruált másának kijárt. Emlékszem, milyen 2008 8| közeledett, egyik tárgyról a másikra; a vonzást láttam, amint 2009 2| külön hatott: nem tudom másképpen kifejezni magam, csak megközelítõ 2010 8| és két hét múlva, február másodikán értem Redriffbe, ahol nõmet 2011 6| nyilvánvaló tehát, hogy ama másodlagos lények közé tartozom, melyek 2012 5| gondolat létrejöttét, s másokat, akik metafizikai szimbólumokban 2013 8| csak betegség és teher, másoknak és magamnak.~Kétségbeesetten 2014 5| nagy logikus nézetét, akik matematikai alapon vezetik le az érzés 2015 4| porcikája sem abból a bizonyos matériából, mely felfogásunk szerint 2016 5| ki, ezeket: „történelmi materializmus”.~Ezután Midore elmondta 2017 6| ami eddig öntudatlan és mechanikus volt, tudatossá váljék s 2018 1| fogalmam se volt, arról se, meddig tartott ez így; egyszer 2019 2| ellenség területén vagyok, megadjam magamat a hágai egyezmény 2020 1| Kiáltani akartam, hogy megadom magam (megzavarodó agyamban 2021 3| törekedett, hogy önmagát is megalkossa, újra és tökéletesebben, 2022 7| vízben, az élet csónaka is megáll, ha nincs hozzá evezõ, ami 2023 4| véges eszemmel nem tudom megállapítani; csak annyit tapasztaltam 2024 3| országban tapasztaltam.~Megállapítható, hogy mikor az emberek elõször 2025 5| törvényeivel foglalkozik, s megállapítja, milyen sorrendben s milyen 2026 6| kivehettem az üvegen keresztül.) Megállapították, hogy a Laszomin értelmes 2027 4| össze a láng fölött, mint megannyi órásmester. Az a szolaszi, 2028 4| az eredmény szempontjából megbízhatóbb és lelkiismeretesebb. A 2029 6| valótlan és lealázó híreket megcáfolni, s fajtánk dicsõ és mindenek 2030 5| sokszor kigúnyolt és sokszor megcáfolt „szférák zenéje”, amirõl 2031 4| öntöttek bele, és alulról megcsavartak valamit. Elmenõben még hallottam, 2032 3| kérek, szerényen utalva négy megelõzõ útleírásomra, melyekben 2033 6| szó egyet jelent), önmagát megemésztõ kóranyag. Különben, hogy 2034 5| önmagukba zavarodtak. Hiszen megengedem, hogy az emberi agy, melyet 2035 8| rothadásra és pusztulásra megérett agyamra. Ami abbeli kívánságomat 2036 4| emberformájú fa alatt, s egyszerre megéreztem, hogy ama csodálatos gépezet, 2037 1| ügyért. Elhatározásomban csak megerõsített végre az a körülmény is, 2038 7| kérdés, amit majd késõbb megértek.~Azután elmondta Midore, 2039 3| mindezt józanul elgondolom s megértem: nagyobb tiszteletet és 2040 5| emberi értelem célja a világ megértése, csak hitetlenkedve rázta 2041 5| elvégezhesse az agy munkáját: megértését a dolgok összefüggésének”. 2042 5| hiszen ez csak zavarja a megértést. Megjegyeztem, hogy voltak 2043 3| meg, magamat irgalmukba és megértésükbe ajánlva. De hogy mindig 2044 7| dolgokat bizonyos fokig megérthessem, hiszen sikerült már az 2045 4| boldoggá, harmonikussá és, megérthetõvé tegye. A szolaszik értelmének 2046 6| külsõ és belsõ jelenségeket megérti, s azokhoz nem álomszerû 2047 7| fenntartani, hogy egymást megeszik, százféle alakban; ebbõl 2048 8| természet minden titkát megfejtették. A szolaszinak erre nincsen 2049 5| akkor éri el, mikor teljesen megfeledkezik önmagáról, hogy összegyûjtse 2050 8| emlékszik rám, és nem fog megfeledkezni rólam.~Faremidói utam, földi 2051 2| a gép megállt, és mintha megfeszülve figyelt volna. Hangosabban 2052 1| néhány érdekes idegkórtani megfigyelést is feljegyeztem: kezembe 2053 3| kényelmetlen érzésem volt, hogy megfigyelnek, mint a bogarász holmi különös 2054 7| a mikroszkópon keresztül megfigyelte: a doszirék kavargó, levegõ 2055 6| is bizonyítottam azóta: megfigyelték, hogy a nap bizonyos részében 2056 1| ellenére s miután örökre megfogadtam, hogy többé nem kelek útra: 2057 3| melyekben gyakran jegyeztem fel megfoghatatlan tüneményeket; ezeknek értelme 2058 2| idegen, ugyanekkor mégis megfoghatatlanul ismerõs volt, mintha nem 2059 3| gép, amelyik idehozott, megfogta a kezemet és vezetni kezdett, 2060 8| magukból a testek, tapogatták, megfogták egymást, megindultak egymás 2061 8| értelem alkotta mûszer, és megfogtam a kezét, s ekkor úgy éreztem, 2062 7| fejlõdési fokon összeszorul, s megfojtja egymást, mint a közös barázdába 2063 1| fiziológiai szempontból igen megfontolandó eset, mely a nyaktáji izmok 2064 7| azt máris nagymértékben meggyógyították. Ez különben kísérleti kérdés, 2065 7| bocsátott a Föld testére, hogy meggyógyítsa, a sugarak forró vizet váltottak 2066 2| rosszul éreztem magamat, és meggyorsítottam lépteimet, nem néztem körül, 2067 4| sejtettem, amirõl késõbb meggyõzõdtem, hogy a szolaszik életét 2068 4| pillantás a szolaszi arcára meggyõzött, hogy ugyanazt csinálja, 2069 1| Hauhnhnmországba, csak jobban meggyõztek errõl az igazságról, amint 2070 8| többé elõttük), s nem kell meghalnom kínok kínjával, büntetésül 2071 7| kérdezõsködtem, pontosan meghatározta Midore ezt a helyet, s én 2072 2| hogy átmegyek a hídon, és megindulok a fehér út homokján. Mint 2073 7| kellett: a tudat segítségével megindult ez a munka, fúrni, faragni 2074 8| tapogatták, megfogták egymást, megindultak egymás felé. De mindennél 2075 8| hegyre, ~ahol csodálatos megismerések döbbentik meg a szerzõt. - ~ 2076 7| összefoglalni azt a káprázatos megismerést, amit közlései kinyilatkoztattak 2077 7| világosan. Percek teltek el, míg megismerhettem: a Balti-tenger volt, ahonnan 2078 7| szervét, annak helyébe lép, megismeri a lét lényegét s megértvén 2079 6| tudatossá váljék s önmagát megismerõvé. Néhány ezer év s a munka 2080 4| természet megértésére és talán megjavítására hivatott (s melyet mi emberi 2081 5| csak zavarja a megértést. Megjegyeztem, hogy voltak nálunk is, 2082 4| cselekszenek, erre vonatkozóan megjegyzem, hogy hiszen hasonló mozgásokat 2083 7| ezt a történetet õk külsõ megjelenéseibõl éppen oly jól ismerik, mint 2084 6| ahol egy ilyen doszire megjelenik, az anyag felbomlik, rossz 2085 6| formák mutatkoznak, az Élet megjelent a Földön. Évezredeken keresztül 2086 3| mikor az emberek elõször megjelentek a földön, még nem voltak 2087 3| tárgyakat, mindegyiknek megjelölve a nevét, én pedig ismételtem 2088 7| a másik rombol; az egyik megkapaszkodik, hogy ne ragadja el a vihar, 2089 7| kívül, evezõk segítségével, megkapaszkodom a vízben, az élet csónaka 2090 4| tárgytalan. Nagyon hamar megkaptam a választ erre a kérdésemre. 2091 2| ügyetlenül próbálkozva, végre megközelítõen helyesen ismételtem a hangokat. 2092 3| ismét figyelni kezdtem s megkülönböztetve a hangok között néhány többször 2093 5| lesz, hogy rajta keresztül megláthassuk a megnagyítandó tárgyat. 2094 8| sötétben tapogatózott, s meglátván a napot, leborul elõtte, 2095 2| kéreg-arc felém fordítva. Meglepetésembõl magamhoz térve, megérteni 2096 5| beteges zörejt, és legnagyobb meglepetésemre, eléggé érthetõen, két, 2097 6| tanulmányoznak.~A legnagyobb meglepetéssel hallgatva ezeket a szavakat, 2098 3| elõttük. Ilyenkor, mintegy meglepetve, csend lett, aztán egymás 2099 6| értelemben nincsenek; annál meglepõbb ez, mert az értelmes lényekhez 2100 2| csendes lett a fa. Nem tudtam megmagyarázni magamnak hirtelen támadt 2101 2| lehettem biztos benne, vajon megmenekült-e valaki a Bulwarkról, s hírül 2102 1| Lilliputból szerencsésen megmenekültem, rá kellett jöttem légyen, 2103 1| hogy az európai kultúra megmentésére japánokat is segítségül 2104 1| egy csodálatos repülõgép megmenti a szerzõt, ~és épségben 2105 8| valamiben, amitõl kõvé válok és megmerevedek (hiszen õk mindent tudnak, 2106 5| belekerül a szolaszi fejébe, és megmérgezi a gondolkodás szervét. Ilyenkor 2107 6| egészséges talajában, s megmérgezik a szolaszi-gyártáshoz való 2108 8| jó gazdám ígéretében, aki megmondta nekem, hogy magához vesz, 2109 6| beszélt; késõbb egyszer megmutattak nekem egy ilyen teleszkópot, 2110 5| keresztül megláthassuk a megnagyítandó tárgyat. Önök azonban nem 2111 2| fölötte a napnak szokatlanul megnagyobbodott, a rendesnél csaknem kétszer 2112 4| összerakott szerkezet: hogy jobban megnéztem, csodálkozva jöttem rá, 2113 6| lába van és sok szája, néha megnöveszti nyakát, hogy a pálmák gyümölcsét 2114 6| a magasba. Aztán mindez megnyugszik, kék vizek borítják a talajt, 2115 8| figyelni fognak, szolgáljon ez megnyugtatásomul, ha azok után, amiket itt 2116 1| szekerét, és valami nagy megnyugvás töltött el. Valami puhán 2117 7| alig nyolcvan-száz fok, megöl, elpusztít.~De a Föld elhanyagolta 2118 1| felbérelt emberekkel orvul megölette az ország trónörökösét. 2119 3| rögtön ismételtem. Láthatóan megörült és most már õ maga kezdte 2120 1| hívtunk), aki a harctéren megõrült - az a rögeszméje volt, 2121 5| gépész gyárt és szállít, mégpedig tökéletlen, kezdetleges 2122 1| az ülõkékbe, a parancsnok megragadta a fogantyút, s a következõ 2123 1| kinyújtottam két karom, és megragadtam a kormányt, de már éreztem, 2124 7| egy idõ, amikor komolyan megrémült, s azt hitte, a betegség 2125 2| szivárgott belõle. Kissé megriadtam megint, mikor a fa vonaglani 2126 3| hogy a gépek nemcsak hogy megsegítették az embert minden dolgában 2127 3| ugyebár, mind az volt, hogy megsegítsék az embert nehéz munkáiban, 2128 5| támadt, hogy ezek talán megsejtettek valamit az õ létezésükrõl, 2129 3| embert minden dolgában s megsokszorozták erejét, de egymagukban sokkal 2130 3| nagyszerû gépek segítették, megsokszorozva minden lehetõséget, a hevenyén 2131 4| hazám természettudósai által megszabott világnézletemet: mégis igyekezzek 2132 2| zene abban a pillanatban megszakadt, a gép megállt, és mintha 2133 3| gépek muzsikáltak. Kezdtem megszeppenni, hogy sehol húsból és vérbõl 2134 2| egy szellentyû, és ismét megszólalt, kimondhatatlanul édes hangon 2135 6| nem szokott jelentkezni. Megszólította, de a lény nem válaszolt. 2136 7| legyõzi a halált, más szóval megszûnik betegség, azaz mulandó jelenség 2137 3| tökéletesebben, hogy aztán megszûnjön lenni, mint felesleges agyagminta, 2138 8| üvegfecskendõt vett elõ, s megszúrta a nyakamat, éreztem, amint 2139 7| elvégzi a többit: a doszirék megtámadják egymást, egymásban önmagukat, 2140 1| állam, amilyen a monarchia, megtámadjon egy olyan gyenge és tehetetlen 2141 1| jogtalanul és váratlanul megtámadott hazáját, annál is inkább, 2142 5| ÖTÖDIK FEJEZET~Szerzõ megtanulja a szolaszik nyelvét. - Egy 2143 3| megértetni, hogy szeretném megtanulni ezt a nyelvet, a palota 2144 2| másik kar nyúlt felém és megtapogatott. Aztán néhányszor ismétlõdött 2145 2| mentem a különös növényhez és megtapogattam. Igen, kéreg volt biz az, 2146 4| szolaszinak, aki társát megteremti vagy összeállítja (társat 2147 8| mondtam el kétségeimet és megtérésemet Midorénak, térden állva 2148 8| testemet érettnek ítéli majd e megtiszteltetésre. Addig is bizalommal s belsõ 2149 8| helyesen fogom fel magamat s megtisztítom testem a romlandó anyagtól. 2150 8| injektál, néhány percre kevéssé megtisztul az értelmem, s érzékszerveim 2151 5| mûhelyt állítottak fel: megtörténik ugyanis, hogy a koponya 2152 5| hanem a sötét salakban megtörve, elváltoztatják a dolgok 2153 8| mûszereiken át szemlélve, annyira megutáltam. Arra a kérdésre, hogy hazautazásom 2154 8| szomorúság nélkül tudjak megválni tõlük, egy jobb cél, tisztább 2155 4| összhangja és egyénisége megváltoznék. Errõl még bõvebben kell 2156 1| kötelességének érezte, hogy megvédje jogtalanul és váratlanul 2157 6| mikroszkópon tüzetesebben megvizsgáljanak, mint ahogy teleszkópon 2158 4| egyes alkatrészt tüzetesen megvizsgálni a célszerûség szempontjából, 2159 6| régen és igen tüzetesen megvizsgálták felületét, és aligha van 2160 7| segítségével, s nagyítón megvizsgáltam a veszedelmes kis agyvelõt; 2161 5| tudat hozott engem s már megvolt, mikor én nem voltam; hogy 2162 5| koponya aranyfalára, és megzavarja a szemlencse tisztaságát, 2163 1| akartam, hogy megadom magam (megzavarodó agyamban úgy képzeltem, 2164 7| Az orvosok úgy hívják: méhen kívüli terhesség, amitõl 2165 8| fejlõdött a világháború, mekkora területeket foglaltak el 2166 1| izmok sebészi bántalmainak mekkoraságával jelezte az emberi fogazat 2167 7| helyre bocsásson egy kis meleget, mert csakhamar felismerték 2168 2| zsibbadásban tartva, valami a melegség és az áramló villamosság 2169 1| ember, akinek az arca és melle hordónagyságúra dagadt, 2170 4| kövessem. Sietve megindultam mellette, miközben észrevettem, hogy 2171 6| értelmüktõl, oly csodálatos melódiává olvadtak össze, hogy miután 2172 5| szöveget zenei kísérettel, melódiával párosítjuk. Ezen nagyon 2173 6| világ betegsége. - Szerzõ méltatlankodása az emberi faj nevében.~Az 2174 6| hogy aztán elszörnyedve és méltatlankodva, eszembe jusson a szavak 2175 3| emberi mivoltomban mégis méltó voltam hozzá, hogy közöttük 2176 8| maradandóbb s az õ szépségéhez méltóbb márványba faragja. Ekkor 2177 1| lexikonban nem szerepeltek s melyeknek feljegyzésével, szerénytelenség 2178 1| parancsnoka hidroplánon menekülnek. - A válságos percben egy 2179 7| kezdett, a doszirék rémülten menekültek, futkostak a Föld felszínén; 2180 2| róla, borjúval a hátamon meneteltem az erdõ felé; tudtam azt 2181 1| veszteg maradtam volna, mennyi borzalmas és halálos veszedelmet 2182 6| értenek õk doszire alatt, s mennyiben hiszik, hogy én is az volnék, 2183 7| sajnálkozva vette észre, hogy nagy mennyiségû, egészen apró doszire támadt 2184 1| látszólagos állhatatlanságomat mentegessem, csak arra a lángoló és 2185 8| NYOLCADIK FEJEZET~Szerzõ mentegeti magát, amiért nagyjelentõségû 2186 2| különlegessége. Megkönnyebbülve közel mentem a különös növényhez és megtapogattam. 2187 8| fákhoz, itt az országútja mentén, midõn majd elpusztul a 2188 1| kétségbeesett tolongás indult meg a mentõcsónakok felé. Engem a robbanás ereje 2189 2| ütemet, közben a szemek rám meredtek. Különös érzést keltettek 2190 5| jutott mérni az idõt, melynek mérése ott különben is más törvények 2191 1| arcába néztem, mozdulatlan és merev volt, szemei üvegbõl, két 2192 5| szoktam nevezni, ez a romlott, mérges anyag valahogyan belekerül 2193 6| doszire szó alatt általában mérget, fertõzõ anyagot, élõsdit 2194 1| faragott hegyû golyójával, mérgezett nyilaival érdekesnél-érdekesebb 2195 4| értelmünk produktumaitól, csak mérhetetlenül fokozottabbak és intenzívebbek, 2196 5| valami anyaggal meg nem mérhetõ erõnek tulajdonítandó a 2197 8| hirdetni annak, aki el meri hinni, hogy volt ember, 2198 4| csavarokkal, emelõkkel, mérlegekkel, edényekkel, izzasztókkal, 2199 5| hogy eszembe se jutott mérni az idõt, melynek mérése 2200 4| célja, de még szerkezete is merõben érthetetlen és felfoghatatlan 2201 1| így fogalmam se volt róla, merrefelé tartunk és milyen magasságban. 2202 6| Ádám és Évával kezdtem, de mértéket tartva, igyekeztem tartózkodni 2203 8| rólam.~Faremidói utam, földi mértékkel mérve, összesen közel másfél 2204 4| állanak, serény munkába merülve. Az ovális aranyfejrõl ismertem 2205 8| Faremidói utam, földi mértékkel mérve, összesen közel másfél évig 2206 2| önkéntelenül eszembe jutott a mesék elátkozott vándorlegénye. 2207 2| tányérjával, valami valószínûtlen, meseszerû és idegen, ugyanekkor mégis 2208 3| fejezték ki, hogy a való élet messze mögöttük maradt leleményben, 2209 8| végtelen tenger terült el a messzeségben: tenger, aminek nincs horizontja, 2210 2| találkozásánál, mint ahogy messzirõl kivettem, csakugyan diadalív 2211 5| létrejöttét, s másokat, akik metafizikai szimbólumokban beszélnek. 2212 3| amit, ha a huszadik század metafizikusainak mûvei el nem rontanak s 2213 2| aligha alacsonyabb negyven méternél. Az egész front egyetlen, 2214 2| földre, mintegy három-négy méternyire a géptõl, amelyben ültem; 2215 1| fények villództak alattam. Metszõ hideg volt, és csakhamar 2216 7| pusztult el rögtön, elfutott a mezõkre - jól emlékszik még rájuk - 2217 3| jutottak az emberek, hogy egy meztelen nõt ábrázoló festményért 2218 8| nem kell majd szenvednem miatta. Hogy ez a folyamat most 2219 6| elsõ dolog, amit gazdámtól, Midorétól megkérdeztem, mihelyt egy 2220 5| jelenségeit. Gazdámmal, Midoréval, sokat beszéltünk errõl 2221 4| értéktelenebbek-e, mint a mieink, azt én véges eszemmel nem 2222 5| nekem a külvilágot.~Még mielõtt ezekrõl szó lett volna, 2223 4| gyorsabb és precízebb, mint a miénk, ami pedig érzéseik és indulataik 2224 4| Szerzõ kezdi sejteni, miféle lények közé került. - ~A 2225 4| Sietve megindultam mellette, miközben észrevettem, hogy erõlködve 2226 7| Földnek életét, mint ahogy mi mikroszkópjainkkal a vízcseppet vizsgáljuk. 2227 8| és mindent értenek: sok millió éve élnek immár, s a természetnek 2228 7| testbõl, s ebben a vízben milliószámra pusztultak a doszirék, a 2229 5| törjük a fejünket, hogy min törjük a fejünket. Mert 2230 4| szaporodásnak ez a formája, ahogy az minálunk tapasztalható, az õ szervetlen 2231 3| kezdte mutogatni a tárgyakat, mindegyiknek megjelölve a nevét, én pedig 2232 6| megcáfolni, s fajtánk dicsõ és mindenek fölött való szuverenitását 2233 3| továbbiakban derült ki aztán. Mindenesetre nagy könnyebbséget jelent 2234 8| megindultak egymás felé. De mindennél fontosabb volt, amit akkor 2235 5| aztán megjegyezte, hogy mindenre válaszoltam, csak arra nem, 2236 8| miért nem értettük meg mindjárt a szféráknak ezt a világos 2237 4| kezdtek egymással. Közben mindketten felém fordították arcukat, 2238 3| ez ütközetnek. De hiszen mindnyájan tudjuk azt is, mennyivel 2239 6| erõket, hogy az egyén életét minél szebbé és boldogabbá tegye 2240 4| között elhaladva, hányféle és minemû szervek gyártását figyelhettem 2241 5| hosszabb idõt vett igénybe, mintsem akkor hittem: a rengeteg 2242 5| használjuk az eszünket, mirõl gondolkodunk, feleletembõl 2243 8| amit úgy nevezünk: a zene misztikuma, s ami alatt olyasvalamit 2244 7| hogyan fejlõdött idáig. Mivel látja, hogy engem az eset 2245 3| a nõért, aki a festõnek modellül szolgált; az embernek nem 2246 4| egynemû lények), a szolaszinak módjában van minden egyes alkatrészt 2247 7| a gyógykezelésnek ezt a módját idõvel abbahagyta. Rájött 2248 8| az õ jóságos és nyugodt modorában figyelmeztetett, hogy milyen 2249 4| villogó, domború lencse, mögötte gömb alakú sötét kamara. 2250 3| hogy a való élet messze mögöttük maradt leleményben, szépségben, 2251 5| agyveleje (mint ahogy mi mondanók) elromlik. Láthattam, hogy 2252 1| takarítok meg: hogy egyebet ne mondjak, csak azt a majdnem végzetes 2253 4| vagy összeállítja (társat mondok, mert fiúnak vagy gyermeknek 2254 5| feltesszük, hogy igazat mondott ön, mikor azt állította, 2255 5| gondolatainkat érzéssel mondva el, s beszéltem dalokról, 2256 2| félkör alakú fal, kétoldalt monumentális oszlopok: soha nagyszerûbb, 2257 1| Egy ideig világoszöld, mosolygó liget fölött lebegtünk, 2258 4| fel, amiket földi szóval motornak neveznek: egy nyíláson éppen 2259 6| tüdõvel (így nevezem azt a motort, melyet törzsük felsõ részében 2260 8| tüntettek ki, és hányat mozdítottak el állásából.~Nem untatom 2261 1| elõrehajoltam és arcába néztem, mozdulatlan és merev volt, szemei üvegbõl, 2262 4| összeállított szolaszit mozdulatlanul állani, körülötte sürögtek 2263 2| kapaszkodik a földben, és nem tud mozdulni. Mégis az egésznek emberformája 2264 1| parancsnok karját, de õ meg sem mozdult, elõrehajoltam és arcába 2265 8| ritmus, a legcélszerûbb mozgás, a legragyogóbb fény, a 2266 4| szolaszit önmaguk hozzák mozgásba a testükben elhelyezett 2267 4| Ezeknek nagy része ütemes mozgásban volt, valami láthatatlan 2268 4| százszor többet fognak föl a mozgásjelenségekbõl, mint szemünk.~Egy pillantás 2269 4| következtében: mindezek mozgást idéznek elõ az élettelenben, 2270 6| amit villamosság vagy hõ mozgat: mindig ott lebzsel benne, 2271 8| s melyet közvetlen erõk mozgatnak, s nem az én gõzölgõ, vértõl 2272 3| amely felemelt, lassan mozgatta és csúsztatta fejemet, az 2273 6| Ezzel szemben feltûnõen sok mozgó, tehát fertõzõ doszirét 2274 3| értenem ezt már akkor, mikor a mozgófényképet feltalálták s tapasztaltam, 2275 4| csak azokra az érzékeny mozgóképfelvételekre, amelyek százszor többet 2276 3| szívesebben jártak az emberek a mozgóképszínházba, ahol csak falra vetített 2277 6| belsejében: az egyik már nem mozgott, nem volt fertõzõ, a másik 2278 2| végzõdtek; a kerekek szabadon mozogtak, emelkedni és lépni is tudott 2279 5| szolaszi-gyárban erre külön reparáló mûhelyt állítottak fel: megtörténik 2280 5| mit kell érteni szellemi mûködés alatt.~Midore udvariasan 2281 5| munkáját tisztára szervi mûködésnek állítják, s azokat, akik 2282 2| és csodálatos összhangban mûködik össze, de mindezek fölött 2283 4| hozzáteszik, hogy kevésbé mulatságos -, de el kell ismerni, hogy 2284 4| szolaszik állanak, serény munkába merülve. Az ovális aranyfejrõl 2285 3| megsegítsék az embert nehéz munkáiban, részben pedig kiegészítsék 2286 3| és a mûvészet; az embert munkájában nagyszerû gépek segítették, 2287 5| megismerésére hivatott, e munkájának legmagasabb és legbehatóbb 2288 4| állani, körülötte sürögtek a munkások, és úgy látszik, éppen azokkal 2289 8| Földön leszek, nagyszerû mûszereik segítségével állandóan figyelni 2290 8| egész doszirét, amit az õ mûszereiken át szemlélve, annyira megutáltam. 2291 8| érzékeink, a tompa és tökéletlen mûszerek nem adtak képet róla a mi 2292 4| ugyanaz, mint amit gépekben és mûszerekben láttam. Hogy kissé hozzászokott 2293 4| meg ezerféle fantasztikus mûszerekkel, tárgyakkal, görebekkel, 2294 5| egyszerû és jelentéktelen mûszerrõl, mely csak használata révén 2295 6| valami. Különös, új formák mutatkoznak, az Élet megjelent a Földön. 2296 8| ez; Midore aztán meg is mutatta nekem a hangszereket, egyenként, 2297 3| és most már õ maga kezdte mutogatni a tárgyakat, mindegyiknek 2298 7| vagy karjait, és felfelé mutogatott, arrafelé, ahonnan õ, Midore, 2299 3| a nyelvet, a palota felé mutogatva jeleztem, hogy tudni óhajtom, 2300 3| század metafizikusainak mûvei el nem rontanak s meg nem 2301 3| kénytelen a gépeket és a mûveket, amik egykor az embert utánozták. 2302 1| Edward B..., igen kitûnõ és mûvelt férfiú, már az elsõ napokban 2303 8| Szépség gyönyörét, azt, amit mûvész érez, midõn szerelmesét, 2304 3| említettem, nem vagyok a szavak mûvésze, s talán tökéletlenül fejeztem 2305 2| és nem járatos a szavak mûvészetében, de emlékszem, hogy akkor 2306 2| aranyból, rajta igen széprajzú, mûvészi berakások, drágakövekbõl, 2307 3| feltevéshez, hogy ilyen mûvet csak emberi kéz hozhatott 2308 5| vagy öt tudós gondolkodó mûvét említettem fel, s röviden 2309 8| kormos csillagszilánk a múzeumban, hirdetni annak, aki el 2310 1| ismétli önmagát ez a zene: a muzsika elragadó báját e hangok 2311 3| meg körülöttem, a gépek muzsikáltak. Kezdtem megszeppenni, hogy 2312 8| hangosabb és diadalmasabb muzsikára ébredtem aztán. Amit e pár 2313 1| egyidejûleg különös, édes muzsikaszó ütötte meg a fülem, és a 2314 7| csipeszek segítségével, s nagyítón megvizsgáltam a veszedelmes 2315 7| hogy a szolaszik olyan nagyítószerkezetekkel rendelkeznek, amelyeknek 2316 5| alaptalan, mert hiszen a nagyítóüveg jelenlétét és tökéletességét 2317 6| már régen és jól ismerik, nagyítóüvegekkel régen és igen tüzetesen 2318 5| kell tekintenem, amibõl nagyítóüveget akarnak csinálni. Ahhoz, 2319 5| fejezni a szolaszik nyelvén, s nagyjából megértettem azt, amit õk 2320 8| mentegeti magát, amiért nagyjelentõségû útjából csak ~vázlatszerû 2321 7| agyamban, amik azt máris nagymértékben meggyógyították. Ez különben 2322 1| virágos tisztás bukkant fel, nagyobbodott, éreztem, hogy leszállunk. 2323 2| a kapu elõtt, formában, nagyságban tökéletesen hasonló ahhoz 2324 2| monumentális oszlopok: soha nagyszerûbb, impozánsabb remekét az 2325 8| bebizonyíthatja nekem: van nála egy folyadék, amit, ha nyúltagyamba 2326 7| magam, sõt, úgy látszik, még nálam is jobban. Röviden szeretném 2327 2| és körülnéztem. Ragyogó napfényben úszó vidék terült el: egyik 2328 2| ismét megpillantottam a napfényt, és sietve tartottam arrafelé. 2329 6| növényekre, melyek ideérkezésem napján annyira megleptek, s melyeket 2330 8| türelmesen várom a felszabadulás napját, bízva jó gazdám ígéretében, 2331 3| útleíró még fel nem jegyzett naplójában.~Alázatosan kérem az olvasót, 2332 4| olvasóval, én magam csak hosszú napok és hetek múlva értettem 2333 1| mûvelt férfiú, már az elsõ napokban barátságot kötött velem, 2334 8| hadd jegyzem hát le utolsó napomat Faremidóban, s hogyan kerültem 2335 8| kerültem vissza a Földre.~Egy napon gazdám, Midore, magas hegyre 2336 2| érintésemre rózsaszínû nedv szivárgott belõle. Kissé 2337 6| anyag felbomlik, rossz szagú nedvek keletkeznek és formátlan 2338 8| ébredtem fel, mert egy hideg és nedves és idegen kéz fogta a karomat, 2339 1| emlékszem, hogy egyszer nedvességet éreztem csurogni államra, 2340 4| NEGYEDIK FEJEZET~Világnézletek. - 2341 6| esik az egyik forma elõtt: négykezû, ráncosképû állat ez, bozontos 2342 3| szárny nélkül valók, volt négyszögletes és gömbölyû fejû, különbözõ 2343 2| volt ez, aligha alacsonyabb negyven méternél. Az egész front 2344 4| szaporításának ez talán nehézkesebb és körülményesebb módja, 2345 3| emberrel felér nekünk, s nekik is ugyanakkora veszteség. 2346 8| beteg testem is tiszta, nemes anyagokat tartalmaz: szervetlen 2347 7| indultam el egy éve. Angol és német hajókat láttam, ütközet 2348 2| tisztában voltam, hogy nem Németországba kerültem, mert kitûnõ kémeink 2349 8| semlegességét rossz szemmel nézi a Németországgal hadban álló Anglia.~A paraszt 2350 1| biztosítsa, hazám hadat üzent Németországnak, mint a kultúra kerékkötõjének, 2351 1| gyenge és tehetetlen kis népet, amelyiknek még ahhoz sincsen 2352 3| tudtam meg, hogy az ország neve: Faremidó. (Kérem az olvasót, 2353 3| mindegyiknek megjelölve a nevét, én pedig ismételtem a hangokat. 2354 5| világ. Mindenféle badar és nevetséges kijelentést tesz, azt mondja 2355 8| mikor odafutottak hozzám, nevetve csitítottak el, és mutatták, 2356 7| Ázsiának, õ a Föld hasának nevez. Abban az idõben a Föld 2357 7| én embernek és állatnak nevezek, s aminõek elvétve, szórványosan 2358 4| vagy gyermeknek nehezen nevezhetném, tekintve, hogy egy szolaszit 2359 8| leborul elõtte, s istennek nevezi, úgy neveztük mi istennek 2360 8| s istennek nevezi, úgy neveztük mi istennek azt a lényt, 2361 8| Földöntúlinak és Emberfölöttinek neveztünk, holott bennünk volt és 2362 3| Ott álltam, s szédülve nézegettem szerteszét: ekkor a csarnok 2363 8| bizalommal s belsõ titkos örömmel nézek néha a kék ég felé, és az 2364 5| Idéztem néhány nagy logikus nézetét, akik matematikai alapon 2365 8| semlegességét rossz szemmel nézi a Németországgal hadban 2366 6| tévedésbõl a repülõgépet nézte értelmes lénynek és engem, 2367 8| formáihoz. Eleinte bolondnak néztek rémült és ijedezõ visszahõköléseim 2368 6| lények faremidói értelemben nincsenek; annál meglepõbb ez, mert 2369 3| annyit adtak már, mint a nõért, aki a festõnek modellül 2370 7| elülsõ részében külön kezdett növekedni, s vele szemben, az agy 2371 4| Faremidó egyik polgára engem e növénnyel összehasonlít: hogy már 2372 3| csodálatos gépek s meglepõ növények, melyeket különben is csak 2373 3| Szerzõt összehasonlítják a növényekkel.~Az olvasó, útleírásokkal 2374 6| mosolyogva utalt azokra a különös növényekre, melyek ideérkezésem napján 2375 2| Megkönnyebbülve közel mentem a különös növényhez és megtapogattam. Igen, 2376 3| botanikus összehasonlít két növényt, hogy a rokonságot megállapítsa.~ ~ 2377 2| állok szemben: emberformára növesztett fa ez nyilván, ennek a vidéknek 2378 8| másodikán értem Redriffbe, ahol nõmet és gyermekeimet jó egészségben 2379 2| festményre, vagy még inkább egy nõre alkalmazni szoktuk. Egyszerû 2380 2| Lehet, hogy nem is voltam normális állapotban, részben fülembe 2381 8| sírtam.~Ugyanaznap este egy norvég paraszt akadt rám: megtudtam, 2382 7| Ösztönlénynek neveztem. Nos, ezek az õsemberek - mondta 2383 3| emberek, hogy egy meztelen nõt ábrázoló festményért tízszer 2384 8| vett elõ, s megszúrta a nyakamat, éreztem, amint a hûvös 2385 6| szája, néha megnöveszti nyakát, hogy a pálmák gyümölcsét 2386 1| megfontolandó eset, mely a nyaktáji izmok sebészi bántalmainak 2387 5| szervét. Ilyenkor sûrû, nyálkaszerû salak csapódik le a koponya 2388 1| Ezerkilencszáztizennégy nyarán az Osztrák-Magyar monarchia 2389 8| Földön, mert amaz egyetlen nyelv, amelyen kifejezhetném, 2390 6| érdekes, hogy a szolaszik nyelvében ez a két szó egyet jelent), 2391 3| értetni magam, különbözõ nyelveken szólaltam meg, magamat irgalmukba 2392 2| szólnának valami ismeretlen nyelven, aminek nincs szövege. Csodálkozva 2393 5| magam fejezni a szolaszik nyelvén, s nagyjából megértettem 2394 3| szeretném megtanulni ezt a nyelvet, a palota felé mutogatva 2395 5| Szerzõ megtanulja a szolaszik nyelvét. - Egy kis kitérés a külsõ 2396 5| meg tudtam tanulni az õ nyelvüket. Elmondtam neki, hogy a 2397 6| tudtam értetni magam az õ nyelvükön, természetesen az volt: 2398 1| hegyû golyójával, mérgezett nyilaival érdekesnél-érdekesebb és 2399 2| pedig hosszúkás, szépvonalú nyílás, aranylappal befödve, mely 2400 1| sincsen elég ereje, hogy nyílt csatában ölje meg ellenségét, 2401 2| jelentkezem, szökevénynek nyilvánítanak, és haditörvényszék elé 2402 8| NYOLCADIK FEJEZET~Szerzõ mentegeti 2403 7| foknyi hõemelkedés, alig nyolcvan-száz fok, megöl, elpusztít.~De 2404 4| szolaszik között nincsen nyomorék, béna vagy hibás egyén, 2405 8| vitázni vele. Eszembe jutott a nyomorúságnak, szenvedésnek, betegségnek, 2406 8| a hûvös folyadék ereimbe nyomul. Néhány pillanatra elsötétült 2407 2| vár rám, üde pihenés és nyugalom, de úgy rémlett, sohase 2408 1| angol partok irányában, nyugat-délnyugat felé. November huszonötödikén 2409 3| lett, aztán egymás felé nyújtogatva fémkarjaikat, tanácskozni 2410 8| visszahõköléseim miatt, amivel felém nyújtott kezek, vagy testemhez közeledõ 2411 8| lett belõle, amihez aligha nyúlok már hozzá. Azt a tanulságot, 2412 8| nála egy folyadék, amit, ha nyúltagyamba injektál, néhány percre 2413 4| Testükbõl karok és emelõk nyúltak az asztal felé, igazgatva 2414 2| levegõben lóbált. Ijedten néztem oda: a derekamhoz keskeny fémgyûrû 2415 3| gyengéden derékon fogott, és odaállított a fa mellé, majd kissé visszalépve, 2416 7| Midorénak, s erre a többi is odafordult, majd lerogytak a Földön 2417 8| fogta a karomat, s mikor odafutottak hozzám, nevetve csitítottak 2418 3| megmozdult egynéhány és odajött. Körülálltak és valóságos 2419 1| hozott, midõn a parancsnok odakúszott hozzám, és intett, hogy 2420 4| aki engem vezetett, most odalépett ahhoz, amelyik legközelebb 2421 1| éreztem csurogni államra, odanyúltam és a kezem véres volt, egyben 2422 1| ereje, hogy nyílt csatában ölje meg ellenségét, hanem kénytelen 2423 3| szükségletbõl fakadt: ruhát azért öltöttek, mert hideg volt, baltát 2424 5| ilyeneket, mint öntudat, önismeret, én-fogalom, hogy sötétebb 2425 1| csapatomhoz, s tudtam, hogy ha önként nem jelentkezem, haditörvényszék 2426 5| keresztülbocsátván a sugarakat, önmaga eltûnik, mert nem látható, 2427 5| mikor teljesen megfeledkezik önmagáról, hogy összegyûjtse és rendberakja 2428 7| bevárjuk, míg a betegség önmagától lefolyik: bevárjuk, míg 2429 7| megtámadják egymást, egymásban önmagukat, s megindul a pusztulás, 2430 5| elméket nevezte meg, melyek önmagukba zavarodtak. Hiszen megengedem, 2431 6| ha elpusztítanak valami önmagukhoz hasonló szervezetet, hogy 2432 4| éppen valami folyadékot öntöttek bele, és alulról megcsavartak 2433 3| agyagminta, amibe az ércet öntötték. Meg kellett volna értenem 2434 5| folyadékba, ilyeneket, mint öntudat, önismeret, én-fogalom, 2435 6| fejleszteni, hogy ami eddig öntudatlan és mechanikus volt, tudatossá 2436 3| a nyíláson. Ez az ember öntudatlanul rájött, hogy az emberek 2437 1| légáramtól félig elvesztve öntudatom, úgyhogy ma se tudom: három 2438 2| szerzõt idehozta, csodálatos öntudatot árul el. - ~Különös beszélgetés. - 2439 2| kitárt karokkal és keserû, öreg arccal. Nagyon rosszul éreztem 2440 1| tapasztalat ellenére s miután örökre megfogadtam, hogy többé 2441 6| helyét beállította. Egyben örömet éreztem, hogy íme, alkalmam 2442 6| Élet, átérezve a lét minden örömét és igájába hajtva a nyers 2443 5| Elmondtam, hogy milyen örvendetes fejlõdésnek indul az ismerettan, 2444 7| Õ, Midore, aki ebben az összeállításban már hetvenezer éve él Faremidóban, 2445 4| aki társát megteremti vagy összeállítja (társat mondok, mert fiúnak 2446 6| tisztába jövünk. Röviden összefoglaltam mindazt, amit e kérdésrõl 2447 2| pillanatban, mely nem állott összefüggésben azzal a benyomással, hogy 2448 5| munkáját: megértését a dolgok összefüggésének”. Midõn tévedését helyreigazítandó 2449 5| megfeledkezik önmagáról, hogy összegyûjtse és rendberakja a külsõ világ 2450 3| Faremidó lakosai. - ~Szerzõt összehasonlítják a növényekkel.~Az olvasó, 2451 5| viszont. Elmondtam, hogy mi is összeolvasztjuk néha ezt a két dolgot, gondolatainkat 2452 4| asztal felé, igazgatva és összerakosgatva a mindenféle alkatrészeket, 2453 4| Az asztal szélén egy már összerakott szerkezet: hogy jobban megnéztem, 2454 5| csak szétszedtük és újból összeraktuk értelmünket, és a legnagyobb 2455 8| földi mértékkel mérve, összesen közel másfél évig tartott: 2456 4| természet erõinek anyagban való összesûrûsödése, s mely a természet megértésére 2457 7| bizonyos fejlõdési fokon összeszorul, s megfojtja egymást, mint 2458 6| tiszta elemeket. Különös összetétel ez, amelynek természetét 2459 6| más, az bizonyítja, hogy összetételemben semmiféle értékes anyag, 2460 4| szerkezeteket tökéletes összhangba hozhatja az egyes szervekkel. 2461 2| helyén van és csodálatos összhangban mûködik össze, de mindezek 2462 4| anélkül, hogy az egésznek összhangja és egyénisége megváltoznék. 2463 4| kifejezetten s nem ennyire összhangzatban, hiszen a testeknek kiterjedése 2464 4| anyagokat, melyek zavarnák az összmûködést, a mozgató szerkezeteket 2465 7| mihelyt a két félteke, az ösztöné és a tudaté, egy bizonyos 2466 7| szerve kipusztította az ösztönét, hamisnak bizonyult. A piciny 2467 7| vagy Õsmajomnak, szóval Ösztönlénynek neveztem. Nos, ezek az õsemberek - 2468 7| fejében székel, s amit én ösztönnek neveztem. Legjobb tehát, 2469 3| ellenségünknek egy-két hajóját vagy öt-hat ágyúját elfogtuk, mint az, 2470 3| elfogtuk, mint az, hogy öt-hatezer emberét sikerült elpusztítanunk, 2471 3| elpusztítanunk, öt ágyú ötezer emberrel felér nekünk, s 2472 5| ÖTÖDIK FEJEZET~Szerzõ megtanulja 2473 3| mutogatva jeleztem, hogy tudni óhajtom, hogy nevezik. Rögtön felfogta, 2474 5| hogy ennek a betegségnek okát már régen ismerik, és nagyon 2475 2| állítanak.~Azután ismét úgy okoskodtam, hogy ahol ilyen tökéletes 2476 1| és céltalan keserûséget okoz magának, nem gondolva meg, 2477 8| fölösleges fájdalmakat okozna nekem, s erre semmi szükség, 2478 1| fogtak volna le, de nem okozva kellemetlen érzést. Kétoldalt 2479 1| határait, mert hiszen csak oktalan és céltalan keserûséget 2480 1| véltem e hangban, mint a hûs olajban; figyelni kezdtem s rájöttem, 2481 2| úszó vidék terült el: egyik oldalon enyhén emelkedõ hegyhát, 2482 7| erõsen fejlett példány, oldalt futott, aztán hirtelen felkapta 2483 5| zörejt, rájött, hogy ha ólmot és zsírkövet bizonyos módon 2484 1| részben pedig annak az olthatatlan és ellenállhatatlan hazaszeretetnek, 2485 8| hanem körös-körül az égbe olvad el, mintha ama hegy, amelyen 2486 6| oly csodálatos melódiává olvadtak össze, hogy miután a „generáció” 2487 8| neveznek, néha mintha biztatást olvasnék, mely csak nekem szól: hogy 2488 3| HARMADIK FEJEZET~Néhány szó az olvasóhoz. - Az ember és a gépek. - 2489 3| könnyebbséget jelent az olvasónak, ha ismeri négy elõbbi útleírásom ( 2490 4| megértetni próbáltam az olvasóval, én magam csak hosszú napok 2491 4| ásványból, közöttük néhány olyanból is, amit a mi szervetlen 2492 2| aranytömb, tetején belapítva, olyanforma, mint egy nagyon szabályos, 2493 1| Balti-tenger vizeire. Lesznek olyanok, akik állhatatlansággal 2494 8| misztikuma, s ami alatt olyasvalamit s annyit sejtünk csak, mint 2495 6| látszó lényt felfedeznek, olyat, amelyik vasból vagy acélból 2496 6| rézszínû égbolt alatt, vulkánok ontják a tüzet és fehér füstgomolyok 2497 8| egészségben találtam.~ ~.oOo.~ ~ ~ 2498 5| kétszer-háromszor huszonnégy óráig tart egy nap.) Másrészt 2499 1| oly boldognak: már mintegy órája egyetlen akkord zengett 2500 4| láng fölött, mint megannyi órásmester. Az a szolaszi, aki engem 2501 1| úgyhogy ma se tudom: három órát repültünk-e így, vagy fél 2502 8| gyermekkoromban, mikor éjszaka ordítva ébredtem fel, mert egy hideg