Karinthy Frigyes Utazás Faremidóba Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
3003 6| tartozom, melyek rövid ideig tartó életüket úgy tarthatják 3004 1| marakodva tépdeste a csónakok tartóláncait: minden helyet elfoglaltak, 3005 2| megpillantottam a napfényt, és sietve tartottam arrafelé. Néhány perc múlva 3006 3| lettek, s csakhamar ott tartottunk, hogy ha az ember tökéletes 3007 1| erejét. Bár szorosan véve nem tartozik szakmámba: néhány érdekes 3008 6| mértéket tartva, igyekeztem tartózkodni a hosszadalmasságtól: mindenütt 3009 6| ama másodlagos lények közé tartozom, melyek rövid ideig tartó 3010 1| se volt róla, merrefelé tartunk és milyen magasságban. Szorongva 3011 4| fehér fényben úszó csarnok tárult fel szemeimnek. Hosszú ideig 3012 1| csurgott a vér. Kezei egy taszító mozdulattal görcsösen szorították 3013 5| meg az alkalmat, hogy a távol idegenben dicsõséget szerezzek 3014 2| élõlény. Így húszlépésnyi távolságról tisztán kivehettem egész 3015 2| gazdaságos és tökéletes technikának, hanem ettõl eltekintve 3016 8| Megkérdeztem tõle, mit tegyek hát, s õ azt ajánlotta, 3017 8| életemtõl, mely csak betegség és teher, másoknak és magamnak.~Kétségbeesetten 3018 2| magamban, ahol tanácstalanul és tehetetlenül elpusztulok, mert nem tudom, 3019 6| mint ahogy teleszkópon tehették, mikor még a Földön éltem, 3020 7| vele szemben, az agy hátsó tekéjében, zavartalanul és nyugodtan 3021 2| hogy eltévedek. Nyugtalanul tekingettem körül, ekkor keskeny nyíláson 3022 3| tanácskozni látszottak. Ijedten tekingetve körül, észrevettem, hogy 3023 5| holmi nyers üvegnek kell tekintenem, amibõl nagyítóüveget akarnak 3024 8| fertõzõ és bûzös betegségnek tekinteni, melynek minden érintése 3025 6| voltam, valami egyébnek tekintett.~Gazdám elmondta, hogy Laszomit, 3026 4| értelemben élõ lényeknek sem tekinthetõk, mert jóllehet önmaguk erejébõl 3027 1| az ég fölöttem és alattam tele csillagokkal: megismertem 3028 3| kellett a mikroszkóp és a teleszkóp, a fénykép és a röntgen-sugár, 3029 6| megvizsgáljanak, mint ahogy teleszkópon tehették, mikor még a Földön 3030 6| megmutattak nekem egy ilyen teleszkópot, s a Földgolyó felé irányítva, 3031 7| tisztán és világosan. Percek teltek el, míg megismerhettem: 3032 4| áramfejlesztõkkel, huzalokkal, tengelyekkel, kerekekkel, forgókkal, 3033 1| hajó orrából beugrottam a tengerbe afölött való elkeseredésemben, 3034 1| részletet közölt velem a tengernagy magánéletébõl. Hajónk eleinte 3035 6| egyik fajtája, már régen tengõdnek és élõsködnek Faremidó különben 3036 5| tökéletesen kifejezõ szavait úgy tenni érthetõvé, hogy artikulátlan 3037 4| csekélység, mint például egy tény vagy jelenség, mely homlokegyenest 3038 4| igyekezzek tudomásul venni olyan tényeket és valóságokat, melyek ebbe 3039 1| káromkodva és marakodva tépdeste a csónakok tartóláncait: 3040 5| azon vitatkozik, hogy a tér, az tulajdonképpen idõ, 3041 3| hevenyén érzékelt idõbeli és térbeli jelenségeket pedig egyre 3042 8| lebegett az idõben és a térben. A kemény porba hajtottam 3043 8| amelyen ültünk, a végtelen térbõl, emelkedne ki egymagában.~ 3044 8| megtérésemet Midorénak, térden állva könyörögtem neki, 3045 7| felfelé emelgetett karokkal, térdepelve kiáltoztak feléje valamit. 3046 6| gyakran bekalandozzák a Teret, tisztább és tágabb harmóniákat 3047 7| úgy hívják: méhen kívüli terhesség, amitõl az anya is elpusztul, 3048 8| hát, s õ azt ajánlotta, térjek vissza a földre, s éljem 3049 6| alkalmam lehet a rólunk terjesztett valótlan és lealázó híreket 3050 6| külsõleg hasonlít az õ szellemi termékeikhez. Hogy azonban ettõl eltekintve 3051 6| imádott hazám polgárainak a természetben való helyét beállította. 3052 1| részint kóbor és kalandos természetemnek, mely egyre új és újabb 3053 3| amit az emberek csináltak, természetes szükségletbõl fakadt: ruhát 3054 4| értelmünkben.~Az olvasó természetesnek találja, hogy elsõ gondolatom, 3055 4| vetett balsorsom, ahol a természetet uraló lények, ez égitest 3056 8| millió éve élnek immár, s a természetnek nincs titka többé elõttük), 3057 3| írást.~Évszázadok múlva természetszerûleg egyre tökéletesebb lett 3058 6| hosszadalmasságtól: mindenütt a modern természettudományok útmutatása szerint. Elmondtam, 3059 4| logikusok, fõleg imádott hazám természettudósai által megszabott világnézletemet: 3060 4| tudom azt, hogy komoly természettudóst elméleteinek felállításában 3061 1| egyszer mégiscsak vissza kell térnie forrón szeretett szülõföldjére. 3062 2| mert nem tudom, ellenséges terület‑e, vagy bajtársi. Másrészt 3063 8| fejlõdött a világháború, mekkora területeket foglaltak el egymástól az 3064 8| Helsingforshoz közel, semleges területen vagyok, s nem kell tartanom 3065 2| az esetben, ha ellenség területén vagyok, megadjam magamat 3066 7| lassanként ellepte azt az egész területet, amit én Ázsiának, õ a Föld 3067 7| lényegét s megértvén a szerves test tökéletlenségét, romlandóságát, 3068 7| vizet váltottak ki a beteg testbõl, s ebben a vízben milliószámra 3069 5| olyan mûszer, mely az ön testéhez hasonló romlott és felbomlott 3070 8| hegyeket lövelltek magukból a testek, tapogatták, megfogták egymást, 3071 4| összhangzatban, hiszen a testeknek kiterjedése a hõtõl, egymáshoz 3072 8| felém nyújtott kezek, vagy testemhez közeledõ élõlények elõl 3073 7| sugarakat bocsátott a Föld testére, hogy meggyógyítsa, a sugarak 3074 6| magának a táplálékot. Óriási testet növeszt, hogy rengeteg utódot 3075 8| viharban, a hõ és villamosság testetlen zenéjében felfogtam, végleges 3076 3| különbözõ színû fémekbõl; de testtartásra nézve hasonlítottak s abban 3077 4| önmaguk hozzák mozgásba a testükben elhelyezett erõforrások ( 3078 4| mely a homloktájon villog. Testükbõl karok és emelõk nyúltak 3079 4| alkotnak együtt: nincsen testüknek egyetlen porcikája sem abból 3080 3| mint ahogy gyarló emberi testünk valaha elvégezhette. Így 3081 5| és nevetséges kijelentést tesz, azt mondja például, hogy 3082 5| tárgyat. Önök azonban nem ezt teszik, hanem éppen ellenkezõleg, 3083 4| írásukban ezek a jegyek annyit tesznek: szola-szi-mi-re, ami hozzávetõleges 3084 5| kiderült, hogy mi egyebet se teszünk, mint egyre feltesszük ezt 3085 2| felül tojás alakú aranytömb, tetején belapítva, olyanforma, mint 3086 5| évszázadokon át egyebet se tettünk, mint egyre csak szétszedtük 3087 7| elnyomja és fölöslegessé téve, végleg kiszorítja az ösztön 3088 6| szavaiból, az õ barátja tévedésbõl a repülõgépet nézte értelmes 3089 5| összefüggésének”. Midõn tévedését helyreigazítandó felvilágosítottam, 3090 8| éreznem kellett, hogy én tévedtem, s velem együtt az egész 3091 3| beszélnek, zenei hangokból tevõdnek össze a szavak. Megértvén 3092 6| nyugodtan, míg néhány dologgal tisztába jövünk. Röviden összefoglaltam 3093 5| akik az emberi agy munkáját tisztára szervi mûködésnek állítják, 3094 1| lebegtünk, aztán virágos tisztás bukkant fel, nagyobbodott, 3095 6| hallgatva ezeket a szavakat, tisztelettel megkérdeztem gazdámtól, 3096 5| elérjük, addig kell szûrni és tisztítani az üveg folyékony anyagát, 3097 1| kihagy. Körülöttem mintha tisztulni kezdett volna a köd s valami 3098 1| madárformájú szerkezetet láttam a tisztuló ködön keresztül. Kiáltani 3099 1| körül a gépet, mely nem hogy tisztult volna, de egyre erõsbödött. 3100 8| hogy õk a természet minden titkát megfejtették. A szolaszinak 3101 8| rövid idõ múlva, amit mi tíz-húsz évnek nevezünk, ez a folyamat 3102 8| évig tartott: 1916. január tizennyolcadikán szálltam le Helsingforsba 3103 7| amelyeknek segítségével néhány tízezer esztendeje a legaprólékosabb 3104 3| nõt ábrázoló festményért tízszer annyit adtak már, mint a 3105 2| szárny, de ezenkívül még több keskeny, hajlékony fémkar 3106 3| az ember önmagánál mindig többre becsülte azt, amit alkotott, 3107 3| mûvek felülmúlták az embert: tökéletesebbé lettek, s csakhamar ott 3108 4| emberi szemet nem lehet tökéletesíteni, addig a gépet olyan módon 3109 5| nagyítóüveg jelenlétét és tökéletességét éppen abból ismerem fel, 3110 7| megértvén a szerves test tökéletlenségét, romlandóságát, a szolaszi 3111 3| történetet, érzelmet oly tökéllyel fejezték ki, hogy a való 3112 8| egészségben találja.~Köteteket tölthettem volna meg és száz zenemûvet 3113 1| és valami nagy megnyugvás töltött el. Valami puhán feküdtem, 3114 5| én-fogalom, hogy sötétebb és tömörebb legyen, attól való félelmükben, 3115 6| betegség, mely önmagát teszi tönkre azokkal a maró és romboló 3116 8| elmondva, egy zavaros és kusza töredék, szerény jelecske, kormos 3117 3| minden alkotásában arra törekedett, hogy önmagát is megalkossa, 3118 5| külsõ világ megértésére törekszenek: az emberi agyat holmi nyers 3119 5| kellemetlen, súrlódó zörejek törnek elõ a szolaszi torkából, 3120 1| elfoglaltak, velem senki sem törõdött. Láttam, hogy el kell vesznem, 3121 5| szót ejtett ki, ezeket: „történelmi materializmus”.~Ezután Midore 3122 8| panorámája, amit az Élet történetének nevezett nálunk minden tudomány. 3123 7| válaszolva, az Emberiség történetérõl beszélt, csak az elsõ szavaknál 3124 5| annak a néhány hónapnak történetét, mely Faremidóba való érkezésem 3125 5| is más törvények szerint történik. (Faremidóban kétszer-háromszor 3126 8| hogy hazautazásom hogyan történjék, gazdám mosolygott, s azt 3127 8| miért kellett ennek így történnie, miért nem értettük meg 3128 7| halvány fogalmam is van a történtekrõl, szívesen elmondja nekem 3129 5| amikor elmondhattam, hogy törve és ügyetlenül bár, de már 3130 8| átveszi uralmát a Lét igazi törvénye: a hõ és erõ, delej és fény. 3131 5| ismerettan, mely az emberi agy törvényeivel foglalkozik, s megállapítja, 3132 5| mérése ott különben is más törvények szerint történik. (Faremidóban 3133 2| emelkedett és csukódott. A váz törzse pajzs alakú, szintén aranyból, 3134 6| nevezem azt a motort, melyet törzsük felsõ részében viselnek) 3135 2| különös formája volt: felül tojás alakú aranytömb, tetején 3136 8| érdekében. Megkérdeztem tõle, mit tegyek hát, s õ azt 3137 5| egy alkalommal megkérdezte tõlem Midore, honnan van az, hogy 3138 1| fejét, és kétségbeesett tolongás indult meg a mentõcsónakok 3139 3| kezébe esett a pénz, és õ tolta ki a cukrot a nyíláson. 3140 8| szomorúság nélkül tudjak megválni tõlük, egy jobb cél, tisztább 3141 8| körülöttünk, csak érzékeink, a tompa és tökéletlen mûszerek nem 3142 5| zörejek törnek elõ a szolaszi torkából, olyan hangok, amik különben 3143 1| fölém), de egy hang se jött torkomból. Aztán olyan érzésem volt, 3144 5| benyomás oly lázas sietséggel torlódott értelmembe, hogy eszembe 3145 2| állott. Hirtelen meghökkenve torpantam vissza, s önkéntelenül zsebkendõmhöz 3146 7| nagy hajónk süllyedt el, torpedótól találva, lassan tûnt el 3147 3| értelme és jelentõsége csak a továbbiakban derült ki aztán. Mindenesetre 3148 2| a kertészmûvészet holmi tréfás alkotásával állok szemben: 3149 1| orvul megölette az ország trónörökösét. Szeretett hazánk és Oroszország 3150 2| kapaszkodik a földben, és nem tud mozdulni. Mégis az egésznek 3151 8| néztem, mely a mi földi tudásunk szerint halott és élettelen 3152 7| félteke, az ösztöné és a tudaté, egy bizonyos fejlõdési 3153 6| szavak értelme s az egész tudatlan és gonosz felfogás, amellyel 3154 6| s azokhoz nem álomszerû tudatlanságban alkalmazkodik, de a belátás 3155 6| elõttünk áll az Ember, a Tudatos Élet, átérezve a lét minden 3156 6| öntudatlan és mechanikus volt, tudatossá váljék s önmagát megismerõvé. 3157 5| gondolom-e, amit tudok, hogy a tudatot én hoztam-e a világra, vagy 3158 8| állapítottak meg, honnan tudhatták, hogy hozzászoktam az életet 3159 8| fájdalom s szomorúság nélkül tudjak megválni tõlük, egy jobb 3160 5| mûszert. Õ azt kérdezte, tudjuk-e mi használni agyunkat arra, 3161 8| megmerevedek (hiszen õk mindent tudnak, és mindent értenek: sok 3162 2| róla még talán rajzban se tudnék, jóllehet azóta gyakran 3163 1| például egy japán katona (tudnivaló, hogy az európai kultúra 3164 7| volt azon a helyen. (Mert tudnom kell, hogy a hõ és villamosság, 3165 5| hogy akarjon az ember; hogy tudom-e, amit gondolok, vagy gondolom-e, 3166 1| ami a sebészet gyönyörû tudományát annyira elõbbrevinné, mint 3167 3| elvágják a fát. Ezután jöttek a tudományok és mûvészetek, amiknek célja, 3168 6| ahol az õ Laszomiról való tudomásuk szerint, semmiféle anyag 3169 5| Hamarjában négy vagy öt tudós gondolkodó mûvét említettem 3170 6| hemzseg a Földön. A faremidói tudósok már meg is állapították 3171 1| fényjeleket kaptunk, de nem tudtuk elolvasni, néhány csomónyira 3172 1| golyó s a levegõ félig a tüdõbe, félig a bõr alá hatolt, 3173 6| villamos sugaraktól hajtott tüdõvel (így nevezem azt a motort, 3174 3| ki magam, másrészt azok a tünemények, amiket a második fejezetben 3175 3| írásmûvek, zenemûvek, az élet tüneteit, a formát, színt, történetet, 3176 8| bombáztak, hány hadvezért tüntettek ki, és hányat mozdítottak 3177 8| vitatkoztam velük, békével és türelmesen várom a felszabadulás napját, 3178 3| szembe kerültem velük. De türelmet és bizalmat kérek, szerényen 3179 3| elkényeztetve, talán elégedetlenül s türelmetlenül állapította meg az elõbbi 3180 7| A Föld szervei: hegyek, tüzek, vizek egy ideig szépen 3181 6| alatt, vulkánok ontják a tüzet és fehér füstgomolyok lökõdnek 3182 7| halálon, de egyszer aztán tüzetes vizsgálat alá vettem a doszire 3183 3| jelenségek pontosabb és tüzetesebb megismerésére kitalálták 3184 6| volt, hogy mikroszkópon tüzetesebben megvizsgáljanak, mint ahogy 3185 4| hogy az utolsó asztalon túl egy dobogón láttam egy teljesen 3186 5| anyaggal meg nem mérhetõ erõnek tulajdonítandó a szellem mûködése. Idéztem 3187 5| lehessen: éppen e csodálatos tulajdonsága folytán szükségképpen keresztülmegy 3188 6| szervetlen lényekéhez hasonló tulajdonságokat vesz fel, hogy közelebb 3189 3| engem idehozott, s a folyó túlsó partján magamra hagyott. 3190 7| így diadalmaskodnak rajta, túlzottnak bizonyult: a doszirék éppen 3191 8| való érintkezés rám nézve tûrhetetlen formáihoz. Eleinte bolondnak 3192 1| lovagiassága természetesen nem tûrhette, hogy egy erõs és hatalmas 3193 1| Hajónk eleinte nem került tûzvonalba, hanem a francia parton 3194 5| szellemi mûködés alatt.~Midore udvariasan hallgatott végig, s aztán 3195 2| hogy ott valami jó vár rám, üde pihenés és nyugalom, de 3196 1| és vérét áldozza a közös ügyért. Elhatározásomban csak megerõsített 3197 1| ugrással beszállottunk az ülõkékbe, a parancsnok megragadta 3198 3| automatában belül egy ember ült, az õ kezébe esett a pénz, 3199 8| lehetett. Gazdám egy gép hátára ültetett, s valami port adott be 3200 8| mintha ama hegy, amelyen ültünk, a végtelen térbõl, emelkedne 3201 8| ki egymagában.~Ekkor, ott ülve gazdám mellett, ismét éreztem 3202 6| munka sikerül, a koponya üregében lassan fejlõdni kezd az 3203 2| egyszer hallani azt a kongó, üres recsegést. Gyorsan elfordultam 3204 2| voltak: a szemek nagyon üresek és szárazok, de az orr csaknem 3205 2| mély s a végén felkunkorodó ütem, sajnos, a kromatikus skála 3206 4| fúrókkal. Ezeknek nagy része ütemes mozgásban volt, valami láthatatlan 3207 7| és német hajókat láttam, ütközet folyt. A magasból a tenger 3208 3| hányan estek áldozatul ez ütközetnek. De hiszen mindnyájan tudjuk 3209 4| hevert az asztalon; egy üvegben valami átlátszó ragasztóanyag. 3210 4| görebekkel, csapokkal, üvegekkel, fémekkel, forrasztókkal, 3211 6| dolgát pontosan kivehettem az üvegen keresztül.) Megállapították, 3212 8| fel a tüneményeket.~Midore üvegfecskendõt vett elõ, s megszúrta a 3213 4| ismertem rájuk s a két fényes üveglencsérõl, mely a homloktájon villog. 3214 3| levegõbe emelt: hatalmas üveglencsét pillantottam meg, melyet 3215 5| emberi agyat holmi nyers üvegnek kell tekintenem, amibõl 3216 1| biztosítsa, hazám hadat üzent Németországnak, mint a kultúra 3217 8| testemet: a fényt láttam, amint ugrálva közeledett, egyik tárgyról 3218 1| motor is berregett. Egy ugrással beszállottunk az ülõkékbe, 3219 3| felér nekünk, s nekik is ugyanakkora veszteség. Ha már akkor 3220 3| falra vetített képét látták ugyanannak a színésznek, akit ugyanazért 3221 3| ugyanannak a színésznek, akit ugyanazért a pénzért élõ valóságában 3222 8| fejemet, és keservesen sírtam.~Ugyanaznap este egy norvég paraszt 3223 7| újra és újra. Csónakot, ugye, nem lehet belülrõl elõremozgatni, 3224 1| természetemnek, mely egyre új és újabb vállalkozásokba kergetett, 3225 1| érdekesnél-érdekesebb és újabbnál-újabb eseteket szolgáltat a tanulékony 3226 5| egyre csak szétszedtük és újból összeraktuk értelmünket, 3227 6| szebbé és boldogabbá tegye és ujjonghasson a kék és távoli ég s a felkelõ 3228 2| érthetõen, az volt, hogy egészen újrendszerû, végtelenül bonyolult repülõgéppel 3229 6| doszire formája érdekes és újszerû lévén, Szidó kiemelte a 3230 8| élet a földön, s átveszi uralmát a Lét igazi törvénye: a 3231 4| balsorsom, ahol a természetet uraló lények, ez égitest lakói 3232 1| édes és tiszta hangon, hogy úszni és fürödni véltem e hangban, 3233 1| szeretett szülõföldjére. Késõbbi utaim, Brobdingnagba, Laputába 3234 1| határtalan hazaszeretetre kell utalnom, amely minden angol alattvaló 3235 6| doszirének, gazdám mosolyogva utalt azokra a különös növényekre, 3236 3| bizalmat kérek, szerényen utalva négy megelõzõ útleírásomra, 3237 3| különös férget a lupa alatt, Utána megint eleresztettek, és 3238 2| hangjegyet muzsikált, ezt is utánaénekeltem. Most másik kar nyúlt felém 3239 3| mûveket, amik egykor az embert utánozták. Jellemünk kialakulására 3240 3| meg azt a tiszteletet, ami utánzott, rekonstruált másának kijárt. 3241 2| koronája sötétítette el az utat, mintha minden levél egy-egy 3242 1| ugyebár (fõleg utolsó kalandos utazásomra gondolva), ha Laputából 3243 8| amiért nagyjelentõségû útjából csak ~vázlatszerû képet 3244 4| kalandjaim, melyek korábbi útjaim folyamán gyakran döbbentették 3245 6| harmóniákat keresve, és útjokban érintik idegen bolygók és 3246 3| növényekkel.~Az olvasó, útleírásokkal különben is nagyon elkényeztetve, 3247 3| olvasónak, ha ismeri négy elõbbi útleírásom (Liliputba, Brobdingnagba, 3248 3| szerényen utalva négy megelõzõ útleírásomra, melyekben gyakran jegyeztem 3249 3| amiket, úgy tudom, eddig útleíró még fel nem jegyzett naplójában.~ 3250 8| határig érek; hogy onnan útlevéllel eljutok-e hazámba, az nagyon 3251 6| modern természettudományok útmutatása szerint. Elmondtam, milyen 3252 6| szavaiból csodálkozva láttam utóbb, hogy a legmélyrehatóbb 3253 6| testet növeszt, hogy rengeteg utódot hozhasson létre, néha borotvaéles 3254 2| elhatároztam, hogy a fehér úton indulok az erdõ irányában. 3255 1| megfogadtam, hogy többé nem kelek útra: ezerkilencszáztizennégy 3256 1| és kevéssé letértünk az útról, az angol partok irányában, 3257 1| fedélzetet: a hajó aknára futott. Vad rémület támadt a fedélzeten, 3258 1| akik állhatatlansággal vádolnak ezért, hiszen már elsõ utam 3259 1| az artériát. Voltak lõtt, vágott és szúrt sebek bõven s néhány 3260 8| hazugságnak, ellentmondó és baljós vágyaknak az a zûrzavaros, képtelen 3261 2| partján álldogáltam, és vágyakozva néztem az erdõ felé, ahonnan 3262 1| hogy hazájáért életét és vagyonát kockára tegye. Ezerkilencszáztizennégy 3263 6| anyagot termel, melynek váladéka, a gondolat, külsõleg hasonlít 3264 3| ahogy gyarló emberi testünk valaha elvégezhette. Így a mûvészetek 3265 5| létezésükrõl, vagy talán valahogy fülükbe jutott néhány szó, 3266 3| finom, precíz szerkezet volt valamennyi.~Míg ezen tûnõdtem, fémkar 3267 8| valamit hozzám, fürdessen meg valamiben, amitõl kõvé válok és megmerevedek ( 3268 3| közöttük élhessek, s talán valamikor hasonlóvá legyek hozzájuk. 3269 7| dolog nem tarthat soká, valamint el kell pusztulnia minden 3270 8| gyógyítsa meg s használja fel valamire: ez a kívánság nagyon logikus 3271 8| értelmem, s érzékszerveim valamivel világosabban fogják fel 3272 6| jó pár ezer év kellett. Válaszát a következõ fejezetben próbálom 3273 5| megjegyezte, hogy mindenre válaszoltam, csak arra nem, amit kérdezett. 3274 7| amivel Midore, szavaimra válaszolva, az Emberiség történetérõl 3275 4| Nagyon hamar megkaptam a választ erre a kérdésemre. Az a 3276 6| hogy akarná. Ezt az állatot választja ki az élet, hogy belõle 3277 2| hangosan felkiáltottam. Válaszul fülsértõ, süket recsegés 3278 6| mechanikus volt, tudatossá váljék s önmagát megismerõvé. Néhány 3279 1| mely egyre új és újabb vállalkozásokba kergetett, részben pedig 3280 1| karja leszáradt, mert a jobb vállán egy gránátszilánk szétszaggatta 3281 7| meggyógyul. Igaz - ezt be kell vallania -, hogy volt egy idõ, amikor 3282 8| hogy nem akarok hasonlóvá válni azokhoz a fájdalmas, kiszikkadt 3283 3| szárnyasok és szárny nélkül valók, volt négyszögletes és gömbölyû 3284 8| meg valamiben, amitõl kõvé válok és megmerevedek (hiszen 3285 2| azonban mindez kézzelfogható valóság volt, ébren voltam, szomjúságot 3286 3| ugyanazért a pénzért élõ valóságában is láthattak volna az elavult 3287 3| hogy az a csodálat, ami valósággal elkábított, mikor az erdei 3288 4| venni olyan tényeket és valóságokat, melyek ebbe a világnézletbe 3289 3| odajött. Körülálltak és valóságos hangverseny szólalt meg 3290 6| ez alkalommal színtiszta valóságot beszélt; késõbb egyszer 3291 6| szolaszik életlehetõségét, ez valószínû is, mert mindenütt, ahol 3292 2| nagyobb tányérjával, valami valószínûtlen, meseszerû és idegen, ugyanekkor 3293 8| szerelmesét, a húsból és vérbõl valót, húsnál és vérnél maradandóbb 3294 6| lehet a rólunk terjesztett valótlan és lealázó híreket megcáfolni, 3295 1| hidroplánon menekülnek. - A válságos percben egy csodálatos repülõgép 3296 7| meggyógyítsa, a sugarak forró vizet váltottak ki a beteg testbõl, s ebben 3297 8| mely tiszta és átlátszó, változatlan anyagból van, s melyet közvetlen 3298 8| állva könyörögtem neki, hogy váltson meg értéktelen és ostoba 3299 5| azért, hogy megállapítsa: van-e valami hibája, vagy hibátlan 3300 2| jutott a mesék elátkozott vándorlegénye. Mikor közelebb hajoltam, 3301 4| én hozzá képest szánalmas vánszorgásomhoz. Olyan volt ez, mintha egy 3302 2| azt is, hogy ott valami jó vár rám, üde pihenés és nyugalom, 3303 6| Csak lassan oszlott el ez a varázs, hogy aztán elszörnyedve 3304 7| szolaszik laknak, mintha onnan várnának segítséget, ahonnan e pusztulás 3305 5| értettem) hosszú évekig kell várnia, míg legalább annyira fejlõdik, 3306 8| velük, békével és türelmesen várom a felszabadulás napját, 3307 6| való néhány anyag, mint vas, arany, higany s még sok 3308 2| cserjék. A folyón egyszerû vashíd vezetett korlát nélkül; 3309 2| csukló, ez a fémgyûrû felfelé vastagodó fémkarban végzõdött. A következõ 3310 2| állok szemben, amelynek váza, eltérõen az eddigiektõl, 3311 8| tanultam, de csak egy rövid vázlat lett belõle, amihez aligha 3312 8| nagyjelentõségû útjából csak ~vázlatszerû képet adhatott. - Gazdája 3313 2| alkalmazott szárnyakkal. Ennek a váznak azonban kimondhatatlanul 3314 6| borotvaéles fogakat, hogy védekezhessék és fenntartsa faját. Végre, 3315 8| közeledõ élõlények elõl védekeztem, az orvosok idioszinkráziát 3316 1| feladata volt Essex közelében védeni a partokat, és esetleg támogatni 3317 1| harcol.~Hajónk egész november végéig cirkált az angol partok 3318 1| kormányt, de már éreztem, hogy végem van, nem bírom tovább. Ekkor 3319 4| értéktelenebbek-e, mint a mieink, azt én véges eszemmel nem tudom megállapítani; 3320 7| szenved, mely elõbb-utóbb véget vet az egész fajtának. Tudja, 3321 8| érett meg erre, ha most végezné el velem ezt a munkát, fölösleges 3322 3| egymagukban sokkal tökéletesebben végezték el a munkát, mint ahogy 3323 1| ezért, hiszen már elsõ utam végeztével, miután Lilliputból szerencsésen 3324 8| jólesõ szomorúság fogott el. Végiggondoltam mindazt, amit nekem a Szerves 3325 4| amint a márványfolyosón végigmentünk, ezek a hangok erõsödtek. 3326 8| testetlen zenéjében felfogtam, végleges igazságában el nem magyarázhatom 3327 7| tudott csinálni magának végül, úgyhogy veszedelmesen kezdett 3328 6| amelynek természetét az õ vegyészeik még nem ismerik, csak romboló 3329 5| keresztülszûrik egy bizonyos vegyületen. Ez alkalommal a bomlott 3330 5| levõ anyag, amit én szerves vegyületnek szoktam nevezni, ez a romlott, 3331 5| legalantasabb és legkisebb munkát végzik, amit náluk esztergályosok 3332 2| ki a derékból, különbözõ végzõdésekkel, egyike ezeknek volt az, 3333 2| felfelé vastagodó fémkarban végzõdött. A következõ pillanatban 3334 2| bonyolult kerékrendszerben végzõdtek; a kerekek szabadon mozogtak, 3335 6| az volt: milyen különös véletlennek köszönhetem, hogy Faremidóba 3336 6| Fejének hátsó részében a velõ, az ösztön szerve, mely 3337 4| mégis igyekezzek tudomásul venni olyan tényeket és valóságokat, 3338 1| államra, odanyúltam és a kezem véres volt, egyben észrevettem, 3339 8| halálhörgésnek és halálnak, vérnek és sziszegésnek, rémületnek 3340 8| vérbõl valót, húsnál és vérnél maradandóbb s az õ szépségéhez 3341 5| készült (így nevezte a húst és vért, e fogalmakra nem lévén 3342 8| mozgatnak, s nem az én gõzölgõ, vértõl hajtott s minden rothadásra 3343 5| kifejezett érzésen keresztül nem vesszük észre a gondolatot is, ami 3344 7| nagyítón megvizsgáltam a veszedelmes kis agyvelõt; s ekkor megnyugodtam. 3345 7| csinálni magának végül, úgyhogy veszedelmesen kezdett hasonlítani, apró 3346 1| mennyi borzalmas és halálos veszedelmet takarítok meg: hogy egyebet 3347 7| neveztem. Ez a szerv valóban veszélyes lehetett volna a Földre, 3348 8| minden érintése halálos veszélyt rejt magában? Nem vitatkoztam 3349 2| hosszúnak látszott, kékes ködbe veszett, s úgy tûnt, ott, ahol az 3350 1| törõdött. Láttam, hogy el kell vesznem, és kétségbeesetten átkoztam 3351 1| és Lagadóból hazatérve, veszteg maradtam volna, mennyi borzalmas 3352 3| s nekik is ugyanakkora veszteség. Ha már akkor józanul gondolkodtam 3353 8| ellenfelek, hány embert vesztettek, hányat fûztek rabszíjra, 3354 1| alkalommal csaknem életemet vesztettem. Ha itthon maradok, soha 3355 7| mely elõbb-utóbb véget vet az egész fajtának. Tudja, 3356 4| vagy talán olyan égitestre vetett balsorsom, ahol a természetet 3357 3| mozgóképszínházba, ahol csak falra vetített képét látták ugyanannak 3358 1| elfoglaltak. Hétszáz embert vettünk fel, behajóztuk a lõszerkészletet, 3359 1| dinamikus erejét. Bár szorosan véve nem tartozik szakmámba: 3360 5| akik matematikai alapon vezetik le az érzés és gondolat 3361 4| ez, mintha egy automobil vezetne a földön egy embert. Csakhamar 3362 3| idehozott, megfogta a kezemet és vezetni kezdett, ez meg olyan volt, 3363 2| álmodom, az erdõn keresztül vezetõ út sötét volt, féltem, hogy 3364 3| közé. Egy ilyen fa mellett vezetõm megállt, gyengéden derékon 3365 2| Ragyogó napfényben úszó vidék terült el: egyik oldalon 3366 2| nem elõször járnék ezen a vidéken. Késõbb, álmélkodásaim közepette, 3367 7| s én a Gangesz és Eufrát vidékét ismertem meg szavaiból.) 3368 2| növesztett fa ez nyilván, ennek a vidéknek sajátos különlegessége. 3369 3| tanítja az apja: a gép lassan, vigyázva lépdelt mellettem; ahol 3370 7| megkapaszkodik, hogy ne ragadja el a vihar, a másik eltépi a horgony 3371 8| tanulságot, amit ott szélben és viharban, a hõ és villamosság testetlen 3372 7| kívülrõl, egy nem hozzá hasonló világból veszi s alakítja át céljainak, 3373 6| de a belátás és akarat világító fáklyája mellett. S íme, 3374 1| partoknak. A ködöt fényszórókkal világítottuk meg, de még így is eltévedtünk, 3375 4| valóságokat, melyek ebbe a világnézletbe semmiképpen nem illeszthetõk; 3376 4| NEGYEDIK FEJEZET~Világnézletek. - Szerzõ kezdi sejteni, 3377 8| érzékszerveim valamivel világosabban fogják fel a tüneményeket.~ 3378 1| ereszkedtünk le rája. Egy ideig világoszöld, mosolygó liget fölött lebegtünk, 3379 1| folyton háborúval fenyegette a világot. Oroszországgal is kibékült, 3380 4| hogy olyan országba vagy világrészbe, vagy talán olyan égitestre 3381 7| Földet: annak vérét, hõt és villamosságot használni kezdték, s a doszire 3382 6| tájat - a kihûlõ gõzökben villódzó fényekkel, gomolygó, kialakulatlan 3383 2| mely mögött vöröses fény villódzott. E lencsék alatt két csõféle 3384 4| üveglencsérõl, mely a homloktájon villog. Testükbõl karok és emelõk 3385 4| lógtak le a földre, elöl egy villogó, domború lencse, mögötte 3386 1| fölött lebegtünk, aztán virágos tisztás bukkant fel, nagyobbodott, 3387 8| panaszkodtam neki, hogyan viselem majd el ezek után az emberek 3388 7| doszirék természetét és viselkedését s életfeltételeiket: mert 3389 7| Midore - nagyon furcsán viselkedtek a forró víz hatása alatt: 3390 6| melyet törzsük felsõ részében viselnek) gyakran bekalandozzák a 3391 7| primitív és elcsökevényesedett, visszafejlõdött, beteg szolaszinak tekintik, 3392 8| néztek rémült és ijedezõ visszahõköléseim miatt, amivel felém nyújtott 3393 5| anyagok kiválnak, és a szem visszakapja eredeti tisztaságát: - ha 3394 3| odaállított a fa mellé, majd kissé visszalépve, fémkarját feje fölé emelte; 3395 1| ELSÕ FEJEZET~Szerzõ visszapillant eddigi kalandjaira. - Kitör 3396 8| meg a szerzõt. - ~Szerzõ visszatér hazájába, és családját jó 3397 6| keletkeznek és formátlan viszketõ daganat. A doszire szó alatt 3398 5| az érzést létrehozta és viszont. Elmondtam, hogy mi is összeolvasztjuk 3399 4| áhítattal nevezünk életerõnek, vitalitásnak, mely a szerves sejtek magját 3400 5| élet egy folyadék; azon vitatkozik, hogy a tér, az tulajdonképpen 3401 8| veszélyt rejt magában? Nem vitatkoztam velük, békével és türelmesen 3402 8| elmondott, s többé nem akartam vitázni vele. Eszembe jutott a nyomorúságnak, 3403 8| gazdám, Midore, magas hegyre vitt fel magával, s leültetett 3404 7| mi mikroszkópjainkkal a vízcseppet vizsgáljuk. Midore szavaiból 3405 1| induljak a Balti-tenger vizeire. Lesznek olyanok, akik állhatatlansággal 3406 1| levegõt, néhány kilométert a vízen futottunk, aztán hirtelen 3407 1| lejtõs siklóján lefutott a vízre. A csavar hadarni kezdte 3408 7| tényleg mintegy hatvanezer éve vizsgálja õ maga, mert ez a kérdés 3409 7| mikroszkópjainkkal a vízcseppet vizsgáljuk. Midore szavaiból most aztán 3410 4| és alkatrészeket kezdtem vizsgálni.~Sok domború és homorú üveglencse 3411 2| üveglencse, mely mögött vöröses fény villódzott. E lencsék 3412 2| megriadtam megint, mikor a fa vonaglani kezdett, vissza is húzódtam, 3413 2| meghökkenve láttam, hogy a száj vonaglik, mintha mondani akarna valamit; 3414 2| volt, ismétlem, sõt, az arc vonásai is kivehetõk voltak: a szemek 3415 2| valami lehangoló, keserû vonásban görbült kétoldalt lefelé. 3416 4| mozognak és cselekszenek, erre vonatkozóan megjegyzem, hogy hiszen 3417 5| minden, ami testi életemre vonatkozott. Mintegy megérteni véltem, 3418 8| szûrjön le retortában, vonja ki belõlem azt, ami ér valamit 3419 1| egészítse ki hadilétszámra, és vonuljon fel Dixmuiden felé, amit 3420 8| egyik tárgyról a másikra; a vonzást láttam, amint csápokat és 3421 6| a rézszínû égbolt alatt, vulkánok ontják a tüzet és fehér 3422 4| lépve, sajátságos rengés és zakatolás ütötte meg fülemet, amint 3423 1| egyre erõsbödött. A motor zakatolásától beszélni se lehetett, s 3424 7| egyszerû doszire voltam, nem zárja ki, hogy a dolgokat bizonyos 3425 2| háttérbe, ahol óriási épület zárta el az eget. Ennek az épületnek 3426 8| mindezt ekként felfogtam, nagy zavar és nyugtalanság keletkezett 3427 2| volna. Most már valóban zavarban voltam, és kezdtem attól 3428 5| kísérem, hiszen ez csak zavarja a megértést. Megjegyeztem, 3429 4| azokat az anyagokat, melyek zavarnák az összmûködést, a mozgató 3430 5| nevezte meg, melyek önmagukba zavarodtak. Hiszen megengedem, hogy 3431 8| ez a folyamat most milyen zavarokkal és kínokkal járna, azt hamarosan 3432 7| az agy hátsó tekéjében, zavartalanul és nyugodtan tovább fejlõdött 3433 4| éreztem, hogy rólam van szó. Zavartan s magam elõtt is érthetetlen 3434 1| egymásutánja; valamit értek zenéhez, fiatal koromban zongorára 3435 5| sokszor megcáfolt „szférák zenéje”, amirõl a középkor néhány 3436 5| Néhány szó a „szférák zenéjé”-rõl.~Hosszadalmas volna 3437 8| és villamosság testetlen zenéjében felfogtam, végleges igazságában 3438 4| percre abbahagyta a munkát, s zenélni kezdtek egymással. Közben 3439 3| képek, szobrok, írásmûvek, zenemûvek, az élet tüneteit, a formát, 3440 8| tölthettem volna meg és száz zenemûvet írhattam volna arról, amit 3441 5| érzéseinket fejezzük ki zenével, és hosszasan beszéltem 3442 1| mintegy órája egyetlen akkord zengett körülöttem, de oly édes 3443 1| volna valami: egyenletes és zengzetes hang volt ez is, és homlokomra 3444 7| tárgyat tett elém, üveg alatt zöldeslila fény villant fel. A fényen 3445 2| képzõdött feje fölött. A fej zömök és alacsony, a barna kéreg-arc 3446 5| helyett kellemetlen, súrlódó zörejek törnek elõ a szolaszi torkából, 3447 5| érthetõvé, hogy artikulátlan zörejekkel kísérem, hiszen ez csak 3448 8| egész emberi értelem. Ekkor zokogni kezdtem s dadogva és hebegve 3449 1| zenéhez, fiatal koromban zongorára fogtak, s így rögtön meg 3450 2| a fûre, s elkészítettem zsebkendõmet, hogy abban az esetben, 3451 2| torpantam vissza, s önkéntelenül zsebkendõmhöz kaptam. Pillanatra úgy tûnt, 3452 2| minden idegemet feszült zsibbadásban tartva, valami a melegség 3453 5| rájött, hogy ha ólmot és zsírkövet bizonyos módon dörzsöl az 3454 2| suhogást hallottam, a szárnyak zúgni kezdtek, légáram ütötte 3455 4| észre, hogy e látszólagos zûrzavarban szolaszik dolgoznak: hiszen 3456 8| és baljós vágyaknak az a zûrzavaros, képtelen panorámája, amit 3457 4| legfeljebb körülírható zûrzavart, ami ebben a csarnokban