IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
Alphabetical [« »] ruhát 1 rút 2 rythmusérzék 1 s 553 s4 1 s4-eket 1 sacy 1 | Frequency [« »] 2001 a 1021 és 596 az 553 s 528 nem 321 hogy 293 egy | Karinthy Frigyes Karinthy Frigyes összes költeménye Concordances s |
Fej.
1 1| igy sorba szól a vád.~- S lefordította titkon a Marseillaise 2 1| beismerem...~Megtört a borzalom s a börtön -~- Bíráim, gyónni 3 1| eszmékrõl... beszéltünk -~S bíráltuk is az instituciót -~ 4 1| Marseillaiset lefordítottuk~S amint tehát kitetszett:~ 5 1| Vén könyvek, szóözön -~- S belémmarkolt a köd.~Ó jaj!~ 6 1| Párisban háborog!...~- S Versailles alatt a kéjkerteken 7 1| Desmoulins kiált!~Hahó!~S dobog riogva Danton!~Ó, 8 1| ily idõk! Ó ily napok! S mi látjuk!~Ez az erõ, mely 9 1| Butaság bíborpalástban!~Ó jaj!~S én, hogy figyeljem, látva 10 1| szabaddá~A mély erõket... s engem... látva lássák...!~ 11 1| csendesen a hóhér keblire.~S melyet nyirkos pirossal 12 1| titkot, ami úgyis egyremegy~S amit nem tudhat más, csak 13 1| megkeressem azt a másikat~S fülébe súgjam: add tovább.~ 14 1| vagyok már és még itt vagyok~S tanuskodom a napról, hogy 15 1| ragyog.~Én isten nem vagyok s nem egy világ,~Se északfény, 16 1| elmondanám,~De béna a kezem s dadog a szám.~Elmondanám, 17 1| De követni nem merem én~S állok a fészek peremén.~ 18 1| lágy sárból rakott ágy,~S a giliszta jó eledel -~Jaj, 19 1| láttam kísértetet lepedõben.~S távol a kék és tiszta eget~ 20 1| ég kiszakadt és szétfolyt~S belõle genny és aludt vér 21 1| genny és aludt vér folyt.~S acsarkodva téptem az eget~ 22 1| se nyár:~És sárga az arca s a szeme süpped~És fekszik 23 1| reccsen az ág és zúgnak a fák~S lüktetve szorul a torok.~ 24 1| gyáva pityergést,~Utálom s émelyedem.~De ha kell még 25 1| epét.~És szétfolyok könnyé s a földbe szivárgok,~Ha ez 26 1| Kibontom a gyolcsból tetemed.~S megindul a könny patakja 27 1| A szennyes ár kidagad,~S rohan át temetõn, falon 28 1| mint gyermek az orsót,~S vizek tetején, habzó vizeken~ 29 1| barátom!~Majd szállj ki belõle s adj hírt nekem onnan,~Ha 30 1| melynek mérlege hamis,~S megcsal holnap, mert megcsalt 31 1| nevezték.~A férfi vért ivott s a nõ velõt,~Künt a költõ 32 1| Jegyezd meg jól: tenéked szól s teérted.~Egykoron sötétben 33 1| fognak, hogyha én nem élek~S lesznek, ha nem leszek.~~ 34 1| valami - cikázó harangnyelv~S a fekete ég vészharangja 35 1| küldted süllyedõ hajómról a S.O.S.-t!~Dörgõ menny, köszönöm, 36 1| süllyedõ hajómról a S.O.S.-t!~Dörgõ menny, köszönöm, 37 1| kinéz a Hold~Alatta állok én s a szürke bolt~Fölötte.~Kinéz 38 1| csikordul,~Ádámcsutkám jár fel s alá - eszem.~Csók nélkül 39 1| hogy tátott számba köpjön~S könnyes szemembe, a pimasz,~ 40 1| Ki elcsavargott Édenedbõl~S Lillith sötét szemébe nézett~ 41 1| szemébe nézett~És megvakult s most puszta kézzel~Tapogatja 42 1| Erdõben fát, erdõt a fában~S erdõ mélyén, kit elhagyott,~ 43 1| Aladin~Hogy együtt voltunk s nevettünk valamin.~Egyszer 44 1| Aladin,~Hogy együtt voltunk s nevettünk valamin.~~Derengés~ 45 1| gyanakvó pillák alól~ s a nyálat, amit szemébe köp~ 46 1| fenevaddá dühített asszony~S a tõrt, amit szívébe vág~ 47 1| Neked az utálatos pirosítót~S a kéjpoklot hazudó szemfestéket -~ 48 1| be Agricola édes ligeteit~S az édesen fütyörészõ pásztorsípba~ 49 1| És ha Európa összeomlik s vigyorgó~ sárga kutyák 50 1| helyettem~Hogy jó vagyok s igazat akartam~S hogy úgy 51 1| vagyok s igazat akartam~S hogy úgy igaz, ahogy én 52 1| úgy igaz, ahogy én mondom,~S hogy az én arcom az igaz 53 1| Távol vizekre köd ereszkedék~S tompán feküsznek a mezõk 54 1| azt fogják pofonveretni~S a legnagyobb gyönyörrel 55 1| Mint sértetlen maradni s meg nem ismerni téged!~Nem 56 1| papír-szíveket.~Mitõl okul közönség s bedõlnek a mozik:~Kapd el, - 57 1| messze vannak,~De a nyomor s a kín közel.~Segíts le a 58 1| Segíts le a véres bitórul~S mely látó két szemem megülte~ 59 1| keshedt könnyeket törüld le~S a mafla vértanu-mosolyt -~ 60 1| Átkozd meg a világot s halj meg...”~Így szólt ma 61 1| alatta~Elhagyott az öröm s minden barát, elhagyott 62 1| Sóhajtásaid ömölnek, mint a habok~S megutáltak téged a te ruháid - 63 1| írás?~Átkozd meg a világot s halj meg! -~- így szólt 64 1| sötétség és temetői fagyos szél~S a gyertyákat már kezdte 65 1| gyertyát~Bőtorkú, vén zsidók ti~S a nyirkos, sűrü szókat,~ 66 1| Szétnyílnak, szertefutnak~S van köztük mindig ösvény~ 67 1| És lábam, mind a kettőt~S szemem kiszúrhatjátok~És 68 1| Meglátom én az Istent”.~S már nem volt sehol Bildád, 69 1| Czófár és Elifáz~Ébren voltam s a levegőben feleselve szóltak 70 1| elmentél messzi vidékre~S szerzett az elsõ hozzá ezeret 71 1| harmadiktól visszaveszed majd~S adod annak aki ezeret és 72 1| csontjaimról és lelkemrõl a csontot~S egy handabandázó szónok 73 1| álomtalanul~Roskadok ágyba s ha ezt elhebegem futok verekedni 74 1| lábbal esküdözni hogy élek s hogy van jogom élni~Mert 75 1| ott sajog lelkem fenekén~S minden sejtemben s fájó 76 1| fenekén~S minden sejtemben s fájó inaimban s minden pillanatában~ 77 1| sejtemben s fájó inaimban s minden pillanatában~Ennek 78 1| mert akkor sütött a nap~S mindjárt vettem is rajta 79 1| szétosztani és kimérni magam)~S voltam elõször szép kis 80 1| majd kijárom a cirkuszt s egyszer a „székekbõl összerakott~ 81 1| csúcsán trikómból kihúzom s elmuzsikálom a dalt~Mit 82 1| szívemben”~De nem jutottam odáig s úgytetszik most már nem 83 1| ez kotyogó nagy üregével~S a két kacskaringós lyukkal 84 1| így hát nyakába vetette~S színes kavicsot és más értékes 85 1| is vették a Nagy Ünnepen s a legvénebb tudós karvezetõ~ 86 1| hasmánt térdére fektette s két behemót fadarabbal~Öblös 87 1| söntése mögött~Hol szájtátva s nem nagy bizalommal néztek 88 1| ott kapkodok a levegõben~S egy jókora lõcsöt ráejtett 89 1| kezében~Tartván a tojást s az óra tönkrefõtt s a tojás 90 1| tojást s az óra tönkrefõtt s a tojás fejelágya ott túl 91 1| diplomaták~Lévén szent csak a cél s az acél mely szentesíti 92 1| eszközöket~Pártot szervezek így s majd hatalomra jutok s diktálni 93 1| így s majd hatalomra jutok s diktálni fogok~(Lett volna 94 1| ehhez persze kiabálni kell s váltani színeket~Zöldet 95 1| mint a nagysikerû próféták s váteszek kik haragos-dacosan~ 96 1| hirdettem a forradalomban~S a forradalmat és haladást 97 1| akkor itt van üres koponyám s mellembõl ez a görcsös izom~ 98 1| amibõl kifújták a levegõt~S akkor volt hogy tetszhalottat 99 1| azt hitték a bogyója ehetõ s mert fanyar volt és keserû~ 100 1| Tûzredobták nem kellett s csak késõbb mikor már égett 101 1| visszagurult~Most fáradt vagyok s ha ebben a percben szólna 102 1| se állnék tiszteletedre s ez a futó toll ki se hullna~ 103 1| hullna~Kezembõl csak megállna s tünõdve tenne pontot a be 104 1| a katona kit fõbelõttek s állva marad~Vagy mint a 105 1| Közben árkot ástak arcomon s a szakállam szürke borostás~ 106 1| borostás~Lenne ha hagynám nõni s szétmentek harapó fogaim 107 1| számadás nem loptam semmit s híja ha volna~Legfeljebb 108 1| világot mikor idehozták s most ha úgy érzed~Hogy úgy 109 1| vagy jutalom mindegy már s „ama külsõ Sötétség” se 110 1| õ - apja nem én~Vagyok - s õ mégse apám~Van valami, 111 1| félszegen összenevettünk~S mondtad hát akkor menj ha 112 1| összesúgnak a hátad mögött~S innen tudtad - hogy az az 113 1| Lenbachnak, Velasquez bûvöletének~S egy bolond festõnek, aki 114 1| látod, ki lehetett bírni~S eljátszottam fanyarul, hogy 115 1| lõdörgök magamban az uccán~S ekkor úgy rémlik jártam 116 1| emlékeiden át~Otthon vagyok én - s bejártam éjjel a várost~ 117 1| tornyokat és tereket, messze~S mindenütt ott léptél mellettem 118 1| arcom ráismerek-e, sötétben~S feleltem magamban hogyne 119 1| tabarinban éjjel rossz feketénél~S azon tünõdtem, torkomra 120 1| Jugend szines metszetein~S én onnan az ablakból mégegyszer 121 1| álmodott alszik horkolva tovább~S a hideg éjben három pont 122 1| Õrfény a Zeppelin orrán s az én két macskaszemem~Elboruló 123 1| Elszáll és múlnak az évmilliók s nem lesz pillanat, egy se~ 124 1| Elvillanva hogy lássalak s te is, és intsünk az ablakon 125 1| elfogyó kép a tükörben~S még veled is, magaddal, 126 1| elveinknek~Ha vélem összefogtok~S zászlóm alá sietve~Megalkotjuk 127 1| Akik körül sugárzik~Az ég s a fák nevetnek~Kik boldog 128 1| büszke~Ország királyi népét~S a fejedelmi Többest~(Mely 129 1| Több misztikus miniszter~S néhány szépbiztos útján~ 130 1| vezéri párnak~Amit javall s kigondol~Az emberek javára~ 131 1| ellenõrzik~Fiúk leányok álmát~S a Hogylétellenõrzõ~Hivatalnak 132 1| beküldik~Ott mérleget csinálnak~S akárki kérdi tõled~Meleg 133 1| sajátlag~Az elfojtott sikoltás~S mi zuhog mint keserves~Malomkõ 134 1| keserves~Malomkõ a pokolban~S a mennyek boltozatján~Ki 135 1| szivárvány~Hová került az égrõl~S az ifjúság hová lett~Karöltve 136 1| csillagból~Áll a szemed te Zsófi~S hogy meg ne feledkezzünk~ 137 1| fájdalmas~Szívet kivéve onnan~S tesz egy követ helyébe~A 138 1| mankót~Szerel fel ahol illik~S a megsértett hiúság~Nyitott 139 1| szabadság~Világa kivirágzik~S a cenzurát e boldog~És büszke 140 1| cezúra-kényszer~Ollója vágja ketté~S a félelem hogy egyszer~Ellenséges 141 1| szembeszállni~A zsarnok napvilággal~S a rózsaszín terrornak~Kiáltván 142 1| Megénekelt alakját~Titániát s Oberont~A felhõk visszaszívják.~~ 143 1| Shiráz~Most itt az árok s a hideg kiráz~S kietlen 144 1| az árok s a hideg kiráz~S kietlen kút a pelyhes rózsafészek.~ 145 1| borzong síma bársony~Bõröd s a zugban reszket a homály:~ 146 1| embert~Enyém volt az egész s napjaim úgy teltek akkor~ 147 1| Loreley és Kitty szerelme~S a kevlaari búcsú „gelobt 148 1| gelobt sei’st du, Marie”~S a fák koronái közt repdesõ 149 1| macskaszememnek ringtam elõre~S motyogtam szép magyar szavakat 150 1| fordítottam így le magyarra~S ha megvolt egy félhangosan 151 1| keményfedelû barna füzetembe~S mentem a morzsákkal etetni 152 1| aludt és pihegett az egész~S hogy elámultam mikor a neszre 153 1| morzsát~Slukkolták vígan s tátogtak újra utánna~Ez 154 1| értettem mi történt~Sétáltam s néha hátra fordultam szorongva~ 155 1| darázs a levegõben~Ébren van s mégis áll és fülel és dermed 156 1| biztattam magam~Mentem a fûben s nyomomban semmi se rezdült~ 157 1| jutott eszembe hirtelen akkor~S kalapálni kezdett rendetlenül 158 1| kezdett rendetlenül a szívem~S fordultam volna vissza - 159 1| fiókák~Villant át rajtam s mentem a bokor felé~Ám nyitva 160 1| elõtt átkulcsoltam a térdem~S néztem bánatosan a fûben 161 1| bánatosan a fûben magam elé~S ekkor kezdõdött a rémes 162 1| felém...~Most közben riadtan s hátrálva felemelkedtem~S 163 1| s hátrálva felemelkedtem~S az út felõl tompa dübörgés 164 1| tompa dübörgés fogadott~S a villogó kis fejek szétterültek 165 1| orgonahang~Jobbról és balról s elõttem és mögöttem az erdõ~ 166 1| Árvíz! kiáltottam ocsudva s már jutott eszembe~Este 167 1| a Duna fent áll a mezõn~S ha áttöri a hajóhíd felõl 168 1| víztükör örvénylett a helyén~S az útra keresztbe amerre 169 1| Lejtõt érek végre fölfelé s kapaszkodva lihegve~Tíz 170 1| a teknõbe~Szárazbatenni s míg dideregve dicsekszem~ 171 1| század végére születtem~S meg nem értem már kánaánt 172 1| Csattanva csókolja egymást s mint megfeszült húr~Halkan 173 1| majd a porondon egyikünk s míg a másik~Felröppen vállaira 174 1| sokaságnak.~Homlokát veri vér s a babér s leomló kezeit~ 175 1| Homlokát veri vér s a babér s leomló kezeit~Nyálazzák 176 1| asszonyi szájak~Õ hallgatva s megbabonázva dermed majd 177 1| tudták volna érteni egymást~S akivel most - hallod a másodikat? - 178 1| puskaaggyal és kézi gyilokkal~S ha még akkor is hörög egy 179 1| hogy a lelkemen könnyítsek~S meggyónjam önmagamnak dadogó 180 1| részvét~Ha nem arra való s elismerten szomorú tárgyra 181 1| Önmagamat képzelve helyükbe s önmagát nem siratja az ember~ 182 1| én aki sírni nem szeretek~S nem is sírtam már régen 183 1| családtag aki jól érzi magát s éli világát~Néha rámordul 184 1| ösztön hogy bemászik valaki s megtámadja önöket~Már látom 185 1| rákiabáltam~Vagy néha elszántan s végképp elkeseredve vissza 186 1| bizony ilyenkor elképedve s felháborodottan~Hökkenve 187 1| reszketett mint a levél~S az volt írva tincsek alól 188 1| így~Önmagában az embert s a kutyát bennem és azt hogy 189 1| kutyám~Hogy túl éhségen s életvágyamon túl ujjongjak 190 1| ezt az egész haragkitörést~S hajlandó volt összenyálazni 191 1| hajlandó volt összenyálazni s szájábavenni egészen~Minden 192 1| nyálával és testmelegével óvja s szeresse mint anya a kölykét~ 193 1| a mûvészet meg a vallás~S mégis s mindezeken túl az 194 1| mûvészet meg a vallás~S mégis s mindezeken túl az volt állandó 195 1| Gyöngéinket jól ismerte s jellemünk furcsa hibáit~ 196 1| jellemünk furcsa hibáit~S külön-külön úgy bánt velünk 197 1| Már az ef betûnél ugorjon s bujjon a pamlag alá~Nem 198 1| végzet~A gyûlölt szappant s az egész keserves csutakolást~( 199 1| idõ miért az ember küzd s haladék”~(Ezt Shakespeare 200 1| Shakespeare Brutusa mondta s egyebek közt Tomi is)~Pontosan 201 1| büntetõjogi~Szempontból de igazán s ki a példásviseletû rosszember~ 202 1| tudta hogy nagy kutyabarát s szereti felvinni a liftben~ 203 1| Emiatt állt ki harminc hímmel s szerzett véres sebeket~Másik 204 1| Járt és kelt és futkosott s délben ha hozták a terítõt~ 205 1| figyelt minden mozdulatot~S csak akkor hagyta ott õrhelyét 206 1| elõtt és nézett várakozón~S csak ha túlsoká nem vették 207 1| elõtt~Hogy elfogta a sintér s négy napot ült kutyabörtönben~ 208 1| után mindenki rögtön mondta s beszélte a házban~Hogy Tomi 209 1| borogatom ott fekszik a zugban~S már hozzák is be Tomit gyolcsbatakarva 210 1| be Tomit gyolcsbatakarva s mint egy törött cserepet~ 211 1| cserepet~Letették ágyam elé s a pillanatban mikor fölébehajoltam~ 212 1| már valami vöröses lepedék~S a csendben perc mulva szóltam 213 1| perc mulva szóltam rá Tomi s magam is összeriadtam~Hogy 214 1| összeriadtam~Hogy milyen magasan s vékonyan s kámpicsorodva 215 1| milyen magasan s vékonyan s kámpicsorodva jött ki torkomból 216 1| mellé fektettem a tenyerem s ekkor elomló erõfeszítéssel~ 217 1| most végleg igy marad ott~S még éreztem amint átküldte 218 1| Tomikám súgtam mégegyszer s tulajdon hangomnak idegen~ 219 1| szavakon túl hogy nem az étel~S nemcsak az ösztöni érdek 220 1| nem volt semmi kívánság~S szememben az a kis nedvesség 221 1| egyszeriben összefolyott~S most én még e könny fanyar 222 1| amit áhitatos önkívületben~S marcangoló harcokban szomjaz 223 1| égessen mint a csipkebokor s tátogjon mint Ferenc halai~ 224 1| szeretet~Nincsenek gondolatok s már ösztönök se csak szeretet 225 1| Dögödre már hiéna szaglász~S a varjú éhesen kering.~Nem 226 1| Apró vadak tángáltak el -~S hogy írhádon ki osztozik 227 1| szív nem tengeri kagyló~S elapad lassan a dal amelynek 228 1| vörhenyes erdõk~Tarka szoknya s kötény terebélyes asszonyság 229 1| csupasz és meztelen feketeség~S végre a csúcson hósapka 230 1| férfiprofil~Nézte az ormokat s rajtok a felhõk tömör gomolyát~ 231 1| vonzás viszonylagos elvét~S közben várta õt a lagunák 232 1| olvastam az Italienische Reise~S bámultam magam is e zord 233 1| zord és gyönyörû hegyeket~S szóltam döbbenve magamhoz 234 1| akarok lenni vagy annál több s van-e több s van-e más~S 235 1| annál több s van-e több s van-e más~S ekkor két hegycsúcs 236 1| s van-e több s van-e más~S ekkor két hegycsúcs közt 237 1| boltozaton~Ott hol az erdõk s gazellatapodta füvek zónája 238 1| úgy hívnak hogy szerelem~S téged szerelem élete tartalmának 239 1| csárdaszobával~Fehér terítõ s ablakon át templom s templomon 240 1| terítõ s ablakon át templom s templomon túl temetõ~Jó 241 1| kíntól fáradt tetememnek~S elfogott undor és félelem 242 1| vergõdtem émelygõs szívvel s szorongva dobogó gyomorral~ 243 1| szorongva dobogó gyomorral~S emlékeztem egy régi lépcsõház 244 1| lágy mosoly puha száján s a szeme megesett rajtam~ 245 1| Elöntötte a béke felálltam s szégyenkezve mosolyogtam~ 246 1| mályva bársonyos irisze s az irisz kék szeme néz rád~ 247 1| Néznek a házak az uccán s tágrameredt sárga szemével~ 248 1| téged néz a csillagos égbolt~S a csillagos égbolt mögül 249 1| a lencse alatt~Elbûvölve s megbabonázva mikrobák cikcak 250 1| egyszerre együtt nézni belém~S én magam is ezt a sok szemet 251 1| mindegyik arc~Egybefolyik lágyan s csak a Szem világít át az 252 1| kávéház sarkában téli fagyon s nyári mezõkön~Tágult szemek 253 1| elzsibbadt és elalélt a két test s csak két pár szem lobogott~ 254 1| a fantasztikus filmeken~S egyik se tudta tovább melyik 255 1| tovább melyik szem az övé s melyik a másiké~Nem Eros 256 1| Nem Eros nevetett már itt s nem a pufók kicsi gyermek~ 257 1| szemek már egymásbamerültek s nem akartak más szemeket~ 258 1| homályán~Feltámadjanak és újra s meg újra keressék s leljék 259 1| újra s meg újra keressék s leljék meg egymást~S ráismerjenek 260 1| keressék s leljék meg egymást~S ráismerjenek ez volt az 261 1| sötétben~Alvó arcomra hajolt s hívott ébredj fel és jöjj 262 1| átcsapott egy nõ szembogarába s aztán lezárult ez a szem~ 263 1| aztán lezárult ez a szem~S most már csak a mennybolt 264 1| Csak a mindenség bámul rád s nem érti mit óhajtsz.~~Karácsonyi 265 1| jöttek valaki zongorázott~S olyan furcsa valami volt 266 1| amilyen még soha~Körülnéztem s az ismerõs arcok és alakok~ 267 1| akitõl pörgõcsigát vettek el~S már húzzák is ki a boltból 268 1| a boltból üres a tenyere~S néz vissza a tarka üvegre 269 1| szavaimtól senki se változott~S már nem volt kedvem rakosgatni 270 1| zakatolva-mérgesen indul a mozdony~S néhányan lézengenek füstös 271 1| hogy nem ér semmit a jóság~S rossznak lenni dicsõbb mégse 272 1| jól esett gyermeknevetésed~S hogy megríkattalak Géza 273 1| sajnáltatok ha bajbakerültem~S kedvesek voltatok nincsen 274 1| fellobogózva részeg örömben~S fittyet hánytunk ama tengerrengésnek 275 1| nyakkendõsen és cigarettáztunk~S intettünk egymásnak finoman 276 1| korlátnál a fedélzet terraszán~S míg most is így lótunk-futunk 277 1| Cápák és delfinek siklanak s mi füttyentünk nekik~Mintha 278 1| nyitva és néznek ránk mereven~S nem hallod alant azt a fojtott 279 1| nem kalapál Hefaisztosz~S az a felhõ ott fönt az alkonyi 280 1| lett a mi tarka világunk~S rozzant Noé-bárka cifra 281 1| befejezni~Egyet böffen a tenger s egy óriás buborék~Pattan 282 1| bariton~Ez a perc még a miénk s nem féltjük a többit~Lángoló 283 1| képmásomat mindegyikre külön s az évszámot~A szabadalmi 284 1| is tudom igazolni magam~S ó mily rettenetes megeshet 285 1| történelmibõl szépen kimaradok~S eljövendõ évszázadok késõ 286 1| én és leszek is lexikonon s anyakönyvi kivonaton túl~ 287 1| magát~Onnan kezdve vagyok én s leszek is s ott leszek köztetek 288 1| kezdve vagyok én s leszek is s ott leszek köztetek bármi 289 1| koponyája felé~Hogy eljusson s egy szikrát villantson benne 290 1| Napját mely egyszer kél s egyszer nyugszik egy emberöltõ 291 1| nyugszik egy emberöltõ folyamán~S szólni akart róla vergõdõ 292 1| hallgattak csak gúnyosan s már kezdte hinni kaján mosolyukból~ 293 1| Hogy káprázat volt az egész s hogy „nem tudhatni arról 294 1| ráeszmélt hogy ott áll köztük s látja õket s õk nem veszik 295 1| áll köztük s látja õket s õk nem veszik észre~Hogy 296 1| Hogy köztük van nem látják s ilyenformán mégis csak neki 297 1| fejemen~Mert idehúzott dalotok s most itt feszengek szégyenkezve 298 1| sóvár-irígyen~Senki se szól hozzám s felemelt poharamhoz senki 299 1| szátokba nézek jobb híján s magamba így mulatok~Vagy 300 1| meredten néz a szemembe s azt hiszi üres levegõbe 301 1| lódítja az élõ könyököt~S minden eféle apró mozdulatból 302 1| gyönyörû Törvény hogy éltem s hogy kellettem valakinek~ 303 1| egykor~Utolsót rándult a kéz s átadta az áramot jelezve 304 1| áramot jelezve add tovább s adtam is én~Teljes a lánc 305 1| életvalamibõl amivel megbíztak s amit én is akartam~És csak 306 1| csókolják és aki nõ sose voltam~S mit érzek én magam mikor 307 1| érezte Platon és Buddha s ezt fogja gondolni X Y és 308 1| erõlködtem ettõl szerettem élni s várni a ritka pillanatot~ 309 1| gondolatok mind akadály csak)~S egy pillanatra túl ezeken 310 1| változtam mint a felhõk s állandó voltam mint a makacsság~ 311 1| rá hogy reggel a kádban s míg járom a lépcsõt~Miközben 312 1| üzleten és szórakozáson s fõnökei kedvén jár az esze~ 313 1| Töprengjetek emberi végzeten s hogy mi a jó mi a rossz 314 1| szembejövõ töredék szavait s igyekezzem megtudni belõle~ 315 1| mindent kínlódtam és éltem s mindenbõl maradt valami~ 316 1| kristály~Ami már az enyim s mindenkié akkor is ha százszor 317 1| emitt ez a tõr az én haragom s a dac fente élesre neked~ 318 1| nem vagyok Telma Titusz~S mert nem vagyok az talán 319 1| nemzedék se, mióta Cromagnon s a neanderi völgy~Ködös reggeleit 320 1| féreg, az ember~Hasonló s mégis egészen más mint az 321 1| krokodilok~Közt a legifjabb s nem is a legjobb és legügyesebb~ 322 1| Lapdát, aminek Föld a neve~S amivel játszani már nem 323 1| forró~Ujjunk meg nem égeti s tele van gyönyörű rajzzal~ 324 1| és északi fény gyönyörű~S miénk lesz az egész, tehetünk 325 1| siklását figyelte a vízben~S eltanulta, hogyan szed ki 326 1| röptiben nézte ravaszdin~S másnap maga is harsogva 327 1| tettenérte a Láthatatlan Sugarat~S déli időben fényes nappal 328 1| hangot varázsolt a füledbe~S tudtad Szaharában most sírni 329 1| Rákos felől fútt a szél~S komponáltam az Ódát nyurga 330 1| zúgó szárnyakká átalakultak~S nem kép és hasonlat immár 331 1| Dagadni és dudorodni a földet s horpadni a mennybolt~Kupoláját 332 1| Kupoláját ferdén libegve s futni alattam a felhőt~S 333 1| s futni alattam a felhőt~S nem rímek és szavak és muzsika 334 1| diadal diadal diadal minékünk~S ha a mennyeknek országa 335 1| Majd érte megyünk mimagunk s „lészen éj és nap~Hat nap 336 1| nap~Hat nap és hat éjjel s a hetediken megpihenünk”~ 337 1| megpihenünk”~Így volt ez s még aznap délután szép kedvesemmel~ 338 1| cukrászda hűvös terraszán~S álmodtunk kisdedet aki majd 339 1| Mazurnál a jeges pocsolyában~S kedvesemet elvitte mint 340 1| dögvész”~Országok tépték s marcangolták egymás húsát 341 1| Ahová dobott a földrengés s elindultam keresni helyem~ 342 1| eszükbejussak~Összenéznek s alamizsnát tesznek belé 343 1| összeesem az ucca kövén~S már nem tudom eldadogni 344 1| Lecsöppenő penésztől~A Jó s Nemes Lovagnak~Mosollyal 345 1| zuhognak~Mint zsarnokok falára~S fülére hányt beszédek~Raszkolnyikov 346 1| bosszúját~Kossuth két börtönének~S még az izgága császár~Hamvát 347 1| térnek~Kitárult messzeségét~S a nyüzsgő ucca hosszát~Ezer 348 1| elfelejtett~Hívén hogy elfeledted~S hogy lebukom fejemmel~És 349 1| börtön~Falába ütköződik~S verődik padmalyába~Öklöm, 350 1| emlékek~Sok szívós szövedéke~S egy rossz természet átka~ 351 1| Ismétlődő változatban~Vallat s megtörni nem tud~És félni 352 1| tud~És félni nem tanít meg~S meg nem tanít felelni~A 353 1| kulcsát~Magadban eltemetted~S többé meg nem találod.~~ 354 1| szillogisztikai szabály~S mennyit kellett gyötörnöm 355 1| a pincét~A bokacsavarót s a spanyol csikót nem való 356 1| rá hiszen ez nem tudomány~S nem tudok senkit akinek 357 1| szintén nem kedvelik a tréfát~S a Dialoguson kívül is égettek 358 1| átkozom... és visszavonom...~S eretnekségnek... és tévedésnek... 359 1| eretnekségnek... és tévedésnek... s hibásnak ismerem el...~S 360 1| s hibásnak ismerem el...~S alávetem magamat... amit 361 1| Be nem szól vissza szavad s ha szól majd már nem hallja 362 1| tifelétek~Nyelveteket tanulom s megszokom uccáitokat~Lassú 363 1| fenyegetnek és figyelnek az öregek~S a fiatalok azt mondják hogy 364 1| cifra zsoldos szajha szeretõ~S könnyû Neked is tudós unokáim 365 1| fontos ki forog mi forog s mitõl dagad és száll le 366 1| nekik hogy nekem volt igazam~S csak kezem írta alá azt 367 1| a titkot~Nem is a kínpad s nem is a máglya ijesztett~ 368 1| mozog a Föld~De nem nekem ám s teneked se csak a kapzsi 369 1| tökfejõnek aki vígan száguld vele s el se hiszi~Bár állna meg 370 1| ostoba ágyúgolyó~Play-ready s már pattan is koponyámról 371 1| Most a Balatont hagyta el s a Vág völgyén átkelt a határon~ 372 1| szeme ismerõs hunyorítással~S jelzi hogy tudja jól mit 373 1| Csak dobni a szó lapdáját s már pattan vissza a válasz~ 374 1| meg~Aztán szédülve megáll s hallgatja szájtátva a hordón~ 375 1| de minket senki se kérdez~S mi nem felelünk mi ráérünk 376 1| már fogytán lévén türelme s reménye~Átokkal verte azt 377 1| rekedt torkába figyeltek~S játszottak urat és szolgát 378 1| huppan a nyikorgó deszkafalon~S bütykös és vézna lába alatt 379 1| falvakat hurcol a hátán~S a Nagy Fal repedéseibõl 380 1| ámulva Dzsingisz-kán nyilait~S Tamerlán országa alatt rengeni 381 1| Visszazúdul és hátratekint s ámulva megérti~Hogy a Kaukázus 382 1| Hogy a Kaukázus szorosain s a Kaspi tenger partjai mellett~ 383 1| Majd ha leszáll a vízözön s ormuk kibukkan az árból~ 384 1| meztelen lelkek a kabinokban~S a burok tompaezüst selymén 385 1| testem testvér elpusztulok s nincs más~Végszavam és végrendeletem 386 1| azt a Dátumnélküli Reggelt~S még képzeletem is akivel 387 1| És visszafordítom arcát s a nyakát is hogy szembekerüljünk~ 388 1| Dátumnélküli Reggelt én képzeletem s ha látod láttasd velem is~ 389 1| filmszalagot amin fehérek az árnyak~S a hajnalodó horizont s a 390 1| árnyak~S a hajnalodó horizont s a lámpák s fönt a hunyorgó 391 1| hajnalodó horizont s a lámpák s fönt a hunyorgó csillagok 392 1| megy~Még csukva a kapuk s a redõnyök alszik a fáradt 393 1| sarkok körül a viciseprõk~S a pálinkamérések felsõ ablakán 394 1| minden mintha térben volna s idõben okkal és okozattal~ 395 1| aktatáskával egy hivatalszolga s az ablakból csecsemõsírás~ 396 1| Az órás is nyit mindjárt s a piperebolt s a hentes 397 1| mindjárt s a piperebolt s a hentes a benyílósarkon~ 398 1| tanít és fizikából~Medveczky s amibõl készült valahogy 399 1| valahogy épp most memorizálta~S földrajzot pedig sokszor 400 1| nincs is Afrika sohasem volt s nem létezett Julius Caesar~ 401 1| szertárból és régi követ~S a nagybátyja járt Amerikában 402 1| nagybátyja járt Amerikában s a nagybátyja nem hazudik~ 403 1| megszokott kéjes rémületen~S a mámoron amit asszonyi 404 1| arcok gomolygása kiváltott~S amirõl õ tud csak senki 405 1| született~Kóválygó álmok s a térben nincsenek de hát 406 1| végre van fal vagy nincs fal s ha van milyen vastag a fal~ 407 1| Hiszen mindjárt megõrül s a feje szétrobban vagy elájul 408 1| szívvel elaludt)~Elaludt s most megint ébren van megy 409 1| diák~Életet nem látott még s a szerelmet is csak feltalálta 410 1| összefüggõen kínlódó képzeletem~S hogy hajszolom és ûzöm és 411 1| valakit kér hogy nyujtsa kezét s fektesse a takaróra~De nincs 412 1| takaróra~De nincs takaró sehol s ha van a kinyujtott kéz 413 1| forogni kezd egy számlap s a számlap minden mutatója~ 414 1| Szöcske kúszik a fûszálon s Napoleon áll a gúla tövében~ 415 1| amitõl kép ez a sok mozaik~S ahogy a zakatoló motor pillanatra 416 1| szikra pattan ki belõle~S már tudom is fényében elolvasom 417 1| asztal~És õ az olasz lány s az alkony s a dallam s a 418 1| az olasz lány s az alkony s a dallam s a szöcske s a 419 1| lány s az alkony s a dallam s a szöcske s a császár~Ötven 420 1| alkony s a dallam s a szöcske s a császár~Ötven darabba 421 1| ami születését megelõzte s követi most a halálát~Ami 422 1| az az Én semmibe torzul~S ha látod mondd el de csak 423 1| úszni egy emberalak~Úszik s nem jut elõre mert mögötte 424 1| hangtalanul - bolygód s a Naprendszer s terjed a 425 1| bolygód s a Naprendszer s terjed a láng~Robban már 426 1| akarsz-e még kell-e még s ha akarsz még~Mondd meg 427 1| már nem tudod mit akartál~S aki nem tudja mit akar annak 428 1| akar annak már semmise kell~S még mintha rezegne valahol 429 1| egy ámuló távoli kérdés~S még mintha mozogna valamerre 430 1| egy pont a híg levegõben~S még mintha keresne valamit 431 1| valahonnan egy tétova szem~S még mintha felelne valamiért 432 1| fekszik nemlétezõ párna fölött~S egy nemlétezõ arc hajlik 433 1| arc hajlik az arca fölé s nemlétezõ ujjaival~Lefog 434 1| egy nemlétezõ szemhéjat s egy nemlétezõ cselédlány~ 435 1| cselédlány~Fut le az emeleten s a házmester felé valamit 436 1| görcsöd.~Élet, mindenki éljen~S ne tudja meg, miért él;~ 437 1| bedugaszolom az üres borospalackba~s a palackot lehajítom. Kockavetés!~ 438 1| Szégyen~Századik Hosszúsági~S a fogatösszeszorító Dac~ 439 1| lesz: hullámgyûrû indul~S megtörve zúg alá a szírtfokon:~- 440 1| magosbra,~Ujjongni kezd el - s nyögve visszadûl!...~- Fehérruhás 441 1| Május forró viharja égett: -~S fehér szoknyácskák suttogása~ 442 1| Ki vajmi gyakran utrakel s utazgat~S némely dolognak 443 1| gyakran utrakel s utazgat~S némely dolognak meglepõ 444 1| Egyként megérzi a szegény s a gazdag~Egy éjszakán oly 445 1| bölcse,~Nemcsak az alma s gesztenyevirágnak,~A szerelemnek 446 1| furcsán érzi most magát,~S véletlenül meglátogatja 447 1| fülébe sugott szavakat:~S a születendõ kis Mariska 448 1| 99. A mélybe néztem s menten észrevettem~ 449 1| láthattam sokat~ S nem ismertem meg, hogy ki 450 1| hogy ki fia-apja,~102. S láttam, hogy õ se láthat 451 1| Mely arcát úgy kaparta s tépte össze,~ Hogy 452 1| Hogy vére csurgott s bõgött, mint az állat~ 453 1| mint az állat~ S ordítva tûrte, hogy vérben 454 1| szemébe macskanyálat.~105. S szemet maró és bûzös, barna 455 1| barna mérget,~ S én szóltam: „Mester! ki 456 1| ki e lélek itt,~ S mely törvény az, melyet 457 1| hûtlensége régi hit.~107. S hiába vágyik a magány után,~ 458 1| Agyongyötörve s tehetetlenül.”~ 459 1| tehetetlenül.”~ S õ ennyit válaszolt csak: „ 460 1| csak: „Ez Salandra”.~109. S láték amottan még ezenfelül~ 461 1| tüzes kemence,~ S égett a templom és lángolt 462 1| A tó, melyen szétfolyt s lángolt a kence,~ 463 1| tûzsóvár olaj.~ S én szóltam: „Mondd, e város 464 1| torkukat kitátják -~ S én szóltam: „Mester, szörnyü 465 1| messze bongott~ S a homályból nyöszörgés tört 466 1| nyöszörgés tört elõ,~ S láttam egy sápadt és fakó 467 1| holmi sûrû lében,~ S hápogva néz és megzavarva, 468 1| fülében~ Csorogva foly s kezet-lábat lehúz.~ 469 1| miként hegy orma,~ S õ huzná beljebb, mint egy 470 1| rugkapálás, torna.~123. S szóltam: „Mester, e nedv, 471 1| Mibõl van, mondd, s mért gyötri úgy imetten?”~ 472 1| gyötri úgy imetten?”~ S õ válaszolt nyugodtan: „ 473 1| gombja körül harkályok ültek~S egy vámszedõ pirongatta 474 1| gabonát, kinek-kinek érdeme s hivatala szerint~S csak 475 1| érdeme s hivatala szerint~S csak arra ügyel, hogy meg 476 1| vonzó és kívánatos mindez!~S mégis, fenttartom, hogy 477 1| látszatra, a vásznon, kecsesen s hajlékonyan, de változhatatlanabb~ 478 1| a hírt, a hírt a világon~S százezer ujság százmillió 479 1| hullámtaréj tetején a tajték~S „a víztükör sárgán és alattomosan 480 1| csak azt hiszi, amit lát~S nem a hajót, a hajót, habok 481 1| habok alatt, köd alatt,~S káprázat neki a halász, 482 1| gabonával!~De lázadozva s haraggal követeljük~Az emelõernyõt, 483 1| Nyugodtan várlak, vádoló öröklét~S érzem a sors pörölycsapásu 484 1| nincs irígye, nincs barátja~S körötte ég a bosszú rõt 485 1| Fejét búsan lehajtja térdig~S szelíd mosollyal, mint a 486 1| Tanár úr összehúzza homlokát~S szól megfontoltan: „Véleményem 487 2| De jött hozzám egy törpe~S kérdezte, mit akarok?~„Ti 488 2| Felgerjedt szittya vérem~S rászóltam Törpe-fejûre:~„ 489 2| az ég oly régi, égi méla.~S tán pápuákok pengetnek poros 490 2| pápuákok pengetnek poros fát~S nem lesz Nyugat már, sem 491 2| már, sem Fenyõ, sem Osvát~S még él Balázs, még él a 492 2| szerelem~ „S megint elõlrõl”~A szeretõm 493 2| nekem bajuszom van talán?”~S én szólék: „Ó, kegyed mély 494 2| mert rúgok beléje hátul.” -~S megint elõlrõl.~~ 495 2| itt ezen a földön, bizony, s a súlyos angyal letorpad.~ 496 2| angyal letorpad.~11. sor. S fáklyáját lefelé fordítja.~~ 497 2| kitermelődik, kimindegységesedik~S bár finom és differenciált 498 2| te enségességem érzője,~S mély asszonyiságom alatt;~ 499 2| Szájába régi, drága türkizek~S röhögjön sírva s szóljon 500 2| türkizek~S röhögjön sírva s szóljon így: harapd.~Langyos