Karinthy Frigyes Karinthy Frigyes összes költeménye Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
1 2| FÜST MILÁN~Epigramm~1. sor. Jaj Uram, engem 2 2| gombócokba összeragadva.~10. sor. Jaj keserû így az 3 1| kúszott, majd megállt meredten~100. Ép szembe vélem, hol a 4 1| bûzt pöffen a lávafertõ.~101. Fején brigantik nagy hegyes 5 1| ismertem meg, hogy ki fia-apja,~102. S láttam, hogy õ se láthat 6 1| szürkeszörü kanmacska tapadt,~103. Mely arcát úgy kaparta 7 1| tûrte, hogy vérben fürössze~104. A testébe kapaszkodó utálat~ 8 1| a szemébe macskanyálat.~105. S szemet maró és bûzös, 9 1| melyet bûnözve sértett,~106. Áthágva gõggel kötelékeit,~ 10 1| melynek hûtlensége régi hit.~107. S hiába vágyik a magány 11 1| ugranék már elgyötörve tán~108. A tüzes tóba, mint a szalamandra,~ 12 1| válaszolt csak: „Ez Salandra”.~109. S láték amottan még ezenfelül~ 13 2| súlyos angyal letorpad.~11. sor. S fáklyáját lefelé 14 1| futottak kívül és belül.~110. És láng csapott fel, fellegig 15 1| templom és lángolt a tó.~111. A tó, melyen szétfolyt 16 1| Mondd, e város nem Velence?”~112. De elnyelé szavát a szörnyü 17 1| tornya olvadt, mint a vaj,~113. És visszaverte a komor 18 1| egy néma és sötét madár,~114. Mint haldoklók fölött 19 1| Mester, szörnyü bûn lehet~115. E városé, viselve néma 20 1| Elárulá kenyéradó barátját”.~116. Tovább haladtunk, másik 21 1| reszketett és sírt szivem belé,~117. Mert benne minden léptem 22 1| sápadt és fakó korongot:~118. Egy fej csupán, - megismerém, 23 1| Körötte furcsaillatú mezõ,~119. Az arca torz és halvány, 24 1| néz és megzavarva, szét a~120. Nyulós és barna löttybõl, 25 1| tele hajjal, mint az ében,~121. Orrán is hajszál, sûrû, 26 1| beljebb, mint egy Tantalusz,~122. De ama nedv, ama kenõcsi-forma~ 27 1| minden rugkapálás, torna.~123. S szóltam: „Mester, e 28 1| nyugodtan: „Hajnövesztõ”.~124. Nyugodtan állott, én pedig 29 1| emlékezéssel a Nyugatban nov. hó 16-án* ~megjelent „Habok a 30 1| Benyúltam érte és kiraboltam.~(1909)~~Prológus egy cirkusz-filmhez~ 31 1| miért nem ír verset?~ 1930. Szilveszter~(Nehány sor 32 2| írtok ti ~(Versek, 1907-1934)~ 33 1| Ezerhatszázharminchárom június 22~ Levél a 34 2| nyállal kenik homlokom is.~3. sor. És bizonyos tekintetben 35 2| mindig rúgnak hátulról.~4. sor. Jaj, roppant hideg 36 2| roppant hideg hagymákat eszek.~5. sor. És nekem kezeim 37 2| És nekem kezeim ragadnak.~6. sor. Jaj, tele van a 38 2| föld bévülrõl kukacokkal.~7. sor. És most jut eszembe, 39 1| Vérmező, 795. május~ 40 2| az ember nem él örökké.~8. sor. Jaj Istenem, szerkesztõ 41 2| hozzá, hogy az ember meghal.~9. sor. És fekete földben 42 1| részletek Dante „Poklá”-ból~ 98. ...mert ekkor velõtrázón 43 1| dobja repedt meg ettül.~ 99. A mélybe néztem s menten 44 2| egykor élt,~Ahol tajtékot Aagis öble hány.~És Athénben született 45 2| a szó áll csak: fizess.~Abbahagyott tervet és jószándékot~És 46 1| kis német vendéglõben~Apró ablakok Vogel és Busch modorában~ 47 1| ütemekben~Visszaverõdik az ablakokon.~Májusban az ifjú, nagy 48 1| kitárta~A téli kertre nyiló ablakot.~(tapsolva) „És bejön 49 1| Sikátor, hosszú torok -~- Ablaktól le a földig,~Vonalat húz 50 2| Post, penes, pone, praeter, ablativusz.~„Ki bún borongva, barna, 51 1| hegyláncok csupa színes ábra~Hókristály és vízirózsa 52 1| Mikor az elítélt nyelvét ábrákkal díszített orsóra csavarta 53 2| Filtex Manci~És te mész és ábráncsolsz, és eszedbe jut édesanyád.~~ 54 1| úri dögöcske~Reménytelen ábránd mégis miatta hagyta el kétszer 55 1| egy emberlélek méhébõl az Abszolutum~(Ding an Sichnek nevezte 56 1| jött egy ifju stréber,~Ki abszolvált poétikából:~Ez könyvet írt 57 1| Lévén szent csak a cél s az acél mely szentesíti az eszközöket~ 58 1| Ötven eleven ember ordított acélbeleiben~Harminchat órán át, nehány 59 1| két hegycsúcs közt fönt az acélkék boltozaton~Ott hol az erdõk 60 1| põre a páncéllovag fél hogy Achilles-sarkát hátrakötik~Van mit vesztenie 61 1| genny és aludt vér folyt.~S acsarkodva téptem az eget~És éreztem 62 2| Nyolcadik szín~Ádi, Évi, ácsi, pácsi,~Ez meg itt a Kepler 63 2| falramászni.~Nem csinálnak benne ácsok~Kardot, csákót, kalapácsot,~ 64 1| az kap ingyen, aki ingyen ad.~Mondtam, szeretlek, mondd, 65 1| ajtóban kulcsom csikordul,~Ádámcsutkám jár fel s alá - eszem.~Csók 66 2| zöld remény.~~Negyedik szín~Ádámkából azon nyomba~Fáraó lett Egyiptomba.~ 67 2| Imrike után Istenkéről, Ádámkáról és~Luci Ferkóról a versikéket 68 2| nem kell~Iskolába menni,~Ádámnak, Ferkónak~Nincsen dolga 69 2| hogy nézik-e?~Játékot kér Ádámtól~Szereti is hálából.~De a 70 2| éhes lettem!~Ferkó mondja - Addig ehetsz,~Mig a zsírtól meg 71 1| belédharapott valami.~ *~Addigra este, lusta este volt~Ezüstfelhõk 72 1| almavirág, almabogyó~Mit adhat almafa mást, te bohó?~Almafa 73 1| elég!~Kinek mi köze hozzá?~Adhatjuk, a miénk!~Hahó! Ki morog?~ 74 2| pénz kell ám.~Adjál nékem, Ádikám.~Ádi mondja: no, mi lesz 75 1| el~Harmadik testvérünknek adja tovább és dobja keresztbe~ 76 2| Csakhogy ahhoz pénz kell ám.~Adjál nékem, Ádikám.~Ádi mondja: 77 1| harmadiktól visszaveszed majd~S adod annak aki ezeret és százat 78 1| szép szavakat gyüjtögettem~Adogattam olcsón, még nekem is maradt,~ 79 1| elfogy a szembõl a víz, adok én~Vért is, ha kell, sót 80 1| Ha a pénzügyminiszter~Az adókat behajtja~Csengõ-bongó rímekbõl~ 81 2| Voltam életgazda~Holtiglan adósa~Leszek halálispán~Kiscseléd 82 2| órjás lapjain~Mig fönt az aether költõlelkei~Kiket nem ért, 83 1| se valóság~Hogy nincs is Afrika sohasem volt s nem létezett 84 2| torta és megint retorta.~De Afrikában fú az antipasszát~És négerek 85 1| széttárom a lombod,~Eltöröm ágaid, ha meg nem mondod.~Ember 86 2| oltárképihez~Hogy a dicsõség myrtus ágait~Rakják fejedre embertársaid~ 87 2| pintyõke madárka~Fönt a lombos ágakon.~Ami a szívemen fekszik~ 88 1| Nincs kedvem alakoskodni és ágálni és szerepelni és csereberélni~ 89 2| nem narancsot,~Icipici kis agancsot,~Felteszik a fejére,~Jól 90 2| Egyik füléből lógjon két agát,~Másik füléből lógjon öt 91 1| neszre ahogy~Félretoltam az ágat mint valami gép~Drótonrángó 92 1| Nagyérdemû és tisztelt csõcselék!~Agáta, Böske, Julcsa és Rozi!~ 93 1| felriasztva éccaka így ugatok~Aggódó ösztön hogy bemászik valaki 94 1| nagy szemét kinyitva,~Az aggok hallgatták, gyáván sunyítva,~ 95 2| megfürdenétek.~~Vásárfia~Aggyisten deresre~Pirosból veresre~ 96 1| magaddal.~Virág, maradj az ágon,~Megvárom a gyümölcsöd~Nem 97 1| Langyos habocska buggyant az ágra.~Almafa, rázd meg fürteidet,~ 98 1| szemfestéket -~Te rondítottad be Agricola édes ligeteit~S az édesen 99 1| a hörgõ tüdõ ez a rémült agy ugyanis~Ez az én ami már 100 2| muszkának,~Agyba veri aztat agya a puskának,~Édes szép hazámat 101 2| tó, emléktemetõ~Emlékek ágya, ágyak ápolója,~Mély, puha 102 2| tetszik a regény,~Vagy az ágyacska kemény,~Ez a kislány megpuhítja,~ 103 1| szelídség és Buddha-mosoly,~És agyafurt magyarázatok amiket külsõ 104 2| emléktemetõ~Emlékek ágya, ágyak ápolója,~Mély, puha párna, 105 1| fejem~Hirtelen átnyilal agyamon ülök fel hé mi van Tomival~ 106 2| volna a cudar muszkának,~Agyba veri aztat agya a puskának,~ 107 1| este álomtalanul~Roskadok ágyba s ha ezt elhebegem futok 108 1| a szalamandra,~ Agyongyötörve s tehetetlenül.”~ 109 2| mertek-gyertek,~És egy szolgát agyonvertek.~Évike, hogy látja ezt,~ 110 2| esteken, vetvén a keshedt ágyot~Te szent nagy Fenekedbe 111 1| szól rá Tomi takarodj le az ágyról~Attól nem kell ugrani mindjárt 112 1| repül messzebb min az ostoba ágyúgolyó~Play-ready s már pattan 113 2| GYÓNI GÉZA~Harctér~Ágyuk ugattak és a golyók fügyültek,~ 114 2| az éjjel~Azon az éjjel~Az ágyúk össze-vissza vertek,~Azon 115 1| gondolatfoszlány egy kósza diák agyvelejében~A többit nem tudja látni 116 1| terhét korbácsolt idegeit~Agyvelejét a Lélek drága edényét rázva 117 1| szívembõl a vér és nem kell agyvelõ koponyámból~Hát akkor itt 118 1| Fehérruhás lyány, ah, ez csodaszép volt!~Halálos 119 1| Szót ezt a kézigránátot~Ahelyett hogy kecsesen egymás kezibül 120 1| marcangoló harcokban szomjaz és áhit és keres az emberi lélek~ 121 1| kozmosz~Egyre távolabb odáig ahova már úgyse küldtél engem 122 2| kicsit kisebbre az alsó ajakad~És miért látszik ki zápfogad~ 123 1| Zavart szemekkel és fehér ajakkal~A hatalom dadogva némul 124 1| véltem azt is, mi lesz az ajándék~Homályos célzással régen 125 1| külön-külön búcsúzom el~Ajándék-kézszorítás sebtiben pongyola módon~ 126 1| tiszta esszenciáját, isten~ajándékát te mocskoltad ihatatlanná~ 127 2| Aki ennél még naivabbat ajánl uraságodnak, mint~értéktelen 128 1| kegyes tetszését remélve ajánlani merném~Mielõtt belefognék 129 1| közelhajolva,~Az uccán pénzt ajánlasz a nõknek,~Nyomorult~Te nem 130 1| Croce de milyen vékony az ajka~És még most sem tudom a 131 2| nyitod szét a két hideg ajkad~Amint kimondod: „puceráj.”~ 132 1| sustorog és zajlik tajtékos ajkaikon~Hátadon nem fut végig nedvesen 133 1| Makogó két vastag cserepes ajkam~Kínjában széttárt nyílása 134 1| hurcolák.~Nyitott, tajtékos ajkán sápadt mosoly, fakó -~Két 135 1| lábait sápadt és csukott ajkát~Mely sose szólt hozzá és 136 1| kõkereszt -~Tovább mék.~Este az ajtóban kulcsom csikordul,~Ádámcsutkám 137 2| Cifra kamrájának~Nyekergõ ajtóját~Asztagot keresztbe~Jégcsapot 138 1| veszekedve~És bevágta az ajtót.~A szélnek mondtam egy gorombaságot,~ 139 1| gerendaboltok -~A csürhe ájultan sikoltoz,~Néró kartárs is 140 1| és „nem szeret” sokezer akácfa levelébõl~Sok bolond füstjébõl 141 2| falunkba.~A mi falunkba ákácfák alatt~Fehérremeszelt házak 142 1| indulatok és gondolatok mind akadály csak)~S egy pillanatra túl 143 1| Lessing-féle~súlymérõ, meg az akadémi finom szerkezet,~Meg a Marinetti-inga. 144 1| Professzorok mind hasraestek;~Az Akadémia találta~A pályadíjra érdemesnek.~ 145 1| madarak dobogtak~Nekilódulva, akadozva, elakadva.~~Almafa~Forduljon 146 1| õrjítõen érthetetlen óriás akarat és bátorság és erõfeszítés~ 147 2| nyár után.~Akárhogy van, s akármikép’~A vers csak akkor szép, 148 1| Fõzzenek enyvet belõle vagy akármit csak ne vesszek kárba egészen~ 149 1| peremén.~Úgy teszek, mintha akarnék;~Ugrom és visszaesem -~Mert 150 1| Konzert-Salonban~Ezt meg akarod írni nekem - hol is? - ott 151 2| Nekem ez nem ideálom,~Ha akarom, nem csinálom,~Ez az élet 152 1| füleidbe~Ezt kiabálta nos akarsz-e még kell-e még s ha akarsz 153 1| derûs gyanakvás~Hogy le akartatok tagadni általában mintha 154 1| Szeretni tudom én szeretni akarunk egymást szeretni nem mimagunkat~ 155 2| öt narancs~S ha megúnja, akassza föl magát.~~Napos délelőtt 156 1| Mária-arccal~Mint egy Botticelli, akiért úgy rajongtál~Mesélhetek 157 1| régi szerelmes~Asszonyaim akiknek arcát is szinte feledtem 158 1| kínnal~(Mint a gyereknek akitõl pörgõcsigát vettek el~S 159 1| is, ott is~Most is, mint akkorában~És minden pillanatban~Szétnyílnak, 160 1| buborékot~Elõbb csak egy picikét akkorát mint mikor egy atom belseje 161 1| ház tövében~Katlan mélyén akkoriban öblén egy Duna-kanyarnak~ 162 1| hangulatokban~Hát hiszen akkurátus kaméleon-gyík lett belõlem 163 2| szőke Tisza vizén,~Örömében akrát ugrok biz én.~Olyan az ő 164 1| viszi a kosarat~Túl a járdán aktatáskával egy hivatalszolga s az ablakból 165 1| pythia-gõz nem bengáli vörös~Akvárium-kék vagy kínai sárga vedd a 166 1| untauglich nyomorult voltom~Hogy ál-púpot hordok hátamon szégyenére 167 1| mindjárt vettem is rajta Aladintól balzsamot egy csodaszert~ 168 2| egy sötét nyílás az út, az alag~S mily friss, lila nyakkendõje 169 1| fáj ez mind a fájásnak más alakja elõttem~Jelmezbe öltözött 170 1| két vezérünk~Megénekelt alakját~Titániát s Oberont~A felhõk 171 1| Körülnéztem s az ismerõs arcok és alakok~Még tulajdon házamnépe is 172 1| fogaim csorbán~Nincs kedvem alakoskodni és ágálni és szerepelni 173 1| és barnát aszerint mi az alap hangulatokban~Hát hiszen 174 1| Bohémhírû kutya volt Tomi alapjában csakugyan az is volt~Néha 175 1| forgattam színt és köpenyet~Zöld alapon kék voltam kéken sárga sárgán 176 1| Kezdtük szemügyre venni alaposan ami majd miénk lesz~Hogy 177 1| most egy áruló grimasz~Az álarcot letépte róla.~Hát ez volt, 178 1| alattomos jéghegy lehetett~Az alattság régen víz alatt... nézz 179 1| kegyetlen szörnyû hegyek~Alattunk fekete kút ólomtestünk rest 180 1| hibásnak ismerem el...~S alávetem magamat... amit rendelt 181 2| inasod én szörnyü Mesterem.~Alázattal szelíden, ki ünnepelni jöttem~ 182 1| hiszen ön nem kutya miért alázza meg így~Önmagában az embert 183 1| kavarogtál-e már ziláltan - alélva~Felhõbefúró forgószél tetején?~ 184 2| dalold nekik~Üres szívvel álérzeményeid,~De jól vigyázz, - ne közelíts 185 1| és roncsok és férgek azok~Algák kósza lidérce nem szikraparázs~ 186 1| alak~Mégse volna igaz amit algebrából tanít és fizikából~Medveczky 187 1| nézd összebeszélésnek~Vagy aljas vesztegetésnek hogy csak 188 1| minderre úgyse lesz többé alkalom~Csak egyvalami fájt tompán 189 1| És õ az olasz lány s az alkony s a dallam s a szöcske s 190 1| Tompa, halk morajjal~Az alkonyatból... jöttek a szelek.~Párisban 191 2| trottyos térdemen;~Mely úgy fáj alkonyatkor, csúzos bokámba lenn,~Mikor 192 1| alatt helyeselve a szép alkonyatot~Cápák és delfinek siklanak 193 1| Csak költõk és zenészek~Alkotják és szavazzák~Ahogy a szív 194 1| leromlott~Kísérlet-államoknak~Alkotmány-vázlatoknak~Mik voltak a világon~Félre 195 1| összehangolt~Szívek szimfóniáját~Alkotmányos modorban~Amelynek Parlamentje~ 196 2| A jó Isten egyszerûnek~Alkotta az eszemet,~Nincsen abban 197 1| már alig pihegett hasa és álla kushadva elernyedt~Csak 198 1| trombitahangon~El illah il Allah és Löchó Daudi és Kirie 199 1| szemünkrõl~Naplót vezet az Állam~De külön is tanítják~Minden 200 1| dolgokat -~Császárt... Meg államot..., igy sorba szól a vád.~- 201 2| alatt~Fehérremeszelt házak állanak~És estefelé, ha a nap lehull,~ 202 1| csurgott s bõgött, mint az állat~ S ordítva tûrte, 203 2| Hancuroztak, ittak, ettek,~Állatokkal verekedtek.~Ádámka nem akart 204 1| tudod amit én nyugtalanul állítok csak~Hogy mindegy úgyis 205 1| hogy nem lesz soha többé, állítom,~Ismerem én ezt a mívest, 206 1| házmester~Rászól portás úr álljon meg nem kell már szegénynek 207 1| száguld vele s el se hiszi~Bár állna meg és dõlne dugába és omlana 208 1| azonnal~Lehet hogy fel se állnék tiszteletedre s ez a futó 209 2| Felteszik a fejére,~Jól fog állni nekie.~Csakhogy ahhoz pénz 210 1| fogd meg, - gyerünk! Alló! Mehet! Muzik!~Zene eltûnik, 211 1| kellett gyerekek mit érez a ló álló kocsirúdnál~Mikor lógatja 212 1| Hajnövesztõ”.~124. Nyugodtan állott, én pedig nevettem.~~Nyájas 213 1| helyen pelyhes pereputtyuk~Álltam a bokor elõtt elszontyolodottan~ 214 1| bátran,~„Uj korszak”-kal állunk mi szembe;~- És mindenfélét 215 1| katona kit fõbelõttek s állva marad~Vagy mint a pilóta 216 1| mint az emberélet!~Oly állva-mozgó, régi és örök -~A nagy masina 217 1| Nektek, kiket szerettem,~Állván tátott szemmel, csodára 218 1| héjja tenyerembe símult -~Almabimbó, bimbó, almagerezd~Elgurul, 219 1| Terem rajtad, ami semmi almafán.~Aladin mondta és õ mindent 220 1| Mondtam almafának, nincs egyebed?~Csodálkozva 221 2| légy fád,~Láttam két szép almafát.~Angyalka jött, nagyon mérges,~ 222 1| símult -~Almabimbó, bimbó, almagerezd~Elgurul, fogd meg, ne ereszd!~ 223 2| mit mondok,~Kell-e még az almakompót?~Mért ettétek azt a vackot,~ 224 2| nem akart menni~Évikével almát enni.~Évi mondta: ne légy 225 1| ellenõrzik~Fiúk leányok álmát~S a Hogylétellenõrzõ~Hivatalnak 226 1| másképp csattan a szájon~Ez az álmocska másként végzõdik ez a gondolatocska 227 1| hang~ Nyekereg~Vágyad, álmod, gerjedelmed, lent a porban 228 1| Nemes Lovagnak~Mosollyal álmodója~Kéjkertek és kövek közt~ 229 1| túl e haláltól szorongó álmodozáson~Egy pillanatra üveggé válik 230 1| szinen kitör a lámpaláz.~Álmodtál Rhodust, szörnyüt és merészet,~ 231 1| halok én meg~Mert bár én álmodtam õt de önmagam nem vagyok 232 1| cukrászda hűvös terraszán~S álmodtunk kisdedet aki majd megéri 233 1| képzeletében született~Kóválygó álmok s a térben nincsenek de 234 1| ifjuság, dicsõség!~Én büszke álmom, én mohó hitem!~Még egyszer 235 1| nem látni viszont.~~Álom~Álmomban csónakon futottam~És kihajoltam~ 236 1| vagyok mint az a furcsa ifjú álmomból akirõl szólt a legenda~Va-Kong 237 2| tarisznyánkba maradott.~És vesz álmot, mely ragyogó és fiatal~ 238 1| világ,~Se északfény, se áloévirág.~Nem voltam jobb, se rosszabb 239 1| elereszt~Kihúzza magát kajánul alólunk és hangtalanul~Mint Sóhajok 240 2| Jött értem a fekete vizen.~Álom-királyfit, vitt, tova vitt~Moslék-országnak 241 1| nézte senki fent az égen~Álomhajóját, suhanó, ezüstös marsbeli 242 2| S mit be nem váltott az álomhivatal~S váltót, melyen nincs forgató 243 1| Be kell naponta vinni~Az álomhivatalba~Ahol majd ellenõrzik~Fiúk 244 1| Mit is gondolt ezzel az álommal és élettel ez a züllött 245 1| álom a jóság,~De minden álomnál több a valóság,~Hogy itt 246 1| délután is veszkõdöm este álomtalanul~Roskadok ágyba s ha ezt 247 1| gõgösen merednek utána~Már az Alpok fölött nyilal át alatta 248 2| csukod kicsit kisebbre az alsó ajakad~És miért látszik 249 1| amiben élesen látod az arcod álszent gonosz Barabbás~Egy szál 250 2| föllázadnátok egy éjjel~S amikor alszom: megfürdenétek.~~Vásárfia~ 251 1| Silvio is~Senyvedt sok éven által~„Ma chétive petite personne”~ 252 1| tengerész kezébe ha kerül~ím általa üzenem:~Itt vagyok, az Elhagyatottság 253 1| Hogy le akartatok tagadni általában mintha nem is volnék~Vagy 254 1| volt~És semmi nem történik általam.~~Lecke~Megcsókoltalak, 255 1| Kiválasztott szerelmet~Ez általános titkos~Választás megbizottja~ 256 1| a végtelent.~~Nem fáj~(Altenberg)~Kedvelek valakit -~Most 257 1| kanyarogva az út~Csupa dolomit alul zöld és sárga vörhenyes 258 1| life”~Pajtás, úgy fest, alulmaradtál~A Tétel és Törvény szerint -~ 259 2| és fölfelé fújta a szél~Alulról,~Mentem és azt hittem, nagyon 260 1| melyet nyirkos pirossal az alvadt vér elöntött:~Két karja 261 1| parancsát~E proklamációnak~Amellyel fegyverekre~És forradalmi 262 2| Valóban érzed-é a lángsugárt~Amely pezsgésbe hozza véredet?~ 263 1| felelni~A láthatatlan börtön~Amelyből nincs menekvés~Amelynek 264 1| legügyesebb~Az a fajta, amelyhez tartozom véletlenül én is~ 265 1| egyetlen példány a gyárból~Amelyik nappal nyugodalmasan szétterül 266 1| fölött a Rémület,~ Amelyre dermedt torkukat kitátják -~ 267 1| börtön~Üvegfalát magunkkal~Amelyről senki nem tud~Bámulnak és 268 1| követ~S a nagybátyja járt Amerikában s a nagybátyja nem hazudik~ 269 1| És majd elérünk valami új Ámerikát~Most sehol semmi világ és 270 1| szeretni de hogy sirsz, amig élek~Ugye várjátok már mind 271 1| jegyzeteket egy vershez szemekrõl amikbe meredtem~Elmondom halkan 272 1| ne bujjon belőlük a szög~Amikben megakad Messer Gaspari di 273 1| Heine szerelmi dalaival~Amikhez képek voltak Loreley és 274 1| cinegemájat~Szavak hüvelyét amiknek értelmét már senki se tudja~ 275 1| szerkezet drága zsebóra~Amilyent õseim raktak össze akik 276 2| csúnyának a szépet~És mindent, amim van~És aztán meghalok érte.~~ 277 1| vártunk valami Meglepetést~Aminőt soha még hinni se mert a 278 1| Házasságuk elég boldog volt:~Aminthogy meg is érdemelték.~- Két 279 1| nem csalás gyerekek nem ámítás nem pythia-gõz nem bengáli 280 1| már akkor a pisai kísérlet~Amitől ma is forog sírjában a vén 281 1| Salandra”.~109. S láték amottan még ezenfelül~ Egy 282 1| szerint Hága és Hamburg és Amszterdam piacán~Jó óra volt remek 283 1| mintha rezegne valahol egy ámuló távoli kérdés~S még mintha 284 1| méhébõl az Abszolutum~(Ding an Sichnek nevezte Kant) amit 285 1| emlékezéssel a Nyugatban nov. hó 16-án* ~megjelent „Habok a köd 286 2| Kiknek bús kontyán angyal andalog~Mint aki halkan belelépett.~ 287 1| Mikor kisgyerek voltam, Andersent és másokat~Amitõl mûvész 288 1| szórakozott professzor a német~Anekdóta hõse lágytojást fõzvén az 289 2| szépen a Világba nevet.~Egy angol-flastrom jön, mögötte~Ráragasztva 290 1| nagy „I” betûvel mint az angyali angol önérzet~Igy hát elõfordulhat 291 2| Láttam két szép almafát.~Angyalka jött, nagyon mérges,~Vigyázz, 292 2| repülj gyalog,~Dobjátok ki, angyalok!~~Második szín~Ádámka, meg 293 2| Egyszer se hibázok,~Hótom után angyalokkal~Vígan parolázok.~~ 294 2| meg Gábor.~Ebbõl állt az angyaltábor.~Rafi mondta: halihó,~Ez 295 1| megismerém, ez õ!~ D’Annunzio, a klasszikus poéta!~ 296 1| semmi már nem is fekete annyira nincsen~Ez már semminek 297 1| nagyszerû vásznán~Ami elõtt annyiszor álltál meg a müncheni házban~ 298 2| tölgyfamívü vaskerék,~Mea, te Antal, Mea, Te Mea.~Mea, te Mia, 299 2| retorta.~De Afrikában fú az antipasszát~És négerek masszálnak pántlimasszát~ 300 1| testmelegével óvja s szeresse mint anya a kölykét~Aztán futott is 301 2| Hej, te cudar muszka, az anyád csodáját!~Megemlegeted ám 302 2| Véres fejjel szaladsz az anyádho’ vissza,~Testedet, lelkedet 303 1| és leszek is lexikonon s anyakönyvi kivonaton túl~Attól a perctõl 304 1| szült, hím sose nemzett~Nem anyaméhbõl származik, itt születik 305 1| voltam) nem okozni fájdalmat anyámnak~Kétéves koromban odaadtam 306 2| tejbesült~Pogácsát, mit anyánk útra adott,~De kővévált 307 1| komoly emberekkel~Apával, anyával, meg régi nagy festõkkel~ 308 1| pedig nevettem.~~Nyájas anyó a lepénnyel~(Füst Milánnak, 309 1| el az ingó gépmadarat.~Ez anyók, a lepénnyel, rég meghaltak, 310 1| Lent a felvonóhídnál nyájas anyóka~Lepényt, pecsenyét és illatos 311 2| pityereg.~- Na megállj csak, az apád!~Eltörtétek a babát!~- No 312 1| megmondani otthon~Törzsed Apáinak azt a titkolt Bûnt, a te 313 1| lenni ezt kopogja nektek apátok~Ülni idegenül tulajdon családunk 314 1| felnõtt, komoly emberekkel~Apával, anyával, meg régi nagy 315 2| emléktemetõ~Emlékek ágya, ágyak ápolója,~Mély, puha párna, pincsi, 316 1| hangosszavú erélyes nõk, ápolók~És cselédek a rosszszagú 317 1| csörgõ,~ Csak kereplõ~ Apró-cseprõ~ Bánatodra rátérdeplõ~Zsémbelõ 318 1| Sziszegve forrnak - nõ az áradat,~Szilaj gyönyörrel, bõszülõ 319 1| félhomályban~E lomha, szürke, áradó tömeg.~Melynek szivében 320 1| méltatta észrevenni személyét~Áradozó boldogságában nem azért 321 1| keresztül~A kócból és darócból~Áradt a De Profundis~Mert lett 322 1| Míg a borzongás villanyos árama futkározott kék libegéssel~ 323 1| rándult a kéz s átadta az áramot jelezve add tovább s adtam 324 1| narancsligetek „lombok közt izzó aranya”~Hogy boldog akarok lenni 325 1| trágyát,~Trágyába lökték aranyad, ez volt a fizetség -~Hiába 326 1| nálam arany,~Hallod, lesz aranyam és nékik a pénz,~Majd megmagyarázza 327 1| repülnék fönt berreg valami~Aranyat csempész a gépen a bankár 328 2| Dicsõségedre írnak költeményt”,~S aranybetükkel följegyezve lész~Történelemnek 329 2| Oly furcsa és merev.~Aranyhabos tó, emléktemetõ~Emlékek 330 2| ferdül~Nehéz boroktól és aranyló sertül~Úgy lépek vissza 331 1| ott szeli már fütyörészve aranyos levegõjét~Ennek az édes 332 1| szertefutott, jó voltál, aranyoztad a trágyát,~Trágyába lökték 333 1| osztogatni~Mint a tehetõsek aranytollat és cigarettatárcát~Én mindenféle 334 1| onnan,~Ha kikötsz egy új Araráton.~~Méné, tekel...~Hallgasd 335 1| gondolni Mont Salvatra és Araratra~Majd ha leszáll a vízözön 336 1| jóságos király hirdetett aratásra -~Mert jó és béketürõ e 337 1| higgyétek el vagy fityegõ zászló árboc tetején~Nem is szólnék ha 338 1| vízözön s ormuk kibukkan az árból~Jó lenne nekünk valami bárkasziget~ 339 1| hegyes kalapja,~ De arcából nem láthattam sokat~ 340 1| dobban szivembe’ szíve,~Arcáról eltünt a szelíd mosoly -~ 341 2| Miért hullt két szál haj arcodba?~És miért mondod: puc is, 342 1| balsorsa”~Közben árkot ástak arcomon s a szakállam szürke borostás~ 343 1| bujjatok össze~El az arcunkról ezt a megfagyott lárva mosolyt~ 344 1| sírjában a vén szoknyabolond Aristoteles~Forog mint... de talán hagyjuk 345 1| tengerekrõl, más vizeknek árja~Süvöltve ront a szirtes 346 1| szõke-fehér asszonyait~Lám, itt az árkádok alatt homálylik az a kis 347 1| Rejtelmes õsöm, bárki voltál,~Arkangyal, vagy orangután:~Most légy 348 1| apám - anyám az a híres arkanzaszi~Tájfun~Tölcséres vihar a 349 1| Miért nem rántsz át ezen az árkon odaát jobb lenne nekem~Otthonosabb 350 1| végzete” és „balsorsa”~Közben árkot ástak arcomon s a szakállam 351 1| kifáradt arcok, fehérlõ árkusok,~Vibráltak, összefolytak. - 352 2| meg~És burkolózz a felhõk árnyival~Aztán dalolj magadnak lángolón~ 353 1| rózsád, Shiráz~Most itt az árok s a hideg kiráz~S kietlen 354 1| mulva tértem magamhoz egy árokban valahol~Ahová dobott a földrengés 355 2| TÓTH ÁRPÁD~Ady Endrének~Mester, egy 356 1| Le jour de gloire est arrivé...!~~ V~ 357 1| vaspohárt:~Énnékem a sátán nem árt,~Az én sorsom isten lehet 358 1| Karácsonyi elégia~Mit tettél ártatlan szívemmel, gyalázatos kor, 359 2| mi van eladó?~S lehet az áru Kovácsé vagy Mandlé,~Ő egyre 360 1| A másik az irodalomban~Árul el hajlamot, beszélik.~Egy 361 1| szemembe, a pimasz,~De most egy áruló grimasz~Az álarcot letépte 362 1| pecsenyét és illatos mézgát árult az ünnepi lakomához,~Amit 363 1| csikorog és kelepel~ Árva gólya~ Sava, sója~ 364 2| másitott,~Csak egy nagyot ásitott.~Rafael, Miska, meg Gábor.~ 365 1| kinyílt a kapu utána álmosan ásitozón~Tárja a többi is egyenkint 366 1| szerszám amivel fúrni és ásni lehet~Lux Úr Szabadalma 367 1| fogaddal;~Ki önnön sírod ásod~Ember, ne ránts magaddal.~ 368 1| Lakbér külön van, kérem’ásson.~Mikor már rendbejött egészen~ 369 2| Kegyed nem tudja, mi az asszonánc?~Eriggyen, mert rúgok beléje 370 1| egymás szemét régi szerelmes~Asszonyaim akiknek arcát is szinte 371 1| másoltad Rubens szõke-fehér asszonyait~Lám, itt az árkádok alatt 372 2| enségességem érzője,~S mély asszonyiságom alatt;~Ó, jó volna veled 373 1| sötétben~(Ahonnan más „igazi” asszonyok testébõl~Pufók kisbaba indul, 374 1| szoknya s kötény terebélyes asszonyság derekán~Aztán övön felül 375 1| balsorsa”~Közben árkot ástak arcomon s a szakállam szürke 376 1| tudjátok titokban hogy dehogy ástam el csináltam belõle~Százannyit 377 1| personne”~Spielberg falába ásva~Tíz évig a Katorgát~Kémlelte 378 1| Zöldet és feketét és barnát aszerint mi az alap hangulatokban~ 379 2| kamrájának~Nyekergõ ajtóját~Asztagot keresztbe~Jégcsapot ereszre~ 380 1| családunk vacsorára terített víg asztala mellett~Rángatom hát a terítõt 381 1| Tizenhárman ültünk az asztalnál - (le kell kopogni)~Gondoltam, 382 1| amit kinyujtasz~Terített asztalokhoz~Öklöd mit felemeltél~Hogy 383 1| mosolyogni.~Valaki átnyúlt az asztalon a kenyerestálba,~Mondtam, 384 1| okozattal~A kávéház üres asztalsora végén leül az elsõ hajnali 385 2| vissza,~Testedet, lelkedet aszu-föld felissza,~Szemem vérbeborul, 386 1| Utolsót rándult a kéz s átadta az áramot jelezve add tovább 387 1| reggelig méhében emberivé átalakítva~Ezt az újszülöttet akit 388 1| szavaik zúgó szárnyakká átalakultak~S nem kép és hasonlat immár 389 1| megvillant egy pillanatig~És átcsapott egy nõ szembogarába s aztán 390 1| ágyban~Elalvás elõtt (miután átesett a megszokott kéjes rémületen~ 391 1| rendülését~Cervantes úri lelke~Átfüstöl a falak közt~Erdőn-mezőn 392 1| ha van a kinyujtott kéz átfut szövetén~Ámde forogni kezd 393 1| melyet bûnözve sértett,~106. Áthágva gõggel kötelékeit,~ 394 2| tajtékot Aagis öble hány.~És Athénben született auzgewélt,~De 395 2| A kérdésre, mely át és áthevít~Valóban érzed-é a lángsugárt~ 396 1| beszélik.~Egy újság némi átirással~Már két verset közölt le 397 1| szövedéke~S egy rossz természet átka~Így tett elátkozottá~Így 398 1| Azt a Hét Táblán hirdetett Átkát a Gonosznak~Hogy csak a 399 1| hagyta el s a Vág völgyén átkelt a határon~Osztrák havasok 400 1| Ránktörnek nagymerészen~Az átkos és veszélyes~Rút Józanész 401 1| összedõlhet,~Nem mondok átkot és imát -~- Meneküljön, 402 1| megbántam... és gyűlölöm... és átkozom... és visszavonom...~S eretnekségnek... 403 1| ott~S még éreztem amint átküldte ereimbe testének utolsó 404 1| haragomban~Leültem a bokor elõtt átkulcsoltam a térdem~S néztem bánatosan 405 1| óra zúg a fejem~Hirtelen átnyilal agyamon ülök fel hé mi van 406 1| Igyekeztem mosolyogni.~Valaki átnyúlt az asztalon a kenyerestálba,~ 407 2| ruhán,~Két lomha ló lihegve átölel.~Mea, te régi kence egy 408 1| vér elöntött:~Két karja átölelte szelíden a fatönköt.~ ~ 409 1| gonosz éj hogy verje az átok~Legalább ez siketülne belé 410 2| zsír-szívü rém; -~Hajh, Átok-város, Redves-ugar:~Piszok-hazám, 411 1| lévén türelme s reménye~Átokkal verte azt is aki egyszer 412 1| kezd tûnõ körvonala~Teste áttetszõ lesz mint a köd látni rajta 413 2| JÓZSEF ATTILA~Pünkösdi kolbász~Mennyei 414 1| Duna fent áll a mezõn~S ha áttöri a hajóhíd felõl azt a töltést~ 415 1| trükköm nagyszerûen sikerült~Attólfogva ez volt rendes napi szokásom~ 416 1| bambán a bokádon,~Csuklódon átütött szöget?~A cirkusz összedõl. 417 1| mérlegemet bármely percben átvizsgálhatja bárki fia~Boltomban is ha 418 2| Mert ő egy jó és gondoskodó atyuka.~S ha véget ér egykor a 419 2| hány.~És Athénben született auzgewélt,~De most közöttünk jár, 420 2| elragad mikép~Az egri bor, avagy Vezúv heve~Elég nemesnek 421 1| nem ismerõsé nem láttam azelõtt~Szánakozó lágy mosoly puha 422 2| Jaj keserû így az élet azér’ mondom szerkesztõ úr kérem, 423 1| katona voltam.~Ifjú hajam ázik a vérben -~Fekszem dacosan 424 1| én tudom hogy különb vagy azoknál~Legkülönb közülük akik ellenem 425 2| meglátjuk az eszmét?~Luci Ferkó azomba’~Irígy volt és goromba.~ 426 1| cserélni illik~A jegyszedõ azonban~Elõírt versikével~Kell kérje 427 1| szentséges nemzeti önzést”~Ázsia pusztáin szörcsögve dagad 428 1| Még így is a szó a nyelvek bábeli zûrzavarában~Messze repül 429 1| sokaságnak.~Homlokát veri vér s a babér s leomló kezeit~Nyálazzák 430 1| nem megy dicsfénnyel és babérkoszorúval hát menjen akárhogy~Ha nem 431 1| Beethovent kezdtem játszani és Bach-oratóriumot~Jeles stréber is voltam 432 1| néhány füzetet~Sir Verulami Bacont Londonban senki se bántja~ 433 1| Aki kibírná szépen, lévén bádog a bõre,~Hanem akinek fáj, 434 1| Velence volt nekem az erdõ és bagdadi álom~És Atlantis amirõl 435 1| felcsert aki majd ellátja a baját~Ördögöt ûz és ráolvas békaepét 436 1| ezerfejû, ezerfejû közönség!~Bajazzó szenvedése, az kell neked, 437 1| Együttvéve sajnáltatok ha bajbakerültem~S kedvesek voltatok nincsen 438 1| levelet~Kepler úrral hallom bajok vannak Tübingában ezek a~ 439 1| ismeretlen város idegen bajorok~Rólam se tud senki lõdörgök 440 1| a szivattyú?~Kortársaim bajtársaim vesztünkre hova kerültünk,~ 441 2| bún borongva, barna, bús bajusszal,~Beteg bolyongó, béna bink 442 2| mosolyogni kezdett~Hegyes bajusza mögött~S elküldte az ördögöt.~ 443 2| genitivusszal:~„Mi, hát nekem bajuszom van talán?”~S én szólék: „ 444 1| hóna alá nyúlva cipelte a bakó.~Kuszált, vizes haja, sovány 445 1| az ujjam~gémberedett. Bal kézzel, ezt. A jobbal~tartom 446 2| Beteg bolyongó, béna bink balán ...~És szólt a lány, gradus 447 1| nyaraltunk Verõcén és a Balatonnál~Kettõre jól emlékezem az 448 1| parlament kupolája fölött~Most a Balatont hagyta el s a Vág völgyén 449 2| Fenyõ, sem Osvát~S még él Balázs, még él a méla Béla.~~Antik 450 1| Temetõben pihenni.)~Isten balekje: szivem, az éjbe~Hadd abba 451 1| daltalan sziveknek”~Mert lesz ballada-kényszer~Mindenkinek egy verset~Be 452 2| veszi észre~És kiballag ballagó lábam alól~És továbbsétál 453 2| pünkösdi éneke~Lankákon ballagok, alattam a szürcsölő trágya-~ 454 2| és krákog és köp~És ahogy ballagunk, billegünk,~Megállok, nem 455 1| Harag nélkül mondom a hiúság ballasztját régen lebocsájtottam~Csak 456 1| suhanó, ezüstös marsbeli bálnát~Felhõk és holdfény taván 457 1| George~Míg aztán meg nem únta Balog Tuta hogy ott kapkodok a 458 1| idegen orgonahang~Jobbról és balról s elõttem és mögöttem az 459 1| megfordult „végzete” és „balsorsa”~Közben árkot ástak arcomon 460 1| Európa-hazám~Úgy is látszott ám balsorsom nem hagyott el az új eledelt~ 461 2| nedves most egy kicsit~A balszéle a szájadnak, jobbról?~Mit 462 1| vettem is rajta Aladintól balzsamot egy csodaszert~Amivel ha 463 1| Inkább, mint ez a béna, bamba száj -~Itt lenni véled és 464 1| mindig tétovázol?~Bámulva bambán a bokádon,~Csuklódon átütött 465 1| Eltátva szinte a száját bámészan néz rád a teli hold~Bámul 466 1| halkan jajgatott a borsón.~Bámult a gyermek, nagy szemét kinyitva,~ 467 1| ehhez, híres Ösztön,~Ki csak bámultad sorsomat?~Életnek nem volt 468 1| vágy és messze ígéret~Így bámultak egymásba rettenve és boldogan 469 1| az Italienische Reise~S bámultam magam is e zord és gyönyörû 470 1| idegébõl a másik idegbe~Ó hogy bámultuk tágrameredten egymás szemét 471 1| Veled? Még mindig tétovázol?~Bámulva bambán a bokádon,~Csuklódon 472 1| Egészen újak: „felfogás”-ban,~De tûz, erõ van bennök 473 1| kolléga szép jelzõt talált a Banal-kikötõben,~C. meg új szóvirágot fedezett 474 1| kereplõ~ Apró-cseprõ~ Bánatodra rátérdeplõ~Zsémbelõ és recsegõ 475 1| Vagy talán Vincenzio örök bánatom semmiházi kölök~Nem igazán 476 1| átkulcsoltam a térdem~S néztem bánatosan a fûben magam elé~S ekkor 477 1| a dolog~Könnyû eset volt Bandi másnak lenni a szürke~Mindennapi 478 2| Akit szeretnek Bélák és a Bandik.~„Te tarfejû, tritóni, tarka 479 1| Ubrik Borbála és~Sing-Singek banditája~A rabnak van reménye~Hogy 480 1| mosoly~Könnyû nekik mit bánják õk mit hoz a holnap~Csak 481 1| Aranyat csempész a gépen a bankár át a határon~Vagy valami 482 1| Napoleon maszkja és Kopinics a bankrabló~Valamint Landru és Haarmann 483 1| hibáit~S külön-külön úgy bánt velünk ahogy jellemünk követelte~ 484 2| sor. Jaj Uram, engem bántanak.~2. sor. Nekem hideg nyállal 485 1| Bacont Londonban senki se bántja~Mégis önszorgalomból legutóbb 486 1| földtekén~De eddig még senkit se bántott:~Rejtelmes õsöm, bárki voltál,~ 487 1| kurjongatós úri pancsot~Zoltán ne bánts ne szidj nem tudtam mást 488 1| vesztegetésnek hogy csak színleg bántsuk egymást~Ó nem nem tudom 489 1| az arcod álszent gonosz Barabbás~Egy szál virág halott kezeidbe 490 1| meg éltetõ okát~Az illatos barackvirágnak.~Erdõben fát, erdõt a fában~ 491 1| a falak közt~Erdőn-mezőn barangol~A kőkockák a Bastille~Faláról 492 1| ami szenved)~Elvesztetted báránykáidat is, továbbá~„A te hegedűd 493 1| forradalmi lázba~Lázítalak most barátim~Élõ törvények ellen~Hirdetve 494 1| Elárulá kenyéradó barátját”.~116. Tovább haladtunk, 495 1| tenyerébe rejtsed~A ritka hű barátnak~És végső búcsút intsél~Te 496 1| lenyelni,~Találkoztam Biró barátommal.~Biró beszélt a neo-impresszionizmusról,~ 497 1| károsodjék~Ki istent félvén, barátságot tart a hibáserkölcsüekkel 498 1| hunyorogva elõször nyilt ki barbár szemem a csudára~Hogy e 499 1| Késõbb, sátrak elött, a bárdok és a boncok~Gajdoltak éhesen, 500 1| tiszta torokból büszkeerõs bariton~Ez a perc még a miénk s