Fej.

  1    1|                 gyorsan bólintott, hogy igen. Megkérdezte, hogy vagyok,
  2    1|               miatt...~- Ja, arról. Hát igen, kérem, egy vállalkozásról
  3    1|            akartam beszélni önnel.~- No igen... nagyon megtisztelõ...
  4    1|               megemlítem a dolgot... no igen, tudod, kérlek, méltóságos
  5    1|             elõkelõ társasághoz...~- Na igen, de tegnap véletlenül nem
  6    1|                 bejáratú utcai szoba?~- Igen. Erre tessék.~- Erre...
  7    1|                  Erre tessék.~- Erre... igen - azaz, pardon... de hiszen
  8    1|               ez az. Itt, mellette...~- Igen, de... bocsánatot kérek -
  9    1|                 szobába bemenjen.~- Na, igen, igen... hát az mindenesetre
 10    1|           szobába bemenjen.~- Na, igen, igen... hát az mindenesetre nagy
 11    1|                 szemem...~- Ott fent.~- Igen, már látom. De akkor viszont
 12    1|               Kérem, ez a drágaság...~- Igen, igen. De - bocsánatot kérek -
 13    1|                ez a drágaság...~- Igen, igen. De - bocsánatot kérek -
 14    1|             Mármint a szembelévõ fal?~- Igen. Nem járnak az úrhoz nõk?
 15    1|           felbontom az eljegyzést.~- Na igen, kérem, mert azt nálam nem
 16    1|                nem arra vagyok itt.~- Ó igen... tudom... azonnal... csak
 17    1|                egy keresztkérdést?~- De igen. Például kérdezze meg, hogy
 18    1|           Postás... Nem emlékszik?~- De igen, már emlékszem. Nem egy
 19    1|              adomát mondtam volna el.~- Igen. Hát... merre megy?~- Haza.
 20    1|               írni.~Türelmesen állok.~- Igen, ezek még tudtak.~Átlapoz
 21    1|               ad neki cutojtát.~BÜBÜKE: Igen.~MARISKA NÉNI: Hallod? Azt
 22    1|               NÉNI: Hallod? Azt mondta, igen. Hallottad, hogy mondta?~
 23    1|           elábrándozva mondaná magában: igen, ezek nagy idõk voltak,
 24    1|        nagyszerû kultuszának fénykora - igen, a hõsök.~Merengve eresztette
 25    1|              Testamentomnak. A könyvnek igen nagy sikere volt, de nekem
 26    1|                 egy bogárgyûjtõtõl, aki igen udvariasan megkért, küldjem
 27    1|               fejembe, szabadkoztam. De igen, csak gondolkodjam, mondták,
 28    1|             Mindig ilyen unalmas itt?~- Igen, kérlek, és az ember elveszti
 29    1|             emberi test?~- Furcsa?~- Na igen. Mondhatnám, komikus. Különös
 30    1|             tulajdonképpen minek is? No igen, a kivégzésem... Ilyesmi
 31    1|                 De csúnya. Alászolgája. Igen, itt vagyok.~- Kedves mester...
 32    1|           zsemle kicsiny! - üvöltött. - Igen! Mikroszkóp! Zsemle! Pesti
 33    2|               van vele, hogy micsoda.~- Igen. Õrült vagyok.~- Pedig,
 34    2|           nagyobb társaságban. Odajött, igen komolyan, mondhatnám gyanakodva
 35    2|                van egy percnyi ideje... Igen fontos ügyben... sürgõsen...~
 36    2|                szó, hogy itt Pesten egy igen nagy vállalat indul meg...
 37    2|          szellemi szolidaritására.~- Na igen - mondtam. - Mirõl van szó?~-
 38    2|          számíthatunk?~- De drágám...~- Igen vagy nem! - kiáltotta lelkesen. -
 39    2|               Ott... az az automobil... igen... helyes, az mehet...~A
 40    2|                  Végre eszébe jut, hogy igen, igaz, csak mégis meg kell
 41    2|            leveszi a kalapot a fejérõl, igen, és egy márki mozdulatával
 42    2|               még egyszer. Borzasztó.~- Igen - felelte Félix enyhén,
 43    2|           képzelgésben, de rugannyal. - Igen. Talán furcsa, de mindegy.
 44    2|        nagyszerûen kilógtam az életbõl, igen, ez egy tény, tudod, micsoda
 45    2|        paralízisig, érted, érted?~- Még igen - rebegtem -, még van értelme.
 46    2|               nagyon természetes volna. Igen, ez jól volt csinálva, persze,
 47    2|                mondja egészen hangosan.~Igen... és a méltóságos úr is
 48    2|              puff. Mi az, hogy puff? Ja igen, a revolver. Fõbe fogja
 49    2|          baklövést nem lehet kitartani.~Igen, fõbe lövi magát. Erre egy
 50    2|                 egy kicsit megnyugszik. Igen, már éppen itt az ideje.
 51    2|                 Kérem, csak tessék, hát igen - felolvastam a Schwartzerban.
 52    2|               igaz, hogy nagy tûzzel és igen élénken adtam elõ, mert
 53    2|                vár rám, a kapuban... Na igen, igen, hiszen az udvariasság
 54    2|              rám, a kapuban... Na igen, igen, hiszen az udvariasság kijár
 55    2|                  Szerelmi levelezõ 1934~Igen tisztelt Cím,~válaszolva
 56    2|              nem megyek, mert többnyire igen komor emberek, nem hagynak
 57    2|                 kifejezni magam; olyan, igen, mintha az idegeket egy
 58    2|                    Szent isten?...~- Na igen, holnap reggel esetleg már
 59    2|             kádat.~- Egy kádat?!?!~- Na igen. Egy kis dermatikus beavatkozást
 60    2|                 Most sem?~- De most már igen. Fáj a fejem.~A derekára
 61    2|                 nagyon jó hozzám, és én igen hálás vagyok neki, és nem
 62    2|            Csakhogy itt léghuzam van.~- Igen...~- Csakhogy nagyon tele
 63    2|              kávéház. Nincs más hely.~- Igen...~- Nekem, õszintén szólva,
 64    2| apróhirdetéseket elolvassam...~- Eee... igen. (Olvas)~- Az ember bejön
 65    2|               igazam?...~- Hehehe... De igen...~- Na, ugye... De most
 66    3|            huncut! (Nevet.)~FAZEKAS: Na igen, kérlek - mit tagadjam.
 67    3|          Megböki tréfásan.)~FAZEKAS: Na igen. Kérlek szépen - ott vagyok
 68    3|                 törölgeti a térdét): Na igen, szóval, nem férek be a
 69    3|              Mikor õ belépett?~FAZEKAS: Igen. Csakhogy úgy mondtam el,
 70    3|             marhaság?~FÉRJ (naivan): Na igen - mondjuk például a férjnek
 71    3|            talán...~KOVÁCS (kínban): Na igen, csak úgy mondtam, hogy
 72    3|                   TAKÁCS (gondolkodik): Igen.~KOVÁCS (rezignáltán lefricskázza
 73    3|                 sem érdemel.~KOVÁCS: De igen, nagyon köszönöm.~TAKÁCS:
 74    3|                 a fiatal doktor urat... Igen... Hát akkor, ugye... igen...
 75    3|              Igen... Hát akkor, ugye... igen... Tehát azonnal... igen...
 76    3|                igen... Tehát azonnal... igen... hát köszönöm... kérem,
 77    3|              Egy kis százalé­kocska. Na igen. (Hirtelen.) De fel is szívódhatik.
 78    3|             lefelé): Most se?~BETEG: De igen. Fáj a fejem.~DOKTOR: Úgy?
 79    3|                  reszketõ kezekkel): De igen, maga fél... (ráordít).
 80    3|              volna.~TITKÁR: A színészek igen - de, tetszik tudni, hogy
 81    3|                 IGAZGATÓ (elégedetten): Igen, így jó lesz. Látja, csak
 82    3|                  fejét vakarja): Jaj... igen, tudom már... Valami drámája
 83    3|                 gondolni...~SZOLGA: Ja, igen, igen - tudom már. Szóval,
 84    3|           gondolni...~SZOLGA: Ja, igen, igen - tudom már. Szóval, azt
 85    3|                  SZOLGA (szerényen): Na igen, hát ha az ember annyi darabot
 86    3|                 tovább... (hangosan) Na igen, éppen ez az... Margitnak
 87    3|       elveszteni a talajt. Gyorsan): Na igen, igen, tudom, hogy éppen
 88    3|              talajt. Gyorsan): Na igen, igen, tudom, hogy éppen õ...
 89    3|            BENZIN: Saját magát?~RAGYAI: Igen. Te leszel a vidéki nagybácsi.~
 90    3|                  ÉLETKOPF (ijedten): Na igen... igen... hát hogy is van...
 91    3|          ÉLETKOPF (ijedten): Na igen... igen... hát hogy is van... csak
 92    3|                    a... a... (Felugrik) Igen... bocsánat... de most szaladnom
 93    3|                hé!~ÉLETKOPF (kívülrõl): Igen... Igen...~(Szünet.)~RAGYAI (
 94    3|            ÉLETKOPF (kívülrõl): Igen... Igen...~(Szünet.)~RAGYAI (beugrik):
 95    3|                 hogy az ilyen gránát is igen veszélyes lehet, mikor közel
 96    3|                próbáljuk.~IGAZGATÓ: Já, igen. Der Hamlet. Tudom, elõ
 97    3|           RENDEZÕ (szolgálatkészen): De igen méltóságos uram, Ofélia,
 98    3|                 MARISKA: Igazán?~BLITZ: Igen, ez így van: Kenyér, kenyér.
 99    3|                 hallott róla?~BLITZ: De igen, ismertem. Utoljára is nálam
100    3|              számológép, harapófogó. Ja igen, a mûkavicsgyárat üzembe
101    3|               WOLF: Mûkavics?~VEZÉR: No igen, ablakbeveréshez. A textilüzem
102    3|                 ketten? Hogy néznek ki? Igen? Na és melyik csinosabb?
103    4|               mondjam csak, szóval, hát igen. Azonnal meginterjúvoltam.~
104    4|                     Hazamegyek dolgozni~Igen, ma hazamegyek, hazamegyek
105    4|              magány!~Hát elment a nõ... Igen, ez fájdalmas. Nem szabadott
106    4|               ezelõtt... elküldeni...~- Igen, tudom. Olvastam.~- És vélemé...~-
107    4|                 fõpróbától a bemutatóig~Igen tisztelt igazgató úr!~Amikor
108    4|                 te pretenciózus fiadat. Igen, ez a helyes kifejezés,
109    4|             költõk voltunk mi ketten, ó igen, s még minõk! Huszonkét
110    4|                 már nem mehet az így.~- Igen - mondom határozottan -,
111    4|                 folytatása volna.~~- Na igen, hiszen én is.~- Persze
112    4|            képzelni, hogy hatott rád.~- Igen. De türtõztettem magam.
113    4|               fordul többé elõ, vagy ha igen, csak a legmegokol­tabb