Fej.

  1    1|           az egyéni­ségemhez, ahogy te kifejtetted...~Hexamosz
  2    1|          dolog már megvolt? Hát nem te találtad ki?~- Pardon -
  3    1|          miattad otthagyni a lapot, te - te plagizátor!~Archimédesz
  4    1|             otthagyni a lapot, te - te plagizátor!~Archimédesz
  5    1|            Nem akarok semmit tõled, te fehér, ijedt kis nyúl, csak
  6    1|            be a konyhaszekrény alá.~Te csacsi kis nyúl, mondom
  7    1|         ostoba, ijedt kis nyúl vagy te, hát most azt hiszed, hogy
  8    1|         imént. Persze, ez érthetõ a te elfogult és szûk kis értelmed
  9    1|          aztán igazán megharagszom. Te szamár, mondom neki elkeseredve,
 10    1|       méltóan gondolkozol? Persze a te buta és rossz kis fejedben
 11    1|          elpusztítja a gyöngéket... te, te undok kis féreg, hát
 12    1|      elpusztítja a gyöngéket... te, te undok kis féreg, hát nem
 13    1|             nem érünk rá, Ödi fiam, te csak várj a sorodra - ennyit
 14    1|      szólott hozzám: békét akarok a Te néped számára, s minden
 15    1|           meg?~- Ja, pardon, hiszen te nem is ismered a Morvayt.~-
 16    1|            csak úgy hallottam, mint te éntõlem... azt hittem, te
 17    1|           te éntõlem... azt hittem, te többet tudsz róla...~- Én?~-
 18    1|           róla...~- Én?~- Hát, mert te inkább jársz emberek közé...
 19    1|            A Morvay-afférrõl?~- Hát te nem tudod? Kocsis Gyuri
 20    1|           Mert majd a kezedre ütök, te kis komisz.~Az ügyvéd torkán
 21    1|              bûnös halandó vagyok a te fenséged árnyékában... Emelj
 22    1|            keblemet... Parancsolj a te szolgádnak...~És buzgó imába
 23    1|         Kicsomagolja.~- Na, hallod, te ilyeneket olvassz?~- Dehogy.
 24    1|                Köszönöd tépen? Jaj, te aranyos! Nézd, kérlek, Aranka,
 25    1|            Jaj de édes ez a gyerek. Te!!... Te drágaság.~Aztán.~-
 26    1|           édes ez a gyerek. Te!!... Te drágaság.~Aztán.~- Bübüte,
 27    1|           nénit.~MARISKA NÉNI: Jaj, te mindjárt megeszlek! Méj
 28    1|             hogy találkozunk. Ugye, te voltál katona?~- Feldwebel,
 29    1|       valami írást ma reggel, talán te kiismered magad, mi ez.~(
 30    1|             csak, kérlek, hová vagy te besorozva?~- A tiroli vadászokhoz.~-
 31    1|        veszem észre, kedves Dobrák, te kicsúfolsz engem. Pedig
 32    1|             Én nagyon jól ismerem a te zavart mászkálásaid utcákon
 33    1|            elõadás volt vagy mi, és te a szolgával beszéltél, holmi
 34    1|           holmi bemenetel dolgában, te, aki az emberiség történelmét
 35    1|           azért nem volt jegy, mert te voltál a felolvasó - és
 36    1|          hogy nem mehettél be.~Ezen te töprengsz, Jóska, mert nem
 37    1|           nincsenek berendezkedve a te világos logikádra. Ne töprengj
 38    1|         kérne tõled, és elkergetne. Te ezt elkerülöd. Ahol azt
 39    1|          sietsz, még utoléred. Nem, te ezt nem hagyod. Te sietve
 40    1|             Nem, te ezt nem hagyod. Te sietve elmész az emberek
 41    1|       valószínûleg Pestre jön. Erre te énekelni kezdesz, aztán
 42    1|            annak, Jóska öcsém, hogy te Pesten bejuss valahová.
 43    1|             majd jobbra fordul...~- Te könnyen beszélsz. Te egy
 44    1|                Te könnyen beszélsz. Te egy jókedvû ember vagy,
 45    1|             nem? Szervusz, Desirée, te is itt vagy? Mit szólsz
 46    2|           csütörtökön... így, ahogy te ülsz most itt... és másnap... (
 47    2|             STANCI NÉNI: Így, ahogy te ülsz most... (csendesen
 48    2|             fõváros, holmi sikerek, te tudod - és rám nézett. -
 49    2|             halkan szólaltam meg:~- Te... - mondtam neki - hm.
 50    2|                  mondtam neki - hm. Te... hm... mondd csak... biztosan
 51    2|           valamit.~Majd eszmélve:~- Te... csakugyan... nem vagyok
 52    2| kétségbeesve kérdezik az embertõl, „te, mi az, hat betû, szoba
 53    2|             sebtiben megírni Neked, te kis fehér házinyuszi, aki
 54    2|             aki vagy nekem, húzd ki te magad e jelen levelembe
 55    2|         mindig azt állítottam, hogy te lehetsz a legboldogabb a
 56    2|        pofátlanság tõlem, mert hisz te nagyon jól tudod, hogy én
 57    2|          remek ötletem: nézd, Róza, te legjobban tudod, milyen
 58    3|               ASSZONY: No de nem... te bolond...~FAZEKAS: De imádlak...
 59    3|          Jaj az oldalam... mindjárt te is röhögni fogsz... hühühü...
 60    3|            Nem értem... mit keressz te a dívány alatt... és ingujjban...~
 61    3|           gáláns kalandról van szó? Te huncut! (Nevet.)~FAZEKAS:
 62    3|              röhögve): Ez jó lehet, te! (Megböki tréfásan.)~FAZEKAS:
 63    3|           Csókolódzunk, mi? Hehehe. Te komisz! Neked csak szerencséd
 64    3|            villanyszerelõ!~FAZEKAS: Te buta! Hát elfelejtetted,
 65    3|             egy férj lehet...~FÉRJ: Te, nem a Krem...~FAZEKAS:
 66    3|           FÉRJ (lelkesen): Ugye?... Te! Én is mondanék egy jó poént!~
 67    3|              FAZEKAS (megvetéssel): Te?!~FÉRJ: Miért ne?... Például...
 68    3|               Például... például... te, tudom már, abból lehetne
 69    3|            öregem. Furcsán képzeled te ezt a mûfajt. Valami valószínûségnek
 70    3|          FAZEKAS: Ki?~FÉRJ: Ki? Hát te.~FAZEKAS (bámulva): Én?~
 71    3|        FAZEKAS (bámulva): Én?~FÉRJ: Te hát. (Hangosan, anélkül,
 72    3|          Nem? (Pofon vágja.) Nesze, te piszok fráter! Most tudod? (
 73    3|      boldogan): Persze, hogy tudom! Te! Te! Te!...~(Egymás nyakába
 74    3|             Persze, hogy tudom! Te! Te! Te!...~(Egymás nyakába
 75    3|         Persze, hogy tudom! Te! Te! Te!...~(Egymás nyakába borulnak.)~
 76    3| közeljövõben levelet kapok, és hogy te a síromon fogsz táncolni
 77    3|             használni. Miért akarsz te az én síromon táncolni?
 78    3|          már ilyet? Nem táncolhatsz te itthon, az ebédlõben, vagy
 79    3|           én meghalok? Miért veszed te be a fejedbe, hogy neked
 80    3|     idejönni.~BETEG: Amália, maradj te csak ott. Majd a doktor
 81    3|          Saját magát?~RAGYAI: Igen. Te leszel a vidéki nagybácsi.~
 82    3|    nagybácsi.~BENZIN: É... é... én? Te elmebajos vagy.~RAGYAI:
 83    3|         Megcsípi Ragyait, dühösen): Te disznó, ne menj el, én már
 84    3|           KATONA: Ugyan, ne ordíts! Te marha! Ez még csak egy szilánk
 85    4|            felcihelõdöm. Ó, magány! Te csodálatos... Ó, néma bútorok
 86    4|           mondom neked, lantos vagy te is, magyar az a fanyar zúzád
 87    4|             megcsípte a karom -, ha te szeretsz, tudom isten, el
 88    4|    jegyzõnek, nincs írói neved - ha te azt a dolgot beküldöd valami
 89    4|            föl szentséges kezeit.~- Te, aki kétszer éltél - mondotta
 90    4|             összegyûlt szenteket -, te, aki kétszer éltél, s minden
 91    4|        adatott áthaladni, s amelyet te kétszer esmértél meg az
 92    4|           segíts meg, segítsd meg a te alázatos és - milyen kifejezést
 93    4|          kifejezést használjak? - a te pretenciózus fiadat. Igen,
 94    4|         perc? Persze, kelj már föl, te disznó. Takarítóné! Hány
 95    4|         azzal a halandzsa-emberrel! Te is beugrottál?~Rám néz,
 96    4|      magamban görcsösen: „én kokok, te koksz, õ kok”. És mikor
 97    4|         hiszen én is.~- Persze hogy te is.~- Tudod, az ember ilyen
 98    4|        mondtam a Mellingernek, hogy te vagy az az ember, kizárólag
 99    4|         vagy az az ember, kizárólag te lehetsz az az ember, aki,
100    4|             a selyemhernyóval, amit te te­nyész­­tesz. Ugye, mikor
101    4|            selyemhernyóval, amit te te­nyész­­tesz. Ugye, mikor
102    4|          úgy van az, Pistike, ugye, te tudod. Mert a selyemhernyót