Fej.

  1    1|           tolakodni! Várjon a sorára!~Mikor a lassan vonagló emberkígyó,
  2    1|          mindjárt nagyon megtetszett, mikor a konyhában letették: buta,
  3    1|              nyakán vannak az ujjaim, mikor egy kétségbeesett ugrással
  4    1|            akkor is rágódott magában, mikor reggel lefelé jött a lépcsõn.
  5    1|              a pillanatban értem oda, mikor ezt mondta, és akkor a pofon
  6    1|               bizony kérem, manapság, mikor minden olyan drága.~- Vagy,
  7    1|       lehessen feküdni.~- Ebbe lehet. Mikor szokott hazajárni az úr?~-
  8    1|            tudnám, hogy ki az illetõ, mikor éppen annak az érzékszervemnek
  9    1|          csücsöríti azt a kis száját, mikor azt mondja: tépen! Jaj de
 10    1|        kérdezõsködöm, és csodálkozom, mikor mindenféle butaságokat mondanak
 11    1|         hevesebben dobogott a szívem, mikor a rejtelmes bútordarabot
 12    1|          Aztán nem tudom, mi történt; mikor magamhoz tértem, koromsötét
 13    1|         voltam kissé neveletlen, mert mikor késõbb újszülött­kori kisgyermeküket
 14    1|                 A barátom megnézi.)~- Mikor kaptad ezt?~- Mondom, ma
 15    1|         hangosan nevettek az emberek, mikor megláttak. Ni, mondták hahotázva
 16    1| kereskedõsegéd egy kalapot hozott, és mikor ijedten és zavartan kérdeztem,
 17    1|          mégis elhozta a cipõt, amibe mikor bedugtam a lábam, nagyot
 18    1|           mondott ma reggel a Jenõke, mikor ráültettük a bilire, majd
 19    1|        aggodalmaid: úgy voltam én is, mikor elsõéves voltam az egyetemen.
 20    1|               Ezután behúzom.~Másnap, mikor húzom a pertlit, érzem,
 21    1|              fölöttem, még az ágyban, mikor hirtelen eszembe jut a pertli.
 22    1|             kéz. Azelõtt kéz is volt, mikor még majom volt az ember.
 23    1|               én is ott voltam akkor, mikor alperes az inkriminált kifejezéseket
 24    1|           rekvirálták el, éppen most, mikor meg akarok nõsülni... Egészen
 25    1|              kell bezárni a boltokat, mikor már hétig világos van, és
 26    2|               homályos szobában, csak mikor valaki bejön, kezd el szorgalmasan
 27    2|               valaki észrevegye, csak mikor bent van már, jut eszébe,
 28    2|               az izére, hogy is volt, mikor felment a méltóságos úrhoz.
 29    2|               szamárság azért... ahá, mikor az ízére kérdezett a méltóságos
 30    2|            bemondta, hogy:~- Zaturek.~Mikor harmadszor is így folyt
 31    2|              tudni, az úgy volt, hogy mikor két nappal a felolvasás
 32    2|             izzadtak és nyálaztak, és mikor megvolt a gyöngy, azt hitték,
 33    2|          gyöngykagylónak ismerjem el, mikor gyöngykagylót soha életemben
 34    2|               nem megyek, mert aznap, mikor mennem kellene, éppen nagyon
 35    2|         hátgerincsorvadás-e vagy nem, mikor az ember egyszerre csak
 36    2|          mûveletlen, divatos felcser, mikor majd tökéletes latinsággal
 37    2|        vakáció derült barnasága, mint mikor a gimnazista beiratkozik
 38    2|             is, sunyin nézek rá. Mint mikor könyvet veszünk a kezünkbe,
 39    2|          valami másról, például, hogy mikor hozzák az uzsonnát.~Õnagysága
 40    2|         gondolat megfordul a fejében, mikor úgy magára marad, és nem
 41    2|             nõ elolvassa, tudja, hogy mikor kell nekünk találkozni.
 42    2|            feleségem gyanús. Ma este, mikor hazajöttem, egy kardot találtam
 43    2|         véletlenül az utcáról a kard, mikor lent elmentek a katonák,
 44    2|              másik szobába, de aztán, mikor a házmester elment, mégiscsak
 45    2|              volt a feleségem, éjjel, mikor azt hitte, hogy alszom,
 46    2|             férfiú akar lenni hozzám, mikor nem szeretem. Ha nem akarna
 47    2|                  Hogy bizonyítsam be, mikor a feleségem nem hagyja bebizonyítani?
 48    3|               feleséged õnagyságának, mikor jöttél. Megmutattam ingujjban
 49    3|        Tudniillik az úgy volt... hogy mikor a férj betoppant... én éppen
 50    3|            ezt mutattam õnagyságának, mikor bejöttél, azon röhögtem.~
 51    3|             csókolóztatok a díványon? Mikor õ belépett?~FAZEKAS: Igen.
 52    3|               magad?~FAZEKAS (bután): Mikor?~FÉRJ: Hát mikor a férj
 53    3|              bután): Mikor?~FÉRJ: Hát mikor a férj betoppant.~FAZEKAS:
 54    3|              arra, mindig azt mondja, mikor azt kérdem tõle, hogy van,
 55    3|     zavartalanul): Maga nem volt itt, mikor a „Sárkányvér”-t adtuk harminc
 56    3|                  Csakhogy... múltkor, mikor kegyes volt megígérni...~
 57    3|             Kázmér ott volt a kádban, mikor a robbanás történt...~SZOLGA (
 58    3|                   Hogy tesz a gránát, mikor közel csap le?~- JELENET
 59    3|           olyankor tesz így a gránát, mikor messze van... Kegyed biztosan
 60    3|               kérem tudom, hogy tesz, mikor két centiméternyire csap
 61    3|          hallotta, kegyed... Mert én, mikor a cipõm orra elõtt becsapott,
 62    3|            dobálnak kegyed felé, amik mikor kegyed szerint közelben
 63    3|              is igen veszélyes lehet, mikor közel csap le... esetleg
 64    3|               mint ahogy maga mondja, mikor közelben csap le. Macska
 65    3|           végre - hogy tesz a gránát, mikor közel csap le?~KATONA (egy
 66    3|              méltóságos uram, Ofélia, mikor megõrül, réveteg népdalokat
 67    3|            Hogy mer maga közbeszólni, mikor a kisasszony játszik?~HAMLET (
 68    3|               tisztességes munkámban. Mikor le akarom szúrni, ellenáll,
 69    3|                Zavartam én õt valaha, mikor keresni akart? (Sóhajt,
 70    3|         megvan! Mit csinált maga itt, mikor én jöttem?~BLITZ: Éppen
 71    3|      szabadalmakat is vásárolni kell, mikor új cikket akarok bevezetni.
 72    4|               törtük át a közfalakat, mikor az akna felrobbant alattunk.
 73    4|               hogy ezzel én törõdném, mikor egy félóra múlva, az írók
 74    4|           beszélhet, én tudom, mi az, mikor valaki egy nagy emberrel
 75    4|          nyelek. Így csinál az ember, mikor sírni kezd. Így csinálom,
 76    4|        választ ön nemzetközi tárgyat, mikor magyar nemzetünk ezeréves
 77    4|            egészen el voltam kábulva, mikor végre kiértem az utcára,
 78    4|              csavarta föl a korongra. Mikor odajöttem, éppen annál a
 79    4|               Tizennyolc éves voltam, mikor leérettségiztem, bajuszom
 80    4|             elfelejtettem beszélni, s mikor már elég kicsi voltam, négykézláb
 81    4|             nevetségesen és tréfásan.~Mikor feküdtem le? Három órakor
 82    4|            különös jeleket... Tegnap, mikor kifelé mentem a kávéházból,
 83    4|           gyötrõ és butító állapotot, mikor az ember kínlódva elismétel
 84    4|              szórakozott mozdulathoz, mikor el akarjuk terelni a figyelmünket,
 85    4|        hangzik. És õrült örömöm volt, mikor hetekig való visszafeléolvasás
 86    4|            joguk van letagadni - hogy mikor a szénkereskedõ feljön,
 87    4|           kokok, te koksz, õ kok”. És mikor egy rezgõ szakállú miniszterrel
 88    4|                mér ne volna vadó”, és mikor azt mondta: „ám mérlegeljen”,
 89    4|          bevallom, sok évvel ezelõtt, mikor azzal a híres vezérrel,
 90    4|               És el fog jönni az idõ, mikor a nevemmel jegyzett papírok
 91    4|      elintéznivalójuk volna, és éppen mikor a dolog meritumára térnek,
 92    4|     tyúkszemeket viselt még akkor is, mikor álomra hunyta tyúkszemeit.~
 93    4|         szerelünk. A készülék reggel, mikor az óra csöngetni kezd, részben
 94    4|       figyelmeztetni akarta valamire, mikor a költõ érezte, hogy a keze
 95    4|               õt jöttek meghallgatni.~Mikor a költõ belépett, halálos
 96    4|               tragédiáját játszották.~Mikor kiderült, hogy klasszikus
 97    4|           szájjal meredt a színpadra.~Mikor vége volt, egészen lesújtva
 98    4|            legmegokol­tabb esetekben, mikor már elkerülhetetlen a dolog,
 99    4|      lángoljanak fel abban a percben, mikor kinyitotta:~„...a lótetûknek
100    4|              te te­nyész­­tesz. Ugye, mikor az már sokáig teleette magát
101    4|              levél. Na, és egy napon, mikor aztán az írónak a feje tele
102    4|             tintagubóval is, Pistike. Mikor a sok tinta kint van az