Fej.

  1    1|           az ember, ugye, kérlek, igazgató úr, lennél szíves, no de
  2    2|       hogy örült sikerem volt. Az igazgató, aki meghívott, hogy tartsak
  3    2|       õket a hangverseny, hogy az igazgató lelkükre kötötte, hogy okvetlenül
  4    2|       közben értünk át Budára. Az igazgató már az ajtóban várt, és
  5    2|       egyszerre odajött hozzám az igazgató, és azt mondta, hogy szeremé,
  6    2|           hoztak el kocsin, és az igazgató már itt vár rám, a kapuban...
  7    2|   figyeltem.~- Aztán mondja csak, igazgató úr - mondtam könnyedén,
  8    2|  jószántukból...~- Ó - felelte az igazgató -, ennek már kipróbált gyakorlata
  9    2|     Istenem - mondta könnyedén az igazgató -, talán azt mondanánk neki,
 10    2|              Hát nagyon köszönöm, igazgató úr, nagyon érdekes élmény
 11    2|           még villamost kapni.~Az igazgató ebben a pillanatban megragadta
 12    2|     Éreztem, hogy elsápadok. - De igazgató úr - hebegtem -, igazán...
 13    2|         sincs róla - harsogott az igazgató vidáman -, nem engedjük!~
 14    2|      hazamennie?! - mosolygott az igazgató vidáman. - Nem kell hazamennie.
 15    3|       dráma~- TRÉFA~ ~(Játszanak: Igazgató, Titkár, Színházi szolga,
 16    3|         egy széken, jön sietve az igazgató)~IGAZGATÓ: Mondja, Zádor,
 17    3|           jön sietve az igazgató)~IGAZGATÓ: Mondja, Zádor, mikorra
 18    3|  Pezsgõpuncs”-ot?~TITKÁR: Keddre, igazgató úr.~IGAZGATÓ (hadonászva):
 19    3|      TITKÁR: Keddre, igazgató úr.~IGAZGATÓ (hadonászva): Keddre? Mondom!
 20    3|          gabalyítanak.~TITKÁR: De igazgató úr, nem lehet elõbb...~IGAZGATÓ:
 21    3|   igazgató úr, nem lehet elõbb...~IGAZGATÓ: Mit nem lehet elõbb! Keddre
 22    3|     hallotta maga azt?~TITKÁR: De igazgató úr - hiszen nincsenek készen...~
 23    3|        hiszen nincsenek készen...~IGAZGATÓ: Nincsenek készen! Hát mért
 24    3|     felvonást még nem kaptuk meg.~IGAZGATÓ (a szolgához): Nem kaptuk
 25    3|          nem áll fel, oda se néz)~IGAZGATÓ: Pomuc! Nem hallja?~SZOLGA:
 26    3|          Nélkülem is kitalálja az igazgató úr, hogy nem én fogom megírni
 27    3|     megírni a harmadik felvonást.~IGAZGATÓ: Ne szemtelenkedjék, Pomuc.
 28    3|        kapja.~SZOLGA (vállat von)~IGAZGATÓ (meghajol): A méltóságos
 29    3|            Mit váltsam a szót? Az igazgató úr nagyon jól tudja, hogy
 30    3|        szerzõ, hogy mit csinál az igazgató úr micsodájára minden reggel,
 31    3|            ha én felmennék hozzá.~IGAZGATÓ (titkárhoz): Én nem értem,
 32    3|           TITKÁR: Kézirat nélkül?~IGAZGATÓ: Ugyan, hagyja már ezt a
 33    3|    kétségbeesve): Kézirat nélkül?~IGAZGATÓ (fenyegetõen): Már megint
 34    3|       harminc táblás házzal - mi, igazgató úr? - és a szerzõ csak a
 35    3|   elfelejtette megírni a darabot.~IGAZGATÓ: De nem vette észre senki.~
 36    3|         akarja a Nellit játszani.~IGAZGATÓ (dühösen): Micsoda beszéd
 37    3|      csináljak? Én se tudok mást.~IGAZGATÓ: Mindig az utolsó percben!
 38    3|     Nellit eljátssza a Dombováry.~IGAZGATÓ: Pomuc, legyen szíves és
 39    3|          Igazgatóhoz) Nézze csak, igazgató úr, a Patakynak oda lehetne
 40    3|           a Birit a Darumadárból.~IGAZGATÓ: Tényleg, nem rossz. Hm -
 41    3|          felesége” nagyon hosszú.~IGAZGATÓ: Ejnye, ejnye. Mit lehetne
 42    3|        TITKÁR: Hm, fene egye meg.~IGAZGATÓ: Akkor mégse lehet... (Szünet.)~
 43    3|      Pataky eljátszhatja a Birit.~IGAZGATÓ, TITKÁR: Pomuc! (Szünet.)~
 44    3|           rövidebb lenne a darab.~IGAZGATÓ: Igaza van. És egyúttal
 45    3|         Hát akkor rendbe volnánk.~IGAZGATÓ (elégedetten): Igen, így
 46    3|           kicsit.~POMUC: Az igaz.~IGAZGATÓ (dühösen): Hallja, Pomuc,
 47    3|    hónapja.~TITKÁR: Ki az a Mráz?~IGAZGATÓ (fejét vakarja): Jaj...
 48    3|           Én?! Nem is tudok róla.~IGAZGATÓ: Persze. És mára ígértem,
 49    3|         van szó abban a darabban.~IGAZGATÓ: Mindegy. Mondjon neki valamit.
 50    3|        akarom mondani, azaz... Az igazgató úrhoz van szerencsém...
 51    3|          Na?!...~MRÁZ (sápadtan): Igazgató úr - ön nagy ember. Igaza
 52    3|      emeletrõl ugrott le! Szóval, igazgató úr, azt gondolja, hogy ezt
 53    3|          észre se vették, amit az igazgató úr rögtön meglátott... hogy
 54    3|         MRÁZ: És... és mit gondol igazgató úr Margitról? Kérem, beszéljen
 55    3|         dramaturg véleménye, mint igazgató úr, csak hasznos lehet nekem.~
 56    3|            Õszintén és egyenesen, igazgató úr - az ön véleménye csak
 57    3|           kimondani, amit gondol, igazgató úr.~SZOLGA (kínban): Hm.
 58    3|       Fájdalmasan) De mondja meg, igazgató úr, hát nincs igaza? Hát
 59    3|       lenni, barátom!...~MRÁZ: De igazgató úr - hiszen akkor Alajos
 60    3|         rossz.~MRÁZ (elhûlve): De igazgató úr - ha nem megy fel a toronyba...
 61    3| meresztett szemmel, suttogva): De igazgató úr - az istenért - és Bájligethy?~
 62    3|             Megragadja Sz. kezét) Igazgató úr, ön nagy ember! Öt évig
 63    3|        VAGY: GYERÜNK, GYERÜNK,~AZ IGAZGATÓ BÁCSINAK DOLGA VAN!~(Személyek:
 64    3|         DOLGA VAN!~(Személyek: az igazgató úr, a rendezõ, Hamlet, Ofélia)~(
 65    3|     bölcselmetek felfogni képes.”~IGAZGATÓ (monoklival a szemén, orrhangon
 66    3|           Hajlong.) Alásszolgája, igazgató úr.~RENDEZÕ (hajlong): Alászolgája,
 67    3|       Alászolgája, méltóságos úr.~IGAZGATÓ: Já, csak hagyja, schon
 68    3|           úr, Hamletet próbáljuk.~IGAZGATÓ: Já, igen. Der Hamlet. Tudom,
 69    3|        RENDEZÕ (zavartan): Hát...~IGAZGATÓ: De azért lehet adni. Majd
 70    3|          belõle.~RENDEZÕ: Igenis, igazgató úr...~IGAZGATÓ: Hát csak
 71    3|            Igenis, igazgató úr...~IGAZGATÓ: Hát csak folytassuk, majd
 72    3|     bölcselmetek felfogni képes.”~IGAZGATÓ: Eee... várjon csak, kérem.
 73    3|      szelleme az éjjel arra járt.~IGAZGATÓ: Na hát persze. Az nagyon
 74    3|         HAMLET: Já, hát itt járt.~IGAZGATÓ: Még ez se kell. Csak bólintson.~
 75    3|        bólintson.~HAMLET (bólint)~IGAZGATÓ: Nnna. Ez így jó lesz. Most
 76    3|          gondolkodó természetû...~IGAZGATÓ: Gondolkodó?... Az jó. No
 77    3|        RENDEZÕ: Hogyhogy röviden?~IGAZGATÓ: Na, hogy csak röviden gondolkodjék.
 78    3|           vicces a méltóságos úr.~IGAZGATÓ: Hát azért mondom. A gondolkodásból
 79    3|          Igenis, méltóságos uram.~IGAZGATÓ: Most pedig kérem, csak
 80    3|       szed elõ): „Szó, szó, szó.”~IGAZGATÓ: Mi az kérem? Hogy van ez?~
 81    3|          HAMLET: „Szó, szó, szó.”~IGAZGATÓ: Szó, szó? Ezt így nem lehet.
 82    3|       uram, ez csak nem hosszú...~IGAZGATÓ: Ne feleseljen. Ennek nincs
 83    3|          Valami rothad Dániában.”~IGAZGATÓ: Várjon csak. Mit beszél
 84    3|          Valami rothad Dániában.”~IGAZGATÓ: Na hallja, hát ez utálatos.
 85    3|       halálban, Midõn a lélek...”~IGAZGATÓ (köhécsel, izeg-mozog, végre
 86    3|      HAMLET (ijedten): Kérem...?!~IGAZGATÓ: Mi ez a hosszú?~HAMLET:
 87    3|         monológ, méltóságos uram.~IGAZGATÓ: Monológ? Hm. Furcsa. És
 88    3|      RENDEZÕ: De kérem, hiszen...~IGAZGATÓ: Ne feleseljen. Ezt az egészet
 89    3|         ad elõ, fején kendõvel...~IGAZGATÓ: Megõrül? És népdalokat
 90    3|       mögé): Török kisasszony!...~IGAZGATÓ (magában dohog): „Lenni,
 91    3|       HAMLET: De méltóságos uram!~IGAZGATÓ: Hallgasson! Ezt is kihagyjuk!~
 92    3|    RENDEZÕ: Kérem, kisasszony, az igazgató úr ide akarja közbeszúrni
 93    3|           jõve ki...” (stb. stb.)~IGAZGATÓ (tapsol): Bravó! Hehehe!
 94    3|         Menj kolostorba, Ofélia!”~IGAZGATÓ (felugrik): Mi az, maga
 95    3|       következik a szerepemben...~IGAZGATÓ: Embebembe, szerepembe!
 96    3|    csakugyan azt mondja Hamlet...~IGAZGATÓ: Ugyan, ne beszéljen! Ez
 97    3|            hiszen ez a címszerep!~IGAZGATÓ: Címszerep! Nagyszerû!...
 98    3|          szól ehhez a közönség...~IGAZGATÓ: Semmit... Én vagyok a dramaturg.~
 99    3|          megfordul a sírjában!...~IGAZGATÓ: Ha megfordul, akkor is
100    4|          bemutatóig~Igen tisztelt igazgató úr!~Amikor szíves tudomására
101    4|          nyek­kel, örömmel közlöm igazgató úrral, hogy azt hiszem,