Fej.

 1    1|      személyeskedem, de alábbi esetet s az õ tanulságát nem tehetem
 2    1|          Jelentéktelen Jelenségemmel, s már csak négyen vagy öten
 3    1|               fel­merült lehetõséget, s a Tudományok Enciklopédiájában
 4    1|               most érzesz irányomban, s mely vérszopó tigrisnek
 5    1|           Óvatosan kinyújtom a kezem, s már a nyakán vannak az ujjaim,
 6    1|           mint gazdasági kérdésekben, s tárgyalásunk közvetlen modora...~-
 7    1|               Vatikánból visszatérek, s a függõ kérdéseket õszentségével
 8    1|            akarok a Te néped számára, s minden népek fejedelmei
 9    1|      gyárüzemek századában születtem, s mindig rajongtam a modern,
10    1|              nem tudja megvalósítani: s alapjában véve helyes az
11    1|              nappal is csak ágy volt, s így teljesen hiába töltötte
12    1|            magam válogattam a tálból, s így örök rejtély maradt,
13    1|               volt-e vagy dinamitból, s a túrós rétes nem változott
14    1|               mégse vigyáztam eléggé, s így a finom ezüstkanálnak
15    1|           Autogramot is kértek tõlem, s miután a felkínált töltõtollat
16    1|     kisgyermeküket mutatták be nekem, s még karjaimba is tették,
17    1|             szemed, mint Odüsszeuszé. S Hellászom nyelvén szólítasz,
18    1|         készpénznek vette a közönség, s máig is azt hiszik róla,
19    1|         mondták, és én gondol­kodtam, s néhány perc múlva felkiáltottam:
20    1|        mindenkinek be kell szereznie, s melyek váltakozó árammal
21    1| felolvasásokkal tehát szakíts egyszer s mindenkorra. Ellenben határozd
22    1|             lesz, hullanak a levelek, s reggelenként bánatos sejtelmek
23    1|              kísérteni a lehetetlent, s méghozzá percek alatt. Hirtelen
24    1|          huszonötöt kell kiostorozni.~S maró szatírával végigment
25    1|           kocsis, felpattant a bakra, s a lovak száguldani kezdtek.
26    1|              újra felpattant a bakra, s elvágtatott. A humorista
27    1|           humorista homlokát törülte, s utánanézett.~- Min is vagyok
28    1|               ezt föltételezte rólam.~S a házmester hajlongva távozott.
29    2|             én is, míg körmeim halkan s elferdülve nõttek a homályban,
30    2|               kávézacc.~Ekkor kéjesen s merészen, szent isten, még
31    2|              régi herold én, mindegy, s még egyszer. Borzasztó.~-
32    2|              A mélységben holmi enyhe s mintegy égszínkék gyötrõdések,
33    2|            rettenetesen megváltoztam.~S még beszélt, de már kinyújtá
34    2|                 mit ér szent õrületem s a tekintélyes és gõgös paralízis,
35    2|           ismersz meg? Félix, Félix - s már dadogtam -, hát nem
36    2|              az?...~Ekkor megdöbbenve s szédülten nézett rám, s
37    2|               s szédülten nézett rám, s ajka hebegve nyelte el jajongását.
38    2|                 nyögte végre szelíden s békélten -, mondasz valamit.~
39    2|             Persze - harsogta vidáman s vigasztaltan -, most jut
40    2|             balt lelógatja az ágyról, s karját kétszer a nyaka köré
41    2|         elvörösödik, hirtelen megáll, s kihívó arccal ránéz a szembejövõre. -
42    2|      vízszintesen, négy függõlegesen, s kész a kereszt, amit a férfinak
43    2|            járta a várost, múzeumokat s az egész idegenséget, aminek
44    2|            igazán nagyon kedves volt, s azóta is lelkiismeret-furdalásokat
45    2|              természetû megfontolások s az idevágó irodalom gondos
46    2|              az egészségemet szereti, s utóbbit hajlandó feláldozni,
47    2|        gyöngédséghez és szeretethez), s félõ, hogy az orvosi kezelés
48    2|             nagyon összebarátkoztunk, s õ bizalmasan tudtomra adta,
49    2|           mûvelt ember orvoshoz megy, s ebbõl az a gyanúm alakult
50    2|            látja, de a kabátomat nem, s így nem adja meg a kellõ
51    2|             hogy nõ vagyok, a hülye -~s végre pszichoanalitikushoz,
52    2|         óvatossággal fogadjuk a hírt, s anélkül, hogy akár pro,
53    2|          határozott természet vagyok, s azt mondom: vagy, vagy -
54    2|         kísérleti anyagul szolgáljon, s erre a törvény nem is kötelezheti.
55    3|             hagyni Stégerné szerepét, s mindjárt rövidebb lenne
56    3|               ígértem, hogy elolvasom s persze elfelejtettem kiadni. (
57    3|               lenni, ez itt a kérdés. S talán álmodni, ez a bökkenõ.
58    3|           fejet, amitõl bûzlik a hal, s egy önérzetében megbántott
59    4|                hogy felolvassam mûvét s felolvasás után megbeszélést
60    4|         irodalom méltó legyen korához s elfoglalja helyét Európa
61    4|          Európa mûvészi kultúrájában. S szomjasan és epedve várják
62    4|           Dezsõ~világnézet parancsnok s. k.”~Madách ekkor hóna alá
63    4|             boldog, szerettem tanulni s így mindig kevesebbet tudtam.
64    4|            ugyanis visszaéltem vele), s így csakhamar minden erõmet
65    4|               elfelejtettem beszélni, s mikor már elég kicsi voltam,
66    4|                te, aki kétszer éltél, s minden dolgokat megfordítva,
67    4|            egyszer adatott áthaladni, s amelyet te kétszer esmértél
68    4|         Orromra tettem mutatóujjamat, s rövid megfontolás után így
69    4|           szorítkozik, szent atyám.~- S mi ez?~- Hogy Kassák Lajos
70    4|                     Mint vélgaban~Hol s merre jár õ, merre vetette
71    4|          nézet­el­térés volt köztünk, s õ annyira érzékeny szívére
72    4|            voltunk mi ketten, ó igen, s még minõk! Huszonkét évesek,
73    4|          Nyelvet, a költészet anyagát s a Beszédet, a gondolkodás
74    4|            elõbb a szót alkottuk meg, s rábíztuk, hogy teljék meg
75    4|             mely csak szavakat ismer, s a beszélõ vagy hallgató
76    4|       tetszésére bízza, mit gondoljon s mit értsen a szó mögött!~
77    4|      asztalhoz, hanyagul és elõkelõen s kissé borúsan, nem köszönt (
78    4|               értelmetlen ócskaság!), s a mellettem ülõ beavatatlan
79    4|               török porta meghökkent, s a mozgósítás valószínûleg
80    4|            megálltam az utca közepén, s mielõtt érdemben foglalkoztam
81    4|          felséged?~- Szó, szó, szó...~S rögtön észreveszem, hogy
82    4|               szegénységben halt meg, s a hálátlan és meg nem értõ
83    4|              mûvekrõl, melyek tömören s plasztikusan példázzák és
84    4|       Csakhogy belátja! - kiáltottam. S már készültem rá, hogy figyelmébe
85    4|           csuda... Hirtelen felugrok, s különös türelmetlenség hatása
86    4|            deszka mellett, a földön - s a kávéházban most rémült