Fej.

1001    2|                 tárgyra. Abban, ugye, mind a ketten megegyeztünk, hogy
1002    2|                     hogy az õrültségnek mi a legfõbb ismérve.~- Hogyne,
1003    2|                 ismérve.~- Hogyne, hogyne. A fixa ideát gondolja, nemde,
1004    2|              kényszerképzetet értünk, mely a különben helyesen, vagyis
1005    2|                 Nagyon helyes. Hiszen mind a ketten tudjuk, hogy az õrültek,
1006    2|                   Nos tehát, lássuk, van-e a kolléga úrnak rögeszméje?
1007    2|                 önmagáról, ezek szerint az a nézetem, hogy kolléga úr
1008    2|                    õrült.~- Nekem pedig az a véleményem, hogy õrült vagyok.~-
1009    2|                   csak meg. Ön azt mondja, a rögeszmém, hogy õrült vagyok.
1010    2|                   Mégiscsak gyönyörû dolog a tudomány!~- A leggyönyörûbb,
1011    2|               gyönyörû dolog a tudomány!~- A leggyönyörûbb, kolléga úr!
1012    2|                                            A rendezõ~Elõször valami színházalapítással
1013    2|             kapcsolatban találkoztam vele: a kulisszák közül rohant elõ,
1014    2|                   az embernek ezerfelé áll a feje... Tessék elhinni,
1015    2|               Tessék elhinni, nem bírom... A felelõsség... higgye el,
1016    2|                 tetszik - mondta bambán. - A Ligeti úrnak viszem a kesztyût.~-
1017    2|                      A Ligeti úrnak viszem a kesztyût.~- A Ligeti úrnak?
1018    2|                 úrnak viszem a kesztyût.~- A Ligeti úrnak? Az bent van
1019    2|                   zokon.~És elfutott, mint a fergeteg.~Késõbb megkérdeztem
1020    2|                  Másodszor õ keresett fel. A kávéházban ültem, nagyobb
1021    2|          beszélhetek róla... színház... és a felelõsség engem terhel...
1022    2|                   kiáltotta lelkesen. - Ez a kérdés! Diszkréció! A felelõsség
1023    2|                   Ez a kérdés! Diszkréció! A felelõsség az enyém - én
1024    2|               múlva találkoztunk utoljára. A körút sarkán állt, az Oktogonon,
1025    2|                 sarkán állt, az Oktogonon, a járda szélén, és komolyan,
1026    2|              mondta sebesen és félvállról, a nagyon elfoglalt emberek
1027    2|                 pillanatnyi idõm sincs. Ez a rendezés tönkretesz. Ezerfelé
1028    2|                igen... helyes, az mehet...~A pálcájával integetett a
1029    2|                    A pálcájával integetett a levegõbe, mint a karmesterek.~-
1030    2|                integetett a levegõbe, mint a karmesterek.~- Az a két
1031    2|                   mint a karmesterek.~- Az a két kocsi most befordul...
1032    2|                  rendõr... helyes! Magának a rendezés szerint itt kell
1033    2|                   szerint itt kell állani, a lámpa alatt... jól van...
1034    2|                  menni... Most még szembe, a ház negyedik emeletére,
1035    2|                   így... jól van... balra, a házak fölött, a nap... hét
1036    2|                     balra, a házak fölött, a nap... hét méternyire...
1037    2|                 hét méternyire... lemehet! A nap lemehet!!... Helyes.~
1038    2|               Helyes.~Felém fordult, fújt, a homlokát törülte.~- Fû!
1039    2|                    Maguk most velem jönnek a Lipótmezõre. Készüljenek.
1040    2|                                            A néninél~Frédi megy az utcán.
1041    2|               Átmegy arra az oldalra, ahol a nap süt; hunyorog, visszafordul.
1042    2|                akinek az ura meghalt, mert a mamája ma reggel is mondta
1043    2|                      Frédi, el kell menned a Stanci nénihez kondoleálni,
1044    2|                néma kétségbeesés fogja el. A ház elõtt sétálgat lassan,
1045    2|                     mit is kellene mondani a Stanci néninek. Kedves,
1046    2|                nézni, ami mindent kifejez. A bácsinak jobb így, odafent,
1047    2|                bácsinak jobb így, odafent, a mennyországban. Frédi nekifeszíti
1048    2|          mennyországban. Frédi nekifeszíti a képzeletét, hogy ebbe a
1049    2|                    a képzeletét, hogy ebbe a gondolatba beleélje magát,
1050    2|                    meggyõzõdve lenni, hogy a bácsinak jobb odafönt.~Ezzel
1051    2|               bácsinak jobb odafönt.~Ezzel a gondolattal nekilendül a
1052    2|                   a gondolattal nekilendül a lépcsõnek, csönget és kopog.
1053    2|                    Frédi nagyot sóhajt, és a szája legörbül. Izgatott
1054    2|               bácsi alakját, hogy átérezze a részvét egész melegét, és
1055    2|                barátfülét és kettéharapja. A barátfülébõl egy zsírcsepp
1056    2|                   és Stanci bácsi utánakap a szájával, de késõn; a zsírcsöpp
1057    2|             utánakap a szájával, de késõn; a zsírcsöpp lecsöppen a mellényére.
1058    2|               késõn; a zsírcsöpp lecsöppen a mellényére. Stanci bácsi
1059    2|         kísértetarca csúnyán elfintorodik: a „kutyaistenit” - mondja
1060    2|                   akkor hogy kitört belõle a hahota, mert õ egy perccel
1061    2|                   le kell csöppenni, annak a zsírnak, de a Stanci bácsi
1062    2|             csöppenni, annak a zsírnak, de a Stanci bácsi tényleg nem
1063    2|                 tényleg nem láthatta, mert a saját fejét nem láthatja
1064    2|                hogy Stanci bácsit fehéren, a halálos ágyon elképzelje
1065    2|                    kergeti magától dühösen a képet, a Stanci bácsival
1066    2|                   magától dühösen a képet, a Stanci bácsival és a barátfülével.
1067    2|                képet, a Stanci bácsival és a barátfülével. Hisz ez lehetetlen,
1068    2|                 mélyen meghajolva, leveszi a kalapot a fejérõl, igen,
1069    2|              meghajolva, leveszi a kalapot a fejérõl, igen, és egy márki
1070    2|                   magától, két ujjal fogja a kalapot, kecsesen, és így
1071    2|             kisujját begörbíti ez az alak, a Frédi fejében. Frédi dühösen
1072    2|                    dühösen lökdösi magától a tolakodót, és Stanci bácsi
1073    2|                 makacsul visszatér megint.~A szobában be vannak csukva
1074    2|                  szobában be vannak csukva a spaletták, és nehéz, dohos
1075    2|                 spaletták, és nehéz, dohos a levegõ. Szemben az ajtóval
1076    2|              ketyeg az óra; Frédi agyán az a groteszk gyanú villan keresztül,
1077    2|                     mint egy öreg dakszli, a homályos szobában, csak
1078    2|               kérlek... ne... ne... oda... a hokedlire...~Frédi most
1079    2|                    akart ülni egy kalapra. A vér hirtelen a fejébe szalad.
1080    2|                    kalapra. A vér hirtelen a fejébe szalad. Az a márki,
1081    2|               hirtelen a fejébe szalad. Az a márki, aki az imént hajlongott,
1082    2|                  asszonyom, nem óhajtottam a kalapjára ülni, mert ez
1083    2|                rémülten próbálja csitítani a márkit, érzi, hogy ebbõl
1084    2|                  hogy ebbõl nagy baj lesz, a halántéka lüktet. Stanci
1085    2|               mondogatja magában Frédi, és a saját halálára akar gondolni.~
1086    2|                    most már beszélni kell. A hangja gyengén és hamisan
1087    2|                    Egyelõre még jól jön ez a remegés, mert a szánalom
1088    2|                 jól jön ez a remegés, mert a szánalom és a meghatottság
1089    2|                remegés, mert a szánalom és a meghatottság hangjával külsõleg
1090    2|                    külsõleg azonos, és azt a benyomást kelti - de szent
1091    2|                 voltam foglalva... Stan...~A MÁRKI (Frédi szeme elõtt
1092    2|                   ugrál, most akkora, mint a hüvelykujjam, és szemtelenül
1093    2|                    harmadik emelet, pincén a bemenet.”~Frédi homlokán
1094    2|                 három hete és naptya, hogy a megboldogultat átadtuk a
1095    2|                   a megboldogultat átadtuk a földnek.~Naptya? Naptya?
1096    2|                  hogy naptya? Frédi lesüti a szemét, a gyomra hullámzani
1097    2|                     Frédi lesüti a szemét, a gyomra hullámzani kezd.
1098    2|          hullámzani kezd. Egészen behunyja a szemét, hogy ne lássa a
1099    2|                    a szemét, hogy ne lássa a márkit, és elgyengülve könyörög
1100    2|            figyeljen ide, mert ez rosszabb a halálnál. Hiába!~A MÁRKI (
1101    2|                rosszabb a halálnál. Hiába!~A MÁRKI (hangosan): Naptya?
1102    2|                   hangosan): Naptya? Kinek a kedves naptya? Az anyja
1103    2|                     és még meg is írta ezt a levelet... megírta, még
1104    2|               Frédinek. Frédi mereven nézi a hátát.~A MÁRKI: Az asztalfia
1105    2|                Frédi mereven nézi a hátát.~A MÁRKI: Az asztalfia nagyon
1106    2|              szülte õt.~STANCI NÉNI (hozza a levelet, és átadja Frédinek.
1107    2|                 Frédinek. Siránkozva): Ezt a levelet írta még csütörtökön...
1108    2|                   elõkerül)~FRÉDI (átveszi a levelet, és kegyeletesen
1109    2|                 kegyeletesen fölébe hajol. A feje zúg, a szemei kápráznak.
1110    2|                  fölébe hajol. A feje zúg, a szemei kápráznak. Csillagokat
1111    2|               megjelenik Stanci bácsi feje a barátfülével)~STANCI NÉNI:
1112    2|      összeszorított, kék szája szétrobban. A levél vizes rongy képében
1113    2|                vizes rongy képében esik ki a földre. Frédi fölugrik,
1114    2|                néni hanyatt esik. Frédi ki a szobából, le a lépcsõn,
1115    2|                    Frédi ki a szobából, le a lépcsõn, keresztül az utcákon...
1116    2|                rettentõ bömbölésben harsog a fuldokló röhej... mindennek
1117    2|              mindennek vége... most jöjjön a halál és a megsemmisülés...
1118    2|                     most jöjjön a halál és a megsemmisülés... és jöjjön
1119    2|                 megsemmisülés... és jöjjön a Duna zöld vize... és jöjjön
1120    2|                Duna zöld vize... és jöjjön a koporsó, ahova begyömö­szölik
1121    2|                    és eltemetik... és ahol a csöndben és sötétben és
1122    2|                             Nem ismert meg a saját anyám~- Borzasztó -
1123    2|                Borzasztó - mondta barátom, a finom és dekadens költõ,
1124    2|              selyemrózsa gyanánt lógott le a kerevet szélérõl -, borzasztó,
1125    2|             kerevet szélérõl -, borzasztó, a saját anyám nem ismert meg.~
1126    2|                 halkan s elferdülve nõttek a homályban, és mellényem
1127    2|                    gyötörve és marcangolva a katonatiszti képzelgésben,
1128    2|                   cipõmadzag, egy lendület a halál felé, és minden. Képzeld
1129    2|               némely népiskolában, de csak a harmadik osztályig, és onnan
1130    2|                  és onnan kezdve fel, fel, a legmagasabb lelki pálya,
1131    2|             értelme. Kezdd el már, térjünk a tárgyra, ennek még van értelme.~-
1132    2|                   tudod - és rám nézett. - A mélységben holmi enyhe s
1133    2|                 polgári szavak öklendeztek a mélybõl, bitang szavak,
1134    2|                kétségbe­esetten beszélt:~- A saját anyám nem ismert meg,
1135    2|                    kérkedõ bánat fölött.~- A saját anyám - jajongta -,
1136    2|                    mit ér szent õrületem s a tekintélyes és gõgös paralízis,
1137    2|                összeszedtem magamnak... ha a saját anyám nem ismer meg
1138    2|                 anyám... és nem ismert meg a saját anyám.~- És?~- És
1139    2|               visszafordultam rögtön... és a vonatra ültem, száguldó
1140    2|                   hazajöttem... és minden. A saját anyám!... A saját
1141    2|                  minden. A saját anyám!... A saját anyám!... - és Félix
1142    2|          felébredni, amiatt az izé, amiatt a dolog miatt, na, mi is az.
1143    2|                   sincs otthon. Meggyújtja a villanyt, és felhúzza az
1144    2|                  öntudatomnál vagyok ebben a pillanatban, de a következõ
1145    2|                    ebben a pillanatban, de a következõ pillanatban már
1146    2|                     Hirtelen átdobja magát a másik oldalra, és így érvel
1147    2|                 nem alhatok el, mert ettõl a gondolattól mindig újra
1148    2|                   alszom, és viszont.~Tyû, a kutyafáját, ez nehéz dolog
1149    2|                   álom, és ne vegye észre. A napközben történt eseményekre
1150    2|            megállítani, legfeljebb este az a két parti sakk, az határozottan
1151    2|                  sakkot adott, oldalt állt a huszár, a vezért sem lehetett
1152    2|               adott, oldalt állt a huszár, a vezért sem lehetett ütni,
1153    2|                  lehetett ütni, mert fedte a királyt, egy futóval leütött
1154    2|           parasztot.~Gyorsan megfordul, és a szoba sötét belsejébe mered.
1155    2|                    de kellemetlenül áll ez a szék! Miért olyan borzasztó
1156    2|                   Miért olyan borzasztó ez a szék, el kellene vinni onnan.
1157    2|               onnan. Hja, persze, világos, a szék huszárugrásnyira áll
1158    2|                  szék huszárugrásnyira áll a szekrénytõl, szóval a szekrénnyel
1159    2|                  áll a szekrénytõl, szóval a szekrénnyel le lehet ütni
1160    2|                  szekrénnyel le lehet ütni a széket, amivel sakkot adunk
1161    2|                széket, amivel sakkot adunk a kályhának. Csakhogy elöl
1162    2|               kályhának. Csakhogy elöl van a köpõcsésze, az védi a széket,
1163    2|                  van a köpõcsésze, az védi a széket, mégse lehet leütni.
1164    2|                  Kiugrik, és elteszi onnan a széket. Visszafekszik. Most
1165    2|                 Most végre rájött, mi volt a baja, persze, a szívén feküdt.
1166    2|                    mi volt a baja, persze, a szívén feküdt. Gyorsan hanyatt
1167    2|               fekszik és néz. Így jó lesz. A szív így egyenletesen mûködhetik.
1168    2|                  van.~Ahá, ahá, persze, ez a vánkos zsenírozta. Megragadja
1169    2|              vánkos zsenírozta. Megragadja a vánkos csücskét; összenyomja,
1170    2|                  csücskét; összenyomja, és a feje alá gyömöszöli. Két
1171    2|            centiméterrel kijjebb húzza ezt a csücsköt; másképp rögtön
1172    2|                    rendben volna, csak még a paplan végét kell begyûrni
1173    2|                 paplan végét kell begyûrni a térde alá, és kész. De csekély
1174    2|      mellékgondolat jelentkezik: hiszen ha a paplan így megfeszül, akkor
1175    2|                   akkor nem tudja mozgatni a lábát, igaz ugyan, hogy
1176    2|                ugyan, hogy minek kell neki a lábát mozgatni, ha egyszer
1177    2|                álláig, de most kiszabadult a paplan, és akkor hideg jön
1178    2|                   egészen kinyújtja ferdén a jobb lábát, a balt lelógatja
1179    2|             kinyújtja ferdén a jobb lábát, a balt lelógatja az ágyról,
1180    2|                   ágyról, s karját kétszer a nyaka köré csavarja. Fél
1181    2|                    csavarja. Fél óra múlva a fejét az egyik vánkos alá
1182    2|                    egyik vánkos alá teszi, a másikat ráhúzza. További
1183    2|                    az ágy túlsó végére, és a derekát becsavarja a paplanba.
1184    2|                    és a derekát becsavarja a paplanba. További húsz perc
1185    2|                fekszik az ágyon, úgy, hogy a talpa rátapad a falra. További
1186    2|                  úgy, hogy a talpa rátapad a falra. További harmincöt
1187    2|                egyetlen lehetõ megoldásra: a fejét lefelé fordítva, az
1188    2|           szétzilált matrac közt lenyújtja a földre, a jobbjával pedig
1189    2|                   közt lenyújtja a földre, a jobbjával pedig az odahúzott
1190    2|                 hogy elfelejtette behunyni a szemét, azért nem tudott
1191    2|               vigyáz, hogy minden „jó”-nál a bal lábával lépjen, és minden
1192    2|                   minden második utcakõnek a szélére -, jó, jó, jó, hát
1193    2|                szóval, nem lehet szó arról a dologról. Három hétig biztos
1194    2|                    ezzel, hogy na, majd ha a dolog meglesz. Most mihez
1195    2|                 aztán, várjunk, majd ha az a dolog meglesz. Ja, igaz,
1196    2|                hogy is volt, mikor felment a méltóságos úrhoz. A méltóságos
1197    2|                felment a méltóságos úrhoz. A méltóságos úrnál igazán
1198    2|                  ujja közt könnyedén fogta a cigarettát, és úgy csinált,
1199    2|                   mikor az ízére kérdezett a méltóságos úr, õ meg azt
1200    2|                     micsoda buta baklövés, a méltóságos úr zavartan mosolygott,
1201    2|                szellemesen, de nem jött ki a dolog... Fü, de utálatos,
1202    2|              megáll, s kihívó arccal ránéz a szembejövõre. - Na!! - mondja
1203    2|               egészen hangosan.~Igen... és a méltóságos úr is észrevette
1204    2|                méltóságos úr is észrevette a baklövést, és elhallgatott...
1205    2|                    az, hogy puff? Ja igen, a revolver. Fõbe fogja lõni
1206    2|                 fogja lõni magát, mert ezt a baklövést nem lehet kitartani.~
1207    2|              Minden rosszul megy úgyis, ez a dolog sincsen elintézve,
1208    2|                  eleget szenvedett ezektõl a nyomorult dolgoktól... három
1209    2|                  Milyen egyszerû, az ember a revolvert odateszi a homlokához,
1210    2|                 ember a revolvert odateszi a homlokához, és elrántja
1211    2|                    homlokához, és elrántja a ravaszt. Egy dördülés, és
1212    2|                   mondja nevetve, és rázza a kezét. - Puff, kérlek alássan. -
1213    2|                    akarom mondani, hogy fõ a puff, kérlek alássan. Na,
1214    2|                 mért olyan jókedvû mindig? A jövõben másképp beszélek
1215    2|                 öngyilkosság... Lallala... a szép kis öngyilkosság...
1216    2|                 vidáman dudorássza magában a keringõt.~
1217    2|                           Rejtvények~Mióta a világ legnépszerûbb lapjai
1218    2|                lapjai egyre-másra hirdetik a nagy rejtvényversenyeket,
1219    2|       keresztrejtvény-versenyt tartottak - a dolog kezd izgatni. A régi
1220    2|                      a dolog kezd izgatni. A régi könyv- és sósborszeszdíjak
1221    2|           negyvenkettes ágyút sorsolnak ki a nyerõk között - elõrelátó
1222    2|                    illik foglalkozni ezzel a tudománnyal, mely szerencsés
1223    2|              szerencsés esetben satöbbi... A többi pálya még ennyire
1224    2|              láttam.~Tanulmányozni kezdtem a helyi és külföldi rejtvényújságokat
1225    2|              találni, amelynek alapján úgy a szerkesztés, mint a megfejtés
1226    2|                    úgy a szerkesztés, mint a megfejtés általános kulcsa
1227    2|                 megfejtés általános kulcsa a kezembe kerül: otthonosan
1228    2|             otthonosan tudok mozogni abban a labirintusban, ahol a szó
1229    2|                abban a labirintusban, ahol a szó képet, a kép pedig szót
1230    2|           labirintusban, ahol a szó képet, a kép pedig szót jelent.~A
1231    2|                   a kép pedig szót jelent.~A legnehezebb problémákat
1232    2|                 fejtettem meg, elképesztve a nehézfejûeket, akik kétségbeesve
1233    2|              közepén áll, esznek rajta, és a vége: sztal?”~A végén ott
1234    2|                  rajta, és a vége: sztal?”~A végén ott tartottam, hogy
1235    2|                    Simon”. Ekkor támadt az a gondolatom, hogy a rejtvényt
1236    2|               támadt az a gondolatom, hogy a rejtvényt nem is kell szerkeszteni,
1237    2|                  nem is kell szerkeszteni, a világ minden tárgya és rajza
1238    2|                mögötte. (Így tette például a világ egyik legegyszerûbb
1239    2|                  legátlátszóbb jelenségét, a nõt, rejtélynek a filozófia,
1240    2|              jelenségét, a nõt, rejtélynek a filozófia, holott a megoldás
1241    2|             rejtélynek a filozófia, holott a megoldás oly egyszerû: négy
1242    2|                  négy függõlegesen, s kész a kereszt, amit a férfinak
1243    2|                     s kész a kereszt, amit a férfinak hordani kell.)~
1244    2|                    nincs jó és rossz, csak a gondolatban, az is igaz,
1245    2|                    történt. Valaki feladta a következõ rejtvényt:~Kas
1246    2|              saison Ka.~Három hétig törtem a fejem.~Nem tudtam megfejteni,
1247    2|                megfejteni, hiába próbáltam a „saison” szót „évad”-nak
1248    2|                 alkalmazni.~Belebetegedtem a dologba.~Egy napon ötéves
1249    2|                magát. Nappal egyedül járta a várost, múzeumokat s az
1250    2|                    szót se tudván németül, a Robinson és Péntek primitív
1251    2|                kocsmát választott magának. A kétüléses asztal túlsó oldalán
1252    2|                   ült.~Csendben ebédeltek. A német egy perccel elõbb
1253    2|             felállt, könnyedén meghajtotta a fejét, és azt mondta:~-
1254    2|              asztalnál, megint ott találta a németet. Szépen megebédeltek,
1255    2|              németet. Szépen megebédeltek, a német egy perccel elõbb
1256    2|                    felállt, megbiccentette a fejét, és azt mondta:~-
1257    2|          csodálkozott, mi ez, gondolta, ez a német elfelejtette, hogy
1258    2|                bemutat­koztak, vagy itt ez a szokás, hogy minden alkalommal
1259    2|                 harmadszor is így folyt le a jelenet, este, a penzióban
1260    2|                  folyt le a jelenet, este, a penzióban szóvá tette honfitársai
1261    2|                 tette honfitársai közt ezt a furcsa német szokást megkérdezvén,
1262    2|                napot vagy volt szerencsém; a német úr egyszerûen egészségére
1263    2|             mûveletlenségéért elvörösödött a gondolatra, vajon mit tart
1264    2|            gondolatra, vajon mit tart róla a kétségtelenül európai kultúrájú
1265    2|                    Délben már jókor betért a vendéglõbe. A német már
1266    2|                 jókor betért a vendéglõbe. A német már ott ült. Lengyelünk
1267    2|                    szándékosan versenyezve a némettel - sikerült is két
1268    2|                 Ekkor fölállt, meghajtotta a fejét, és diadalmasan és
1269    2|            elõkelõen bemondta:~- Mahlzeit.~A német kissé elpirult. Nyilván
1270    2|                  Nyilván örömében, hogy ez a lengyel milyen finom ember,
1271    2|                anyanyelvén tiszteli meg õt a szokásos üdvözléssel. Mint
1272    2|                     hogy õ is tudja, mi az a nemzetközi elõzékenység.
1273    2|            kiejtéssel mosolyogva ismételte a megtanult szót:~- Zaturek.~
1274    2|                              Õrült sikerem a tébolydában~Öninterjú egy
1275    2|                     hát igen - felolvastam a Schwartzerban. Dehogynem,
1276    2|                    parancsoljon - figyelek a kérdésekre, csak kicsit
1277    2|                  magamnak jobb közönséget. A szanatórium betegei figyelemmel
1278    2|                   hogy tartsak felolvasást a betegeknek, igazán nagyon
1279    2|               mentem el, éjjel egy órakor, a Kékgolyó utcából.~Hogy miért
1280    2|                volt, hogy mikor két nappal a felolvasás elõtt találkoztam
1281    2|                  odavetõen említette nekem a dolgot, hogy hangversenyt
1282    2|                hangversenyt fognak tartani a szana­tóriumban, és szeremé,
1283    2|                   talán meg is feledkeztem a dologról, remélve, hogy
1284    2|                    dologról, remélve, hogy a hangverseny napján majd
1285    2|             kilenckor aztán kocsi állt meg a házunk elõtt. Két barátom
1286    2|            beszéltek velem, hogy ma van az a felolvasás, siessek, mert
1287    2|                    elkésünk, hogy lent vár a kocsi, és hogy õk elkísérnek
1288    2|                   hogy nagyon érdekli õket a hangverseny, hogy az igazgató
1289    2|                   adtam elõ, mert izgatott a kérdés -, amikor egyszerre
1290    2|                  hogy szeremé, ha eljönnék a hangversenyre a szanatóriumba.
1291    2|                   eljönnék a hangversenyre a szanatóriumba. Az igaz,
1292    2|                   szeretné, ha felolvasnék a hangversenyen, de most jut
1293    2|                  igazgató már itt vár rám, a kapuban... Na igen, igen,
1294    2|                      de azért mégis...~Míg a terembe értünk, igyekeztem
1295    2|                    hogy tudták ide behozni a szegény betegeket? Mert
1296    2|                   hogy nem szívesen jönnek a saját jószántukból...~-
1297    2|                  kipróbált gyakorlata van. A beteget rendesen valami
1298    2|                valami ürüggyel csalják be. A beteg foglalkozása vagy
1299    2|                 hívatja... Ha valakinek az a mániája, hogy õ a római
1300    2|             valakinek az a mániája, hogy õ a római pápa, azt mondjuk
1301    2|                     azt mondjuk neki, hogy a bíbornokok várják... A dühöngõt
1302    2|                hogy a bíbornokok várják... A dühöngõt megnyug­tatjuk,
1303    2|                csak vendégségbe megyünk... A színésznek azt mondjuk,
1304    2|              gyorsan elõresietett, fogadni a vendégeket.~Mondanom sem
1305    2|               magam nagyon furcsán érezni. A felolvasás alatt, látván,
1306    2|                     egy kicsit csökkent ez a szorongó érzésem, végre
1307    2|               Felolvasás után elkeveredtem a hallgatóság közé. Beszélgettem
1308    2|              meglepõen jól érezték magukat a társaságomban. Tizenkettõkor
1309    2|                 nagyon érdekes élmény volt a számomra is. Engedelmével,
1310    2|                   kapni.~Az igazgató ebben a pillanatban megragadta a
1311    2|                   a pillanatban megragadta a vállamat. - Hová gondol,
1312    2|             elmenni! Azt már nem engedem - a mi kedves vendégünket! Hiszen
1313    2|                  Hiszen csak most kezdõdik a tánc - ezt meg kell néznie...~
1314    2|                       igazán... megígértem a felesé­gemnek... vár a családom...
1315    2|          megígértem a felesé­gemnek... vár a családom... mennem kell...~-
1316    2|             vidáman -, nem engedjük!~Ennek a fele se tréfa. A szívverésem
1317    2|                     Ennek a fele se tréfa. A szívverésem megállt.~- No
1318    2|            maradunk még egy kicsit, nézzük a táncot, aztán átmegyünk
1319    2|                     aztán átmegyünk hozzám a B pavilonba... jól megvacsorázunk,
1320    2|              kedves mester, ott fog aludni a mellettem levõ szobában...~-
1321    2|                  fordultam, és elvegyültem a betegek közé.~Tehát nem
1322    2|                  Be volt zárva.~Kilopóztam a konyhába, és elbújva az
1323    2|              kisurrantam, átvetettem magam a kerítésen... végigrohantam
1324    2|                 kerítésen... végigrohantam a Duna-parton. Be kell vallanom,
1325    2|                utcára, nem mertem felvenni a telefonkagylót, ha csöngettek.
1326    2|              mintha tartanék valamitõl, de a közönséget nem is érdekli...
1327    2|                Kérem, Ilona, vigyék ki ezt a tükröt.~
1328    2|                                     Pista, a gyöngykagyló~Pista, a gyöngykagyló,
1329    2|               Pista, a gyöngykagyló~Pista, a gyöngykagyló, egy reggel
1330    2|             közvetítõk: majd õ eladja maga a gyöngyöt, amit termelt.~
1331    2|               Kolumbusz tojása és új, mint a forradalmi eszmék. Egészen
1332    2|              mellette Sanyi meg Jancsi meg a Bandi, itt vesztek éhen -
1333    2|                  Bandi, itt vesztek éhen - a halász meg a kereskedõ pedig
1334    2|                vesztek éhen - a halász meg a kereskedõ pedig eladta drága
1335    2|                  pedig eladta drága pénzen a gyöngyöt, amit õk termeltek.
1336    2|                     szegény fejük, hogy az a gyöngy ér valamit -, õk
1337    2|                   akartak szabadulni attól a kis piszoktól, ami az oldalukat
1338    2|                nyálaztak, és mikor megvolt a gyöngy, azt hitték, most
1339    2|                szépasszonyok, gyöngysorral a nyakukban - és mindebben
1340    2|                    aki gyöngyöt ad el, míg a szegény kagyló ott döglik
1341    2|              szegény kagyló ott döglik meg a homokban. Nem - ez nem üzlet -,
1342    2|              bolond, aki hagyja.~És Pista, a gyöngykagyló, kikecmergett
1343    2|                 gyöngykagyló, kikecmergett a sekély vízbõl, partra szállt.
1344    2|        Kérdezõsködni nem akart, félt, hogy a halászok és a kereskedõk
1345    2|                   félt, hogy a halászok és a kereskedõk kezére adja magát.
1346    2|               közeli kávéházba, és átnézte a lapokat. Végre megtalálta
1347    2|                  megtalálta amit keresett. A „Gyöngy” címû szaklap volt,
1348    2|                volt, pontos kimutatásokkal a gyöngyárfolyamokról, kereslet
1349    2|               Egyesült Államokban, jobbra, a huszadik emeleten.~Pista,
1350    2|                  huszadik emeleten.~Pista, a gyöngykagyló, alaposan elfáradt,
1351    2|                 nyildokolt.~Nehezen került a kiváló bankár elé - nem
1352    2|                    keservesen szûrõdött át a hang. Rockefeller gyanakodva
1353    2|               Rockefeller gyanakodva nézte a gyöngyöt, amit kigurított
1354    2|                   hagyni, hogy megmutassam a szakértõnek.~Pista a kagylója
1355    2|           megmutassam a szakértõnek.~Pista a kagylója tövéig elpirult.~-
1356    2|                   Hát nem elég bizonyítéka a gyöngy valódiságának, hogy
1357    2|            láthatta, hogy innen vettem elõ a köpönyegembõl.~Rockefeller
1358    2|               megkülönböztetni az eredetit a hamisítványtól, hogy kívánhatja
1359    2|           életemben nem láttam még?~Pista, a gyöngykagyló, sírva fakadt.~-
1360    2|               vállvonogatva Rockefeller -, a gyöngykagylóról azt tanultam
1361    2|                tanultam az iskolában, hogy a tenger fenekén fekszik,
1362    2|                fenekén fekszik, és termeli a gyöngyöt. Ön, ahogy így
1363    2|                ügynökre emlékeztet.~Pista, a gyöngykagyló, letörölte
1364    2|              akarja hát, hogy visszamenjek a tenger fenekére, elpusztulni
1365    2|              elpusztulni nyomorultan, mint a többiek: csak így tudom
1366    2|                  önnek bebizonyítani, hogy a gyöngy, amit termeltem,
1367    2|                     amit termeltem, megéri a pénzt, amit ön a kereskedõnek
1368    2|                    megéri a pénzt, amit ön a kereskedõnek ad érte, hogy
1369    2|                igazságtalanság folyik itt? A közvetítõk, halász és kereskedõ,
1370    2|                kizsákmányolnak bennünket - a gazdagok kitartják õket,
1371    2|              henyélõ nõk nyakába aggas­sák a pompás kincset, amit tõlünk
1372    2|            Mindenki dicséri és magasztalja a gyöngyöt és magasztal bennünket,
1373    2|                 Uram - vegye meg tõlem ezt a gyöngyöt, olcsóbban adom,
1374    2|             gyöngyöt, olcsóbban adom, mint a kereskedõ.~Rockefeller vállat
1375    2|           természet­rajztudós. Ahhoz, hogy a gyöngy értékét megállapítsam,
1376    2|               szükségem, akit megfizetek - a kagyló értékét és eredetiségét
1377    2|               értékét és eredetiségét csak a tudós ismerheti fel -, én
1378    2|                      én szívesen támogatom a tudományt is meg a szakértelmet
1379    2|               támogatom a tudományt is meg a szakértelmet is, de nem
1380    2|               szoruló hivatottságáról csak a szakértelem és tudomány
1381    2|       gyöngykagylót.~- És ki gyõzi meg önt a tudós hivatottságáról?! -
1382    2|                   lángoló szemekkel Pista, a gyöngy­kagyló.~Rockefeller
1383    2|                 önt, ha megérdemli.~Pista, a gyöngykagyló, dühösen elrohant.
1384    2|                 akinek egy csókért odaadta a gyöngyöt. Két hónap múlva
1385    2|          gyöngykereskedõvel - Pista pedig, a gyöngykagyló, szerelmi bánatában
1386    2|           gyöngykagyló, szerelmi bánatában a tengerbe vetette magát,
1387    2|               hónap alatt nagyon elszokott a víztõl.~
1388    2|         boldogságom, ezért szabódom mindig a levelezéstõl, amit úgy sürget
1389    2|                  úgy sürget kegyed, holott a múlt hónapban eszközölt
1390    2|                   sincs, hogy újra kezdjem a levelet, vagy legalább áthúzzam
1391    2|                     vagy legalább áthúzzam a nem kívánt sorokat, egy
1392    2|                   óra alatt indítanom kell a postát, különben lekésem
1393    2|                   postát, különben lekésem a szállítást, hát csak azt
1394    2|         felszólítást gépeltem le eddig, ez a harmincharmadik, és még
1395    2|                 jól tudom, mire vonatkozik a kérdõjel is, meg a felkiáltójel
1396    2|              vonatkozik a kérdõjel is, meg a felkiáltójel is, amit a
1397    2|                    a felkiáltójel is, amit a szigeten beszéltünk este
1398    2|                   szigeten beszéltünk este a Duna-parton, hogy milyen-milyen
1399    2|                  szalaggal átköt, és eldug a fehérnemûszekrénybe, a szalvéták
1400    2|               eldug a fehérnemûszekrénybe, a szalvéták közt, hogy anyuka,
1401    2|                     illetve esetünk­ben az a mafla férjed ne találja
1402    2|                   szerelmes levél, amilyen a barátnõidnek mindegyiknek
1403    2|                állítottam, hogy te lehetsz a legboldogabb a barátnõid
1404    2|                  te lehetsz a legboldogabb a barátnõid közt, az Olgánál
1405    2|                mert egyiket se szereti úgy a barátja, igenis fenntartom,
1406    2|                     igenis fenntartom, még a Rezsõ se szereti úgy a Vandát,
1407    2|                 még a Rezsõ se szereti úgy a Vandát, mint ahogy én szeretlek
1408    2|              levelet írni, jó, jó, hagyjuk a Lili-dolgot, amit saját
1409    2|                hetenként nyolcszor letörne a kezem, ha megírnék? hát,
1410    2|                 tõlem - azt ajánlom neked, a fülem se állván ki a munkából,
1411    2|                neked, a fülem se állván ki a munkából, neked meg van
1412    2|                                            A szerelem az élet illatos
1413    2|                    Sokat sétálok most kint a ligetben, ülök a fûbe, virágot
1414    2|                 most kint a ligetben, ülök a fûbe, virágot szedek és
1415    2|             gondoltam, azt gondoltam, hogy a nõ, az egy olyan, mint egy
1416    2|                 önök még nem vették észre? A szerelem az élet illatos
1417    2|                    olyan, mint egy virág - a kezét csókoltam meg, és
1418    2|                    kezét csókoltam meg, és a kezének olyan szaga volt,
1419    2|                szerelemmel: az ég oly kék, a madarak csicseregnek: ó,
1420    2|             virágok!~Júl. 4.~Megcsókoltam. A száját csókoltam meg: azt
1421    2|                    merek hozzányúlni ehhez a túlfinomult lélekhez. Ez
1422    2|               sokra becsül. Én is becsülöm a derék, komoly férfiút. Az
1423    2|           virágszerûvé tesz. Még engem is, a boldog és mámoros embert,
1424    2|                  és mámoros embert, kit ez a harmatos jelenség szeret,
1425    2|           gyöngyvirágnak vagy egy rózsának a bimbója.~Aug. 1.~A homlokomon
1426    2|                rózsának a bimbója.~Aug. 1.~A homlokomon is pattannak
1427    2|                   Ma egy kicsit szédültem: a bimbók mindig nagyobbak
1428    2|                 tudok jól írni, reszketnek a kezeim.~Szept. 8.~Olyan
1429    2|               Olyan szép színes mostanában a testem: a lábam egészen
1430    2|                színes mostanában a testem: a lábam egészen kék, a mellem
1431    2|               testem: a lábam egészen kék, a mellem tele van piros és
1432    2|                 piros és fekete foltokkal, a fejem artisztikusan alakult,
1433    2|              építõmûvészetben sem szeretik a szimmetriát.~Szept. 11.~
1434    2|               furcsa, ma egészen megpuhult a bal kezem.~Szept. 30.~De
1435    2|                    De furcsa, ma megrepedt a jobb lábam.~Okt. 6.~Jaj
1436    2|                  Jaj de furcsa, ma leesett a bal kezem, ami múltkor olyan
1437    2|                mivel több darabban voltam, a fejem például folyékony
1438    2|                 folyékony állapotban volt. A temetésemre nem jött el,
1439    2|                 bizonyosan nem bírta volna a gyönge teste a nagy fájdalmat.~
1440    2|                 bírta volna a gyönge teste a nagy fájdalmat.~Nov. 19.~
1441    2|                 van itten, ma megsimogatta a fülemet és csiklandozott.
1442    2|                szagom. Milyen kacérak ezek a kukacok.~Dec. 4.~A kukacnak
1443    2|                    ezek a kukacok.~Dec. 4.~A kukacnak egészen olyan arca
1444    2|                    egészen olyan arca van. A kukac oly szép. De nem akar
1445    2|                  szagú vagyok.~Dec. 24.~Ma a nõ kint járt a temetõben.
1446    2|                 Dec. 24.~Ma a nõ kint járt a temetõben. El is ment a
1447    2|                    a temetõben. El is ment a helyem mellett azzal az
1448    2|                  úrral. Annak is olyan már a feje. Kértem tõle egy kis
1449    2|          gyöngyvirág parfümöt, hogy tessem a kukacnak, de úgy látszik,
1450    2|                   az orvostársadalomnak és a betegek társadalmának, más
1451    2|                  társadalmának, más szóval a többi népeknek komoly figyelmét
1452    2|                  népeknek komoly figyelmét a mérlegelendõ (mér ne volna
1453    2|              mondani, hogy tehát nem célom a képzelet szeszélyes, ugráló
1454    2|      megbízhatatlan jármûvére bízni magam, a szigorúan módszeres tárgyalásformát
1455    2|                orvoshoz?~Két részre osztom a feladatot. Általános és
1456    2|            specializált formában vetem fel a kérdést.~Tapasztalataim
1457    2|                 gondos mellõzése után arra a meggyõzõdésre jutottam,
1458    2|                     hogy így elhanyagoltam a dolgot, külön erkölcsprédikációt
1459    2|               erkölcsprédikációt kapok, és a hasamat fájlalom és nem
1460    2|                    orvos komolyabban veszi a dolgot, mint magam, ijesztgetni
1461    2|                 akar szoktatni, lévén neki a betegségem a fontos, nekem
1462    2|                    lévén neki a betegségem a fontos, nekem meg az egészségem -~
1463    2|         ilyenformán és nagyon jól megférek a betegségemmel, mint amennyire
1464    2|                alapjában véve megszerettem a betegséget, szükségem is
1465    2|                    önmagam és mások elõtt, a lustálkodásra (felnõtt ember
1466    2|          lustálkodásra (felnõtt ember csak a betegség révén jut egy kis
1467    2|                  az orvosi kezelés aláássa a betegségemet -~mert a régi
1468    2|              aláássa a betegségemet -~mert a régi orvosomban már nem
1469    2|             tudtomra adta, hogy neki is ez a baja van, de fütyül rá -
1470    2|                    megsúghatja, hogy ebben a dologban az orvosok nem
1471    2|                  laikus mondta, hogy ebben a dologban nagyszerû eredmények
1472    2|                    hogy mindent jobban tud a professzorokról, és ha vele
1473    2|                  ha úgy bánnak velem, mint a gyerekkel -~mert mint nõ,
1474    2|                  ha úgy bánnak velem, mint a felnõttel -~mert mint férfi,
1475    2|                megmondják az igazat -~mert a honorárium dolgában bizonytalan
1476    2|              miközben vizsgál, ettõl magas a pulzusom, nagyobb a betegség
1477    2|                  magas a pulzusom, nagyobb a betegség látszata, még többet
1478    2|                  majd fizetni, még nagyobb a pulzusom és így tovább -~
1479    2|                  orvoshoz megy, s ebbõl az a gyanúm alakult ki, hogy
1480    2|                   alakult ki, hogy viszont a többiek orvosnak mentek -
1481    2|                 mert semmi bajom nincs, mi a fenének menjek orvoshoz?~
1482    2|                  de az elõszobában elmúlik a fájás, és gondolom, majd
1483    2|                    nem is ide, hanem ahhoz a másikhoz, aki nem piszmog
1484    2|                piszmog el egy évig, amikor a díjak következtében már
1485    2|    röntgenológushoz azért nem megyek, mert a csontvázamat és a májamat
1486    2|                     mert a csontvázamat és a májamat és vesémet látja,
1487    2|               májamat és vesémet látja, de a kabátomat nem, s így nem
1488    2|                    nem, s így nem adja meg a kellõ tiszteletet -~urológushoz
1489    2|          vonatkozóan, továbbá véleményeket a fizikumomról, mint a szabó,
1490    2|          véleményeket a fizikumomról, mint a szabó, aki mértékvétel ürügye
1491    2|                    igazán felfüggeszthetné a diétát, ha különben betartja -~
1492    2|                    csúcshurut... nem, nem, a pulzusomat hiába nézi, ez
1493    2|                  lemérni az ilyesmit, mert a fejem meleg, a lábam pedig
1494    2|              ilyesmit, mert a fejem meleg, a lábam pedig hideg, és a
1495    2|                    a lábam pedig hideg, és a melegség szaladgál bennem,
1496    2|                mintha mégis erõltetnék ezt a spulnit, tetszik érteni?
1497    2|                 tessék elképzelni, itt van a spulni, na már most, így
1498    2|                    az izmokat...~Na jó, ha a doktor úr nem hagyja elmondani,
1499    2|                    azt mondja magának, fáj a hasam, akár agyhártyalobja
1500    2|               vakbél­gyulladása... Jó, hát a spulnit hagyom, de ez mi