Fej.

2501    3|                  Közben lefeküdt az ágyba, a nachtkaszliról elveszi az
2502    3|                    lesz mindjárt, most van a nagy pillanat, az órákat
2503    3|                   álmos vagyok... (Elfújja a gyertyát.) Oiá... (Kopogás.)
2504    3|                    das?... Ahá, persze, ez a Muki lesz. (Kopogás.) Ennek
2505    3|                 Hogy kell beszélni ezekkel a kísértetekkel? (Kopogás,
2506    3|                    léptekkel bejön, megáll a szoba közepén, hörög).~BERGER (
2507    3|                    maga ausgetippelt ebben a szobában?~MUKI (síri hangon):
2508    3|                  meg, balga halandó, engem a földi életben a peches Blumfeldnek
2509    3|             halandó, engem a földi életben a peches Blumfeldnek hívtak.~
2510    3|                     Akkor elmondom magának a történetemet.~BERGER: De
2511    3|               földi életemben azért hívtak a peches Blumfeldnek, mert
2512    3|              Blumfeldnek, mert nem volt az a kártyajáték, amin én ne
2513    3|              felemnél feltétlenül ott volt a blank kilences. Ha nekem
2514    3|                  nekem alsósban volát volt a kezemben, akkor kisült,
2515    3|                 kisült, hogy el van osztva a kártya. Ha nekem lórumban
2516    3|                  hogy az egyiknél ott volt a négy felsõ, és össze kellett
2517    3|                    és össze kellett csapni a kártyát.~BERGER: Szegény
2518    3|                     MUKI: Ma két éve ebben a szobában leültem kaszinózni
2519    3|               nálunk volt. Most vagy soha! A második kiosztásnál én vagyok
2520    3|              második kiosztásnál én vagyok a vorhand, - tudja mi feküdt
2521    3|                    Na?~MUKI (síri hangon): A nagy kaszinó, meg három
2522    3|                     MUKI: Nálam egy tízes, a kis kaszinó, meg a negyedik
2523    3|                  tízes, a kis kaszinó, meg a negyedik ász.~BERGER: Az
2524    3|                    mondja? Meg volt nyerve a parti. Felordítottam, lecsaptam
2525    3|                   Felordítottam, lecsaptam a lapra, és abban a percben
2526    3|                lecsaptam a lapra, és abban a percben lefordultam a székrõl.
2527    3|                abban a percben lefordultam a székrõl. Megütött a guta. (
2528    3|            lefordultam a székrõl. Megütött a guta. (Hörög.)~BERGER: Az
2529    3|              egyszer van szerencsém, és az a disznó elszalad a pénzemmel!
2530    3|                    és az a disznó elszalad a pénzemmel! Hát lehet így
2531    3|                lehet így nyugodtan feküdni a sírban? Nem, kedves uram,
2532    3|                    tizenkettõkor kiszállok a sírból és eljövök ebbe a
2533    3|                   a sírból és eljövök ebbe a szobába. Még eddig nem láttam
2534    3|                   Még eddig nem láttam azt a csirkefogót, de egyszer
2535    3|             egyszer rá fogok találni és az a lelkemnek diadalmas napja
2536    3|                   lesz! Le fogjuk játszani a partit és ide fogja adni
2537    3|                   partit és ide fogja adni a pénzemet. Egyszer csak visszajön
2538    3|                 Odamegy az ágyhoz, lehúzza a paplant. Felordít.) Maga
2539    3|                    évig. (Lázasan keresgél a lepedõben, kártyát szed
2540    3|                     kártyát szed elõ, leül a nachtkaszli mellé.) Tessék...
2541    3|          lejátszani... (Lázasan rakosgatja a kártyát.) Nálam volt a pikk
2542    3|          rakosgatja a kártyát.) Nálam volt a pikk tízes... a pikk kettes...
2543    3|                 Nálam volt a pikk tízes... a pikk kettes... magánál a
2544    3|                   a pikk kettes... magánál a treff nyolcas...~BERGER:
2545    3|                   BERGER: Ma lépett életbe a régi idõszámítás. Az összes
2546    3|                Igaz ez?~BERGER: Olvassa el a lapokban.~MUKI: Jézus Mária...
2547    3|                  peche van.~MUKI (felkapja a lepedõt): A ménkû csapjon
2548    3|                 MUKI (felkapja a lepedõt): A ménkû csapjon bele... aki
2549    3|                     fél tizenkettõkor megy a vonatom.~MUKI: De visszajön
2550    3|              megyek.~MUKI (homlokát veri): A peches Blumfeld! A peches
2551    3|                  veri): A peches Blumfeld! A peches Blumfeld!~
2552    3|                    Propaganda~Mr. OVERALL (a Politikai Világnézet és
2553    3|                    Maga most szépen bemegy a laboratóriumba, és kever
2554    3|               nekem egy finom kompozíciót, a rendelkezésre álló anyagokból.
2555    3|                 páneurópaizmussal hígítva. A többit magára bízom.~FUKSZ:
2556    3|                   vagy effélét. Rafaelson, a képosztály vezetõje keressen
2557    3|            keressen valami ügyes védjegyet a múzeumból. Kéretem a propagandafõnököt. (
2558    3|             védjegyet a múzeumból. Kéretem a propagandafõnököt. (Fuksz
2559    3|                     új cikket vezetünk be. A nevét fél óra múlva áttelefonálom
2560    3|                    alatt meg kell dolgozni a teljes piacot, mához egy
2561    3|           forrásmûvekkel, kérem arra, hogy a legelsõ alkalommal átvegye
2562    3|                 legelsõ alkalommal átvegye a hatalmat.~WOLF: Hol?~VEZÉR:
2563    3|                érdemes szállítani, ráfizet a cég. Tehát figyelem, kedves
2564    3|               Tehát figyelem, kedves Wolf. A propaganda, mihelyt Fuksz
2565    3|             munkaidõ, dolgozzanak az írók. A pártiroda megalakul, népgyûlések
2566    3|                 megalakul, népgyûlések már a jövõ héten. Lampion, díszfelvonulás,
2567    3|                  plakátok, repülõosztagok, a vidéki nagyvárosokkal összeköttetésben,
2568    3|           számológép, harapófogó. Ja igen, a mûkavicsgyárat üzembe hozni.~
2569    3|                  No igen, ablakbeveréshez. A textilüzem készüljön, fõként
2570    3|           készüljön, fõként az inggyártás, a színt majd késõbb állapítjuk
2571    3|              Pardon, vezérigazgató úr - és a fõnök?~VEZÉR: Fõnök?~WOLF:
2572    3|                    VEZÉR: Fõnök?~WOLF: Hát a mozgalom vezére, a Sors
2573    3|                     Hát a mozgalom vezére, a Sors Embere, a történelmi
2574    3|            mozgalom vezére, a Sors Embere, a történelmi férfi, a kor
2575    3|                Embere, a történelmi férfi, a kor Megváltója, akinek csodálatos
2576    3|                    az új Tan, az Erõs Kéz, a leendõ Diktátor?~VEZÉR (
2577    3|       elfelejtettem! Hm... van lent valaki a gégeosztályon?~WOLF (telefonál):
2578    3|                      van valami jobb anyag a rendelõben? Csak ketten?
2579    3|                    Na és melyik csinosabb? A szõke? Hát küldje fel a
2580    3|                    A szõke? Hát küldje fel a szõkét. (Leteszi a kagylót.)~
2581    3|              küldje fel a szõkét. (Leteszi a kagylót.)~VEZÉR: Maradjon
2582    3|            Szolgálatára, vezérigazgató úr.~A SZÕKE FIATALEMBER (szerényen):
2583    3|                  kell, slusszban. Hangnem?~A SZÕKE (drukkolva): Bariton.~
2584    3|                  VEZÉR: Énekeljen valamit.~A SZÕKE (tremolázva): Doremifaszolaszidó...~
2585    3|                valamit... ott egy könyv...~A SZÕKE (az asztalnál, zavartan):
2586    3|                  Mindegy az, csak olvassa.~A SZÕKE (növekvõ pátosszal,
2587    3|                  SZÕKE (növekvõ pátosszal, a végén rekedten ordítva):
2588    3|                étkezõ, közvetlen kapcsolat a repülõjárattal... tíz óra
2589    3|                   azt hiszem, megfelel... (A telefonnál.) Különben várjon
2590    3|                   esetleg átveheti azonnal a...~FUKSZ (gyorsan jön):
2591    3|                   Hát kérem, csak röviden, a részlet­kérdésekre késõbb
2592    3|                   elég eredeti. Követeljük a szõke hajúak teljes egyenjogúsítását.
2593    3|                    Hüvelykujjon nem tûrjük a tyúkszemet, a szõrösfülûeknek
2594    3|                   nem tûrjük a tyúkszemet, a szõrösfülûeknek el kell
2595    3|                   kell hagyni az országot. A motor­biciklisták és haltenyésztõk,
2596    3|         biciklisták és haltenyésztõk, mint a leendõ világháború közvetlen
2597    3|                  bólint): Ügyes. Különösen a haltenyésztõ, az jó ötlet... (
2598    3|              haltenyésztõ, az jó ötlet... (A szõkéhez) Na, hallotta...
2599    3|                     izé... hogy is hívják?~A SZÕKE: Butler.~VEZÉR: Szóval
2600    3|               Szóval Butler úr... hallotta a programot... rögtönözzön
2601    3|                   úr, gurítsa csak ide azt a hordót...~BUTLER: (felugrik
2602    3|                hordót...~BUTLER: (felugrik a hordóra, vadul szónokolni
2603    3|                 hová vitte ezt az országot a haltenyésztõk gyalázatos
2604    3|                    gyalázatos ûzelme... Ez a víz alatt áskáló alattomos
2605    3|                   jövõbe vetett reményének a destrukció posványába akarja
2606    3|                  posványába akarja fojtani a mi hatalmas mozgalmunkat...
2607    3|                    mi tudjuk, hol keressük a fejet, amitõl bûzlik a hal,
2608    3|            keressük a fejet, amitõl bûzlik a hal, s egy önérzetében megbántott
2609    3|                    nyakra, hogy elválassza a törzsétõl, mielõtt megfertõzi
2610    3|              törzsétõl, mielõtt megfertõzi a világot -, kiáltsátok velem,
2611    3|                       kiáltsátok velem, le a haltenyésztõkkel! le a motorbiciklistákkal!
2612    3|                  le a haltenyésztõkkel! le a motorbiciklistákkal! éljen
2613    3|                 motorbiciklistákkal! éljen a büszke Bibircsók, ennek
2614    3|                    büszke Bibircsók, ennek a sokat szenvedett országnak
2615    3|               jelképe és világító fárosza, a Lekvársavanyítók Szövetsége
2616    3|           szállítani fogja az új rendszert a legtöbbet ígérõnek.~
2617    4|          elhatároztam, hogy író leszek, ha a háború elmúlt. Az elõkészítõ
2618    4|                     Napok óta állandóan ez a gondolat izgat, és keresek
2619    4|             keresek témát, valami jó témát a novellához. Megírni csak
2620    4|               Sajnos, olyan kevés idõm van a gondolkodásra; ma délelõtt
2621    4|                 gondolkodásra; ma délelõtt a faluban, amit elfoglaltunk;
2622    4|                 szabad idõm, spekulálhatok a novellatémán. Hát tizenegy
2623    4|                 örömére aztán bankett volt a kocsmában, megint nem csinálhattam
2624    4|             oroszok sturmoltak, beugráltak a dekungba, nagy verekedés
2625    4|                 míg le nem ütöttem. Persze a nagy rumli közben megint
2626    4|               közben megint kiment egészen a fejembõl a téma, pedig már
2627    4|                  kiment egészen a fejembõl a téma, pedig már közel voltam
2628    4|                lehetne? Futóan volt valami a fejemben, egy lány szerepelne
2629    4|              fejemben, egy lány szerepelne a novellában, meg - ejnye,
2630    4|                 fiatalember szerelmes ebbe a leányba - eddig érdekes
2631    4|                 idõm volna, de nincsen, ma a szegény Szerelemy holmiját
2632    4|                   pakoltam, hogy elküldjem a szüleinek - ugyanis tegnap
2633    4|               tegnap este elment patrujba, a disznók, úgy látszik, elcsípték,
2634    4|                látszik, elcsípték, és csak a cipõjét küldték vissza;
2635    4|          Szeptember 21.~Fejlõdik, fejlõdik a téma! Úgy lesz valahogy,
2636    4|                    Úgy lesz valahogy, hogy a leány tulajdonképpen szereti
2637    4|               leány tulajdonképpen szereti a fiatalembert, de büszkeségbõl
2638    4|                    belejönni, nagyon izgat a cselekmény, váratlan és
2639    4|               sietnem kell, meg kell írnom a jelentést a tegnapi heccrõl,
2640    4|                 meg kell írnom a jelentést a tegnapi heccrõl, alapos
2641    4|              számolni róla, hogy álltuk el a rókalyuk mind a négy nyílását
2642    4|                  álltuk el a rókalyuk mind a négy nyílását kézibombákkal,
2643    4|           kézibombákkal, és hogy törtük át a közfalakat, mikor az akna
2644    4|              felrobbant alattunk. Hja, ja, a száraz, hivatalos munka
2645    4|                megírandó novellám témáját. A leány, akit Margitnak hívnak
2646    4|                    leánya, hûvösen fogadja a fiatal Alajos udvarlását.
2647    4|                  három éve e kies faluban. A leány szívében már ekkor
2648    4|                 nem folytathatom, most meg a nehézágyúkkal kezdenek dolgozni.
2649    4|                  ez is megvolt. Ránk esett a domb, nyolcan elájultunk,
2650    4|             elájultunk, így aztán elfogtak a csirkefogók, és harmadnap
2651    4|             eszembe jutott az igazolványom a mellény­zsebemben, és így
2652    4|             zsebemben, és így visszavittek a rabok közé, akikkel együtt
2653    4|                     hogy takarodjék innen. A cigány el is kotródik, mire
2654    4|              keblére.~Holnap elkezdem írni a novellát. Nagyon bízom benne,
2655    4|                   benne, hogy tetszeni fog a pesti szerkesztõ úrnak.~
2656    4|           íróasztala elõtt; Herczeg Ferenc a színház bejárójában, Bródy
2657    4|                monokli. Nyugodt szomorúság a szemében, fájdalmas közöny.
2658    4|             szomorú. Irigyen gondolok erre a szomorúságra. Micsoda kéj
2659    4|                  után szomor­kodni. Ez már a teteje az élettartalomnak,
2660    4|               élettartalomnak, ami ezeknek a nagy íróknak jut osztályrészül:
2661    4|                   találkozni velük és égek a vágytól, hogy ezt külön-külön
2662    4|                  mindegyiknek elmondhassam a szemébe. Majd hallani fognak
2663    4|                     De én nem venném észre a csodálkozását, irodalomról
2664    4|                    azt mondom neked, errõl a Skurekrõl még hallani fogunk.
2665    4|           Skurekrõl még hallani fogunk. Ez a Skurek többre viszi még
2666    4|                    klubja! Kissé zavarosak a képzeteim e pontban, de
2667    4|               egyik csendesen szivarozgat, a másik gondolkodva jár fel
2668    4|                  Összeülnek és megbeszélik a teendõket. Irodalmunk jelenérõl
2669    4|                 irodalmat, mely mostanában a romanticizmus irányába kezd
2670    4|                 fejlõdni, most egy darabig a naturalizmus felé kell terelni.
2671    4|           népiesebbé kell tenni, azonkívül a magyarosságra és szabatosságra
2672    4|                    nagyobb gond fordítandó a jövõben. Kedves barátaim,
2673    4|                    mûvét és meg­hatva kéri a figyelmesen hallgató írótársakat,
2674    4|            véleményt, vajon nyeresége-e ez a mû irodalmunknak, vagy sem.
2675    4|                Pszt, csend, uraim - fut át a moraj a termeken -, halkabban
2676    4|                     uraim - fut át a moraj a termeken -, halkabban beszélgessünk,
2677    4|                elbeszélõ költeményt készít a kiváló költõ, vagy lírait.
2678    4|                kipirult arccal jelenik meg a küszöbön Beöthy László.
2679    4|       kidolgozásával méltán tarthat igényt a legnagyobb érdeklõdésre.
2680    4|                 melyik színház volna abban a helyzetben, hogy méltó kiállításban
2681    4|                  kiállításban hozza színre a szóban forgó darabot. És
2682    4|               szóban forgó darabot. És hol a fiatal mûvész, kérdi lelkesen
2683    4|                    Tarján Vilmossal, vajon a szimbolizmus irányában fejlõdik-e
2684    4|                  és Beöthy László hozzáfog a felolvasáshoz. Mert egész
2685    4|              egyetlen aggódó izgalom, hogy a magyar irodalom méltó legyen
2686    4|                támogatni fogják õket ebben a törekvésükben. Engem várnak
2687    4|               keresztelõ János mind, égnek a vágytól, hogy végre megpillanthassanak,
2688    4|                 megjelenjek közöttük, mint a tizenkét éves Jézus a templomban!~
2689    4|                 mint a tizenkét éves Jézus a templomban!~
2690    4|                                            A négyéves férfi~Az „Illustrierte
2691    4|              Zeitunge”-ban ismerkedtem meg a nevezetes emberrel, a négyéves
2692    4|                  meg a nevezetes emberrel, a négyéves férfival, aki csak
2693    4|                  és szívélyesen leültetett a nyolcadik oldal szélére,
2694    4|                  barátságosan megveregette a vállamat.~- Csak semmi elfogultság,
2695    4|                   tudtam beszélni vele. Ez a mi rossz szenteskedõ és
2696    4|                  sággal, aminek semmi köze a nagy, gyönyörû, piros élethez:
2697    4|                 gyönyörûen ír meg Schiller a „Goethe” címû faustjában: „
2698    4|           faustjában: „Rövid az élet, örök a sír, bolond aki emlékkönyvbe
2699    4|                  drámáját vagy mit, amiben a nõi lélek rejtelmeivel foglalkozik,
2700    4|               rejtelmeivel foglalkozik, és a férfi lelkére gyakorolt
2701    4|                lelkére gyakorolt hatásával a nõnek. Hát ez szamárság,
2702    4|               fiatal kezdõknek vannak ezek a nehéz problémáik a nõvel.
2703    4|                    ezek a nehéz problémáik a nõvel. Majd ha benõtt a
2704    4|                    a nõvel. Majd ha benõtt a feje lágya magának is, mint
2705    4|                  nekem; rá fog jönni, hogy a nõ nem egy rejtély, hanem
2706    4|                  nõ nem egy rejtély, hanem a nõ egy jó tyúk, tudja barátom,
2707    4|                    életet kell megismerni, a nagy, piros életet, úgy,
2708    4|                    siker, egy jó tyúk - ez a mûvészet, barátom, és nem
2709    4|                  mûvészet, barátom, és nem a holdkóros nyavalygás. Látja,
2710    4|                  Látja, én most fejezem be a „Szõke bestia” címû háromfel­
2711    4|                   korona elõleget adott rá a direktor, mert egy olyan
2712    4|               olyan problémái vannak, hogy a tejbegríz sûrûen jobb-e,
2713    4|                    írt abba az izébe, abba a könyvbe; aminek láttam a
2714    4|                   a könyvbe; aminek láttam a címlapját. Na látja, tudom
2715    4|                     bánom is én, szóval az a dolog, ami a tejbegrízzel
2716    4|                     szóval az a dolog, ami a tejbegrízzel foglalkozik,
2717    4|               fiatal. Hja, hol vannak azok a szép, naiv idõk! Csakhogy
2718    4|                   az élet, fiatalember, az a jó meleg, igazi élet, az
2719    4|              embernek, rendes mûvészetnek. A többi link dolog, meg smokkság,
2720    4|                  örültem, hogy láttam, vár a kiadóm, meg egy macska,
2721    4|                   megfõztem. Szóval, félre a buta könyvekkel, az pepita.
2722    4|                 kell törõdni, mert ez most a legújabb mánia a kávéház
2723    4|                   ez most a legújabb mánia a kávéház karzatán. A szomszéd
2724    4|                  mánia a kávéház karzatán. A szomszéd asztalnál ül egy
2725    4|         Szemérmesen el akarok fordulni, de a pincér odajön.~- Kérem,
2726    4|                  üzeni, ne tessék mozgatni a fejét, mert így nem tud
2727    4|                  nem tud rajzolni.~- Ki az a Pök úr?~- Nem tetszik ismerni?
2728    4|                       Nem tetszik ismerni? A Lehetetlen Pofák címû élclap
2729    4|               lebonyolítását. Megmerevítem a nyakam. Pök úr barátságosan
2730    4|                fölfelé! - szól, és integet a kezével.~Kicsavarom a nyakam.~-
2731    4|              integet a kezével.~Kicsavarom a nyakam.~- Még egy kicsit!
2732    4|                kicsit! Jobbra!... - biztat a mester. - Ejnye csak...~
2733    4|                    mester. - Ejnye csak...~A csigolyáim békétlenül ropognak.
2734    4|            csigolyáim békétlenül ropognak. A vér a fejembe megy.~- Érdekes -
2735    4|                 békétlenül ropognak. A vér a fejembe megy.~- Érdekes -
2736    4|                       Érdekes - ábrándozik a mester, és leteszi a ceruzáját.
2737    4|            ábrándozik a mester, és leteszi a ceruzáját. Milyen különös
2738    4|               önnek.~Gyorsan vakarni kezdi a papírt a ceruzával. Ez így
2739    4|             Gyorsan vakarni kezdi a papírt a ceruzával. Ez így van. Némely
2740    4|                   így van. Némely embernek a feje viszket, az a fejét
2741    4|                embernek a feje viszket, az a fejét vakarja. Némely embernek
2742    4|                   vakarja. Némely embernek a tiszta, fehér papír viszket,
2743    4|                    fehér papír viszket, az a papírt vakarja.~- Érdekes
2744    4|                Érdekes fej - beszél tovább a mester.~Fél szemét behunyja,
2745    4|                 két ujja között néz, azzal a szemével, amit behunyt.~-
2746    4|                    megyek, az nekem vurst. A Benczúr meg a Lotz, az menjen
2747    4|                 nekem vurst. A Benczúr meg a Lotz, az menjen hasonlóságra.
2748    4|               roppant érdekes - ábrándozik a mûvész. - Az ön arca nem
2749    4|           karakterben van, hanem valõrben. A homloka kék, az orra vörös,
2750    4|             homloka kék, az orra vörös, és a nyelve kilóg. Egészen sajátságos
2751    4|               sajátságos fej. Tudja, nekem a fej belsõ konstrukciója
2752    4|                    fej belsõ konstrukciója a fontos, meg a karakter.
2753    4|                konstrukciója a fontos, meg a karakter. Az ön karakterében
2754    4|                   amilyent Van Gogh talált a cserkesz nõkben. Önnél nem
2755    4|              cserkesz nõkben. Önnél nem is a vonások a fontosak, hanem
2756    4|                     Önnél nem is a vonások a fontosak, hanem a koponyacsontok.
2757    4|                  vonások a fontosak, hanem a koponyacsontok. Kérem, húzza
2758    4|                 Húzom, nem megy.~- Persze, a csontok a fontosak. A meztelen
2759    4|                  megy.~- Persze, a csontok a fontosak. A meztelen csontok.
2760    4|              Persze, a csontok a fontosak. A meztelen csontok. A bõr
2761    4|              fontosak. A meztelen csontok. A bõr és a többi nem fontos.~
2762    4|                 meztelen csontok. A bõr és a többi nem fontos.~Kinyújtja
2763    4|                többi nem fontos.~Kinyújtja a kezét. Szent isten, csak
2764    4|                    csak nem akarja lehúzni a bõrömet. Nem, hála istennek.~-
2765    4|                  nincs is bõr az arcán. És a fej hátsó része kidagad.
2766    4|                    idióta-fejeknek nevezi, a Le Trottlisme címû munkájában.
2767    4|                 dagadt szája van önnek! És a fülei hogy szétállanak.
2768    4|                    valami szelíd bárgyúság a karakter­ben... ezt kell
2769    4|               kíváncsian.~- Micsoda?~- Hát a rajz!~- Micsoda rajz?~-
2770    4|              nyugodtan meg akartam mondani a véleményemet az ábrá­zatjáról,
2771    4|                vele. Különben én vagyok az a Koltai, akinek a verskötetérõl
2772    4|                 vagyok az a Koltai, akinek a verskötetérõl ön azt írta,
2773    4|                hazamegyek, hazamegyek este a kis lakásomba, és dolgozni
2774    4|              csinálok valamit, megírom azt a szép novellát, a nõrõl,
2775    4|               megírom azt a szép novellát, a nõrõl, aki visszament, ami
2776    4|                 hogy kész legyek vele, itt a kávéházban, és aztán haladéktalanul
2777    4|                 haladéktalanul hozzákezdek a novellához, és hazamegyek
2778    4|                  óra van, otthon lecsukták a spalettát, felcihelõdöm.
2779    4|                ketyegõ órák, ti figyelitek a magánost és a lélek csendes
2780    4|                   figyelitek a magánost és a lélek csendes borzongását...
2781    4|                 borzongását... Persze, itt a kávéházban nem lehet szépet
2782    4|                   És már otthon is vagyok. A redõnyt leengedem, bezárom
2783    4|               bezárom az ajtót. Meggyújtom a villanyt. Járkálok. Íróasztalom
2784    4|                     Íróasztalom elé teszem a széket, papírt a táblára.~
2785    4|                    teszem a széket, papírt a táblára.~Na, és most. Magány.~
2786    4|                    nyolc órakor nem láttam a szobámat - egészen más.
2787    4|                   Leülök, magam elé teszem a papírt. Hé, izé, egy feketét...
2788    4|              feketét... Azaz pardon. Tehát a novella, a nõrõl, aki elment
2789    4|                   pardon. Tehát a novella, a nõrõl, aki elment és visszatért...
2790    4|              novemberi este...~Felborzolom a hajam. Hogy is volt csak
2791    4|                hajam. Hogy is volt csak az a hangulat kilencvennégyben?
2792    4|                 Egy ködös, novemberi este, a nõ, aki elment...~Elment...
2793    4|               Elment... Elment... tyûh! Az a fekete szerkesztõ elment,
2794    4|                elment, és nem adta ide azt a jegyet, amit a Gárdosnak
2795    4|                adta ide azt a jegyet, amit a Gárdosnak ígértem tegnap,
2796    4|                tegnap, azt mondta, behozza a Palermóba! Hová is tettem
2797    4|                  Palermóba! Hová is tettem a levelet? Ja, persze, bent
2798    4|                   Ja, persze, bent hagytam a kasszában!~Ó, magány!~Hát
2799    4|           kasszában!~Ó, magány!~Hát elment a nõ... Igen, ez fájdalmas.
2800    4|             világosan emlékszem, hogy ezen a dolgon sírtam, kilencvennégyben,
2801    4|                   egy kuplé refrénje, amit a kabaréban hallottam. Milyen
2802    4|              ostoba, bornírt dolog ezekkel a kuplékkal meg kabarékkal.
2803    4|               kuplékkal meg kabarékkal. És a színész nem jól énekelte.
2804    4|                  színész nem jól énekelte. A száját kinyitotta, mint
2805    4|                mint egy teknõ, akkora lett a szája, és kiforgatta a szemeit.
2806    4|                lett a szája, és kiforgatta a szemeit. Milyen buta, marha
2807    4|                    dolog. Pfuj.~Ó, magány!~A nõ tehát elment, kilencvennégyben,
2808    4|                   nem tért vissza többé... A november szitált, és kellemetlen
2809    4|                    kabaréba, se moziba. És a barátaimnak is megmondom,
2810    4|                  ne menjenek, az embert ez a léha, ostoba kávéházi élet
2811    4|                     Azok most is ott ülnek a kávéházban, milyen bolondság...
2812    4|                most... Biztosan szidnak... a hátam mögött... persze könnyû,
2813    4|                vagyok ott... Pfuj.~Na, azt a magány mindenségit. Elment
2814    4|                    szidni. Most tárgyalják a darabomat, és hibásan magyarázzák
2815    4|                     és hibásan magyarázzák a drámai csomót. Pardon, az
2816    4|                   hogy az úgy van, hogy az a másik...~Na. Az asszony
2817    4|                  nagyon jó drámaíró, ha az a sárga, irigy Budai más nézeten
2818    4|                   úrnak. Azonnal odamegyek a kávéházba, és megmagyarázom.~
2819    4|            kávéházba, és megmagyarázom.~De a novemberi asszony... elment...~
2820    4|                   dolga volt.~Magány? Majd a sírban! Ott elég idõm lesz.
2821    4|                írni... Na jó, megírjuk ezt a dolgot, krokinak, a Gyerünk-Csak
2822    4|                    ezt a dolgot, krokinak, a Gyerünk-Csak kávéházban.~
2823    4|                               Az új Pilvax~A régi Pilvax helyén épült
2824    4|                   mintha múltkor... mintha a Duna-parti korzón találkoztunk
2825    4|                   hogy alászolgája... - és a vállamra ütött. - Nincs
2826    4|                megölelt.~Nagyon megörültem a találkozásnak, de hirtelenében
2827    4|                   Témát keresve, megnéztem a könyvet, amit olvasott:
2828    4|                    könyvet, amit olvasott: a Petõfi-kiadványok voltak,
2829    4|             rácsapott az egyikre.~- Magyar a mája is meg a zúzája is
2830    4|                       Magyar a mája is meg a zúzája is ennek a Ferenczi
2831    4|                   is meg a zúzája is ennek a Ferenczi komának! Hát csak
2832    4|                   Hát csak kihozta belõlem a népies elemet, a kiskésit
2833    4|                   belõlem a népies elemet, a kiskésit a juhászszentemszeretõmnek,
2834    4|                  népies elemet, a kiskésit a juhászszentemszeretõmnek,
2835    4|                    mert fáradt voltam abba a sok álldogálásba, ott a
2836    4|                    a sok álldogálásba, ott a Duna-parton. De ez a Ferenczi,
2837    4|                   ott a Duna-parton. De ez a Ferenczi, ez már aztán egy
2838    4|                   ez már aztán egy népies, a ragyogóját - juj, egészen
2839    4|                     egészen belebizsergett a vérem, úgy feltüzelt, hogy
2840    4|                    úgy feltüzelt, hogy ezt a „Megy a juhász szamáron”
2841    4|                feltüzelt, hogy ezt a „Megy a juhász szamáron” címû versemet
2842    4|                 meg is feledkeztem ezekrõl a dolgokról, Segesvárról Londonba
2843    4|                    írogattam, belemerültem a dologba, írtam egypár szép,
2844    4|                 szép, szimbolista verset - a régiek közül csak a „Szeptember
2845    4|               verset - a régiek közül csak a „Szeptember végén”-t szeretem -,
2846    4|                nagy tanulmányomat, melyben a szellemi arisztokrácia jogosultságát
2847    4|       jogosultságát fejtegetem. Szóval, ez a népies dolog már ki is ment
2848    4|                népies dolog már ki is ment a fejembõl. Hát tegnap hazajövök,
2849    4|              tegnap hazajövök, benézek ide a Pilvaxba, és kezembe kerülnek
2850    4|                   és kezembe kerülnek ezek a Petõfi-kiadványok. Elkezdtem
2851    4|                   Elkezdtem olvasni - tyû, a betyár angyalát - úgy, de
2852    4|               lantos vagy te is, magyar az a fanyar zúzád teneked!~Megint
2853    4|               fanyar zúzád teneked!~Megint a vállamra csapott.~- Hát -
2854    4|                     most nem fejezi be azt a tanulmányt, Sándor bácsi?~-
2855    4|                tanulmányt, Sándor bácsi?~- A vakapád fejezi be - mondta
2856    4|                  bácsi szavalt:~Borban van a szerelem,~Szerelemben életem,~
2857    4|               Sándor bácsi, és egy imbiszt a falhoz vágott. - Ez a Ferenczi-szentem
2858    4|              imbiszt a falhoz vágott. - Ez a Ferenczi-szentem visszaadott
2859    4|               visszaadott megint magamnak. A „János vitéz”-t is folytatni
2860    4|                   Ferenczi mondja, hogy az a csodálatos énbennem, öcsém,
2861    4|                    hogy minden versemen az a hamisítatlan, egyszerû,
2862    4|                    vonul keresztül. Hát ez a csodálatos, öcsém-bátyám!
2863    4|                    hallgatva, és megcsípte a karom -, ha te szeretsz,
2864    4|               Sándor bácsi át akarta fogni a derekam. Gyorsan másra akartam
2865    4|                    másra akartam fordítani a beszédet.~- Olvasta azt
2866    4|                    beszédet.~- Olvasta azt a cikket, amit Szász Zoltán
2867    4|                amit Szász Zoltán írt Önrõl a Nyugatba?~- Szász Zoltán?
2868    4|                 két fej lett az egybõl, és a két fejbõl lefelé egész
2869    4|             dolmányban és árvalány­hajjal, a másik egyszerû zsakettben.
2870    4|                     kérdeztem borzongva.~- A pofátok szentjit! - kiáltott
2871    4|                  kiáltott nekikeseredve az a Sándor bácsi, akinek árvalányhaja
2872    4|                    volt, és földhöz csapta a kucsmáját -, az ántiját
2873    4|                      az ántiját neki! - ez a Beöthy Zsolt már megint
2874    4|          különválasztotta bennem az embert a költõtõl!~
2875    4|                 Remélem, nem zavarom.~- Ó! A legkevésbé! - kiáltottam
2876    4|                  fölé hajoltam, ráírva ezt a számot: „öt”, mintha már
2877    4|              tartanék. Gyorsan leírtam ezt a szót: „miszerint”.~- De
2878    4|                  kis filozófiai szakmunka, a magányról. Azt fejtegetem,
2879    4|            magányról. Azt fejtegetem, hogy a munkához feltétlen magány
2880    4|                 hogy megengedem. Tudja, ez a mindenféle írás, én már
2881    4|                     aki kétszer is bejárta a világot... az egy kész regény,
2882    4|               szerényen -, nem zavarja önt a társalgásban a tollpercegés?~-
2883    4|                 zavarja önt a társalgásban a tollpercegés?~- Dehogy,
2884    4|          fiatalember. Mert én nem írom meg a dolgokat... az ám! Ezt írja
2885    4|                   azt egy író megírja, hát a népek azt mondják rá: na,
2886    4|                  mondják rá: na, aszongyák a népek, hát ezt csak úgy
2887    4|              elõretolja, és fölfelé bökdös a fejével.~- Nagyszerû! Ccc!
2888    4|                   nem bajlódom ilyesmivel. A fene ott egye ki. Mit, hogy
2889    4|                   Mit, hogy nekem jöjjenek a kiadók... meg aztán mindjárt
2890    4|                   aztán mindjárt görcs áll a kezembe. Nem kell nekem,
2891    4|                  havat lapátoltam... ezzel a tulajdon két kezemmel itt
2892    4|                   itt ni... elhiszi? Ezzel a két kezemmel... havat lapátoltam...
2893    4|                  havat lapátolni. Nem megy a fejembe, miért ne lehetne
2894    4|                     Látom magam, hogy írom a hatkötetes regényt a hólapátolásról.~-
2895    4|                  írom a hatkötetes regényt a hólapátolásról.~- Hihetetlen! -
2896    4|                  Arany János fedezte fel - a Tragédia szerzõje nem a
2897    4|                    a Tragédia szerzõje nem a szín­igaz­gatónak, hanem
2898    4|                   szín­igaz­gatónak, hanem a költõnek küldte el mûvét,
2899    4|                    javítgatott néhány szót a szövegen.~...És miután Madách-Ádám
2900    4|                  Madách-Ádám odaadta volna a mûvet, elaluvék, és Lucifer
2901    4|            elaluvék, és Lucifer elvitte õt a messzi jövõbe, anno 1923-
2902    4|                   vele. Volt egy ismerõse, a Pesti Hírlap egyik rendõri
2903    4|                 Nézd, Imre bátyám - mondta a derék újságíró -, az ilyen
2904    4|               nincs írói neved - ha te azt a dolgot beküldöd valami színháznak,
2905    4|               egyáltalán írni, vagy dobjam a tûzbe ezt, és ne fogjak
2906    4|                    ne fogjak többet tollat a kezembe.~Az újságíró fejét
2907    4|                    véletlenül jóban vagyok a Bélával...~- Miféle Bélával?~-
2908    4|             Bélával...~- Miféle Bélával?~- A Szenes Bélával. Hát add
2909    4|                   Bélával. Hát add ide azt a paksamétát, majd elviszem
2910    4|                 kivette felöltõje zsebébõl a kéziratot.~- De ne bontsd
2911    4|                   hogy hamar intézõdjék el a dolog. Nem mész be a szerkesztõségbe?~-
2912    4|                    el a dolog. Nem mész be a szerkesztõségbe?~- Nem...
2913    4|             hazament, és szívdobogva várta a választ. Harmadnap megjött
2914    4|                 választ. Harmadnap megjött a paksaméta. Udvarias levél
2915    4|                  kell restelkednie miatta, a darab tehetséget árul el,
2916    4|                    ajánlanám azonban, hogy a fõhõs - Ádám, ha jól emlékszem -
2917    4|                    ha jól emlékszem - csak a második rész vége felé találkozzék
2918    4|             tulajdonképpen kicsoda volt az a hölgy az elsõ felvonásban,
2919    4|                nevelõnõ epizódalakot, mert a darabban kicsit kevés a
2920    4|                    a darabban kicsit kevés a cselekmény.~Jóakaró híve~
2921    4|                Szenes”~Madách gondolkodott a dolgon, aztán elhatározta,
2922    4|                  elhatározta, hogy mielõtt a darabot átdolgozza, elõbb
2923    4|               újságíró barátjának, így hát a postára bízta magát. Reszketõ
2924    4|                  Reszketõ kezekkel írta rá a borítékra Molnár Ferenc
2925    4|                   Ferenc nevét, és bedobta a szekrénybe. Hónapokig várt,
2926    4|                  nem bírta tovább, felment a Fészekbe, leült a ruhatárba,
2927    4|                  felment a Fészekbe, leült a ruhatárba, és reszketve
2928    4|           reszketve figyelte az érkezõket. A ruhatáros meglöki: ott van
2929    4|                 ruhatáros meglöki: ott van a Mester. Éppen indult fel
2930    4|                   Mester. Éppen indult fel a kártyaszobába. Madách elébe
2931    4|                   Imre bácsinak megdermedt a vére.~- Egy kéziratot voltam
2932    4|                kontárkodhatom bele azoknak a nálam kitûnõbb szakembereknek
2933    4|                    kitûnõbb szakembereknek a mesterségébe, akik dramaturgi
2934    4|                  Bocsásson meg, ha így áll a dolog, akkor meg éppenséggel
2935    4|              költõnek tartom magam, holott a legnagyobb ízléstelenség
2936    4|                  mondanám...~- De mégis... a vélemé...~- Bocsásson meg,
2937    4|                 olyan szerénytelen...~- De a darabom...~- Bocsásson meg,
2938    4|                    és szerénytelen legyek, a magam személyével és súlyával
2939    4|       szerénytelenség, hogy véleményt mond a dologról. Ajánlom magamat,
2940    4|                  szolgája vagyok, csókolom a lába ujját, ne haragudjék
2941    4|                    tiltja.~És be sem várva a befejezetlen mondatot, otthagyta
2942    4|           befejezetlen mondatot, otthagyta a szerzõt. Ezután Szomory
2943    4|                    Szomory Dezsõhöz került a tragédia. Ezúttal úgy látszott,
2944    4|                  úgy látszott, megtörténik a méltó felfedezés. Néhány
2945    4|             szobájában maga Szomory Dezsõ. A találkozás ünnepé­lyesen
2946    4|                    mit tudom én - mondotta a nagy formamûvész -, a rajongás
2947    4|             mondotta a nagy formamûvész -, a rajongás ferde vonalzatában
2948    4|                   piramis, bódult lendület a végtelen felé, a legcsodálatosabb
2949    4|                  lendület a végtelen felé, a legcsodálatosabb hárfa,
2950    4|                     zengõ szférák, eldobva a térbe. Én mondom önnek,
2951    4|           mámorában megittasulva hömpölyög a duzzadt felhõk fölé, ragyogó
2952    4|              nyitott kehely, izzó vonaglás a gyönyörben.~Madách szemei
2953    4|                   keserû nyálát harapdálva a kalmárlelkek felé - azt
2954    4|            minthogy engem, remegõ kráterét a zengõ szépségnek, felgyújtott,
2955    4|                   pöfékelõ pipája mögül.~- A darab igazán kitûnõ, elsõrangú,
2956    4|                  egy hónappal azután, hogy a darabot átvette.~- Hogy
2957    4|                  Madách szépen megköszönte a lelkiismeretes bírálatot,
2958    4|       lelkiismeretes bírálatot, és elvitte a felbontatlan csomagot.~Herczeg
2959    4|                  sem tudta, hogy jutott el a tragédia egy idõ múlva Faragó
2960    4|                    is levélben válaszolt. „A nekem beküldött operett-téma -
2961    4|                 bár kissé röviden írta meg a tartalmát - határozattan
2962    4|                Kérem, látogasson meg, hogy a kidolgozás felosztását és
2963    4|                   került sor. Szabó Dezsõ, a kitûnõ politikai költõ,
2964    4|                    meg Budapest közterein, a következõ tartalommal:~„
2965    4|              barátom, ne szóljon senkinek: a magyar irodalomnak mától
2966    4|                    kimagasló oszlopa van - a másik ön. Az ön mûve méltó
2967    4|                    hangon harsonázza annak a lelkiségnek kitel­jesedését,
2968    4|                  bennem talált apostolára. A zsidó imperializmus pusztító
2969    4|                  kimutatása, amit Ádámnak, a Mózes által felfedezett
2970    4|                   rajzolt meg, az ön mûvét a legkitûnõbb antiszemita
2971    4|               Madách ekkor hóna alá csapta a Tragédiát, és fölébredt.
2972    4|                   Tragédiát, és fölébredt. A jó Arany János szobájában
2973    4|                     ahol be akarja mutatni a Tragédiát, hogy kiadják,
2974    4|                                            A fõpróbától a bemutatóig~
2975    4|                               A fõpróbától a bemutatóig~Igen tisztelt
2976    4|               alatt lesz megtartva, vagyis a felvonásokat fordított sorrendben
2977    4|                   hanem jelmezekben és nem a színpadon, hanem az elsõ
2978    4|                    hallanak rólam, továbbá a bõrhokedlit a harmadik felvonásban
2979    4|               rólam, továbbá a bõrhokedlit a harmadik felvonásban át
2980    4|                    és hogy az asztallábnak a földig kell érni a második
2981    4|            asztallábnak a földig kell érni a második elején, és a második
2982    4|                  érni a második elején, és a második végérõl a postást
2983    4|               elején, és a második végérõl a postást ki kell dobni, hogy
2984    4|                postást ki kell dobni, hogy a lába sem érje a földet,
2985    4|                dobni, hogy a lába sem érje a földet, mert a hordókat
2986    4|                    sem érje a földet, mert a hordókat mindig legurítják
2987    4|                 hordókat mindig legurítják a pincébõl, és nem lehet lekefélni.~
2988    4|                    lehet lekefélni.~Ezekre a jelentéktelen változtatásokra
2989    4|              jelentéktelen változtatásokra a mai fõpróba indított, ahol
2990    4|                 meg lehet csinálni, amiket a közönség nem is venne észre,
2991    4|                    venne észre, csak éppen a...~Szóval, minden ragyogóan
2992    4|             ragyogóan ment, nagyszerû volt a fõpróba, odavoltak az emberek,
2993    4|               ragyogó szemmel szorongatták a kezemet, óriási sikert jósoltak...
2994    4|                végre kiértem az utcára, az a benyomásom volt, hogy Shakespeare
2995    4|                  összeszedni az okát ennek a kitûnõ hangulatnak, hogy
2996    4|             mondtak, miért hiszem én, hogy a legutóbbi háromezer évben
2997    4|                  az enyém.~Hát azért, mert A. B. odajött, és azt mondta,
2998    4|                  elején ne jöjjön be, csak a harmadik jelenetnél jöjjön
2999    4|                    nem lehet érteni semmit a darabból, az egész egy marhaság,
3000    4|                 õrülten tûrhetõ, de Xavér, a fõhõs, a harmadik jelenettõl