IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Alphabetical [« »] autót 1 avagy 1 avval 1 az 1471 azáltal 1 azaz 6 azazhogy 3 | Frequency [« »] ----- ----- 3615 a 1471 az 1377 és 1209 hogy 1126 nem | Karinthy Frigyes Viccelnek velem Concordances az |
Fej.
501 2| járta a várost, múzeumokat s az egész idegenséget, aminek 502 2| õ is.~Másnap ugyanannál az asztalnál, megint ott találta 503 2| felvilágosították, hogy „Mahlzeit” az nem egy név, hanem udvarias 504 2| egyszerûen egészségére kívánta az ebédet.~Lengyelünk nagyon 505 2| ember, rövid ismeretség után az ország anyanyelvén tiszteli 506 2| akarta, hogy õ is tudja, mi az a nemzetközi elõzékenység. 507 2| hogy örült sikerem volt. Az igazgató, aki meghívott, 508 2| kérem...~Tetszik tudni, az úgy volt, hogy mikor két 509 2| felolvasás elõtt találkoztam az igazgatóval, és könnyedén 510 2| beszéltek velem, hogy ma van az a felolvasás, siessek, mert 511 2| õket a hangverseny, hogy az igazgató lelkükre kötötte, 512 2| közben értünk át Budára. Az igazgató már az ajtóban 513 2| Budára. Az igazgató már az ajtóban várt, és feltûnõen 514 2| észre. Hogy is volt csak? Az Otthon-körben ültünk, és 515 2| hogy milyennek képzelem én az új magyar drámát - az igaz, 516 2| én az új magyar drámát - az igaz, hogy nagy tûzzel és 517 2| egyszerre odajött hozzám az igazgató, és azt mondta, 518 2| hangversenyre a szanatóriumba. Az igaz, azt mondta, hogy szeretné, 519 2| ketten hoztak el kocsin, és az igazgató már itt vár rám, 520 2| Na igen, igen, hiszen az udvariasság kijár nekem, 521 2| jószántukból...~- Ó - felelte az igazgató -, ennek már kipróbált 522 2| hivatása szerint választjuk azt az ürügyet. Az ügyvédnek azt 523 2| választjuk azt az ürügyet. Az ügyvédnek azt mondjuk, hogy 524 2| ügyvédnek azt mondjuk, hogy az igazságügy-miniszter hívatja... 525 2| hívatja... Ha valakinek az a mániája, hogy õ a római 526 2| és ha például író volna az illetõ - tegyük fel?~- Istenem - 527 2| Istenem - mondta könnyedén az igazgató -, talán azt mondanánk 528 2| ülhetnék most itt szabadon, az asztal mellett... már kiderült 529 2| Tizenkettõkor elmentem az igazgatóhoz.~- Hát nagyon 530 2| szeretnék még villamost kapni.~Az igazgató ebben a pillanatban 531 2| Szó sincs róla - harsogott az igazgató vidáman -, nem 532 2| hazamennie?! - mosolygott az igazgató vidáman. - Nem 533 2| tartsak felolvasást, becsaltak az élõhalottak közé...~Az ajtóhoz 534 2| becsaltak az élõhalottak közé...~Az ajtóhoz rohantam. Be volt 535 2| Kilopóztam a konyhába, és elbújva az ajtó mögé, megvártam, míg 536 2| ajtó mögé, megvártam, míg az egyik ápoló kinyitja az 537 2| az egyik ápoló kinyitja az ajtót. Akkor hirtelen kisurrantam, 538 2| napig nem mertem kimenni az utcára, nem mertem felvenni 539 2| veszem, ha nem írja meg az egész dolgot... Nem mintha 540 2| hiszen ez én vagyok, akinek az egészet elmondtam... akkor 541 2| gyöngykagyló, egy reggel arra az eredményre jutott, hogy 542 2| õk, szegény fejük, hogy az a gyöngy ér valamit -, õk 543 2| attól a kis piszoktól, ami az oldalukat fúrta, hát izzadtak 544 2| Valami Rockefeller volt az illetõ: itt lakott az Egyesült 545 2| volt az illetõ: itt lakott az Egyesült Államokban, jobbra, 546 2| nyossággal megkülönböztetni az eredetit a hamisítványtól, 547 2| gyöngykagylóról azt tanultam az iskolában, hogy a tenger 548 2| le helyettem, õ élvezze az életnek örömeit, amik nekem 549 2| Rockefeller vállat vont.~- Az utókor igazolni fogja önt, 550 2| ábrándoztál, amit aztán összegyûjt az ember, és kék szalaggal 551 2| anyuka, illetve esetünkben az a mafla férjed ne találja 552 2| legboldogabb a barátnõid közt, az Olgánál is, mert egyiket 553 2| A szerelem az élet illatos virága,~mely 554 2| bimbó~Máj. 1.~Azt hiszem, az én szomorú és reménytelen 555 2| virágot szedek és szívom az illatokat. Egy különös és 556 2| azt gondoltam, hogy a nõ, az egy olyan, mint egy virág. 557 2| mint egy virág. Hogy van az, hogy ezt önök még nem vették 558 2| vették észre? A szerelem az élet illatos virága, mely 559 2| illatos, mámoros szerelemmel: az ég oly kék, a madarak csicseregnek: 560 2| csicseregnek: ó, gyönyörû az élet. És õ is szeret, szeret, 561 2| a derék, komoly férfiút. Az élet csodálatosan szép.~ 562 2| csodálatosan szép.~Júl. 29.~Az õ közelsége mindent átszellemültté 563 2| alakult, tudniillik mert már az építõmûvészetben sem szeretik 564 2| ment a helyem mellett azzal az idõsebb úrral. Annak is 565 2| szólva szakcikk, elvárom az illetékes szakköröknek, 566 2| illetékes szakköröknek, úgymint az orvostársadalomnak és a 567 2| Tárgyam: miért nem megy az ember orvoshoz?~Két részre 568 2| természetû megfontolások s az idevágó irodalom gondos 569 2| általában~azért nem megy az ember, mert már régen menni 570 2| hasamat fájlalom és nem az erkölcseimet -~mert félek, 571 2| erkölcseimet -~mert félek, hogy az orvos komolyabban veszi 572 2| betegségem a fontos, nekem meg az egészségem -~mert ilyenformán 573 2| betegségemmel, mint amennyire az egészségemet szereti, s 574 2| hajlandó feláldozni, csakhogy az elõbbit tönkretegye -~mert 575 2| szeretethez), s félõ, hogy az orvosi kezelés aláássa a 576 2| ilyenformán kényesebb vagyok az orvoskari becsületre, mint 577 2| mint õk maguk, pedig ez az õ dolguk ‑~mert mindenki 578 2| megsúghatja, hogy ebben a dologban az orvosok nem tudnak semmi 579 2| szeretem, ha nekem megmondják az igazat -~mert a honorárium 580 2| dolgában bizonytalan vagyok, az orvos nem mondja meg, folyton 581 2| ember orvoshoz megy, s ebbõl az a gyanúm alakult ki, hogy 582 2| hosszú tárgyakat dugdos az orromba, és ahelyett, hogy 583 2| érthetetlennek találja ezt az affektálást, hiszen nyilvánvaló, 584 2| megyek, mert megyek ugyan, de az elõszobában elmúlik a fájás, 585 2| ürügye alatt lekritizálja az alakomat-~gyomorspecialistához 586 2| például megérteni, hogy az ember ebéd és vacsora tartamára 587 2| idegállapotban nem bírom az orvost - és végre~pszichoanalitikushoz 588 2| pszichoanalitikushoz menni, mint az egyszeri tanító, aki azt 589 2| hõmérõvel nem lehet lemérni az ilyesmit, mert a fejem meleg, 590 2| Mondja, ez mi lehet, itten, az oldalamba, nem lejjebb, 591 2| húzódnék valami, vagy mintha az izmokat spulnira akarnák 592 2| magam; olyan, igen, mintha az idegeket egy spulnira akarnák 593 2| most, így elkezdem húzni az izmokat...~Na jó, ha a doktor 594 2| csak azt mondja meg, érez az ember tüdõrák esetében, 595 2| vigasztaljanak, és szépítsék az állapotomat - hadd tudjak 596 2| hátgerincsorvadás-e vagy nem, mikor az ember egyszerre csak azt 597 2| mintha összenõtt volna, és az egyiknek a széle karcolni 598 2| doktor úr nem hallgatja meg az embernek szubjektív panaszait, 599 2| mindig tesz úgy, csak ha az államat így leszorítom a 600 2| amelyet cikkünk gyakorolt az orvostársadalom legszélesebb 601 2| melyekkel igyekeztem kimeríteni az orvoshoznemjárás tünetkomplexumát, 602 2| Megyek bizony.~Én csak azokat az okokat soroltam fel, amik 603 2| bizonyos tekintélyt ad az embernek, ha azt mondja, 604 2| hogy fog leesni a székrõl az a mûveletlen, divatos felcser, 605 2| magamról a diagnózist; és az õ megjegyzései közben az 606 2| az õ megjegyzései közben az én szerény, halk közbeszólásaimból 607 2| ezt meg azt -~mert ezzel az orvossal be fogom bizonyítani, 608 2| mindjárt kést rántanak, az nem kunszt, és mert az isten 609 2| az nem kunszt, és mert az isten is belgyógyász -~röntgeneshez, 610 2| rémes állapotban lehet az alsó tudatom, ki kell mosatni.~( 611 2| Értekezésünk befejezése után kapjuk az értesítést, hogy egy angol 612 2| teóriát vetett fel, mint az orvoshoz járás kauzális 613 2| hogy orvoshoz azért megy az ember, mert valami baja 614 2| konkrét adat nem merült fel az eddigi megfigyelések értékelésének 615 2| ugyanis, akinek baja van, az nem megy orvoshoz, hanem 616 2| orvoshoz, hanem hívatja az orvost, vagy lepedõben viszik 617 2| idejönni.~- Na, na, na. Ráér az holnap reggel is, ahogy 618 2| holnap reggel is, ahogy azt az esetet ismerem.~- Bocsánatot 619 2| fiatal embernek bizonyul, az ember nem is hinné. Arcán 620 2| Bizalomgerjesztõ megjelenés, az biztos.~Megfog egy zongoraszéket, 621 2| Halkan nyögök.~Megveregeti az arcomat.~- Na, mi fáj, öregem?~ 622 2| öregem?~Két ujjával megcsípi az orromat. Roppant bizalomgerjesztõ 623 2| szeretetre méltóan belefricskáz az õsz szakállamba. Ejnye, 624 2| unatkozva dúdol valamit, megnézi az óráját, lóbázza a lábát, 625 2| óráját, lóbázza a lábát, és az asztalon egy hímzést nézeget. 626 2| Felfordítjuk a szekrényt, kiszedjük az ajtót, lehúzzuk a lámpát, 627 2| gyógyít! Nem kell fizetni! Az orvosok emberbarátok, nem 628 2| sezlonra, mit meg nem tesz az ember egy ilyen kedves kis 629 2| bár hiszen múló jellegû az ilyesmi, nem volna érdemes. 630 2| direkte kíváncsi vagyok, az öngyilkosjelöltet adom neki 631 2| hogy ideges vagyok. Mit ért az alatt, hogy: „szeretném 632 2| nagyon érdekes eset, ha az ember ilyen hidegen és kívülrõl 633 2| tudja nézni. Tudniillik csak az a kellemetlen, hogy én neki 634 2| magyarázhatom meg, hogy mit értek az alatt, amit magyaráztam, 635 2| nem fog a toll. De fáj az agyvelõm.~Okt. 26.~Folyton 636 2| Okt. 26.~Folyton verem az agyvelõmet itt egy falba, 637 2| csinálni... hanem nagyon lüktet az agyvelõm a mellemben.~Okt. 638 2| sípolás, nincs baj. Jó, ha az ember ilyen eszes és hideg 639 2| vashabbal. Vörös vashab, az nagyon jó. Bumm-bumm játékot 640 2| hisztérikát. Hiszterikajáték, az meg így megy: az ember száját 641 2| játék, az meg így megy: az ember száját bekeni mésszel 642 2| meg kell magyarázni, hogy az hazugság, hogy egy nõ megcsalja 643 2| hazugság, hogy egy nõ megcsalja az embert, csakhogy mutassa, 644 2| percben egyszerre megdermedhet az embernek minden érzése, 645 2| hogy akkor tudná szeretni az embert, ha biztos volna 646 2| biztos volna benne, hogy az ember nem azért szereti, 647 2| megmagyarázni egy nõnek, hogy az ember folyton így csináljon: 648 2| persze ekkora szûk szobát kap az ember, ha kiitta a vasbuborékot. 649 2| mozgolódni, részint kifolyt az agyvelõm, és félek, hogy 650 2| folyton kukacok mászkálnak az orromon, disznóság, hogy 651 2| disznóság, hogy így kapja az ember.~Na, most csak eljön 652 2| egy életmûvésznek, hogy az ember megkapja õket!” Ezt 653 2| végre rájöttem, mit értett az alatt az a Berta, hogy belesüllyesztette 654 2| rájöttem, mit értett az alatt az a Berta, hogy belesüllyesztette 655 2| lakik elseje óta egy úr, az meséli, hogy neki is belesüllyesztette, 656 2| vigyorogtam, hogy lepattant az a vékony húsréteg is, ami 657 2| például, hogy mikor hozzák az uzsonnát.~Õnagysága kinyitotta 658 2| Igazán azt hiszik, nálunk is az a fontos, ami maguknál - 659 2| lehet. Szépnek kell lenni, az természetes. Csakhogy a 660 2| szépség magában nem elég. Az olyan természetes alapfeltétel, 661 2| ha egy nõ szép. Nekünk az kevés! Szépek lenni magunk 662 2| akkora lángész is, mint az a Shakespeare vagy az az 663 2| mint az a Shakespeare vagy az az Edison! Az a férfi, akirõl 664 2| az a Shakespeare vagy az az Edison! Az a férfi, akirõl 665 2| Shakespeare vagy az az Edison! Az a férfi, akirõl mi ábrándozunk, 666 2| buta is?~- Hova gondol! Az természetes, hogy mellékesen 667 2| tudna egy buta férfi. De az, hogy okos és tehetséges 668 2| szellemi fölényünket és az elviselhetetlen - mert mi 669 2| észrevegye, mennyire örülök az uzsonnának. - Értem. Röviden 670 2| hogy szerelmet keltsen. Az a bizonyos férfi, aki nem 671 2| van benne, sugárzó erõ. Az arca szellemet, bátorságot, 672 2| ahogy rám néz? A vak imádat, az alázatos hódolat, amibe 673 2| amibe felolvad, ha meglát? Az ájult szerelem, amitõl egész 674 2| megalázzák önmagukat!~- De hisz az elõbb...~- Mit, elõbb? Az 675 2| az elõbb...~- Mit, elõbb? Az én férfiideálom titokban 676 2| és fájó szívvel lemondtam az uzsonnáról, mert már mennem 677 2| tanárhoz került, akinek az elõadásait hallgatta, ami - 678 2| betegséget lehet kapni, ha az ember foglalkozik ezekkel, 679 2| is kellett ígérnem, hogy az õ férje leszek, és nem csinálok 680 2| hogy ne zavarjam. De hát az ilyen magamfajta, tudatlan 681 2| magára marad, és nem érti az életet. Tudom én, hogy Jolánnak 682 2| Jolánnak igaza van, hogy ez az egész egy kis hisztériás 683 2| parancsolni a szívemnek. Az este is, amikor Jolán fáradtan 684 2| nagyon veszélyes, mert az õ jóságos és komoly modorában 685 2| édes Málcsi néni, csak az a sok baktérium ne volna 686 2| világon, amik elkeserítik az egész életemet, tudniillik 687 2| ilyesmi. Õ azt mondja, hogy ez az egész egyszerû idioszinkrázia 688 2| fejemet nyakig, de hát én az én kis buta fejemmel nem 689 2| éjjel tele van a fülem meg az orrom ezzel a furcsa folyadékkal; 690 2| egész nap el lesz foglalva az egyetemen, szigorlatok miatt. 691 2| egyetemen, szigorlatok miatt. Az idõ is csúnya errefelé, 692 2| errefelé, folyton szitál az esõ, és én az ablaknál ülök 693 2| folyton szitál az esõ, és én az ablaknál ülök és kibámulok, 694 2| mindenféle bolond gondolat között az jár a fejemben, hogy milyen 695 2| megvigasztaló volna, ha abban az idõben, amikor Jolán szigorlatozik, 696 2| kedves csöppség, aki itt ülne az ölemben, és néznénk ki az 697 2| az ölemben, és néznénk ki az ablakon, és együtt várnánk 698 2| kisbabát ennek a hónapnak az elejére vártuk, Jolán mondta 699 2| nem õ volt a hibás, hanem az egyik szülészeti szakkönyvben 700 2| Jolán azt mondja, hogy az orvosi tudomány valamikor 701 2| Appardon... szabad ezt az újságot?~- Tessék.~- Ööö... 702 2| tetszik tudni, azért mondom, az apróhirdetések miatt...~- 703 2| jól érzem magam. Fõ, hogy az apróhirdetéseket elolvassam...~- 704 2| Eee... igen. (Olvas)~- Az ember bejön a kávéházba, 705 2| senkit. De Pesten nem tudnak az emberek diszkrétek lenni... 706 2| mindenki személyeskedik, leül az emberek mellé, elmeséli 707 2| emberek mellé, elmeséli az élete történetét, mintha 708 2| élete történetét, mintha az valakit érdekelne... nem 709 2| küldve a banktól, mondom az anyósomnak, kicsit süket 710 2| van. Hát mondom, Londonban az emberek tudják, mi a személyes 711 2| Például, mit érdekli önt az, hogy én miért böngészem 712 2| hogy én miért böngészem az apróhirdetéseket?~- Hehe... 713 2| mondom. Nem szabad tolakodni az embernek a személyes dolgaival. 714 2| dolgaival. Hát én nézem az apróhirdetést... Ön itt 715 2| érdekli, hogy én miért nézem az apróhirdetést. De ön ezt 716 2| fontos? Na már most. Ez az én nõm egy férjes nõ, akivel 717 2| teszik, ugyebár, mit tesz az õ marha férje? Az õ marha 718 2| mit tesz az õ marha férje? Az õ marha férje, ugyebár, 719 2| okos és diszkrét ember. Az én leveleimet nem látja 720 2| ismer. Én megírom szépen az apróhirdetést, itt a Pé 721 2| Ki sejti, hogy mit jelent az, Pupu? És így: „szokott 722 2| hogyan esett be véletlenül az utcáról a kard, mikor lent 723 2| a katonák, hát ami igaz, az igaz, nagy szél volt ma.~ 724 2| összementek mégis, de siettükben az egyiknek a másik füle kimaradt, 725 2| feleségem, mégis. Ma megyek az utcán, hát véletlenül fölnézek 726 2| sokat teketóriáztam, hogy mi az, de õ mondta, hál’ istennek, 727 2| szegény házmester fáradt volt, az igaz, egész éjjel kell neki 728 2| hosszú gombolyagról, mer’ az ember vigyázzon a feleségére, 729 2| vigyázzon a feleségére, ha az elmegy hazulról, ezer szeme 730 2| hazulról, ezer szeme legyen az embernek a feleségére, mondok, 731 2| felõle, gondoltam, mert az utóbbi idõben, mondom, igazán 732 2| mert már fekszik valaki az ágyamban. Mondok csodálkozva, 733 2| már elõbb lefeküdtem? de az nem lehet, mert hiszen még 734 2| feleségemet, hogy lehet az, ez a helyzet nekem nem 735 2| leírni: én azt hiszem, ez az asszony nem szeret már engem 736 2| valamikor, hogy lehetséges, hogy az asszony lassan-lassan elhidegül 737 2| Lehetséges volna, hogy az én feleségem is egy ilyen 738 2| ma este ismét enyém lett. Az Ó utcán jöttem éppen haza 739 2| Az asszony és az igazság~Az 740 2| Az asszony és az igazság~Az asszony elment 741 2| Az asszony és az igazság~Az asszony elment az Igazsághoz, 742 2| igazság~Az asszony elment az Igazsághoz, és így szólt:~- 743 2| kérem, válasszanak el.~Az Igazság a döntvénytár egyik 744 2| válaszolt:~- Kérem szépen, az nagyon egyszerû. Beadja 745 2| valószínûleg azért, mert utálom.~Az Igazság a döntvénytárt nézegette, 746 2| utasítást.~- Hát kérem, az nem úgy van. Ebben az esetben 747 2| kérem, az nem úgy van. Ebben az esetben nem választjuk el. 748 2| két eshetõség lehet - vagy az, hogy a férj hajlandó elválni, 749 2| válóoknak elfogad. Iszákos az ön férje, azért nem szereti?~- 750 2| Hát akkor itt van ez az utolsó és legfõbb argumentum: 751 2| férje nem férfiú, abban az esetben a törvény elismeri, 752 2| csinálni.~- Csak akkor?~- Csak.~Az asszony gondolkodott.~- 753 2| ellen a válókeresetet, azzal az indoklással, hogy nem férfiú, 754 2| tehát nem is lehet férj.~Az Igazság jegyzõkönyvet vett 755 2| Tudomásul vesszük, hogy az ennyi és ennyiedik törvénycikkre 756 2| Megindítjuk a vizsgálatot, és az eredményrõl értesíteni fogjuk.~ 757 2| eredményrõl értesíteni fogjuk.~Az asszony hazament és várt. 758 2| asszony hazament és várt. Az Igazság pedig elment a férjhez, 759 2| férjhez, és így szólt hozzá:~- Az ön felesége azt állítja, 760 2| hogy ön nem férfiú, és ezen az alapon el akar válni öntõl. 761 2| védelmére?~- Micsoda beszéd az, hogy én nem vagyok férfiú?~- 762 2| hagyja bebizonyítani? Bezárja az ajtót.~Az Igazság egy percig 763 2| bebizonyítani? Bezárja az ajtót.~Az Igazság egy percig gondolkodott. - 764 2| Orvosszakértõt fogunk megkérni.~Az orvosszakértõ odanyilatkozott, 765 2| orvosszakértõ odanyilatkozott, hogy az ember férfiúi mivoltát csak 766 2| bizonyíthatja. Viszont az asszony nem hajlandó arra, 767 2| kötelezheti. Mi itt a teendõ?~Az Igazság három napig gondolkodott, 768 2| férfiú, minek következtében az egyetlen felhozott válóok 769 2| indokoltatik. Errõl értesíttetik az asszony.~Az asszony a haját 770 2| értesíttetik az asszony.~Az asszony a haját tépte, aztán 771 2| Lajos utcában találkozott az ügyvéddel, akinek elpanaszolta, 772 2| elpanaszolta, hogy bánt el vele az Igazság.~Az ügyvéd egy pillanatig 773 2| bánt el vele az Igazság.~Az ügyvéd egy pillanatig gondolkodott, 774 2| férfiú. Más okot nem fogad el az Igazság.~- Dehogynem. A 775 2| megcsinálták a válókeresetet - és az Igazság, a megfelelõ törvénycikkre 776 2| házasságtörés címén elválasztotta az asszonyt a férjétõl.~ 777 3| letakarva. A pamlagon ülnek az Asszony és Fazekas, ölelkezésben, 778 3| ölelkezésben, csókok közt. Az Asszonyon pongyola. Fazekas 779 3| ASSZONY: Ede...~(Kint az elõszobában kulcscsikorgás, 780 3| Kitárt karokkal megy az asszony felé, aki dermedt 781 3| átalakítja röhögéssé, amitõl az egész teste rázkódik): Hehehe... 782 3| Lacikám... hehehe...~FÉRJ: Mi az? Hogy... hogy kerülsz... 783 3| FAZEKAS: Hehehe... Jaj az oldalam... mindjárt te is 784 3| Egy merész fordulattal az asszony felé)... Elmesélhetem 785 3| nem gyõzöm röhögéssel... (Az asszonyhoz) Ugye, mulatságos?~ 786 3| elmesélni... Szóval izé... (Az asszonyhoz) Tudja, mit, 787 3| Kérlek szépen - a kalandnak az lehetne a címe, hogy mennyire 788 3| szakértelemmel): Aha, aha. Értem. (Az asszony felé): Nagy selyma 789 3| Neked csak szerencséd van az asszonyok körül.~FAZEKAS: 790 3| egyszerre - képzeld!... Az elõszobából kulcscsörgés, 791 3| történetnek?~FÉRJ: Dehogy is! Az, hogy mennyire buta tud 792 3| hogy velem mik történnek, az istenit neki! Lecsúszott 793 3| én keresem a kabátomat - az asszony...~FÉRJ (röhögve 794 3| jó! Veled mik történnek! (Az asszonyhoz): Mit szólsz 795 3| FAZEKAS: Éppen ezt. Tudniillik az úgy volt... hogy mikor a 796 3| Mutasd csak kérlek, hogy volt az?~FAZEKAS (négykézlábra ereszkedik, 797 3| Képzelheted.~FÉRJ: Képzelem! (Az asszonyhoz): Képzeld.~FAZEKAS: 798 3| Rossz gondolni is rá! (Az asszonyhoz): Rémes helyzet, 799 3| szemekkel néz rám, mint borjú az új kapura. Én meg lihegek 800 3| Hogy? Nagyon egyszerûen. Az a szerencsém, hogy nem jutott 801 3| szerencsém, hogy nem jutott semmi az eszembe, tudod. Ha valami 802 3| eszembe, tudod. Ha valami az eszembe jutott volna, valami 803 3| kifogás, vagy történet - az esetleg gyanús lett volna. 804 3| vállára): Ijedtemben kiböktem az igazat!~FÉRJ (megrökönyödve): 805 3| hogy éppen azt mutattam az asszonykának, hogy hogyan 806 3| milyen kitûnõ történet ez? (Az asszonyhoz) Mit szólsz hozzá?~ 807 3| ASSZONY: Pedig sokat hall az ember effélét.~FAZEKAS: 808 3| felugrik).~FAZEKAS (leesik az álla).~FÉRJ (nyugodtan): 809 3| a hozományból. (Leteszi az asztalra. Kovácshoz): Mehetünk. 810 3| tényállással átadhatjuk az ügyvédnek holnap. (Visszafordul 811 3| Körülnéz.)~TAKÁCS: Mer az az undok hosszú nem tudom, 812 3| Körülnéz.)~TAKÁCS: Mer az az undok hosszú nem tudom, 813 3| BAKÁCS (arrafelé néz): Az a hosszú? Hiszen az a Kovács. 814 3| néz): Az a hosszú? Hiszen az a Kovács. Miért ne üljön 815 3| BAKÁCS: Mért ne?~KOVÁCS: Mert az az undok, azzal a nõvel, 816 3| Mért ne?~KOVÁCS: Mert az az undok, azzal a nõvel, nem 817 3| ezzel pertut ittam, ezzel az undokkal? No én már elfelejtettem, 818 3| szó... mit szólunk a... az izéhez, az idõhöz?~KOVÁCS: 819 3| szólunk a... az izéhez, az idõhöz?~KOVÁCS: Csúnya egy 820 3| meleg van. Nagyon megérzi az izé... az ember a meleget - 821 3| Nagyon megérzi az izé... az ember a meleget - nem?~TAKÁCS ( 822 3| hogy süt a nap!~KOVÁCS: Az! Nem elég, hogy olyan meleg 823 3| Kínos szünet.)~KOVÁCS: Hát az izé... a család mit csinál?~ 824 3| TAKÁCS (bután): Ja - hogy az én gyerekeim? (Ránéz.)~KOVÁCS: 825 3| forszírozva): Hja, mármint hogy az én gyerekeim... (magára 826 3| itten... (viccesen) Nem az enyémen, hehe.~KOVÁCS (most 827 3| mondom meg.~KOVÁCS: A... az enyémen... vagy...~TAKÁCS ( 828 3| kedves, hogy... (epésen) hogy az emberek így figyelmeztetik 829 3| nem-e alkalmatlan... izé... az ember.~KOVÁCS: Az ember? 830 3| izé... az ember.~KOVÁCS: Az ember? Á, dehogy... Inkább 831 3| ember? Á, dehogy... Inkább az én izé... az ember... hogy 832 3| dehogy... Inkább az én izé... az ember... hogy látja... hogy 833 3| hogy látja... hogy láthatja az embert...~TAKÁCS: Én is 834 3| TAKÁCS: Én is örülök... az ember láthatja legalább 835 3| legalább néha egymást.~KOVÁCS: Az ember? (Komoran nézi.)~TAKÁCS: 836 3| Egymást.~KOVÁCS: Egymást az ember.~TAKÁCS: Az ember 837 3| Egymást az ember.~TAKÁCS: Az ember egymást.~(Komoran 838 3| tudom én? Azt tudni szokta - az ember.~KOVÁCS: Az ember? 839 3| szokta - az ember.~KOVÁCS: Az ember? Melyik ember?~TAKÁCS ( 840 3| TAKÁCS (gorombán): Hát az emberek. (Rálép Kovács lábára.)~ 841 3| KOVÁCS: Hu!~TAKÁCS: Mi az?~KOVÁCS: Semmi... véletlenül... 842 3| a doktor bácsi)~(A beteg az ágyban fekszik, és nyög. 843 3| csak most végzett éppen, de az egyetemen nagy jövõt jósolnak 844 3| nekem milyen jövõt jósolnak az egyetemen? Nem rossz. Az 845 3| az egyetemen? Nem rossz. Az egyetemen jósolni tanítják 846 3| egyetemen jósolni tanítják az orvosokat? Miért nem hívatsz 847 3| használni. Miért akarsz te az én síromon táncolni? Ki 848 3| Nem táncolhatsz te itthon, az ebédlõben, vagy a Saphirnál? 849 3| Muszáj neked ausgevélt az én síromon táncolni?~FELESÉG: 850 3| tanároktól látta még fél éve, az egyetemen): Na, hol a beteg?~ 851 3| beteg mellé, megveregeti az arcát): Na, na fiacskám. 852 3| már fél hat van. (Elteszi az órát.)~FELESÉG (meglepetve): 853 3| modern írók; hja, ja, ez az Ady. Olyan bolondosak. Õk 854 3| szövetet aztán kimoshatja az ember. Csak hallgass a doktor 855 3| õ jobban tudja.~DOKTOR (az asszonyt nézi. Feláll): 856 3| Barátságosan megveregeti az asszony hátát.) Nem kell 857 3| Ficli-fucli?~DOKTOR (megcsípi az asszony arcát): Na, szaladjon 858 3| forrón és vigye ki innen az asztalt.~BETEG (siránkozva): 859 3| hogy ficli-fucli, mert az én feleségem nagyon szemérmesen 860 3| haragosan): Na, na, na. Mi az? Csak bízza rám. Magának 861 3| feküdni, értve? (Visszamegy az asszonyhoz, aki közben behozott 862 3| injekciót fogunk beadni, az egész egy jelentéktelen 863 3| nyugodtan kell viselkedni. (Az asszonyhoz) Na, ne féljen 864 3| csak, doktor úr, beadni azt az injekciót.~DOKTOR (meghökkenve): 865 3| fájdalmat?~BETEG: Nem.~DOKTOR: Az nem lehet. Itten, nézze.~ 866 3| ráförmed): Tessék már szúrni, az istenit az úrnak, és aztán 867 3| Tessék már szúrni, az istenit az úrnak, és aztán hordja el 868 3| egész sápadt?~BETEG (kiugrik az ágyból): Tyû! Doktor úr! 869 3| Na, na, na. Feküdjön le, az istenért. Mindjárt hozok 870 3| Vízért szalad.)~DOKTOR (az ágyban. Nyöszörögve): Telefonáljanak 871 3| Szín: a titkár szobája, az igazgatóé mellett.)~TITKÁR ( 872 3| igazgatóé mellett.)~TITKÁR (az íróasztala elõtt ül, szolga 873 3| oldalt egy széken, jön sietve az igazgató)~IGAZGATÓ: Mondja, 874 3| számat? Nélkülem is kitalálja az igazgató úr, hogy nem én 875 3| észre. Mit váltsam a szót? Az igazgató úr nagyon jól tudja, 876 3| szerzõ, hogy mit csinál az igazgató úr micsodájára 877 3| a harmadik felvonással. Az nem kifogás. Azért el lehetett 878 3| szó, hanem egy slágerrõl - az fontosabb, mint a kézirat. 879 3| fontosabb, mint a kézirat. Nem az a fontos, hogy megkapjuk-e 880 3| megkapjuk-e a darabot, hanem az, hogy elõadjuk. Majd meglesz 881 3| gyorsírással lejegyezte az egészet és kiadta könyvbe.~ 882 3| beszéd ez? Muszáj neki. Az egyetlen, aki játszhatja - 883 3| tudok mást.~IGAZGATÓ: Mindig az utolsó percben! Most mihez 884 3| kell egy kicsit.~POMUC: Az igaz.~IGAZGATÓ (dühösen): 885 3| szíves és foglalja el helyét az elõszobában.~SZOLGA: Majd 886 3| Nyolc hónapja.~TITKÁR: Ki az a Mráz?~IGAZGATÓ (fejét 887 3| TITKÁR: Nézze, Pomuc... csak az elsõ szavakat... Majd aztán 888 3| tükör elõtt, aztán kinyitja az elõszobaajtót, kiszól) Tessék!~ 889 3| Tessék!~MRÁZ (megjelenik az ajtóban. Hosszú gérok. Túlzottan 890 3| mozdulatok. Egészen kis résén az ajtónak kínosan, részletekben 891 3| bocsánatot kérek...~SZOLGA (leül az íróasztal mellé. Orrhangon): 892 3| akarom mondani, azaz... Az igazgató úrhoz van szerencsém... 893 3| SZOLGA: Ja, mert mindig az elõszobában lát engem, izé... 894 3| olyan tiszti egyenruhában... az semmi... az csak, az izém... 895 3| egyenruhában... az semmi... az csak, az izém... az inkognitóm...~ 896 3| az semmi... az csak, az izém... az inkognitóm...~ 897 3| semmi... az csak, az izém... az inkognitóm...~MRÁZ (hajlongva): 898 3| akkor másképp néztem ki... Az semmi, lefogytam egy kicsit. 899 3| Bocsánatot kérek...~SZOLGA (keres az asztalon): Hová is tettem? 900 3| én, hogy kinek hozom el az én darabomat. Tudtam én, 901 3| darabomat. Tudtam én, ki az az éles szemû, csalhatatlan 902 3| darabomat. Tudtam én, ki az az éles szemû, csalhatatlan 903 3| szerényen): Na igen, hát ha az ember annyi darabot olvas, 904 3| mint én, hát kifejlõdik az érzéke!~MRÁZ (lelkesen): 905 3| Persze hogy észrevettem. (Az ajtó felé néz.) Fõleg a 906 3| egészen a közepén... úgy az eleje meg a közepe között...~ 907 3| darabot... Azt mondták, hogy az a dolog nem jön ki, a második 908 3| lehet észrevenni...~SZOLGA (az ajtó felé néz): Ugyan, gyerekség. 909 3| Nagyszerûen lehet. Nem is az a baj, hogy nem lehet.~MRÁZ ( 910 3| Lázasan): Hanem... szóval... az a baj...~SZOLGA: Na?! Hát 911 3| foglalkozott a mûvemmel. Igaza van. Az elsõ felvonás végén higgye 912 3| mintha nem tudna semmit. (Az ajtó felé néz.)~MRÁZ: És 913 3| változtassam meg, ebben az értelemben.~SZOLGA: Persze.~ 914 3| tattam, észre se vették, amit az igazgató úr rögtön meglátott... 915 3| Margitról? Hát, kérem (Az ajtó felé néz) - az a Margit - 916 3| kérem (Az ajtó felé néz) - az a Margit - az a Margit, 917 3| felé néz) - az a Margit - az a Margit, kérem (Az ajtó 918 3| Margit - az a Margit, kérem (Az ajtó felé néz).~MRÁZ: Õszintén 919 3| egyenesen, igazgató úr - az ön véleménye csak hasznos 920 3| tulajdonképpen tetszene, csak az a baj...~MRÁZ: Hogy nem 921 3| félre): Ha nem jön mindjárt az a disznó, nem bírom tovább... ( 922 3| hangosan) Na igen, éppen ez az... Margitnak nem szabadna 923 3| idegesen): Ugyan kérem, az a Béla! Mit akar az a Béla? 924 3| kérem, az a Béla! Mit akar az a Béla? Bélának se járjon 925 3| Istenem! A Béla menjen vissza az izéhez... a Margithoz... 926 3| Margithoz?! Éppen õ?! Hogy lehet az?!~SZOLGA: Hogy lehet! Nagyon 927 3| akkor Margit nem megy le az alagútba, úgy tetszik gondolni.~ 928 3| suttogva): De igazgató úr - az istenért - és Bájligethy?~ 929 3| Ön világosságot gyújtott az agyamban. Köszönöm... Köszönöm... ( 930 3| Köszönöm... (Elrohan, az ajtónál még egyszer fejéhez 931 3| kezében kézirattal): Hol az a Mráz? Hol a Mráz?~SZOLGA: 932 3| Miii? Meg van õrülve ez az ember? De hiszen akkor nincs 933 3| akkor nincs semmi értelme az egésznek! (Földhöz vágja 934 3| És ilyenekkel zaklatják az embert! (Dühösen) Ha az 935 3| az embert! (Dühösen) Ha az az ember még egyszer beteszi 936 3| embert! (Dühösen) Ha az az ember még egyszer beteszi 937 3| aki a váltókat aláírta, az is mindjárt itt lesz.~BENZIN: 938 3| nem fogod meglátni. Mert az ember nem látja saját magát.~ 939 3| édesem, hidd el, semmi az egész. „E” helyett mondd 940 3| mondd „embör”.~BENZIN: Ez az egész?~RAGYAI: És mondj 941 3| meg ilyeneket - és beszélj az aratásról és mondd egypárszor: 942 3| jön bele): Hát... ahogy az ecceri embernél... ki hogy 943 3| ÉLETKOPF (udvariasan): Jó az, kérem szépen, ilyen rossz 944 3| Erõlködik, nem jut semmi az eszébe.) Hát milyen volt 945 3| demeg azér is, hogy silbak, az silbak.~ÉLETKOPF (udvariasan): 946 3| Bizony, kérem, úgy van az.~BENZIN (nyakasan): No, 947 3| meg nekem, átszaladok ide az egyetemre egy kicsit... 948 3| korán kel, aszongya, hát az bion aszongya, aranyat löl.~ 949 3| Bizony, így õsz felé már az úgy van. (Vár.)~(Szünet.)~ 950 3| mégis szeretném tudni, hogy az úrnak... ha meg nöm sértem, 951 3| kérek, errefelé is ittenség az ember kiszera méra mibévaságban, 952 3| csóválja): Aujnye, tréfánzik az úr velem. Már csak harmaccor 953 3| megsértõdve): Mán úgy látom, ugrat az úr, no.~ÉLETKOPF (rémülten): 954 3| beszélleni, ha nem akarja az úr, hát nem akarja! Nem 955 3| úr, hát nem akarja! Nem az én pénzem bánja.~ÉLETKOPF ( 956 3| állapodtunk meg? De furcsa az úr, no.~ÉLETKOPF: Hja... 957 3| elrepült a fejünk fölött az elsõ gránát... Az, kérem 958 3| fölött az elsõ gránát... Az, kérem így tesz: huju, huju, 959 3| HADITUDÓSÍTÓ (legyint): Vijivuji az megint más. Csak olyankor 960 3| miu, tekintve, hogy nekem az orrom elõtt csapott le, 961 3| bizonyos benne kegyed, hogy az gránát volt, ami olyan közel 962 3| hogy jól megnézte-e, mert az ember sohase nézheti meg 963 3| meg elég jól... Nem volt az a gránát - izé... olyan 964 3| miu. Onnan gondolom, hogy az a dolog, ami olyan közel 965 3| így tesz: miu, miu, hogy az talán, mondjuk, nem egy 966 3| eszközökhöz nyúlnak ezek az oroszok végsõ zavarukban. 967 3| nem vonom kétségbe, hogy az ilyen gránát is igen veszélyes 968 3| esetleg megkarmolhatja az ember ábrázatját az ilyen 969 3| megkarmolhatja az ember ábrázatját az ilyen gránát...~MÁSODIK 970 3| közelben csap le. Macska volt az, édes lelkem! Ijumijufuju? 971 3| nem fog eltántorítani - ez az utolsó szavam és passz. 972 3| bujisijmu...~ELSÕ HADITUDÓSÍTÓ (az asztalra csap): Jimihu... 973 3| kétségbeesetten): De uraim... az istenért... csak nem kapnak 974 3| burkoltan, szakállasán idejön az asztalhoz)~HÖLGY: Né a Sándor... 975 3| DIPLOMATA (felhorkan): Ki az? Mi az? Zsán, maga az? ( 976 3| DIPLOMATA (felhorkan): Ki az? Mi az? Zsán, maga az? (Nyafogva.) 977 3| Ki az? Mi az? Zsán, maga az? (Nyafogva.) Elhozta az 978 3| az? (Nyafogva.) Elhozta az otkolonyt?~KATONA: Nem kolonyéba 979 3| Mit kiabál? Mit zavarja az embert? Ki maga?~KATONA: 980 3| De talán mégis - hiszen az oktalan állat is megsajnálná 981 3| látja. Nem embernek való az, ha baromnak. Hát hogy is 982 3| elfogadtuk azt, hogy abban az esetben, ha a német kormány 983 3| ezelõtt tizenegy hónappal az adott okot, hogy az amerikai 984 3| hónappal az adott okot, hogy az amerikai admiralitás haladékot 985 3| tyatyarapatyara?~KATONA: Mi az, hogy tyetyerepetyere?~DIPLOMATA: 986 3| magyarázhatom meg magának az összes diplomáciai fogal 987 3| diplomáciai fogalmakat. Elég az hozzá, hogy ezt csak úgy 988 3| lehetett volna megoldani, ha az angolok belemennek abba, 989 3| meg kellene változtatnom az ezerkilencszázhuszonharminc 990 3| valamit, amitõl elmúlik az ilyen nagy gondolkodástól 991 3| DIPLOMATA: Jaj, jaj, mi lenne az, édes fiam?~KATONA: Csak 992 3| hogy mit feleljen arra az izére.~DIPLOMATA: No, arra 993 3| rémülten): Jézus Mária! Mi az?~KATONA: Ez semmi, egy rongyos 994 3| volt! Majd a következõ, az már egy kicsit közelebb 995 3| marhaságot beszél maga? Mi az, hogy tyatyarapatyara? Jaj 996 3| Micsoda disznó marhaság az, hisz ennek semmi értelme! 997 3| levélre? Megváltoztatjuk az „eszerint” kifejezést „miszerint”- 998 3| Nézi a levelet.) Ahá - az amerikai nagykövet legújabb 999 3| legújabb levele. (Olvas.) Mi az? Nem akarja elfogadni a „ 1000 3| VAGY: GYERÜNK, GYERÜNK,~AZ IGAZGATÓ BÁCSINAK DOLGA