1-500 | 501-1000 | 1001-1377
     Fej.

 501    2|                 birtokot, életjáradékot és negyvenkettes ágyút sorsolnak
 502    2|                elõtt nem közönyös saját és családja jövõje, komolyan
 503    2|           Tanulmányozni kezdtem a helyi és külföldi rejtvényújságokat
 504    2|              külföldi rejtvényújságokat és újságrejtvényeket. Meg­próbáltam
 505    2|              közepén áll, esznek rajta, és a vége: sztal?”~A végén
 506    2|     szerkeszteni, a világ minden tárgya és rajza és ábrája rejtélyes
 507    2|            világ minden tárgya és rajza és ábrája rejtélyes problémává
 508    2|               világ egyik legegyszerûbb és legátlátszóbb jelenségét,
 509    2|           Hamlet mondása, hogy nincs  és rossz, csak a gondolatban,
 510    2|               is igaz, hogy nincs titok és megoldás, csak az elemzõ
 511    2|          magyarul, „season”-nak angolul és „Fahrzeit”-nek németül alkalmazni.~
 512    2|                meglátta jegyzeteim közt és silabizálni kezdte.~És fél
 513    2|             közt és silabizálni kezdte.~És fél perc alatt elolvasta,
 514    2|                                Mahlzeit és Zaturek~Budapesten idõközben
 515    2|              tudván németül, a Robinson és Péntek primitív közlekedésére
 516    2|          könnyedén meghajtotta a fejét, és azt mondta:~- Mahlzeit.~
 517    2|               ha valaki ilyen udvarias, és bemutatkozik nyilvános étteremben,
 518    2|                 megbiccentette a fejét, és azt mondta:~- Mahlzeit.~
 519    2|    alkalmazkodott, õ is felállt megint, és bemondta, hogy:~- Zaturek.~
 520    2|              Persze jót nevettek rajta, és felvilágosították, hogy „
 521    2|              ült. Lengyelünk izgatottan és gyorsan ebédelt, szándékosan
 522    2|           fölállt, meghajtotta a fejét, és diadalmasan és fölényesen
 523    2|                 a fejét, és diadalmasan és fölényesen és elõkelõen
 524    2|               diadalmasan és fölényesen és elõkelõen bemondta:~- Mahlzeit.~
 525    2|             Felállt, meghajtotta magát, és tûrhetõ kiejtéssel mosolyogva
 526    2|         szanatórium betegei figyelemmel és jóindulattal hallgattak
 527    2|             találkoztam az igazgatóval, és könnyedén és odavetõen említette
 528    2|               igazgatóval, és könnyedén és odavetõen említette nekem
 529    2|              tartani a szana­tóriumban, és szeremé, ha én is felolvasnék
 530    2|              volt. Szívesen megígértem, és közben talán meg is feledkeztem
 531    2|               fel, akik nagyon kedvesen és gyöngéden beszéltek velem,
 532    2|                  hogy lent vár a kocsi, és hogy õk elkísérnek engem -
 533    2|               el engem.~Kocsiba ültünk, és kedélyes beszélgetés közben
 534    2|           igazgató már az ajtóban várt, és feltûnõen nyájasan fogadott.
 535    2|             nyájas volt, tetszik tudni, és valami határo­zatlan nyugtalanság
 536    2|                Az Otthon-körben ültünk, és én éppen egy dramaturgiás
 537    2|               az igaz, hogy nagy tûzzel és igen élénken adtam elõ,
 538    2|             odajött hozzám az igazgató, és azt mondta, hogy szeremé,
 539    2|                 különösen nézett rám... És most ketten hoztak el kocsin,
 540    2|                ketten hoztak el kocsin, és az igazgató már itt vár
 541    2|           csevegni, de közben feszülten és görcsösen figyeltem.~- Aztán
 542    2|                 Aztán kocsiba ültetjük, és szépen behozzuk...~- U-úgy -
 543    2|          behozzuk...~- U-úgy - mondtam, és szemébe néztem -, és ha
 544    2|           mondtam, és szemébe néztem -, és ha például író volna az
 545    2|              hogy udvariasan figyelnek, és melegen tapsolnak, egy kicsit
 546    2|         csinálnának egész hangversenyt. És ha valamit akarnának, nem
 547    2|              gyorsan, sarkon fordultam, és elvegyültem a betegek közé.~
 548    2|                  Kilopóztam a konyhába, és elbújva az ajtó mögé, megvártam,
 549    2|       kézenfekvõ, mint Kolumbusz tojása és új, mint a forradalmi eszmék.
 550    2|           oldalukat fúrta, hát izzadtak és nyálaztak, és mikor megvolt
 551    2|              hát izzadtak és nyálaztak, és mikor megvolt a gyöngy,
 552    2|             kagyló. No persze, de Sanyi és Jancsi és Bandi balekok
 553    2|              persze, de Sanyi és Jancsi és Bandi balekok voltak - mit
 554    2|                micsoda remek élet, pénz és muzsika és tánc és frakk
 555    2|             remek élet, pénz és muzsika és tánc és frakk és szépasszonyok,
 556    2|                 pénz és muzsika és tánc és frakk és szépasszonyok,
 557    2|                muzsika és tánc és frakk és szépasszonyok, gyöngysorral
 558    2|              gyöngysorral a nyakukban - és mindebben dúskálhat, aki
 559    2|     kizsákmányolás: bolond, aki hagyja.~És Pista, a gyöngykagyló, kikecmergett
 560    2|            akart, félt, hogy a halászok és a kereskedõk kezére adja
 561    2|               hát egy közeli kávéházba, és átnézte a lapokat. Végre
 562    2|           gyöngyárfolyamokról, kereslet és kínálat, szakszerû értekezések,
 563    2|                 tenger fenekén fekszik, és termeli a gyöngyöt. Ön,
 564    2|       gyöngykagyló, letörölte könnyeit, és dacosan emelte fel fedelét.~-
 565    2|               itt? A közvetítõk, halász és kereskedõ, kizsákmányolnak
 566    2|              raboltak? Mindenki dicséri és magasztalja a gyöngyöt és
 567    2|               és magasztalja a gyöngyöt és magasztal bennünket, akiknek
 568    2|                  mi pedig szegénységben és nyomor­ban tengõdünk odalent -,
 569    2|             lenül érintkezhetne termelõ és fogyasztó - de én üzletember
 570    2|                 de én üzletember vagyok és nem természet­rajztudós.
 571    2|           megfizetek - a kagyló értékét és eredetiségét csak a tudós
 572    2|      hivatottságáról csak a szakértelem és tudomány gyõzhet meg engem.
 573    2|                 láttam gyöngykagylót.~- És ki gyõzi meg önt a tudós
 574    2|                 tengerbe vetette magát, és megfulladt, mert két hónap
 575    2|           tessék! már megint beleestem, és annyi idõm sincs, hogy újra
 576    2|            eddig, ez a harmincharmadik, és még vagy húsz van hátra,
 577    2|                  amin csak egy kérdõjel és egy felkiáltójel van, milyen
 578    2|                 van, milyen édes illat, és milyen eredeti! és milyen
 579    2|               illat, és milyen eredeti! és milyen tömören fejezed ki
 580    2|              milyen-milyen boldog vagy, és hogy szeretsz, és mindennel
 581    2|                 vagy, és hogy szeretsz, és mindennel meg volnál elégedve,
 582    2|              aztán összegyûjt az ember, és kék szalaggal átköt, és
 583    2|                 és kék szalaggal átköt, és eldug a fehérnemûszekrénybe,
 584    2|              ahogy én szeretlek téged - és ennek ellenére, hogy ezt
 585    2|                egy közönséges pimaszság és pofátlanság tõlem, mert
 586    2|               idõd, írd meg magad õket, és szerdán mindig, mérlegzárás
 587    2|               Azt hiszem, az én szomorú és reménytelen életembe ragyogó
 588    2|             ülök a fûbe, virágot szedek és szívom az illatokat. Egy
 589    2|               az illatokat. Egy különös és meglepõ dolgot gondoltam,
 590    2|                  szeret! Mámoros vagyok és õrült, õ olyan, mint egy
 591    2|                  a kezét csókoltam meg, és a kezének olyan szaga volt,
 592    2|      csicseregnek: ó, gyönyörû az élet. És õ is szeret, szeret, szeret!
 593    2|                meg: azt hittem, elmúlok és meghalok, és gyönyörbe fúlok
 594    2|            hittem, elmúlok és meghalok, és gyönyörbe fúlok azonnal:
 595    2|           törnék szét - õ olyan illatos és rettenetes. Nem is értem,
 596    2|         rettenetes. Nem is értem, durva és földies kezeimmel, hogy
 597    2|        közelsége mindent átszellemültté és virágszerûvé tesz. Még engem
 598    2|                  Még engem is, a boldog és mámoros embert, kit ez a
 599    2|                 a mellem tele van piros és fekete foltokkal, a fejem
 600    2|               ma megsimogatta a fülemet és csiklandozott. Meg akartam
 601    2|           úgymint az orvostársadalomnak és a betegek társadalmának,
 602    2|        diagnosztikai, szociálpatológiai és nem utolsósorban endopatolopszicho­
 603    2|                  Szakcikk. Nem szikcakk és cikcakk.~Amivel azt akarom
 604    2|             képzelet szeszélyes, ugráló és rapszo­dikus, de megbízhatatlan
 605    2|           osztom a feladatot. Általános és specializált formában vetem
 606    2|                 kérdést.~Tapasztalataim és klinikai megfigyeléseim,
 607    2|                 de mindig halasztottam, és most mit fog szólni, hogy
 608    2|               erkölcsprédikációt kapok, és a hasamat fájlalom és nem
 609    2|            kapok, és a hasamat fájlalom és nem az erkölcseimet -~mert
 610    2|                 magam, ijesztgetni kezd és mindenfélérõl le akar szoktatni,
 611    2|           egészségem -~mert ilyenformán és nagyon jól megférek a betegségemmel,
 612    2|                 , kifogásnak, önmagam és mások elõtt, a lustálkodásra (
 613    2|               jut egy kis gyöngédséghez és szeretethez), s félõ, hogy
 614    2|           jobban tud a professzorokról, és ha vele kibeszélgetem magam,
 615    2|             szeretem, ha engem áltatnak és hazudnak nekem -~mert mint
 616    2|                  még nagyobb a pulzusom és így tovább -~mert folyton
 617    2|               többiek orvosnak mentek - és végre~mert semmi bajom nincs,
 618    2|            tárgyakat dugdos az orromba, és ahelyett, hogy elismerné,
 619    2|             mondja, hogy nem fog fájni, és fáj, ahelyett, hogy azt
 620    2|                mondaná, hogy fájni fog, és mégse fájna -~fogászhoz
 621    2|            elõszobában elmúlik a fájás, és gondolom, majd holnap megyek,
 622    2|             megyek, mert a csontvázamat és a májamat és vesémet látja,
 623    2|               csontvázamat és a májamat és vesémet látja, de a kabátomat
 624    2|                 roppant vicces emberek, és oda nem tartozó dolgokat
 625    2|             jobban akarnak tudni nálam, és nem hajlandók például meg­
 626    2|              érteni, hogy az ember ebéd és vacsora tartamára igazán
 627    2|             éppen nagyon ideges vagyok, és ilyen idegállapotban nem
 628    2|    idegállapotban nem bírom az orvost - és végre~pszichoanalitikushoz
 629    2|             meleg, a lábam pedig hideg, és a melegség szaladgál bennem,
 630    2|                  ott egyszerre elmúlik, és átszalad máshová.~Mondja,
 631    2|             megy föl, tetszik érteni? - és mondjuk, mintha mégis erõltetnék
 632    2|               elmondani, hogy mit érzek és hogyan, akkor mibõl állapítja
 633    2|                 a bárzsingon keresztül, és megfogná a gégét, de nem
 634    2|           egymást, felnõtt ember vagyok és családapa, nincs szükségem
 635    2|               csalással vigasztaljanak, és szépítsék az állapotomat -
 636    2|               beszéljen hozzám õszintén és becsületesen, mint férfi
 637    2|                  mint férfi a férfihoz, és mondja ki nyíltan: hátgerincsorvadás-e
 638    2|                 mintha összenõtt volna, és az egyiknek a széle karcolni
 639    2|               karcolni kezdi a másikat, és ennek következtében minden
 640    2|                 nem mondtam el mindent, és ha a doktor úr nem hallgatja
 641    2|                gyanúm, én tárgyilagosan és elfogulatlanul azt állítom
 642    2|            mintha a szívbõl indulna ki, és nem mindig tesz úgy, csak
 643    2|              így leszorítom a mellemre, és a karjaimat hátracsavarom,
 644    2|                karjaimat hátracsavarom, és behunyt szemmel egy percig
 645    2|              érzem, mintha fuldokolnék, és a gyomromban elpattanna
 646    2|          lélegzet egy percre kimarad... és azonkívül a fülemben valami
 647    2|            valami rémes zúgás is van... és ami a legbor­zasztóbb, doktor
 648    2|              mihelyt kinyitom a számat, és egy szót próbálok mondani...
 649    2|            külön oknyomozása.~Általában és különösen.~Általában~azért
 650    2|           bridzs, a nyaralás, a víkend, és mert éppen orvostól jönni
 651    2|           orvostól jönni elõkelõ dolog, és jól hangzik, bizonyos tekintélyt
 652    2|                mûveletlen barom vagyok, és jólesik a gondolat, hogy
 653    2|    tüdõreszketése, kétoldali fülhallása és közép­vízfolyása a locarnói
 654    2|         olvastam ilyen orvosi dolgokat, és titokban kéjelgek a gondolatban,
 655    2|               el magamról a diagnózist; és az õ megjegyzései közben
 656    2|                 Nurminak volt utoljára, és hogy bátran ezt meg azt -~
 657    2|           láttad volna, hogy legyintett és csóválta fejét és - végre~
 658    2|            legyintett és csóválta fejét és - végre~mert katonának akarnak,
 659    2|            tessék, milyen beteg vagyok, és mert be akarom magam biztosítani,
 660    2|            amiért párbajozni is megyek, és ugyan elvbõl lenézem a párbajt,
 661    2|                rántanak, az nem kunszt, és mert az isten is belgyógyász -~
 662    2|         megnézhetem a kezem csontvázát, és olyan érdekesek azok a mindenfélék,
 663    2|    nõgyógyászhoz, hogy Alfréd megtudja, és végre rájöjjön, hogy 
 664    2|             tessék azonnal kocsiba ülni és idejönni.~- Na, na, na.
 665    2|                felemeljük, megpörgetjük és vissza­dobjuk.~- Na, jól
 666    2|                óráját, lóbázza a lábát, és az asztalon egy hímzést
 667    2|             rokonomtól, aki tiszteltet, és azt üzeni, hogy most már
 668    2|            vigyék ki szépen a zongorát, és hozzanak be ide nekem egy
 669    2|          fordítsák fel ezt a szekrényt, és tegyenek  egy vödör langyos
 670    2|               ajtót, lehúzzuk a lámpát, és a földszintrõl felhozatunk
 671    2|              Lecsavarjuk a függönyöket, és a vekkerre hideg borogatást
 672    2|           teszünk. Becsukjuk a kályhát, és a Pistikét leeresztjük a
 673    2|                 erre lefektet a földre, és a fejemet lefelé nyomja.~-
 674    2|         belesüllyesz­tett a tenyerembe, és barna szemekkel epedõn rám
 675    2|               magamfajta könnyed viveur és nõcsábász végre is nem kukoricázhat
 676    2|                 de nem így, hanem úgy - és csak azzal a feltétellel -,
 677    2|                azt mondom: vagy, vagy - és nincsenek sírások és bõgések,
 678    2|             vagy - és nincsenek sírások és bõgések, mert azok rám nem
 679    2|                 de mégse egészen értem, és részint a mellem is nagyon
 680    2|                 hogy nagyon megugratom, és magamba habarítom szegénykét,
 681    2|                 el.~Júl. 8.~Nevetséges, és nagyon jól tudom, mit jelent
 682    2|                is olvastam Strindberget és Schopenhauert és Weiningert,
 683    2|           Strindberget és Schopenhauert és Weiningert, ez egy nimfománikus
 684    2|               ha az ember ilyen hidegen és kívülrõl tudja nézni. Tudniillik
 685    2|                 alkalmam elmagya­rázni, és azért fájnak a zsigereim.~
 686    2|             rájön, mit jelentettem neki és eljön... Bá-bánni ke-kell
 687    2|                mégis odajön, nem ide... és én nagyon ravaszul fogom
 688    2|                 orron keresztül sípolok és a szememen keresztül izé...
 689    2|                halántékához a vasbögrét és bumm, attól eláll a sípolás,
 690    2|                 ha az ember ilyen eszes és hideg viveur.~Okt. 29.~Nagyszerû
 691    2|                mésszel egészen fehérre, és vonaglik a szájjal és szemekkel
 692    2|          fehérre, és vonaglik a szájjal és szemekkel kifordul. Vagyis
 693    2|                  hogy mennyire szereti, és hogy éppen azért szereti,
 694    2|                 szereti, mert nem akar, és hogy abban a percben egyszerre
 695    2|                 embernek minden érzése, és hogy akkor tudná szeretni
 696    2|                egy logikai tévedés van, és ezt úgy kell helyesen megmagyarázni
 697    2|            részint kifolyt az agyvelõm, és félek, hogy lecsurog a szalonkabátra,
 698    2|            hiszem, most egészen hidegen és hûvösen meg tudnám értetni
 699    2|               volt alapjában részemrõl, és mért is süllyesztette a
 700    2|              neki is belesüllyesztette, és nem értett alatta semmit.
 701    2|          Õnagysága kinyitotta a szemét, és elkomolyodott.~- Azt hiszi,
 702    2|            miért ne? Magasnak, szõkének és kékszemûnek, mi? Õnagysága
 703    2|                 férfi. De az, hogy okos és tehetséges legyen, hozzátartozik
 704    2|          érezzük a szellemi fölényünket és az elviselhetetlen - mert
 705    2|                lépteit hallottam volna, és nem akartam, hogy észrevegye,
 706    2|                  Nagyon megsajnáltam.~- És egyéb semmit?~- Hát még
 707    2|         bátorság! - okosság! - önérzet! És hol a legfontosabb: a rajongás?~-
 708    2|                 szép, zseniális, gazdag és tökéletes férfit, aki reménytelenül
 709    2|             reménytelenül szereti õtet, és fájó szívvel lemondtam az
 710    2|                nálunk nagy rendetlenség és baj van, mivel a Jolán most
 711    2|                a feleségem szigorlatát, és minden valószínûség szerint
 712    2|             szegény, egész nap élettant és bakteriológiát tanul, ami
 713    2|           feleségem kivette a kezembõl, és megsimogatott, és azt mondta,
 714    2|             kezembõl, és megsimogatott, és azt mondta, hogy ne foglalkozzak
 715    2|                 hogy az õ férje leszek, és nem csinálok rendetlenséget
 716    2|                igazán nagyon  hozzám, és én igen hálás vagyok neki,
 717    2|                 igen hálás vagyok neki, és nem zaklatom õt a nyugtalanságommal,
 718    2|              Most is itt ül a szobában, és én csak lábujj­hegyen járok,
 719    2|                 mikor úgy magára marad, és nem érti az életet. Tudom
 720    2|               fog múlni, ha okos leszek és hallgatok , de sokszor
 721    2|               is, amikor Jolán fáradtan és kimerülten bejött a hálószobába,
 722    2|        kimerülten bejött a hálószobába, és kérdezte, hogy miért nem
 723    2|              hogy senki sem gondol rám, és hogy úgy félek a sötétben,
 724    2|               mögött, ahogy csak õ tud, és megfogta a pulzusomat, és
 725    2|               és megfogta a pulzusomat, és meg­kérdezte, hogy nem érzek-e
 726    2|                mellemen is kopogtatott, és felírt valami  kenõcsöt,
 727    2|           voltam, hogy ilyen  hozzám, és meg akartam ölelni a derekát,
 728    2|           derekát, de persze olyan buta és ügyetlen vagyok, éppen egy
 729    2|            veszélyes, mert az õ jóságos és komoly modorában elmagyarázta,
 730    2|         komolyan veszi a baktériumokat, és amiatt folytonosan dezinficiálni
 731    2|                  folyton szitál az esõ, és én az ablaknál ülök és kibámulok,
 732    2|                  és én az ablaknál ülök és kibámulok, és mindenféle
 733    2|             ablaknál ülök és kibámulok, és mindenféle bolond gondolat
 734    2|                fejemben, hogy milyen  és megvigasztaló volna, ha
 735    2|                aki itt ülne az ölemben, és néznénk ki az ablakon, és
 736    2|               és néznénk ki az ablakon, és együtt várnánk a mamát.~
 737    2|              hogy ötödike felé meglesz, és le is feküdt pontosan, bár
 738    2|            dolga van. Mondom, lefeküdt, és körülvette magát sok szülészeti
 739    2|                szülészeti szakmunkával, és folyton azokat tanulmányozta
 740    2|                nagyon csóválta a fejét, és végre megunta és felkelt.
 741    2|                 fejét, és végre megunta és felkelt. Késõbb aztán rájöttünk,
 742    2|           hogyan kell gyermeket szülni, és õ ahhoz igazodott, és így
 743    2|           szülni, és õ ahhoz igazodott, és így nem sikerült a dolog.~
 744    2|                 bejön a kávéházba, leül és olvas - nem igaz? Én egyedül
 745    2|    apróhirdetést... Ön itt mellettem ül és néz... és passz. Diszkréció.
 746    2|              itt mellettem ül és néz... és passz. Diszkréció. Ez kérem,
 747    2|                  De ön ezt nem kérdezi, és én nem mondom meg, mert
 748    2|             hogy diszkrét ember vagyok, és ez a nõknek, tessék elhinni,
 749    2|           ugyebár, felbontja a levelet, és minden kiderül. Azért vagyok
 750    2|                Azért vagyok én egy okos és diszkrét ember. Az én leveleimet
 751    2|                ugyebár, milyen egyszerû és nagyszerû! Mondjuk, holnap
 752    2|               hogy mit jelent az, Pupu? És így: „szokott helyen”. Naná,
 753    2|               egyszerû. A  elolvassa, és rendbe van. Nincs levél,
 754    2|                 kapuk elõtt, nincs baj. És mindez miért? Mert tudok
 755    2|              miért? Mert tudok diszkrét és ügyes lenni, és nem jár
 756    2|                diszkrét és ügyes lenni, és nem jár el a pofám, és nem
 757    2|                  és nem jár el a pofám, és nem mászkálok a lakásokban,
 758    2|                 mászkálok a lakásokban, és nem megyek veszélyes helyekre,
 759    2|              megyek veszélyes helyekre, és nem ismerkedem családdal,
 760    2|               nem ismerkedem családdal, és nem beszélek a barátaimnak,
 761    2|                 beszélek a barátaimnak, és tudok hallgatni. Ezért van
 762    2|                nõnél, ezért szeret a  és ölel és csókol és harap,
 763    2|               ezért szeret a  és ölel és csókol és harap, a bestia...
 764    2|           szeret a  és ölel és csókol és harap, a bestia... Hát nincs
 765    2|                gyereket, vörös haja van és három füle, nézem a szobaurat,
 766    2|                 annak is vörös haja van és három füle, de furcsa találkozás,
 767    2|           születni, aztán meggondolták, és összementek mégis, de siettükben
 768    2|          megvártam lent a lépcsõházban, és kérdeztem tõle, mit keres
 769    2|               látom fekszik a díványon, és a házmester is feküdt a
 770    2|              lassan felöltözött mindig, és elment hazulról. Hát erre
 771    2|           visszagom­bolyítom a spárgát, és visszahúzom a feleségem.~
 772    2|               húzta maga után a spárgát és elment. Most legalább nyugodt
 773    2|              könnyû lett, mint eleinte, és végre behúztam a szobába.
 774    2|           feleségem. Ma este hazajövök, és le akarok feküdni, hát nem
 775    2|           feleségem, gyújtsak gyertyát, és tartsam egy ideig a fejem
 776    2|               is gyújtottam a gyertyát, és tartottam egy ideig a fejem
 777    2|                Este mindig  gondolok, és nagyon fáj a szívem, mert
 778    2|                elhidegül a férje iránt, és belsõ átalakulások lelki
 779    2|           szeret. Két hónapi aggodalmak és lelki harcok után végre
 780    2|           mondta, hogy jöjjek be hozzá, és még szép embernek is nevezett.
 781    2|         embernek is nevezett. Bementem, és feleségem rögtön karjaimba
 782    2|                              Az asszony és az igazság~Az asszony elment
 783    2|           asszony elment az Igazsághoz, és így szólt:~- Nem szeretem
 784    2|               kiadványában lapozgatott, és gépiesen válaszolt:~- Kérem
 785    2|             férjet, hajlandó-e elválni, és ha hajlandó, rendben van
 786    2|              akkor itt van ez az utolsó és legfõbb argumentum: nem
 787    2|              férfiú, akkor nem is férj, és elválasztja önöket.~- De
 788    2|        Tudomásul vesszük, hogy az ennyi és ennyiedik törvénycikkre
 789    2|              Megindítjuk a vizsgálatot, és az eredményrõl értesíteni
 790    2|             fogjuk.~Az asszony hazament és várt. Az Igazság pedig elment
 791    2|                 pedig elment a férjhez, és így szólt hozzá:~- Az ön
 792    2|            állítja, hogy ön nem férfiú, és ezen az alapon el akar válni
 793    2|             ártatlan. Bizonyítani kell, és más mód nincsen .~Kirendelt
 794    2|                  aki effajta tudományos és szakértõi kísérleteknél,
 795    2|   hivatásszerûleg asszisztálni szokott, és kiküldött bizottság elõtt
 796    2|             felvette legszebb kalapját, és elindult a Duna-partra,
 797    2|                 nem ver, el tud tartani és férfiú. Más okot nem fogad
 798    2|           kegyed férje házasságot tört, és errõl a törvény maga vett
 799    2|          megcsinálták a válókeresetet - és az Igazság, a megfelelõ
 800    3|               pamlagon ülnek az Asszony és Fazekas, ölelkezésben, csókok
 801    3|            keressz te a dívány alatt... és ingujjban...~FAZEKAS: Várj...
 802    3|            fontos. Szóval, ott vagyok - és hát kérlek, ülünk a díványon.~
 803    3|           selyma ez a Feri!~FAZEKAS: Na és... na és... szóval ülünk
 804    3|              Feri!~FAZEKAS: Na és... na és... szóval ülünk és - én
 805    3|                   na és... szóval ülünk és - én ingujjban...~FÉRJ:
 806    3|             FÉRJ (röhög kíváncsian): Na és?~FAZEKAS (mindkettõjüknek
 807    3|            mindkettõjüknek mesélve): Na és, képzeljék, én keresem a
 808    3|            magam, lekushadok négykézláb és igyekszem bebújni a dívány
 809    3|          igyekszem bebújni a dívány alá és ott keresem...~FÉRJ (gondolkodva):
 810    3|              Nem fértem be a dívány alá és a lábam kint maradt - és
 811    3|                és a lábam kint maradt - és képzelheted, ahogy harangozok
 812    3|              nem férek be a dívány alá, és abban a percben betoppan
 813    3|         felállni, ott állok ingujjban - és most barátom -, na most
 814    3|          lihegést nevetésbe - érted?... És a szemébe röhögtem neki.
 815    3|             FÉRJ (ujjongva): Óriási! Na és? Persze nem értette, mit
 816    3|              FAZEKAS: Úgy van.~FÉRJ: Na és, hogy vágtad ki magad?~FAZEKAS:
 817    3|                 nem akkor történt volna és nem ottan - hanem mintha
 818    3|             másvalakinek a feleségével. És azt mondtam, hogy azon röhögök,
 819    3|                  Hihetetlen vakmerõség! És a marha elhitte?~FAZEKAS:
 820    3|               elhitte?~FAZEKAS: Elhitte és jót röhögött rajta.~FÉRJ:
 821    3|               jót röhögött rajta.~FÉRJ: És a helyzet meg volt mentve?~
 822    3|             észre!~FÉRJ: Csak egy férj! És hogy nem volt neki gyanús,
 823    3|                   FAZEKAS: !...~FÉRJ: És mit feleltél volna, ha kérdezte
 824    3|          feleségé­nek a kalandot.~FÉRJ: És úgy tovább?~FAZEKAS: És
 825    3|                 És úgy tovább?~FAZEKAS: És így tovább.~FÉRJ: Óriási!
 826    3|         kilesetni a feleségét.~FAZEKAS: És aztán?~FÉRJ: És aztán -
 827    3|                FAZEKAS: És aztán?~FÉRJ: És aztán - a kellõ percben
 828    3|              percben elõmászott a barát és mint tanú szerepelt a férj
 829    3|               felé): Szervusz, Ferikém. És tekintettel arra, hogy amennyiben
 830    3|              Korzó. Három szék.)~Bakács és Takács ülnek két széken.~
 831    3|             hogy híjják mindjárt idejön és leül.~BAKÁCS (arrafelé néz):
 832    3|         voltatok, még csókolóz­tatok is és pertut ittatok.~TAKÁCS:
 833    3|                 híjják, mindjárt idejön és leül.~BAKÁCS (arrafelé néz):
 834    3|          voltatok, még csókolóztatok is és pertut ittatok.~KOVÁCS:
 835    3|          Takácsba. Mindketten megállnak és barátságosan néznek egymásra.)~
 836    3|               szorongatják egymás kezét és biztatóan néznek egymásra.)
 837    3|            borzasztó! (Szünet. Kínban.) És még hozzá, hogy süt a nap!~
 838    3|                  vagy aztalászolgájaés nem tudom, pertuk vagyunk-e?~
 839    3|                beteg az ágyban fekszik, és nyög. A felesége a telefonnál
 840    3|             párnák közt fogok meghalni, és hogy egy barna fiatalember
 841    3|                 fiatalember gondol rád, és hogy a közeljövõben levelet
 842    3|             közeljövõben levelet kapok, és hogy te a síromon fogsz
 843    3|          FELESÉG: , megígérem.~BETEG: És különben is, muszáj neked
 844    3|                   BETEG (hangosan vacog és didereg): Harara. Hhrarararara.
 845    3|                Beleszívódik a szövetbe, és nincs semmi baj. A szövetet
 846    3|                 Na, szaladjon nagysádka és hozzon nekem egy meleg borogatást,
 847    3|             meleg borogatást,  forrón és vigye ki innen az asztalt.~
 848    3|            szeretnék túl lenni rajta... és nem akarom tartóztatni a
 849    3|            szúrni, az istenit az úrnak, és aztán hordja el magát...!~
 850    3|           Lefekteti a doktort ruhástól, és betakarja. Vízért szalad.)~
 851    3|            reggel felmenjen a szerzõhöz és kérje a harmadik felvonást,
 852    3|             házzal - mi, igazgató úr? - és a szerzõ csak a harmadik
 853    3|             senki.~SZOLGA: Aztán eljött és gyorsírással lejegyezte
 854    3|      gyorsírással lejegyezte az egészet és kiadta könyvbe.~TITKÁR (
 855    3|          IGAZGATÓ: Pomuc, legyen szíves és ne beszéljen mindenbe bele. (
 856    3|          mindjárt rövidebb lesz a darab és Pataky eljátszhatja a Birit.~
 857    3|             darab.~IGAZGATÓ: Igaza van. És egyúttal Patakynak oda lehetne
 858    3|               szobájában? Legyen szíves és foglalja el helyét az elõszobában.~
 859    3|               nyolc óta itt ül.~TITKÁR: És azért ült maga itt tegnap
 860    3|                Reggel nyolctól.~TITKÁR: És mióta van ez?~SZOLGA: Nyolc
 861    3|                 róla.~IGAZGATÓ: Persze. És mára ígértem, hogy elolvasom
 862    3|                    Majd aztán én jövök, és felváltom magát.~SZOLGA:
 863    3|             felváltom magát.~SZOLGA: Na és mit mondjak neki?~TITKÁR:
 864    3|        részletekben furakodik be. Sápad és pirul és hebeg. Nagy lázban
 865    3|            furakodik be. Sápad és pirul és hebeg. Nagy lázban van):
 866    3|               hogy már tetszik olvasni, és hogy jöjjek el holnap, mármint
 867    3|                már el tetszett olvasni, és hogy majd meg tetszik mondani
 868    3|                Az ajtó felé néz.)~MRÁZ: És a kapitány csak a harmadik
 869    3|                 csak nyilvánvaló.~MRÁZ: És... és mit gondol igazgató
 870    3|                nyilvánvaló.~MRÁZ: És... és mit gondol igazgató úr Margitról?
 871    3|               felé néz).~MRÁZ: Õszintén és egyenesen, igazgató úr -
 872    3|                meg! A gróf mindent tud! És Margit tudja, hogy Kázmér
 873    3|                  tudom, hogy éppen õ... és egy kicsit furcsa is, amint
 874    3|             igazgató úr - az istenért - és Bájligethy?~SZOLGA (látván,
 875    3|            egyszer fejéhez kap) Óriási! És ez nekem nem jutott eszembe!
 876    3|               hogy csapnivaló marhaság! És ilyenekkel zaklatják az
 877    3|               Benzin, Életkopf)~(Ragyai és Benzin egy kávéházasztalnál
 878    3|             RAGYAI: Hát mindjárt idejön és a nyakamra ül.~BENZIN: Hagyj
 879    3|            BENZIN: Hagyj békén.~RAGYAI: És én azt mondtam neki, hogy
 880    3|            BENZIN: Bánom is én!~RAGYAI: És hogy a vidéki nagybácsi,
 881    3|                 pipát, arra rágyújtasz. És a pipa mögül beszélsz. És
 882    3|               És a pipa mögül beszélsz. És vidékiesen beszélsz... dialektusban.~
 883    3|            BENZIN: Ez az egész?~RAGYAI: És mondj mindenféle vidéki
 884    3|              mindenféle vidéki szavakat és mondj egypár közmondást:
 885    3|              savanyodik meg ilyeneket - és beszélj az aratásról és
 886    3|                 és beszélj az aratásról és mondd egypárszor: teplince
 887    3|              mondd egypárszor: teplince és repcepogácsa.~BENZIN (idegesen):
 888    3|        Reszketve szed ki húsz forintot, és átadja.)~BENZIN (körülményesen
 889    3|                 KÁVÉHÁZBAN -~(Egy hölgy és két haditudósító)~ELSÕ HADITUDÓSÍTÓ:
 890    3|                 tudni nagyságos asszony és lecsapott mellettem, akkor
 891    3|            olyan fehéres... fehér színû és nyúlékony...~MÁSODIK HADITUDÓSÍTÓ (
 892    3|         nyúlékony... Olyan nyúlékony... és hogy nem volt-e neki szõre?~
 893    3|              közel csapott le kegyedhez és ami kegyed szerint így tesz:
 894    3|          MÁSODIK HADITUDÓSÍTÓ (kihívóan és fenyegetõen): Ön talán macskát
 895    3|             Ugyan kérem, legyen õszinte és mondja mindjárt: sejhaj.
 896    3|               valaki tisztességes ember és egyszer azt mondta... hogy
 897    3|                akkor marad­jon mellette és ne vonja vissza és ne mondja,
 898    3|             mellette és ne vonja vissza és ne mondja, hogy hijmihujmi...
 899    3|               hogy hujsujmejmi... ugye, és nem változtattam meg a nézetemet
 900    3|            változtattam meg a nézetemet és nem mondtam mást... mert
 901    3|     eltántorítani - ez az utolsó szavam és passz. Fettig, abtreten.~
 902    3|                egymásnak menjen! Jöjjön és tegyen igazságot, maga a
 903    3|                               Diplomata és katona~(Diplomata - Katona)~
 904    3|             kezében levéllel, szunyókál és horkol)~KATONA (felugrik
 905    3|                DIPLOMATA (nyafogva): Na és muszáj azt ilyen lármával
 906    3|      balszemölcs jobbra legyen fordítva és nem balra. Ezt kell nekem
 907    3|                 fáj a fejem.~KATONA: Na és - miért kell ez nekik?~DIPLOMATA:
 908    3|               negyedik ponttal, olyként és aszerint változtathatnánk
 909    3|                  hogy mégis.~KATONA: Na és - azt nem teheti meg a nagyságos
 910    3|                 a kifejezésteszerintés ehelyett azt kellene bevenni,
 911    3|                 vagyok felelõs!~KATONA: És addig nem lesz vége, míg
 912    3|              leveszi a hátáról a borjút és ráteszi a diplomatára)~DIPLOMATA:
 913    3|         telitalálat lesz. (Levegõbe , és hátba vágja a diplomatát.)~
 914    3|                Sok dolgok vannak földön és égen, Mercutio, semhogy
 915    3|                Sok dolgok vannak földön és égen, Mercutio, hogysem
 916    3|               lopom a pénzt a színházra és azt akarom, hogy a közönség
 917    3|               hogy a közönség mulasson. És ha nekem ott van a közönség
 918    3|           közönség között a dán konzul? És az meghallja az ilyesmit?
 919    3|                az ilyesmit? Az hazamegy és mit mond, hogy nálunk hogy
 920    3|          IGAZGATÓ: Monológ? Hm. Furcsa. És olyan régi dolgok vannak
 921    3|          kendõvel...~IGAZGATÓ: Megõrül? És népdalokat ad elõ? Hja,
 922    3|               ide tenni, gö­rög­tûzzel. És a kisasszony táncoljon hozzá.
 923    3|          Köszönöm a jóságukat, hölgyeim és uraim. Felség, köszönöm
 924    3|                  Májer detektív)~(Blitz és Mariska az asztalnál ülnek,
 925    3|          tetszik, rátérhetünk a tárgyra és elmondhatom, hogy tulajdonképpen
 926    3|              Remélem dzsentlmennek tart és nem teszi fel rólam, hogy
 927    3|            fejezzem ki magam, tisztelem és nagyra becsülöm.~MARISKA (
 928    3|                tulajdonképpen ki vagyok és mi a foglalkozásom. Én,
 929    3|                hölgyek meggyilkolásával és kifosztásával tengetem egyszerû
 930    3|          életemet.~MARISKA (csodálkozva és kíváncsian): Igazán?~BLITZ:
 931    3|                MARISKA (érdeklõdve): Na és jól keres?~BLITZ: Na, szó,
 932    3|             nemesebb, sokkal kedvesebb. És gondolja meg, rám fér már
 933    3|                  leveszem az ékszereit, és szépen berakom magát egy
 934    3|           csipkés vignettát kap, névvel és élet­korral. Ha parancsolja,
 935    3|          ékszert (A holttestet felemeli és a dívány felé viszi, de
 936    3|               Úgy. Vacsorázni akart. Na és egyedül akart vacsorázni?~
 937    3|             magának, akkor maga vigyáz, és nem árulja el magát.~BLITZ:
 938    3|                 én megöltem a Mariskát, és azt a többi negyvenkét nõt,
 939    3|              láttam magát a kávéházban, és megfigyeltem, hogy fehér
 940    3|             gyerünk! (Megfogja Mariskát és viszi a dívány felé.)~
 941    3|                 kérem. Nagyon  szoba, és a Mukival ne tessék törõdni.~
 942    3|              körülnéz, csóválja a fejét és elmegy. Az utazó urak, akik
 943    3|                szoktak, már jól ismerik és megszokták, nem törõdnek
 944    3|           megszokták, nem törõdnek vele és õk is csak Mukinak hívják,
 945    3|             Persze... (Közben vetkõzik, és lefekszik.) Mi is van ma? (
 946    3|         egyiknél ott volt a négy felsõ, és össze kellett csapni a kártyát.~
 947    3|                  meg három ász.~BERGER: És magánál?~MUKI: Nálam egy
 948    3|       Felordítottam, lecsaptam a lapra, és abban a percben lefordultam
 949    3|                 egyszer van szerencsém, és az a disznó elszalad a pénzemmel!
 950    3|        tizenkettõkor kiszállok a sírból és eljövök ebbe a szobába.
 951    3|                egyszer  fogok találni és az a lelkemnek diadalmas
 952    3|                fogjuk játszani a partit és ide fogja adni a pénzemet.
 953    3|               vissza kellett igazítani. És most nem tizenkét óra van,
 954    3|                  a Politikai Világnézet és Kormányképes Államrendre
 955    3|                bemegy a laboratóriumba, és kever nekem egy finom kompozíciót,
 956    3|         hátvéddel, sajtóval, filozófiai és természet­tudományos forrásmûvekkel,
 957    3|              Pardon, vezérigazgató úr - és a fõnök?~VEZÉR: Fõnök?~WOLF:
 958    3|                Hogy néznek ki? Igen? Na és melyik csinosabb? A szõke?
 959    3|           országot. A motor­biciklisták és haltenyésztõk, mint a leendõ
 960    3|         világháború közvetlen elõidézõi és okai, minden politikai jogtól
 961    3|          politikai jogtól megfosztandók és esetleg vagyonukat az állam
 962    3|          alattomos rákfenéje egy büszke és szabad nép minden jövõbe
 963    3|              országnak megváltó jelképe és világító fárosza, a Lekvársavanyítók
 964    3|             Lekvársavanyítók Szövetsége és az Elektro­technikai Szindikalisták!”~
 965    4|                héten írok egy novellát, és beküldöm valamelyik elõkelõ
 966    4|          állandóan ez a gondolat izgat, és keresek témát, valami 
 967    4|                pap házában megszálltam, és leheveredtem, és titokban
 968    4|           megszálltam, és leheveredtem, és titokban örültem, hogy most
 969    4|              két repülõgép jelenik meg, és bombákat dobált ránk. Sok
 970    4|              ránk. Sok ház felgyulladt, és mindnyájan kifutottunk.
 971    4|            muszka altiszt megbolondult, és szuronytusa közben hangosan
 972    4|                 úgy látszik, elcsípték, és csak a cipõjét küldték vissza;
 973    4|            izgat a cselekmény, váratlan és érdek­feszítõ fordulatokat
 974    4|                 nyílását kézibombákkal, és hogy törtük át a közfalakat,
 975    4|                 tulajdonképpen újságíró és költõ, és csupán inkognitóban
 976    4|       tulajdonképpen újságíró és költõ, és csupán inkognitóban tartózkodik
 977    4|                 elfogtak a csirkefogók, és harmadnap volt pofájuk még
 978    4|       igazolványom a mellény­zsebemben, és így visszavittek a rabok
 979    4|          hangzik, Margit nagyot sikolt, és csaknem elájul. E rettenetes
 980    4|               igazi férfival van dolga, és így ezen emésztõ és izgalmas
 981    4|              dolga, és így ezen emésztõ és izgalmas kalandok után végre
 982    4|                 akarok találkozni velük és égek a vágytól, hogy ezt
 983    4|           íróval, az nagyon csodálkozna és mindjárt érezné, hogy itt
 984    4|               nem is beszélnék, hidegen és udvariasan vetnék el néhány
 985    4|                 néhány köznapi tárgyat. És mégis, anélkül, hogy ezzel
 986    4|                különöset, kérlek szépen és én mégis azt mondom neked,
 987    4|           illatos füst, fakó szõnyegek. És mindenki ott van együtt,
 988    4|               másik gondolkodva jár fel és alá, néha elmosolyodik,
 989    4|                  elõveszi jegyzõkönyvét és beleír valamit. Összeülnek
 990    4|              beleír valamit. Összeülnek és megbeszélik a teendõket.
 991    4|         teendõket. Irodalmunk jelenérõl és jövõjérõl van szó, természetesen.
 992    4|               azonkívül a magyarosságra és szabatosságra is nagyobb
 993    4|                 Az író felolvassa mûvét és meg­hatva kéri a figyelmesen
 994    4|              melyek suttogva tárgyalják és találgatják, vaj elbeszélõ
 995    4|                 a szóban forgó darabot. És hol a fiatal mûvész, kérdi
 996    4|             Szavaira lelkes taps tör ki és Beöthy László hozzáfog a
 997    4|               kultúrájában. S szomjasan és epedve várják az új írókat,
 998    4|            köszönte meg érdeklõdésemet, és szívélyesen leültetett a
 999    4|            profilban. Szivarral kínált, és barátságosan megveregette
1000    4|      szembekerül. Én is voltam elfogult és félszeg ifjonc, mint maga,


Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA1) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2009. Content in this page is licensed under a Creative Commons License