Fej.

 1    1|         neked, hogy van!~Most már hirtelen és mérgesen kapok utána,
 2    1|           világosság... Átpillant hirtelen... Puff. Meglátott.~Tanulság:
 3    1|          csóválta a fejét - aztán hirtelen a homlokára csapott. Odarohant
 4    1|           Erre a pertlinek a vége hirtelen leszakad, és ott marad a
 5    1|        megdöbbenek. Mi lesz most? Hirtelen átvillan agyamon, mint egy
 6    1|    fölöttem, még az ágyban, mikor hirtelen eszembe jut a pertli. A
 7    1|          s méghozzá percek alatt. Hirtelen kivágott mindent, és - semmi
 8    1|  kapzsiságán vagyok felháborodva.~Hirtelen beugrott egy kocsiba.~-
 9    2|           ülni egy kalapra. A vér hirtelen a fejébe szalad. Az a márki,
10    2|         itt, mint egy hulla. Brr.~Hirtelen átdobja magát a másik oldalra,
11    2|            mintha le volna kötve.~Hirtelen felrántja hát térdét álláig,
12    2|            Ideges úr elvörösödik, hirtelen megáll, s kihívó arccal
13    2|    nevetve mesélte el nekem, hogy hirtelen kifogyván az anyagból, lapzártakor
14    2|          kinyitja az ajtót. Akkor hirtelen kisurrantam, átvetettem
15    2|         feleségem, hogy oltsam el hirtelen. Hirtelen eloltottam, de
16    2|          hogy oltsam el hirtelen. Hirtelen eloltottam, de mondom, nekem
17    3|         lehetne segíteni rajtam. (Hirtelen maga elé néz) Ne nézz arra,
18    3|           Hosszú szünet.)~KOVÁCS (hirtelen elszánja magát. Menni akar,
19    3|     csekélység.~(Szünet.)~TAKÁCS (hirtelen feláll): Nahát most aztán
20    3|   bolondosak. Õk maguk se értik. (Hirtelen a beteghez fordul, vontatottan,
21    3|         százalé­kocska. Na igen. (Hirtelen.) De fel is szívódhatik.
22    3|         tudom én. Csak bízd rám. (Hirtelen.) Hogy mondod: telpince?~
23    3|              hát persze... hm... (Hirtelen) Ezer bocsánatot kérek hogy
24    3|           szálak nem vezetnek... (Hirtelen.) Hopp, megvan! Mit csinált
25    3| Gondolkodik.) Ez se helyes nyom. (Hirtelen.) Hopp, megvan. Mondja csak -
26    3|           Hm. Ez se helyes nyom. (Hirtelen.) Hopp, megvan. (A holttestre
27    3|      hehehe... mit szól hozzá... (Hirtelen elkomolyo­dik, fejét vakarja.)
28    3|        percet maradhatok.~BERGER (hirtelen felül az ágyban): Mit beszél?
29    4|          árulja el magát. Azonban hirtelen - eh! már megint nem folytathatom,
30    4|          ott sétálnak az erdõben, hirtelen vad kiáltás hangzik, Margit
31    4|        kiváló költõ, vagy lírait. Hirtelen nyílik az ajtó: kipirult
32    4|          aranyhalak úszkálnak, de hirtelen meggondoltam magam, és melléje
33    4|          fölötte, körülötte pedig hirtelen elsöté­tedett az ég, és
34    4|           a Vénuszt és a Merkúrt, hirtelen határozással megfogta a
35    4|          új irodalmi izét, amikor hirtelen kihúzta magát. Sóhajtott.~-
36    4|           itt, vagy mi a csuda... Hirtelen felugrok, s különös türelmetlenség