Fej.

 501    2|                orvossal be fogom bizonyítani, hogy a másik orvos nem érti a
 502    2|                     tartani, de láttad volna, hogy legyintett és csóválta fejét
 503    2|                     de nekem ne mondja senki, hogy gyáva kutya vagyok -~belgyógyászhoz,
 504    2|                      a szám...~nõgyógyászhoz, hogy Alfréd megtudja, és végre
 505    2|                  megtudja, és végre rájöjjön, hogy nõ vagyok, a hülye -~s végre
 506    2|            pszichoanalitikushoz, mert gyanús, hogy egy éve semmi bajom, rémes
 507    2|                    után kapjuk az értesítést, hogy egy angol orvosi lapnak
 508    2|                       adva arra a feltevésre, hogy orvoshoz azért megy az ember,
 509    2|                   fogadjuk a hírt, s anélkül, hogy akár pro, akár contra véleményt
 510    2|                    fel a szakkörök figyelmét, hogy semmi konkrét adat nem merült
 511    2|                     tiszteltet, és azt üzeni, hogy most már elküldi a pénzt,
 512    2|                        rosszul éreztem magam, hogy várni kellett, fene egye
 513    2|                      kedves levelet írt, kár, hogy most egy hétig nem láthatom,
 514    2|             viszonyért.~Márc. 30.~Nevetséges, hogy Berta ilyesmiért megharagudjék,
 515    2|                   hiszen nagyon jól tudhatja, hogy nem úgy értettem... Azért
 516    2|                      nem kukoricázhat annyit, hogy így meg úgy, szeretsz, nem
 517    2|                    meg kell tanulnia, drágám, hogy én határozott természet
 518    2|                     de hát mért mondja akkor, hogy tulajdonképpen akar, csak
 519    2|                   érteni. Õ ugyan azt mondja, hogy ha érteném, akkor akarna,
 520    2|                     egyre azon töröm a fejem, hogy hiszen éles eszû ember vagyok...
 521    2|                      direkt a fejembe vettem, hogy nagyon megugratom, és magamba
 522    2|                   bosszan­­kodom, csak lehet, hogy ideges vagyok. Mit ért az
 523    2|                     vagyok. Mit ért az alatt, hogy: „szeretném magát, ha nem
 524    2|             Tudniillik csak az a kellemetlen, hogy én neki meg akarom magyarázni,
 525    2|                   neki meg akarom magyarázni, hogy én nem magyarázhatom meg,
 526    2|                     én nem magyarázhatom meg, hogy mit értek az alatt, amit
 527    2|                 magyarázom meg, mutatni kell, hogy nem olyan fontos nekem,
 528    2|                    Most már a fejembe vettem, hogy mégis odajön, nem ide...
 529    2|                    írta múltkor, éppen azzal, hogy eljön, mutatja, mennyire
 530    2|                     nem rossz, én csak tudom, hogy kell megfõzni egy hisztérikát.
 531    2|                 tulajdonképpen bebizonyítani, hogy hazudik, ezért volt minden.
 532    2|                    iszom, elõbb bebizonyítom, hogy hazudik. Kérek vasbögrét.~
 533    2|                    mégis meg kell magyarázni, hogy az hazugság, hogy egy nõ
 534    2|                 magyarázni, hogy az hazugság, hogy egy nõ megcsalja az embert,
 535    2|                     embert, csakhogy mutassa, hogy mennyire szereti, és hogy
 536    2|                     hogy mennyire szereti, és hogy éppen azért szereti, mert
 537    2|                    szereti, mert nem akar, és hogy abban a percben egyszerre
 538    2|                    embernek minden érzése, és hogy akkor tudná szeretni az
 539    2|                        ha biztos volna benne, hogy az ember nem azért szereti,
 540    2|                     szereti, mert õ szeretné, hogy szeresse szerettetni magát.
 541    2|                      megmagyarázni egy nõnek, hogy az ember folyton így csináljon:
 542    2|                       a vasbuborékot. Még jó, hogy nem akarok nagyon mozgolódni,
 543    2|                kifolyt az agyvelõm, és félek, hogy lecsurog a szalonkabátra,
 544    2|             mászkálnak az orromon, disznóság, hogy így kapja az ember.~Na,
 545    2|                      meg tudnám értetni vele, hogy végre is ez egy futó viszony
 546    2|                      halni egy életmûvésznek, hogy az ember megkapja õket!”
 547    2|                   értett az alatt az a Berta, hogy belesüllyesztette a körmét
 548    2|                 elseje óta egy úr, az meséli, hogy neki is belesüllyesztette,
 549    2|                örömömben akkorát vigyorogtam, hogy lepattant az a vékony húsréteg
 550    2|                    vigyorogni fogok örömömbe, hogy végre mégis értem ezt a
 551    2|                      egy csöppet se érdekelt, hogy mit fog felelni.~Õnagysága
 552    2|                       valami másról, például, hogy mikor hozzák az uzsonnát.~
 553    2|                       lehet mondani?~- Persze hogy azt hiszem, miért ne? Magasnak,
 554    2|                       gondol! Az természetes, hogy mellékesen világboldogító
 555    2|                   apostol. Csak nem gondolja, hogy engem például igazán érdekelni
 556    2|                  tudna egy buta férfi. De az, hogy okos és tehetséges legyen,
 557    2|                     különben nincs is mód rá, hogy megismerkedjünk. Egy buta
 558    2|              hallottam volna, és nem akartam, hogy észrevegye, mennyire örülök
 559    2|                 szólva: olyannak kell lennie, hogy szerelmet keltsen. Az a
 560    2|                  dühroham, amivel tõrt ragad, hogy leszúrja azt a másik férfit,
 561    2|                      férfit!~Megállapíthatom, hogy önagysága halálosan tudna
 562    2|                    néni,~a feleségem megkért, hogy írjak én õhelyette Málcsi
 563    2|                       értesítem Málcsi nénit, hogy június tizennyolcadikára
 564    2|                 megsimogatott, és azt mondta, hogy ne foglalkozzak ilyesmivel,
 565    2|                    egypár latin szót mondott, hogy ilyen betegséget lehet kapni,
 566    2|                       Meg is kellett ígérnem, hogy az õ férje leszek, és nem
 567    2|                     csak lábujj­hegyen járok, hogy ne zavarjam. De hát az ilyen
 568    2|                     érti az életet. Tudom én, hogy Jolánnak igaza van, hogy
 569    2|                      hogy Jolánnak igaza van, hogy ez az egész egy kis hisztériás
 570    2|                     hálószobába, és kérdezte, hogy miért nem alszom még, egyszerre
 571    2|                  szívem, panaszkodni kezdtem, hogy senki sem gondol rám, és
 572    2|                      senki sem gondol rám, és hogy úgy félek a sötétben, de
 573    2|                  pulzusomat, és meg­kérdezte, hogy nem érzek-e fluktuáló nyomást
 574    2|                      Én nagyon boldog voltam, hogy ilyen jó hozzám, és meg
 575    2|                       modorában elmagyarázta, hogy máskor vigyázzak, mert éppen
 576    2|                   vagy ilyesmi. Õ azt mondja, hogy ez az egész egyszerû idioszinkrázia
 577    2|                   idioszinkrázia a részemrõl, hogy úgy félek attól a kis karbolszublimáttól,
 578    2|                      tudom elmagyarázni neki, hogy aztán egész éjjel tele van
 579    2|                     között az jár a fejemben, hogy milyen jó és megvigasztaló
 580    2|                      Málcsi néni tudja, ugye, hogy a kisbabát ennek a hónapnak
 581    2|                      vártuk, Jolán mondta is, hogy ötödike felé meglesz, és
 582    2|                   pontosan, bár panaszkodott, hogy sok más dolga van. Mondom,
 583    2|                   tanulmányozta éjjel-nappal, hogy el ne tévessze, de aztán
 584    2|                       Késõbb aztán rájöttünk, hogy nem õ volt a hibás, hanem
 585    2|                    miatt rosszul volt leírva, hogy hogyan kell gyermeket szülni,
 586    2|                      dolog.~Jolán azt mondja, hogy az orvosi tudomány valamikor
 587    2|                    valamikor odáig is viheti, hogy a férfiak is tudnak majd
 588    2|                       is jól érzem magam. Fõ, hogy az apróhirdetéseket elolvassam...~-
 589    2|                  Például, mit érdekli önt az, hogy én miért böngészem az apróhirdetéseket?~-
 590    2|              diszkréció. Önt esetleg érdekli, hogy én miért nézem az apróhirdetést.
 591    2|                        Hát mert a nõk tudják, hogy diszkrét ember vagyok, és
 592    2|                    tessék elhinni, a legfõbb. Hogy õk nyugodtan lehessenek,
 593    2|                      õk nyugodtan lehessenek, hogy én nem fecsegem el a dolgot
 594    2|                    például, tessék ezt venni, hogy példát mondjak. Itt van
 595    2|                        a nõ elolvassa, tudja, hogy mikor kell nekünk találkozni.
 596    2|                    milyen egyszerû? Ki sejti, hogy mit jelent az, Pupu? És
 597    2|                    kell lennem... Na, örülök, hogy mulattathattam... (Kezét
 598    2|                      feleségem megmagyarázta, hogy hogyan esett be véletlenül
 599    2|                      feleségem megmagyarázta, hogy aszongya, biztosan ikreknek
 600    2|                  jöttem üdvözölni. Kérdeztem, hogy akkor mért bontotta le a
 601    2|                      nem sokat teketóriáztam, hogy mi az, de õ mondta, hál’
 602    2|                      õ mondta, hál’ istennek, hogy csak valami lakbérrõl volt
 603    2|                       éjjel, mikor azt hitte, hogy alszom, lassan felöltözött
 604    2|                     megint felkel, én lassan, hogy ne vegye észre, ráteszem
 605    2|                      akartam írni a naplómba, hogy nekem gyanús a feleségem.
 606    2|                       úgy: egyszerre rájövök, hogy azért nem lehet lefeküdni,
 607    2|                   Megkérdeztem a feleségemet, hogy lehet az, ez a helyzet nekem
 608    2|                     aztán mondta a feleségem, hogy oltsam el hirtelen. Hirtelen
 609    2|                     elõtt azt akarta ugyanis, hogy menjünk a kaszárnyába lakni,
 610    2|                    olvastam én már valamikor, hogy lehetséges, hogy az asszony
 611    2|                   valamikor, hogy lehetséges, hogy az asszony lassan-lassan
 612    2|                 hovatovább. Lehetséges volna, hogy az én feleségem is egy ilyen
 613    2|                     volt, mert rögtön mondta, hogy jöjjek be hozzá, és még
 614    2|                     regénnyel. Boldog vagyok, hogy gyanúm alaptalannak bizonyult;
 615    2|                       õt?~- Azt én nem tudom, hogy miért nem szeretem, valószínûleg
 616    2|                    eshetõség lehet - vagy az, hogy a férj hajlandó elválni,
 617    2|                  elválni, vagy pedig a másik, hogy kegyed olyan okot tud felhozni,
 618    2|                      ha be tudja bizonyítani, hogy kedves férje nem férfiú,
 619    2|                       azt nem szeretem benne, hogy mégis férfiú akar lenni
 620    2|                    azért jöttem a törvényhez, hogy akadályozza meg a férjemet
 621    2|             akadályozza meg a férjemet abban, hogy hozzám férfiú lehessen.~-
 622    2|                    kegyed azt tudná állítani, hogy a kegyed férje nem férfiú,
 623    2|          válókeresetet, azzal az indoklással, hogy nem férfiú, tehát nem is
 624    2|                     fel.~- Tudomásul vesszük, hogy az ennyi és ennyiedik törvénycikkre
 625    2|                      ön felesége azt állítja, hogy ön nem férfiú, és ezen az
 626    2|               védelmére?~- Micsoda beszéd az, hogy én nem vagyok férfiú?~-
 627    2|                    férfiú?~- Bizonyítsa be!~- Hogy bizonyítsam be, mikor a
 628    2|                orvosszakértõ odanyilatkozott, hogy az ember férfiúi mivoltát
 629    2|                    asszony nem hajlandó arra, hogy a bizonyítás céljából kísérleti
 630    2|                   gondolkodott, aztán rájött, hogy ezt csak úgy lehet elintézni,
 631    2|                       a férj bebizonyíthatja, hogy ártatlan a vádban foglalt
 632    2|                     hivatkozva meg­állapítja, hogy a felesége által emelt vád
 633    2|                       elindult a Duna-partra, hogy vízbe vesse magát. A Kossuth
 634    2|               ügyvéddel, akinek elpanaszolta, hogy bánt el vele az Igazság.~
 635    2|                    egyszer a válókeresetet.~- Hogy adjam be? A férjem nem iszik,
 636    3|                    alá, de csak félig, látni, hogy keresgél, rúgkapál a lábaival.)~
 637    3|                        hehehe...~FÉRJ: Mi az? Hogy... hogy kerülsz... miért
 638    3|                          FÉRJ: Mi az? Hogy... hogy kerülsz... miért vagy...
 639    3|                    akkor kezdem újra elölrõl, hogy a Laci is röhögjön...~ASSZONY:
 640    3|                  kalandnak az lehetne a címe, hogy mennyire buta egy férj.~
 641    3|             történetnek?~FÉRJ: Dehogy is! Az, hogy mennyire buta tud lenni
 642    3|                    röhögni, ha eszembe jut -, hogy velem mik történnek, az
 643    3|                   Megmutattam ingujjban neki, hogy hogy másztam a dívány alá,
 644    3|              Megmutattam ingujjban neki, hogy hogy másztam a dívány alá, mint
 645    3|                     Tudniillik az úgy volt... hogy mikor a férj betoppant...
 646    3|                     lábammal, a dívány alatt, hogy hogy nézhettem ki, éppen
 647    3|                lábammal, a dívány alatt, hogy hogy nézhettem ki, éppen ezt
 648    3|                       jó! Mutasd csak kérlek, hogy volt az?~FAZEKAS (négykézlábra
 649    3|                       most barátom -, na most hogy magyarázzam ki magamat?~
 650    3|               kellemetlen!...~FAZEKAS: Érted, hogy most kétségbeesésemben valami
 651    3|                FAZEKAS: ...hát azt csináltam, hogy átjátszottam a lihegést
 652    3|                FAZEKAS: Úgy van.~FÉRJ: Na és, hogy vágtad ki magad?~FAZEKAS:
 653    3|                     vágtad ki magad?~FAZEKAS: Hogy? Nagyon egyszerûen. Az a
 654    3|                  egyszerûen. Az a szerencsém, hogy nem jutott semmi az eszembe,
 655    3|                   megrökönyödve): Megmondtad, hogy izé... hogy csókolóztatok
 656    3|                       Megmondtad, hogy izé... hogy csókolóztatok a díványon?
 657    3|                  feleségével. És azt mondtam, hogy azon röhögök, hogy éppen
 658    3|                   mondtam, hogy azon röhögök, hogy éppen azt mutattam az asszonykának,
 659    3|                     mutattam az asszonykának, hogy hogyan másztam én a dívány
 660    3|                     csak egy férj tud lenni - hogy nem vette észre!~FÉRJ: Csak
 661    3|                       FÉRJ: Csak egy férj! És hogy nem volt neki gyanús, tudod
 662    3|                Hihetetlen! Mert erre például, hogy milyen marha, persze biztosan
 663    3|                 persze biztosan nem kérdezte, hogy hát hogyan vágtad ki magad?~
 664    3|                      amelyikrõl azt hazudtad, hogy azzal történt, ami vele
 665    3|                     volna, ha kérdezte volna, hogy hogy vágtad ki magad?~FAZEKAS (
 666    3|                       ha kérdezte volna, hogy hogy vágtad ki magad?~FAZEKAS (
 667    3|                    FAZEKAS (ránéz): Ugyanazt. Hogy azt mondtam a férjnek, hogy
 668    3|                   Hogy azt mondtam a férjnek, hogy éppen meséltem a feleségé­
 669    3|                      igazán nem hittem volna, hogy egy férj ilyen buta lehet.~
 670    3|                  FAZEKAS: Ojjé!~FÉRJ: Persze, hogy hall, meg olvas. De ilyen
 671    3|                      abból lehetne kiindulni, hogy miért nem tudtál bemászni
 672    3|                 megvetéssel): Ugyan, kérlek - hogy miért nem? Ennek kevés köze
 673    3|                   például, mondjuk kiderülne, hogy azért nem fértél be, mert
 674    3|               Teljesen lehetetlen? Fogadjunk, hogy nem is olyan lehetetlen.
 675    3|                   történt.~FAZEKAS: Mi?~FÉRJ: Hogy elbújtatott valakit a dívány
 676    3|                       senki.~FÉRJ: Fogadjunk, hogy van aki elhiszi.~FAZEKAS:
 677    3|                      hát. (Hangosan, anélkül, hogy megfordulna): Jöjjön csak,
 678    3|                 Ferikém. És tekintettel arra, hogy amennyiben elveszed a feleségem,
 679    3|                       megnövekednek, ajánlom, hogy a szóban forgó kabaréjelenetet
 680    3|                       undok hosszú nem tudom, hogy híjják mindjárt idejön és
 681    3|                       vele, mindig azt kérdi, hogy van, hogy van, ne nézz arra,
 682    3|                   mindig azt kérdi, hogy van, hogy van, ne nézz arra, ne nézz
 683    3|              Összebarátkoztunk?~BAKÁCS: Igaz, hogy mindketten részegek voltatok -
 684    3|               felejtette el. Nyugodt lehetsz, hogy pertut ittatok.~TAKÁCS:
 685    3|                 BAKÁCS: Tessék. Mit csinálsz, hogy vagy?~KOVÁCS: Köszönöm jól.
 686    3|                     azzal a nõvel, nem tudom, hogy híjják, mindjárt idejön
 687    3|                        mikor azt kérdem tõle, hogy van, hogy van, köszönöm
 688    3|                    azt kérdem tõle, hogy van, hogy van, köszönöm jól, köszönöm
 689    3|              Összebarátkoztunk?~BAKÁCS: Igaz, hogy mind a ketten részegek voltatok -
 690    3|                         errefelé?~KOVÁCS: Ja, hogy én? Én csak úgy errefelé
 691    3|                        szólíts már meg... Hát hogy... ó... ó... hogy vagyunk?~
 692    3|                         Hát hogy... ó... ó... hogy vagyunk?~KOVÁCS (kínosan
 693    3|                        Kínos szünet.)~TAKÁCS (hogy mondjon valamit): Nem ül...
 694    3|                        Kínban.) És még hozzá, hogy süt a nap!~KOVÁCS: Az! Nem
 695    3|                    nap!~KOVÁCS: Az! Nem elég, hogy olyan meleg van - még hozzá
 696    3|                        A gáz vessen fel, most hogy búcsúzzam el, szervuszt
 697    3|                          TAKÁCS (bután): Ja - hogy az én gyerekeim? (Ránéz.)~
 698    3|                    forszírozva): Hja, mármint hogy az én gyerekeim... (magára
 699    3|                       igen, csak úgy mondtam, hogy a „családunk”, ahogy mondani
 700    3|                      Köszönöm. Nagyon kedves, hogy... (epésen) hogy az emberek
 701    3|                      kedves, hogy... (epésen) hogy az emberek így figyelmeztetik
 702    3|                    visszaül): Csak nem tudom, hogy... hogy nem-e alkalmatlan...
 703    3|                       Csak nem tudom, hogy... hogy nem-e alkalmatlan... izé...
 704    3|                      az én izé... az ember... hogy látja... hogy láthatja az
 705    3|                     az ember... hogy látja... hogy láthatja az embert...~TAKÁCS:
 706    3|                    KOVÁCS (boldogan): Persze, hogy tudom! Te! Te! Te!...~(Egymás
 707    3|                       õket): Na ugye, mondom, hogy nagyon összebarátkoztatok...~(
 708    3|                       jósnõt, aki megjósolja, hogy ágyban, párnák közt fogok
 709    3|                       közt fogok meghalni, és hogy egy barna fiatalember gondol
 710    3|                    fiatalember gondol rád, és hogy a közeljövõben levelet kapok,
 711    3|                közeljövõben levelet kapok, és hogy te a síromon fogsz táncolni
 712    3|                 muszáj.~BETEG: Hát ígérd meg, hogy nem a síromon fogsz táncolni.
 713    3|                 síromon fogsz táncolni. Hanem hogy itt fogsz táncolni, vagy
 714    3|                       veszed te be a fejedbe, hogy neked táncolni muszáj, ha
 715    3|                       mondani a feleségemnek, hogy ficli-fucli, mert az én
 716    3|                     tartja a beteg kezét.)... Hogy lehet ennyire félni...~BETEG:
 717    3|                      he...~FELESÉG: De Adolf, hogy kiabálhatsz így, nem látod,
 718    3|                   kiabálhatsz így, nem látod, hogy egész sápadt?~BETEG (kiugrik
 719    3|          Telefonáljanak gyorsan, a mamának... hogy küldjenek doktor bácsiért...
 720    3|                  küldjenek doktor bácsiért... hogy a Pistike beteg...~
 721    3|                     igen - de, tetszik tudni, hogy a harmadik felvonást még
 722    3|                     kitalálja az igazgató úr, hogy nem én fogom megírni a harmadik
 723    3|                      Magának meg volt hagyva, hogy minden reggel felmenjen
 724    3|                 igazgató úr nagyon jól tudja, hogy mit mondana nekem a szerzõ,
 725    3|                       mondana nekem a szerzõ, hogy mit csinál az igazgató úr
 726    3|                     kézirat. Nem az a fontos, hogy megkapjuk-e a darabot, hanem
 727    3|              megkapjuk-e a darabot, hanem az, hogy elõadjuk. Majd meglesz a
 728    3|               kézirattal kezdi? Hát nem érti, hogy...~SZOLGA: Persze, hogy
 729    3|                       hogy...~SZOLGA: Persze, hogy nem érti.~TITKÁR (Pomuchoz):
 730    3|                harmadik elõadás után jött rá, hogy elfelejtette megírni a darabot.~
 731    3|                       a Patakynak - csudálom, hogy a kiosztásnál nem jutott
 732    3|                     Pomuc, mégis tûrhetetlen, hogy maga hogy mer beleszólni! (
 733    3|                  mégis tûrhetetlen, hogy maga hogy mer beleszólni! (Igazgatóhoz)
 734    3|                      Persze. És mára ígértem, hogy elolvasom s persze elfelejtettem
 735    3|                   hiszen fogalmam sincs róla, hogy mirõl van szó abban a darabban.~
 736    3|                     SZOLGA (ártatlanul): Hát, hogy elolvasta a darabot.~TITKÁR (
 737    3|                    Maga öreg színházi róka... Hogy már elolvastuk... Aztán
 738    3|                       nézni abba a darabba... hogy valamit mondhassak...~SZOLGA:
 739    3|                      megígérni...~SZOLGA: Ja, hogy akkor másképp néztem ki...
 740    3|                  azelõtt meg tetszett ígérni, hogy el tetszik olvasni a darabomat,
 741    3|                   tavaly meg tetszett ígérni, hogy két héten belül el tetszik
 742    3|                 múltkor azt tetszett mondani, hogy már tetszik olvasni, és
 743    3|                       már tetszik olvasni, és hogy jöjjek el holnap, mármint
 744    3|                    tehát azt tetszett izenni, hogy már el tetszett olvasni,
 745    3|                       el tetszett olvasni, és hogy majd meg tetszik mondani
 746    3|                       ma, azaz két hét elõtt, hogy mit tetszik gondolni...~
 747    3|                     már. Szóval, azt izentem, hogy már elolvastam?~MRÁZ (remegve
 748    3|                   félre): Disznó. Azt mondta, hogy már elolvasta. Most mit
 749    3|                        Azt nem lehet mondani, hogy nincsenek. Azt nem.~MRÁZ (
 750    3|                mondani. (Lelkesen) Tudtam én, hogy kinek hozom el az én darabomat.
 751    3|                    észrevette?~SZOLGA: Persze hogy észrevettem. (Az ajtó felé
 752    3|                       darabot... Azt mondták, hogy az a dolog nem jön ki, a
 753    3|                       felvonás közepe felé... hogy nem lehet észrevenni...~
 754    3|                       lehet. Nem is az a baj, hogy nem lehet.~MRÁZ (megint
 755    3|                  Igaza van. Nem hittem volna, hogy ilyen behatóan, ilyen lelkiismeretesen
 756    3|                   nekem, én magam is éreztem, hogy nem lehet.~SZOLGA: Na ugye.
 757    3|                 tegyünk? Ha a gróf nem tudja, hogy Amanda volt akkor a hajó
 758    3|                       felvonásban értesüljön, hogy Géza nem úgy gondolta?~SZOLGA:
 759    3|                     mindjárt érthetõvé válik, hogy Johanna miért nem a második
 760    3|                    igazgató úr, azt gondolja, hogy ezt változtassam meg, ebben
 761    3|                Meglesz. Nagyszerû. Tudtam én, hogy kinek hoztam el a darabomat.
 762    3|               darabomat. De nem hittem volna, hogy ilyen behatóan, ilyen mélyen...
 763    3|               igazgató úr rögtön meglátott... hogy Pálfalvi vallomása nem is
 764    3|                      nem is fontos, tekintve, hogy a bõröndöt már elvitték
 765    3|                     Ön, úgy látom, attól fél, hogy nem fogom megérteni. Nem
 766    3|                        csak az a baj...~MRÁZ: Hogy nem engedte be Antalfit? (
 767    3|                 mindent tud! És Margit tudja, hogy Kázmér ott volt a kádban,
 768    3|                         Na igen, igen, tudom, hogy éppen õ... és egy kicsit
 769    3|                     furcsa is, amint mondtam, hogy ne tudjon róla, dacára annak,
 770    3|                    tudjon róla, dacára annak, hogy éppen õ - de hát drámaírónak
 771    3|                    hiába mondta Belényesinek, hogy mindent megtudott...~SZOLGA (
 772    3|                   Éppen Margithoz?! Éppen õ?! Hogy lehet az?!~SZOLGA: Hogy
 773    3|                       Hogy lehet az?!~SZOLGA: Hogy lehet! Nagyon egyszerûen.~
 774    3|             egyszerûen.~MRÁZ: Jó. Tegyük fel, hogy visszamegy. Szóval akkor
 775    3|                    Csak menjen, menjen. Éppen hogy menjen.~MRÁZ (feláll, levegõ
 776    3|                   Bájligethy?~SZOLGA (látván, hogy elvesztette a partit, felugrik,
 777    3|                      évig gondolkodtam rajta, hogy mit tegyen Bájligethy!...
 778    3|                   Éppen most mondta a szerzõ, hogy megváltoztatja a darabot!
 779    3|                 kéziratot.) Mindjárt mondtam, hogy csapnivaló marhaság! És
 780    3|                       ki a darabjával együtt, hogy a lába se érje a földet.~
 781    3|                       És én azt mondtam neki, hogy itt mindjárt kifizetek mindent.~
 782    3|                       Bánom is én!~RAGYAI: És hogy a vidéki nagybácsi, aki
 783    3|                    Csak bízd rám. (Hirtelen.) Hogy mondod: telpince?~RAGYAI:
 784    3|                    Kedves bácsi, engedje meg, hogy bemutassam Életkopf urat...
 785    3|                udvariasan): Ó, nagyon örülök, hogy megismerhetem... ööö...
 786    3|           megismerhetem... ööö... gazduramat. Hogy szolgál kedves egészsége?~
 787    3|                      az ecceri embernél... ki hogy mög miögymás.~RAGYAI: A
 788    3|                     itt Pösten, a zögyetemen. Hogy tönul-e, vagy mi, ebura.
 789    3|                 termésit nekijö. Meraszongya, hogy aszongya, mondok, demeg
 790    3|                        mondok, demeg azér is, hogy silbak, az silbak.~ÉLETKOPF (
 791    3|                   csak mégis szeretném tudni, hogy az úrnak... ha meg nöm sértem,
 792    3|                     BENZIN: Hát azért kérdem, hogy ugye, bocsánatot kérek,
 793    3|                mibévaságban, meg...~ÉLETKOPF: Hogy itten is... appardon, bocsánatot
 794    3|                        Hát csak aztat kérdem, hogy itt is, ezen a vidéken,
 795    3|                    tisztelettel (szótagolva), hogy itt, ezen a vidéken a kiszera
 796    3|               Hirtelen) Ezer bocsánatot kérek hogy tetszik mondani?~BENZIN (
 797    3|                  kérem, eszem ágában sincs... hogy képzelheti?... de igazán
 798    3|                        Na igen... igen... hát hogy is van... csak egyetlenegyszer
 799    3|                      BENZIN: Utoljára mondom, hogy kiszera mibéva hidárány
 800    3|                    most már nem meri mutatni, hogy egy betût se értett, gondolja,
 801    3|                   Gratulálok! Nagyszerû volt! Hogy csináltad ezt?~BENZIN: Hát
 802    3|                                               Hogy tesz a gránát, mikor közel
 803    3|                 csapott be... Én kérem tudom, hogy tesz, mikor két centiméternyire
 804    3|                     ELSÕ HADITUDÓSÍTÓ: Lehet, hogy kegyed másképpen hallotta,
 805    3|                  maradjunk meg annál ugyebár, hogy így tesz: miu, miu, miu,
 806    3|                      miu, miu, miu, tekintve, hogy nekem az orrom elõtt csapott
 807    3|                 Kegyed bizonyos benne kegyed, hogy az gránát volt, ami olyan
 808    3|              HADITUDÓSÍTÓ: Csak úgy gondolom, hogy jól megnézte-e, mert az
 809    3|                         Olyan nyúlékony... és hogy nem volt-e neki szõre?~MÁSODIK
 810    3|                         Szõre, egy gránátnak? Hogy érti ezt?~ELSÕ HADITUDÓSÍTÓ:
 811    3|                   gondolom... Ön azt állítja, hogy így tesz: miu, miu. Onnan
 812    3|                     miu, miu. Onnan gondolom, hogy az a dolog, ami olyan közel
 813    3|                   szerint így tesz: miu, miu, hogy az talán, mondjuk, nem egy
 814    3|              kételkedni, de azok képesek rá - hogy... hogy, mondjuk, gránátok
 815    3|                     azok képesek rá - hogy... hogy, mondjuk, gránátok helyett
 816    3|                    Hiszen nem vonom kétségbe, hogy az ilyen gránát is igen
 817    3|                    hallja kérem, ha így tesz, hogy: miau.~MÁSODIK HADITUDÓSÍTÓ:
 818    3|             HADITUDÓSÍTÓ: Én nem azt mondtam, hogy miau. Ön szándékosan félreérti
 819    3|                    nem így fejeztem ki magam, hogy miau, én így fejeztem ki
 820    3|                     én így fejeztem ki magam, hogy: iju, miju - ami, ugye,
 821    3|                    miju - ami, ugye, belátja, hogy lényegesen mást jelent.~
 822    3|                     ELSÕ HADITUDÓSÍTÓ: Lehet, hogy lényegesen mást jelent,
 823    3|                  Tudja, kedves, én nem tudom, hogy maga elõtt milyen gránátok
 824    3|                      látni, amelyik így tesz, hogy ijumijuju, mint ahogy maga
 825    3|                     édes lelkem! Ijumijufuju? Hogy mondta? Nagyon jó! (Nevet.)
 826    3|                      nem azt mondtam magának, hogy ijumijufiju... Én azt mondtam
 827    3|                       Én azt mondtam magának, hogy mijuhu... A nagyságos asszony
 828    3|                      és egyszer azt mondta... hogy is mondta?... hogy fijuhuji...
 829    3|                  mondta... hogy is mondta?... hogy fijuhuji... akkor marad­
 830    3|                    vonja vissza és ne mondja, hogy hijmihujmi... Kérem szépen!...
 831    3|                   szépen!... Én azon kezdtem, hogy így tesz: bujinu... akarom
 832    3|                  szóval mindjárt azt mondtam, hogy hujsujmejmi... ugye, és
 833    3|                        mert ha én azt mondom, hogy hujmejsejmu... vagyis sejhujmejmi...
 834    3|              HADITUDÓSÍTÓ: Márpedig így tesz, hogy hujunu...~ELSÕ HADITUDÓSÍTÓ (
 835    3|                       barátom éppen azon van, hogy egymásnak menjen! Jöjjön
 836    3|                harctérrõl jön, döntse végre - hogy tesz a gránát, mikor közel
 837    3|                 lármával csinálni? Nem látja, hogy fáj a fejem?~KATONA: Megkövetem,
 838    3|                      maga akkor azt se tudja, hogy miért harcol.~KATONA: Hogyne
 839    3|                       aligha hiszem. Örüljön, hogy maga nem diplomata. Hogy
 840    3|                      hogy maga nem diplomata. Hogy tudna maga rajtam segíteni? (
 841    3|                     való az, ha baromnak. Hát hogy is van azzal a kibontakozással,
 842    3|                     nézze, barátom, elmondom, hogy most például hol tartunk
 843    3|                      hónappal elfogadtuk azt, hogy abban az esetben, ha a német
 844    3|                  kormány hajlandó volna arra, hogy tekintettel arra, miszerint
 845    3|                   tehát mi is meg­fontolnánk, hogy mához nyolc hónapra esetleg
 846    3|                    Most nem lehet?~DIPLOMATA: Hogy lehetne, maga ostoba ember?
 847    3|                      elõbb meg kell fontolni, hogy lehetséges-e a pampampam.~
 848    3|                      Hát persze. Tudnia kell, hogy a félreértésre ezelõtt tizenegy
 849    3|                       hónappal az adott okot, hogy az amerikai admiralitás
 850    3|                    kért annak megfontolására, hogy tyetyerepetyere vagy tyatyarapatyara?~
 851    3|               tyatyarapatyara?~KATONA: Mi az, hogy tyetyerepetyere?~DIPLOMATA:
 852    3|                   fogal­makat. Elég az hozzá, hogy ezt csak úgy lehetett volna
 853    3|                      angolok belemennek abba, hogy a portugál hajók orrán a
 854    3|                      DIPLOMATA: Hát nem érti, hogy Törökország csak akkor kötne
 855    3|                      ha én beleegyeznék abba, hogy a puntpurai petty értelmében
 856    3|                    meg, miszerint annakutána, hogy mégis.~KATONA: Na és - azt
 857    3|                    fõdiplomata úr?~DIPLOMATA: Hogy tehetném meg? Hiszen akkor
 858    3|                 ehelyett azt kellene bevenni, hogy: „miszerint”. Mit gondol,
 859    3|                        DIPLOMATA: Hát persze, hogy nem. Ezért töröm én a fejem
 860    3|                   egyszerre csak tudni fogja, hogy mit feleljen arra az izére.~
 861    3|                    Hiszen még nincs eldöntve, hogy tyatyarapatyara-e, vagy
 862    3|                marhaságot beszél maga? Mi az, hogy tyatyarapatyara? Jaj a hátam!
 863    3|                       nem, míg el nem döntik, hogy a negyedik pont harminckilencedik
 864    3|                      dönt olyként, minekutána hogy mégis. (Lõ, üt.)~DIPLOMATA:
 865    3|                 akarják - megadunk mindent... hogy lehet ilyen marhaságokon
 866    3|                       látja!... Ugye mondtam, hogy ettõl elmúlik a fejfájás! (
 867    3|                  tõlük! Minekutána, aszerint, hogy miszerint, de azonban annál
 868    3|                    régi darab. Olyan, olyan - hogy mondjam csak... eee... olyan
 869    3|                 RENDEZÕ: Hamlet értesül róla, hogy atyja szelleme az éjjel
 870    3|                   Mercutio röviden megmondja, hogy itt járt a szellem, erre
 871    3|               Hogyhogy röviden?~IGAZGATÓ: Na, hogy csak röviden gondolkodjék.
 872    3|                        IGAZGATÓ: Mi az kérem? Hogy van ez?~HAMLET: „Szó, szó,
 873    3|                     azt kérdezik az embertõl, hogy van, arra lehet így felelni: „
 874    3|                      szó, szó, szó”, de arra, hogy „mit olvas”, arra nem lehet
 875    3|                      színházra és azt akarom, hogy a közönség mulasson. És
 876    3|                      Az hazamegy és mit mond, hogy nálunk hogy beszélnek a
 877    3|                      és mit mond, hogy nálunk hogy beszélnek a dánokról? Hogy
 878    3|                    hogy beszélnek a dánokról? Hogy nekünk hadat üzenjenek a
 879    3|                   álmodni, ez a bökkenõ. Mert hogy mi álmok jönnek a halálban,
 880    3|               jelenetét. Kérem, tessék onnan, hogy~„Bement a lány, de mint
 881    3|                       maga már megint beszél? Hogy mer maga közbeszólni, mikor
 882    3|                       tárgyra és elmondhatom, hogy tulajdonképpen miért is
 883    3|                       és nem teszi fel rólam, hogy egy védtelen nõ helyzetével
 884    3|                     kegyed szûzies szemérmét, hogy így fejezzem ki magam, tisztelem
 885    3|              gyermekem. De ehhez tudnia kell, hogy én tulajdonképpen ki vagyok
 886    3|                     abból. Egyik ember abból, hogy világra segíti a népeket,
 887    3|                       népeket, a másik abból, hogy kisegíti a világból. Én
 888    3|                      erõszakoskodik.~MARISKA: Hogy érti ezt?~BLITZ: Úgy, hogy
 889    3|                    Hogy érti ezt?~BLITZ: Úgy, hogy zavar engem a tisztességes
 890    3|                 csinálni? Mi köze neki ahhoz, hogy én hogy keresem a pénzemet?
 891    3|                      köze neki ahhoz, hogy én hogy keresem a pénzemet? Mit
 892    3|                        kedvesen): Hát persze, hogy nem, hiszen be vannak zárva
 893    3|                  lenni...~BLITZ (udvariasan): Hogy parancsolja, revolverrel
 894    3|             revolverrel vagy késsel?~MARISKA: Hogy kellemesebb?~BLITZ: A revolvert
 895    3|                       nagyság, nagyon örülök, hogy megismerhettem. Ugye elismeri,
 896    3|                megismerhettem. Ugye elismeri, hogy úriemberrel volt dolga,
 897    3|                  mosolyogva): Nagyon örültem, hogy megismerhettem Blitz úr.
 898    3|                      miért mondja maga nekem, hogy aggyisten, hiszen maga a
 899    3|              kávéházban úgy szokott köszönni, hogy: pá örezsem. Na üljön le.~
 900    3|                   Ugyan Májer bácsi! Különben hogy van? Mit csinálnak a gyerekek?
 901    3|                       Egészen bizonyos benne, hogy én Májer államrendõrségi
 902    3|                      Blitz úr, arról van szó, hogy én részben a Répa utcai
 903    3|                        BLITZ: Én csak annyit, hogy utoljára itt volt.~MÁJER:
 904    3|                vacsorázni?~BLITZ: Hát persze, hogy egyedül.~MÁJER: Hm. (Gondolkodik.)
 905    3|                     maga az imént - nem arra, hogy egy bizonyos leányzót meg
 906    3|                 nézett ki... hm...~BLITZ: Na, hogy nézett ki?~MÁJER (szégyenlõsen):
 907    3|                    Maga engem azzal gyanúsít, hogy a Mariskát, akinek nyoma
 908    3|                      Hát... izé... például... hogy én keresztény vagyok-e?~
 909    3|                     Nagyon jó!~BLITZ: Persze, hogy nagyon jó. De látja, különben
 910    3|                   fárad. Már most kijelentem, hogy én tagadom, hogy én megöltem
 911    3|                  kijelentem, hogy én tagadom, hogy én megöltem a Mariskát,
 912    3|                    csak gyanússá teszi magát, hogy tagad. Mert miért tagad,
 913    3|              gyilkosságokat, mi oka volna rá, hogy letagadja. Mi? Hehe! Van
 914    3|                   büszkén): Mi? Azt elhiszem, hogy nagyszerû. Tanulhat a Májer
 915    3|                   nyom vezette hozzám.~MÁJER: Hogy milyen nyom? Hát kérem.
 916    3|                  kávéházban, és megfigyeltem, hogy fehér zsebkendõt húzott
 917    3|                  Nagyszerû, mi? Azt elhiszem, hogy nagyszerû.~BLITZ: Nagyszerû.
 918    3|                        ha maga szavatol érte, hogy nem bánt, miattam jöhet.
 919    3|                   Schon gut, jól van. Hetein! Hogy kell beszélni ezekkel a
 920    3|                       úr. Nem haragszik ugye, hogy nem kelek fel, de nagyon
 921    3|                       kezemben, akkor kisült, hogy el van osztva a kártya.
 922    3|                      maga mérget vehetett rá, hogy az egyiknél ott volt a négy
 923    3|                     én vagyok az. Pechem van. Hogy van azóta, mióta utoljára
 924    3|                       megijesztett.~MUKI: Nix hogy vagyok. Végre ráakadtam!
 925    3|                      jönni...~BERGER: Mondom, hogy peche van.~MUKI (felkapja
 926    3|             igazgatósági ülésen elhatároztuk, hogy új cikket vezetünk be.~FUKSZ:
 927    3|                   forrásmûvekkel, kérem arra, hogy a legelsõ alkalommal átvegye
 928    3|                      rendelõben? Csak ketten? Hogy néznek ki? Igen? Na és melyik
 929    3|                       csak, Fuksz úr jelenti, hogy mindjárt itt lesz, esetleg
 930    3|                        Na, hallotta... izé... hogy is hívják?~A SZÕKE: Butler.~
 931    3|                   sújtani az átkozott nyakra, hogy elválassza a törzsétõl,
 932    4|                   délben végleg elhatároztam, hogy író leszek, ha a háború
 933    4|            leheveredtem, és titokban örültem, hogy most lesz egy-két óra szabad
 934    4|                 homályosan úgy éreztem volna, hogy találok témát. Érdekes dolog
 935    4|                   volna, csak most nem tudom, hogy folytassam, de majd kisütöm.
 936    4|                  Szerelemy holmiját pakoltam, hogy elküldjem a szüleinek -
 937    4|                      téma! Úgy lesz valahogy, hogy a leány tulajdonképpen szereti
 938    4|            részletesen be kell számolni róla, hogy álltuk el a rókalyuk mind
 939    4|                    nyílását kézibombákkal, és hogy törtük át a közfalakat,
 940    4|                erdõben, ahol Alajos elárulja, hogy õ tulajdonképpen újságíró
 941    4|                     ítélni engem, rám fogták, hogy gyanús iratok vannak nálam.
 942    4|                      az elõtörõ vad cigányra, hogy takarodjék innen. A cigány
 943    4|                    mire Margit végre belátja, hogy nemcsak újságíróval, de
 944    4|                 novellát. Nagyon bízom benne, hogy tetszeni fog a pesti szerkesztõ
 945    4|                      vagyok, de õk azonkívül, hogy boldogok, még boldog­talanok
 946    4|          Természetesen megállapítom magamban, hogy nekem nem imponálnak. Én
 947    4|                      velük és égek a vágytól, hogy ezt külön-külön mindegyiknek
 948    4|                    ismerõsömre, akirõl tudom, hogy személyesen jó viszonyban
 949    4|               csodálkozna és mindjárt érezné, hogy itt valami készül. De én
 950    4|                   tárgyat. És mégis, anélkül, hogy ezzel én törõdném, mikor
 951    4|                   természetesen. Elhatározzák hogy az irodalmat, mely mostanában
 952    4|                    kell terelni. Megbeszélik, hogy az irányt kissé népiesebbé
 953    4|                       Ferenc, engedjétek meg, hogy legújabb novellámat felolvassam
 954    4|                    érdeklõdésre. Kétségtelen, hogy vannak még hibái, de bizonyos
 955    4|                     de bizonyos vagyok benne, hogy kellõ irányítással irodalomtörténeti
 956    4|                     törekvés. Engedjétek meg, hogy felolvassam mûvét s felolvasás
 957    4|                      színigazgató-társaimmal, hogy jelenleg melyik színház
 958    4|                     volna abban a helyzetben, hogy méltó kiállításban hozza
 959    4|                       miért nem hozta közénk, hogy kifejtse elõttünk mûvészi
 960    4|            színmûveket? Elvárjuk, mindnyájan, hogy legközelebb megjelenjen
 961    4|                      egyetlen aggódó izgalom, hogy a magyar irodalom méltó
 962    4|                  János mind, égnek a vágytól, hogy végre megpillanthassanak,
 963    4|                     végre megpillanthassanak, hogy megjelenjek közöttük, mint
 964    4|                       csak négy éves, de már, hogy is mondjam csak, szóval,
 965    4|                     mint nekem; rá fog jönni, hogy a nõ nem egy rejtély, hanem
 966    4|                       olyan problémái vannak, hogy a tejbegríz sûrûen jobb-e,
 967    4|                    vagy hígan. Mi? Vallja be, hogy errõl írt abba az izébe,
 968    4|                  férfinak, beérkezett írónak, hogy minden elmélet szürke, az
 969    4|                     most dolgom van, örültem, hogy láttam, vár a kiadóm, meg
 970    4|                   szája van önnek! És a fülei hogy szétállanak. És van valami
 971    4|                    verskötetérõl ön azt írta, hogy ostoba klapanciák. Alásszolgája.~
 972    4|                      minden este nyugtalanít, hogy még mindig nem írtam meg.
 973    4|                     mindig azzal az érzéssel, hogy ezt még gyorsan megírom,
 974    4|                      ezt még gyorsan megírom, hogy kész legyek vele, itt a
 975    4|                          Felborzolom a hajam. Hogy is volt csak az a hangulat
 976    4|                   szabadott volna elmennie... Hogy is volt ez csak? Arra világosan
 977    4|                     Arra világosan emlékszem, hogy ezen a dolgon sírtam, kilencvennégyben,
 978    4|                        és akkor elhatároztam, hogy ezt meg kell írni, ez oly
 979    4|                     barátaimnak is megmondom, hogy ne menjenek, az embert ez
 980    4|                      Én azt nem úgy értettem, hogy az úgy van, hogy az a másik...~
 981    4|                    értettem, hogy az úgy van, hogy az a másik...~Na. Az asszony
 982    4|                      bácsi -, ne mondd nekem, hogy alászolgája... - és a vállamra
 983    4|                       a vérem, úgy feltüzelt, hogy ezt a „Megy a juhász szamáron”
 984    4|                    címû versemet magyarázza - hogy abba micsoda népies tûz
 985    4|                  Barna bizon, de az ám!~- Na, hogy tetszik, öcsém?!~- Nagyon
 986    4|                   Mint ahogy Ferenczi mondja, hogy az a csodálatos énbennem,
 987    4|                   csodálatos énbennem, öcsém, hogy minden versemen az a hamisítatlan,
 988    4|                    magányról. Azt fejtegetem, hogy a munkához feltétlen magány
 989    4|                      ha megengedi...~- Persze hogy megengedem. Tudja, ez a
 990    4|                      A fene ott egye ki. Mit, hogy nekem jöjjenek a kiadók...
 991    4|                 megírja, aztat szétkapkodják, hogy házat épít belõle... mert
 992    4|                   aztán azt írja meg, író úr, hogy én hogy kerültem Amerikába!
 993    4|                     írja meg, író úr, hogy én hogy kerültem Amerikába! He?~-
 994    4|                       vág.~- Érdekes! Mondja, hogy: csuda. Azt mondja.~- Hát...~-
 995    4|                            Vagy azt írja meg, hogy mihez fogtam én Amerikában,
 996    4|                Amerikában, amikor kikerültem. Hogy havat lapátoltam... ezzel
 997    4|                 egyszer azt magának elmondom, hogy én hogy lapátoltam havat
 998    4|                     magának elmondom, hogy én hogy lapátoltam havat New Yorkban...
 999    4|                    többé témára.~Látom magam, hogy írom a hatkötetes regényt
1000    4|                      adni, mi?! Nem volt kár, hogy ideültem mi? Tudok, mi?~-