Fej.

 1    1|     öten állanak elõttem, magam sem tudok ellenállni a türelmetlenségnek,
 2    1|       de kérlek, Béluskám, szót sem érdemel...~- Hát jó - mondta
 3    1|        nem hiányzott a méltóság sem. De a szolga nem várta be
 4    1|         nem, itt a vérpad elõtt sem vagyok hajlandó megbánni,
 5    1|  jármûvem vendégéül tisztel­hes­sem. Nagyon kérem, ne sértsen
 6    2|  beszélek, õrült vagyok-e, vagy sem?~- Nagyon érdekes kérdés.
 7    2|        két perc múlva, még most sem alszom? Micsoda dolog ez?
 8    2|         tehát, de semmi érdekes sem tudja megállítani, legfeljebb
 9    2|         állt a huszár, a vezért sem lehetett ütni, mert fedte
10    2|         tegyen? Nemcsak hogy az sem lesz meg, de most egyébre
11    2|  fogadni a vendégeket.~Mondanom sem kell, hogy kezdtem magam
12    2|         már az építõmûvészetben sem szeretik a szimmetriát.~
13    2|      Rátérdel a fejemre.~- Most sem?~- De most már igen. Fáj
14    2|       Azt nem mondom. Arról szó sem lehet. Szépnek kell lenni,
15    2| panaszkodni kezdtem, hogy senki sem gondol rám, és hogy úgy
16    3|        egymást.~TAKÁCS: Ó, szót sem érdemel.~KOVÁCS: De igen,
17    4|        a mû irodalmunknak, vagy sem. Egy másik sarokban Móricz
18    4|         rajzolt?~- Eszem ágában sem volt. Csak nyugodtan meg
19    4|        képet fedezek fel, észre sem vettem eddig, mert szemben
20    4|       méltatlan­kodásában -, ön sem kényszeríthet rá, hogy szemérmetlen
21    4|      szerénységem tiltja.~És be sem várva a befejezetlen mondatot,
22    4|         oly gazdag?~Madách maga sem tudta, hogy jutott el a
23    4|         kell dobni, hogy a lába sem érje a földet, mert a hordókat
24    4|        kérni, hogy semmi esetre sem lehet eljátszani az egész
25    4|       Igazán restellem, de most sem értettem, amit mondott.~
26    4|    ingovány”, az „nyávogni”, ki sem mondhatom, mennyire irigyeltem
27    4|      meg nem értõ utókor még ma sem méltányolja), aki a mûtyúkszemet