1-500 | 501-637
    Fej.

501    4|                           tisztátalan... olyan, mint egy káposzta... Pfuj.~Feláll
502    4|                          egészen más. Körülnézek, és egy képet fedezek fel, észre
503    4|                            teszem a papírt. , izé, egy feketét... Azaz pardon.
504    4|                              elment és visszatért... Egy ködös, novemberi este...~
505    4|                           hangulat kilencvennégyben? Egy ködös, novemberi este, a
506    4|                            sírtam, kilencvennégyben, egy ködös, november estén, és
507    4|                              csinálom. Nagyon , ez egy kuplé refrénje, amit a kabaréban
508    4|                              száját kinyitotta, mint egy teknõ, akkora lett a szája,
509    4|                             Pilvax helyén épült most egy restaurant. Este mentem
510    4|                          árvalányhajas kalapban, ült egy fiatalember. Mindjárt ismerõsnek
511    4|                              találkoztunk volna. Nem egy kövön tetszett állani, és
512    4|         juhászszentemszeretõmnek, ebadta, csuha! Már egy fél órája olvasom, egészen
513    4|                             a Ferenczi, ez már aztán egy népies, a ragyogóját - juj,
514    4|                        mifene. Tetszik tudni, én már egy kicsit meg is feledkeztem
515    4|                          Sándor bácsi -, hanem írtam egy igaz magyar, tüzes népdalt,
516    4|                               kiált Sándor bácsi, és egy imbiszt a falhoz vágott. -
517    4|                               már gondoltam is hozzá egy új szakaszt.~- Halljuk,
518    4|                          haladt,~Sokszor meg-megállt egy barna kislány miatt,~Barna
519    4|                      Nyugatba?~- Szász Zoltán? Az is egy barna kislány! - kiáltott
520    4|                             Babits Mihály...~- Az is egy barna kislány - harsogta
521    4|                         hasadt. Két nyak, két törzs. Egy perc múlva két Sándor bácsi
522    4|                            jelentéktelen dolog. E... egy kis színdarab. Egy kis filozófiai
523    4|                              E... egy kis színdarab. Egy kis filozófiai szakmunka,
524    4|                              lesz?~- Dehogy!... Csak egy egész rövid kis dolog...~-
525    4|                              bejárta a világot... az egy kész regény, kedves uram,
526    4|                              regény, kedves uram, az egy kész regény, higgye el...
527    4|                              keresztülmentem, ha azt egy író megírja, hát a népek
528    4|                             kitalálták. Ezt írja meg egy író. He! író úr! Ezt írja
529    4|                       kezdett, mit tegyen vele. Volt egy ismerõse, a Pesti Hírlap
530    4|                              se merek. Szeretném, ha egy költõ olvasná, és megmondaná,
531    4|                             viccet tenne bele - mert egy kicsit száraz -, talán elõ
532    4|                             És okvetlenül belevennék egy szobalány vagy nevelõnõ
533    4|                        bácsinak megdermedt a vére.~- Egy kéziratot voltam bátor...
534    4|                         szobájában fogadta Madáchot, egy hónappal azután, hogy a
535    4|                            hogy jutott el a tragédia egy idõ múlva Faragó Jenõhöz.
536    4|                             költõ, meghallotta, hogy egy remekmû hányódik kéziratban,
537    4|                           tanítványával elraboltatta egy éjszaka. Másnap „Zárt magánlevél
538    4|                         elsõrangú és tökéletes, csak egy pirinkó kis változást ajánlana,
539    4|                          semmit a darabból, az egész egy marhaság, de ha úgy csinálom,
540    4|                            de ha hallgatok , volna egy szerény megjegyzése, ne
541    4|                              és itt G. H. felolvasta egy füzetbõl, hogy hogyan kellene
542    4|                      gratulált, és megjegyezte, hogy egy kicsit vontatott.~Továbbá
543    4|                      gratulált, és megjegyezte, hogy egy kicsit túl gyors.~Továbbá
544    4|                     Beketowbõl, és megjegyezte, hogy egy kicsit magas.~Továbbá Krúdy
545    4|                      gratulált, és megjegyezte, hogy egy kicsit alacsony.~Továbbá
546    4|                       gratulált, de azt mondta, hogy egy kicsit gyenge.~Továbbá a
547    4|                      gratulált, és megjegyezte, hogy egy kicsit erõs.~Gerbaud nagyon
548    4|                              kell festeni az egészet egy kis melankóliával, ötre
549    4|                          ötvennégy év óta csal engem egy fiatalemberrel. Elmentem
550    4|                          Elmentem a Margit hídra, és egy szép fejest ugrottam, amivel
551    4|                            visszaültem a díványra.~4~Egy percre távoztam. Visszahátráltam
552    4|                             megnéztem az órámat. Fél egy volt, tizenkettõre a hivatalba
553    4|                           apjához és belesze­rettem. Egy bûnös, lobogó éjszakán háromszor
554    4|                             történt, nem tudom, csak egy sötét helyiségre emlékszem
555    4|                        Minden tanulság, amit tettem, egy megfigyelésre szorítkozik,
556    4|                          pénzem, és meg kellene írni egy krokit. Nekem tulajdonképpen
557    4|                            Hihetetlen, milyen ostoba egy ilyen vekker. Hallottam
558    4|                          milyen szemtelen hangja van egy ilyen vekkernek.~Õneki nem
559    4|                            hogy nekem alapjában véve egy nemes és gépalkatrész lelkem
560    4|                           Kóla. Kólalap. Fogok errõl egy verset írni, milyen szép
561    4|                              van harmincöt percem és egy fél órám, akkor fölkelek.
562    4|                          akkor fölkelek. Harminc meg egy fél, az harminckettõ. Milyen
563    4|                            puha és lágy vagyok, mint egy vánkos. Én olyan  és nemes
564    4|                          mert kitört a háború.~Nekem egy nagyszerû megoldásom van,
565    4|                            most alhatom legalább még egy kicsit. De milyen  így.
566    4|                          mondtam szerényen. Csak itt egy betût kellene változtatni.~-
567    4|                              a kávéházban észleltem.~Egy úr ült le mellém,  modorú,
568    4|                           méra, és mindig.~Elpirulok egy keveset. Ejnye, mi van az
569    4|                              velem? A füleim zúgnak? Egy pillanatra átcikázik agyamon
570    4|                           kínlódva elismétel magában egy szót, mondjukleves”, és
571    4|                              még mindig nem feleltem egy ilyen egyszerû kérdésre.
572    4|                             Istenem! Ilyen fiatalon!~Egy barátom fog meg.~- Mit beszéltél
573    4|                           hol is elpanaszoltam, hogy egy barátom hogy csapott be,
574    4|                              öt koronával.” Én ebbõl egy kukkot se értettem, azt
575    4|                            fogva port kavart fel, és egy csomó levelet kaptam, melyben
576    4|                           kitalálta, hogy aszongya: „egy telendõ, két telendõ, tisztelendõ”.
577    4|                              koksz, õ kok”. És mikor egy rezgõ szakállú miniszterrel
578    4|                       például, hogynaplemente”, ez egy szép magyar szó. De nekem
579    4|                               így: „chajlam”. Én, ha egy angol regényben tizenegy
580    4|                            személyemmel kapcsolatban egy új, gazdasági esemény bekövetkezését
581    4|                             a közönség körében.~Mint egy szeizmográf, oly érzékenyen
582    4|                            Császár Elemér megdicséri egy cikkemet, pánikszerû árhanyatlás
583    4|                            mi kell az embereknek; ha egy cikkemben bizalmat­lanságot
584    4|                        meritumára térnek, megjelenik egy harmadik úr, nem szól semmit,
585    4|                           hangon folytatandó, mintha egy régebben megkezdett beszélgetés
586    4|                        szegény, beteg gyermekeidrõl. Egy apának ez a legfontosabb.~-
587    4|                            én. Most már mindegy. Már egy órája vagyunk együtt, és
588    4|                            tárgy- és feladat­körének egy új irányát találtam fel.~
589    4|                        mellette.~3. Töltõtollkulacs. Egy csavarásra a töltõtolltinta
590    4|                              langyos víz. Ugyanakkor egy kis villanylámpa gyullad
591    4|                           melyen felül, ha megnyomok egy gombot, oldalt kijön egy
592    4|                             egy gombot, oldalt kijön egy másik gomb, amit szintén
593    4|                         elegánsan hátradûlt, a haját egy kicsit elõresimította a
594    4|                            vágtató sávokat látott... egy perc múlva, mire ki merte
595    4|                            össze minden: a háztenger egy kis folttá lett, a mezõk
596    4|                         körbeszaladtak, és egyszerre egy fényes sáv villant fel:
597    4|                              vízlapot látta, közepén egy szigettel. Aztán egy kör
598    4|                         közepén egy szigettel. Aztán egy kör alakú, szürke vízlapot
599    4|                           már akkora volt csak, mint egy tányér, és a költõ megismerte
600    4|                             völgyek tûntek fel, majd egy négyszögletes, sima lapály.
601    4|                            és bólogattak. Bevezették egy nagy, vörös csarnokba, leültették,
602    4|                       Megköszörülte a torkát - ivott egy pohárral az asztalra tett
603    4|                              hogy kalauzoljam Pesten egy napig. A használati utasításban,
604    4|                       lehetne venni, hogy támogasson egy bizonyos, most alakult irodalmi
605    4|                              akart venni a munkában.~Egy este azzal, hogy látványos
606    4|                             Mennyi idõ alatt írta?~- Egy évig.~És most barátom, a
607    4|                             embernek úgy ideje volna egy évig... legyintett, és vállat
608    4|                            az összegyûlt mondanivaló egy kis biztosítószelepet talált -
609    4|                     közérdekû kérdés akadna, amikkel egy újságírónak ezekben a zsúfolt
610    4|                              foglalkozása újságírás. Egy napon Krakauernek, tegyük
611    4|                              nem volt témája, és írt egy nagy riportot a tudományegyetemrõl,
612    4|                             azért és ezért - már ami egy újságírónak eszébe jut.~
613    4|                            Már most hogy áll az ügy? Egy újságíró, ha haragszik valakire,
614    4|                              újságban. De mit tegyen egy tudós, akinek nem áll lap
615    4|                        betegséget kapott, mire a nép egy távoli szigetre számûzte.
616    4|                           akasztófával fõbe lövetett egy pincében, mert piszkos volt
617    4|                       kézikönyve” címû nagy munkában egy „Carcinoma ventriculi vagy
618    4|                             cinoma” fejezet tárgyalt egy borzasztó betegséget, melynek
619    4|                           feladat: „Tegyük fel, hogy egy akkora golyót, amely egy
620    4|                             egy akkora golyót, amely egy krekk mennyiségû zabszalmát
621    4|                         magában, közepén kettévágunk egy négy milliméter széles konyhakéssel -
622    4|                      Statisztika” címû nagy munkában egy nagy fejezet foglalkozott
623    4|                          hogy is mondjam neked... az egy olyan ember, aki mindig
624    4|                            aki mindig ír. Elõtte van egy csomó papiros, és õ egy
625    4|                              egy csomó papiros, és õ egy vékony, kék vonalat enged
626    4|                          evést, és a fejébõl kienged egy hosszú-hosszú selyemszálat,
627    4|                             és csinál magának belõle egy kis selyemházat, amibe begubózik.
628    4|                               az a sok levél. Na, és egy napon, mikor aztán az írónak
629    4|                            az írónak a fejébõl vezet egy csõ, bele a kezébe, a karján
630    4|                     keresztül, a kezének a végén van egy kis hegyes, amit tollnak
631    4|                          bánja, mert örül a gubónak.~Egy napon aztán kifogyik a tinta
632    4|                             fûrészelés. Levelet írok egy elhanyagolt sarokban, rajongó,
633    4|                         üljek?~- Talán ide tessék...~Egy kis asztalra mutat, a másik
634    4|                              másik sarokban. Leülök. Egy percig ülök, próbálom folytatni
635    4|                             hatása alatt áttelepedek egy másfél lépésnyire odaállított
636    4|                        Pillanatra megsiketülök, mint egy kisebbfajta légnyomástól.~
637    4|                           jobb üzlet lett volna így, egy összegben, egyszerre fizetni


Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA1) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2009. Content in this page is licensed under a Creative Commons License