Fej.

 1    1|          szándé­komról.~A kályha elé fekszem, és benézek a kályha
 2    1|           Azután leült az asztal elé, és buzgó imába merült.
 3    1| pénzemért... letettem ide a kapu elé... itt vár lent... egy perc
 4    1|          képzelete odavarázsolta elé az egész jelenetet, a szorost,
 5    1|           és tétován nézett maga elé. Ekkor egy kicsit összerezzent:
 6    2|        Erõlködve képzeli el maga elé Stanci bácsi alakját, hogy
 7    2|   Nehezen került a kiváló bankár elé - nem szívesen fogadták.
 8    2|         egy zongoraszéket, ágyam elé teszi. Leül.~- Hát itt van
 9    3|        arra, ne nézz arra. (Maga elé mered.)~BAKÁCS: Mér? (Körülnéz.)~
10    3|         nézz arra. (Mereven maga elé néz.)~BAKÁCS: De hiszen
11    3|  segíteni rajtam. (Hirtelen maga elé néz) Ne nézz arra, ne nézz
12    3|        arra, ne nézz arra. (Maga elé néz.)~BAKÁCS: De kérlek,
13    3|          nézi Kovácsot, aki maga elé mered. Barátságosan.): Pardon...
14    3|      várjon... Ne siessen. (Maga elé) Mi a csudát mondjak neki?~
15    3|      elvörösödik, mélán néz maga elé): Hja... azt tetszik...
16    4|       behunyja, egyik kezét maga elé tartja és két ujja között
17    4|  villanyt. Járkálok. Íróasztalom elé teszem a széket, papírt
18    4|          furcsa...~Leülök, magam elé teszem a papírt. Hé, izé,