Fej.

 1    1|      és kifejezõerejében az Új Költõ felülmúlta elõdeit - különösen
 2    1|        mindössze annyi, hogy a költõ a régi, rímes modorhoz ragaszkodott,
 3    2|   barátom, a finom és dekadens költõ, míg bal keze halványsárga
 4    4|     tulajdonképpen újságíró és költõ, és csupán inkognitóban
 5    4|     költeményt készít a kiváló költõ, vagy lírait. Hirtelen nyílik
 6    4|       merek. Szeretném, ha egy költõ olvasná, és megmondaná,
 7    4|      Dezsõ, a kitûnõ politikai költõ, meghallotta, hogy egy remekmû
 8    4|           Legenda a költõrõl~A költõ délután kiment a repülõtérre,
 9    4|       akarta valamire, mikor a költõ érezte, hogy a keze alatt
10    4|    csak, mint egy tányér, és a költõ megismerte a földgolyót,
11    4|  márványépület közelében, és a költõ puha, rozsdavörös fûre ugrott
12    4| hajlékony fémruhát viseltek.~A költõ zavartan emelt kalapot,
13    4|        kezét. És csudálatos! A költõ egyszerre tisztán és szó
14    4|   jöttek meghallgatni.~Mikor a költõ belépett, halálos csend
15    4|    lett az óriás csarnokban. A költõ lassan és kissé elõrehajtott
16    4|   Madách Imre.~- Ki volt az?~- Költõ. Magányosan élt, távol a