Fej.

  1    1|            mondtam -, éppen hogy eléggé. Már az igaz.~- És ki tudja,
  2    1|         jegyeztem meg.~- Tessék elhinni, már vége lehetne - fûzte tovább.~-
  3    1|                sok pénzt akar keresni.~- Már az igaz.~- Majd ha aztán
  4    1|                 az igaz.~- Majd ha aztán már lát az ember egy kis pénzt -
  5    1|           Jelentéktelen Jelenségemmel, s már csak négyen vagy öten állanak
  6    1|                 annyira tisztelnek, hogy már a rokonomnak is külön bánásmód
  7    1|            rejtvény megfejtésén.~De most már megfejtettem. A dolog világos.~
  8    1|            érdekes, effélérõl volt ugyan már szó, ha nem is ebben a formában -
  9    1|             beszélsz, kérlek? Ez a dolog már megvolt? Hát nem te találtad
 10    1|                   Ugyan, kérlek, hagyjál már békén azzal a vízbe mártott
 11    1|                Honnan tudhattam, hogy ez már régen úgy van... hogy már
 12    1|                már régen úgy van... hogy már azelõtt is annyit vesztett...
 13    1|                és altruizmusát. No, most már aztán tényleg meg kell,
 14    1|            Óvatosan kinyújtom a kezem, s már a nyakán vannak az ujjaim,
 15    1|                enyémmel találkozik. Most már aztán igazán megharagszom.
 16    1|       bebizonyítom neked, hogy van!~Most már hirtelen és mérgesen kapok
 17    1|                  csikorgatom, és egyszer már meg is kapom a füleit, de
 18    1|               füleit, de õ lihegve, most már hangosan makogva kitépi
 19    1|              nekem, sok ilyet elintéztem már, az osztályigazgatónak szól
 20    1|              állami kölcsönrõl beszéltem már az államtitkár úr õméltóságával,
 21    1|                 a vezérigazgatónak -, én már februárban megmondtam a
 22    1|            persze, milyen egyszerû, hisz már este rájöttem, hogy nem
 23    1|                  a Morvayt.~- A Morvayt? Már hogy a fenébe ne ismerném,
 24    1|                 mondta, és akkor a pofon már megvolt, Morvayt éppen szedték
 25    1|       Tercsiéktõl... Képzeljétek: Morvay már el is utazott. Nem verekszenek,
 26    1|                    megmérgezte magát. De már jobban van.~- Gyönyörû dolog,
 27    1|           vasrolókkal szomorkodik: innen már nyaralni mentek. De nicsak,
 28    1|            szemem...~- Ott fent.~- Igen, már látom. De akkor viszont
 29    1|            mondta ravaszul a detektív. - Már az utcán elhatároztam, hogy
 30    1|                 különben is miért fárad? Már most megmondhatom önnek,
 31    1|             elviszem neki azt a könyvet, már múlt héten megígér­tem.
 32    1|                Nem emlékszik?~- De igen, már emlékszem. Nem egy magas,
 33    1|            Elkezdi olvasni könyvemet. Ez már alaposabb ember. Az elõszót
 34    1|                mondja este hat órakor -, már régen ajánlották nekem.
 35    1|              tartóztatlak tovább. Látom, már arcokat csinálsz.~Levánszorgok
 36    1|                 volt. Teringette, hiszen már éjszaka van - le kell feküdni.
 37    1|                 tehet, hogy Pesten - ezt már régebben észrevettem - humorista
 38    1|                   Így esett azután, hogy már a vacsora elõtti ízelítõnél
 39    1|            gyõzve. Hát csak szaladj most már a jelentkezõhivatalba, ahol
 40    1|                  ha elõszedem a könyvet, már elég világos van, azt a
 41    1|                  klasszikus történetíró, már én nem tudom, hogy melyik,
 42    1|      összerezzent: a pirkadó hajnal most már sárga hátterébõl éles körvonalakban
 43    1|             ókorban megszólítani illett; már kezdte volna mondani, de
 44    1|                  tüneményes volt. Késõbb már nemcsak vigyorogtak, hanem
 45    1|          nagyszerû fiú ez a Kovácsik, az már igaz.~Ni, itt megy a Kovácsik,
 46    1|             záróra~Mint megrögzött lump, már megint délután öt óra után
 47    1|                  pedig hányszor fogadtam már meg, hogy új életet kezdek,
 48    1|                bejuss valahová. Ha pedig már tanácsaim késõn érkeztek
 49    1|                  pertli. A pertli lazul, már nem kell erõlködni, hogy
 50    1|                Hátgerincem kitörik. Most már igazán nem kell pertlit
 51    1|                hordják a testet, amit én már olyan régen nem hordok.
 52    1|        micsináltam, micsináltam... tudom már: múltkor arról a „Vérharmat”
 53    1|         elérkezett a tanúságtétel napja. Már három órakor talpon voltam;
 54    1|                tettem volna! Szent Péter már a kapunál várt az idézõlevéllel,
 55    1|            Nagyságos úr! Hét óra! Tessék már gyorsan felkelni.~- Ugyan,
 56    1|                    Szerkesztõ úr? Tessék már jönni, már mindenki itt
 57    1|         Szerkesztõ úr? Tessék már jönni, már mindenki itt van, nem lehet
 58    1|           váratni az urakat.~- , jövök már.~Na, csakhogy az utcán volnék.
 59    1|                  én, amit akartok.~- , már megint könnyelmû vagy...
 60    1|            vannak?~- Elegen. Csak siess, már el kellett volna kezdeni.~-
 61    1|              volna kezdeni.~- , megyek már.~Brr! De csúnya. Alászolgája.
 62    1|                bezárni a boltokat, mikor már hétig világos van, és nem
 63    1|                  felháborodva. Nem lehet már Pesten lakást kapni. Disznóság.
 64    1|                    Ezt direkte megnézem, már csak amiatt is.~Már csak
 65    1|            megnézem, már csak amiatt is.~Már csak amiatt is bement, és
 66    1|               lement az utcára. Dél volt már, és háromra kellett a cikk
 67    1|      felháborodva - dadogta lágyan, mert már két óra volt, és még nem
 68    1|            õszintén szólva régi ambícióm már, hogy önt, irodalmunk jelesét,
 69    1|         humorista, mint egy kecske, mert már tíz óra volt. - Aha, tudom
 70    1|               tíz óra volt. - Aha, tudom már. Azon vagyok ennyire felháborodva,
 71    1|              ordított a humorista. - Ezt már nem!~És fölébredt.~
 72    2|                   Nagyon érdekes kérdés. Már gondoltam  magam is. Szóval,
 73    2|              forgalmát. Egész tömeg állt már körülötte, mert hangosan
 74    2|         katonáknak kellene jönni... Ahá, már itt vannak. Ott jönnek szemben.
 75    2|                 alatt... jól van... most már kezd valahogy menni... Most
 76    2|                  jól van, helyes, megvan már... Ketten szembejönnek...
 77    2|              hogy oda se szagolsz, pedig már két hete, hogy az ura meghalt.~
 78    2|                  egy perccel elõre látta már, hogy annak le kell csöppenni,
 79    2|        pomádészaggal. Siránkozva beszél, már három hete, stílszerûen):
 80    2|            voltál itt azóta.~FRÉDI (most már beszélni kell. A hangja
 81    2|                még van értelme. Kezdd el már, térjünk a tárgyra, ennek
 82    2|          megváltoztam.~S még beszélt, de már kinyújtá arca felé, Félix,
 83    2|                   crépuscule d ‘automne.~Már vigasztaltam volna, némely
 84    2|            ismersz meg? Félix, Félix - s már dadogtam -, hát nem ismered
 85    2|          észrevegye, csak mikor bent van már, jut eszébe, hogy senki
 86    2|                  a következõ pillanatban már öntudatlanul fekszem itt,
 87    2|              rögtön megfullad.~Úgy, most már rendben volna, csak még
 88    2|            egyébre se tud gondolni, mert már hozzászokott, hogy meglesz.
 89    2|                 lehet gondolkodni errõl, már egyszer volt így, évekkel
 90    2|              undorítóan érezte magát, és már öngyilkosságra gondolt,
 91    2|                kicsit megnyugszik. Igen, már éppen itt az ideje. Minden
 92    2|               sincsen elintézve, és neki már éppen elég volt... eleget
 93    2|           csinált egy ilyen baklövést... már akkor elhatározta, hogy
 94    2|             alássan. - Mi az, hogy puff, már megint szórakozott vagy? -
 95    2|                 Mire is gondoltam? Tudom már, az öngyilkosságra...~Ideges
 96    2|                elfelejtette, hogy tegnap már bemutat­koztak, vagy itt
 97    2|                  kultúrájú német.~Délben már jókor betért a vendéglõbe.
 98    2|             betért a vendéglõbe. A német már ott ült. Lengyelünk izgatottan
 99    2|            értünk át Budára. Az igazgató már az ajtóban várt, és feltûnõen
100    2|                el kocsin, és az igazgató már itt vár rám, a kapuban...
101    2|             felelte az igazgató -, ennek már kipróbált gyakorlata van.
102    2|           szabadon, az asztal mellett... már kiderült volna!~Felolvasás
103    2|                 ilyen korán elmenni! Azt már nem engedem - a mi kedves
104    2|      telefonkagylót, ha csöngettek. Most már kezdek kicsit megnyugodni.
105    2|              Talán mégis tévedtem. Azóta már kerestek volna, ha...~Egyébként
106    2|            haragudjék, barátom, gyöngyöt már láttam néhányat életemben,
107    2|                 birtokában... na tessék! már megint beleestem, és annyi
108    2|                 alakult, tudniillik mert már az építõmûvészetben sem
109    2|            idõsebb úrral. Annak is olyan már a feje. Kértem tõle egy
110    2|                  nem megy az ember, mert már régen menni kellett volna,
111    2|                   mert a régi orvosomban már nem bízom, miután nagyon
112    2|             amikor a díjak következtében már lesz ugyan mivel harapni,
113    2|         elképzelni, itt van a spulni, na már most, így elkezdem húzni
114    2|                  , elhiszem, de tessék már egy kicsit várni, még nem
115    2|                kezdek - ugyan, ne tessék már közbeszólni, azt akarom
116    2|                  én nem megyek orvoshoz.~Már, hogy a fene által körülírt
117    2|               van. Holnap reggel esetleg már késõn jönnék...~- Szent
118    2|              igen, holnap reggel esetleg már nem lenne beteg. Na, jól
119    2|                  és azt üzeni, hogy most már elküldi a pénzt, mert a
120    2|           fejemre.~- Most sem?~- De most már igen. Fáj a fejem.~A derekára
121    2|                  a Bertával is bosszant. Már megint nem jöhetett a férje
122    2|                  egy hétig nem láthatom, már egészen megszoktam a kis
123    2|                 Ápr. 6.~Dolgozni kellene már valamit... olyan furcsa
124    2|           részint a mellem is nagyon fáj már, de hát ezt mégiscsak meg
125    2|                 tudni, részint pedig, ha már így benne vagyok... Kicsit
126    2|             végigjátszom, fene egye most már: mégiscsak megugratom ezt
127    2|      öngyilkosjelöltet adom neki elõ, ez már csak hatni fog egy ilyen
128    2|                 nõre. Nem azért, de most már direkt a fejembe vettem,
129    2|              viszonyt akarom még... Most már a fejembe vettem, hogy mégis
130    2|                  na, ma csak eljön, most már biztos. Hát tegnap meg tegnapelõtt
131    2|             keresztül izé... hihi, pfuj. Már annyira gyakorlott vagyok,
132    2|                nem szeretett engem, most már értem. Ilyen ravasz egy
133    2|            lemondtam az uzsonnáról, mert már mennem kellett.~
134    2|            vannak a helioglobinus... na, már elfelejtettem, pedig tízszer
135    2|                  diszkréció a fontos? Na már most. Ez az én nõm egy férjes
136    2|                 hát abba igaza van, kezd már nagyon meleg lenni.~Jún.
137    2|                 fogom kérdezni.~Okt. 31.~Már régebben meg akartam írni
138    2|                nem lehet lefeküdni, mert már fekszik valaki az ágyamban.
139    2|          csodálkozva, nini, hát akkor én már elõbb lefeküdtem? de az
140    2|                 ez az asszony nem szeret már engem annyira. Norvég regényekbe
141    2|            Norvég regényekbe olvastam én már valamikor, hogy lehetséges,
142    3|                    Nagyon.~FAZEKAS (most már könnyedén): Hát kérlek -
143    3|                 fejére csap): Aha? Értem már! A villanyszerelõ!~FAZEKAS:
144    3|                 FÉRJ (diadallal) : Értem már! A férj jön! Nagyon !~
145    3|          izgatottan, sürgetve): Na mondd már - roppant izgalmas helyzet...~
146    3|              nincs poénja.~FAZEKAS (most már mint szerzõ mérlegeli a
147    3|                     például... te, tudom már, abból lehetne kiindulni,
148    3|                  be, mert a dívány alatt már volt valaki: azt így lehetne
149    3|                  nagyra meredt szemmel): Már volt valaki? Hát ez meg
150    3|                 nem is olyan lehetetlen. Már hallottam effélét.~FAZEKAS:
151    3|                Mi? Pertlit ittunk? No én már elfelejtettem, remélem õ
152    3|                 ezzel az undokkal? No én már elfelejtettem, remélem õ
153    3|             kezét.)~KOVÁCS: No lám... ez már aztán kedves izé... találkozás...
154    3|                   Fene egyen meg, eressz már el.~TAKÁCS (félre): Vinne
155    3|              Vinne el a Kozarek, szólíts már meg... Hát hogy... ó...
156    3|              enyémen, hehe.~KOVÁCS (most már dühös): Hát kién? (Mereven
157    3|             síromon táncolni? Ki hallott már ilyet? Nem táncolhatsz te
158    3|                   BETEG (vacog, mint aki már nem tud megszólalni)~FELESÉG:
159    3|               DOKTOR (egyszerre): Ejnye, már fél hat van. (Elteszi az
160    3|               ott. Majd a doktor úr most már megcsinálja egyedül. Tessék
161    3|               olyan gyorsan.~BETEG: Mert már szeretnék túl lenni rajta...
162    3|                  neki; nem félek, tessék már szúrni...~DOKTOR (vacogva):
163    3|                 BETEG (ráförmed): Tessék már szúrni, az istenit az úrnak,
164    3|                  IGAZGATÓ: Ugyan, hagyja már ezt a szõrszálhasogatást!
165    3|                  IGAZGATÓ (fenyegetõen): Már megint azzal a kézirattal
166    3|             vakarja): Jaj... igen, tudom már... Valami drámája van itt...
167    3|             drámája van itt... Elolvasta már?~TITKÁR: Én?! Nem is tudok
168    3|                Szolga hallgat.) Na, most már nem beszél?~SZOLGA (gúnyosan):
169    3|                    Ne-em, titkár úr. Ezt már csak tessék egyedül megcsinálni.
170    3|               öreg színházi róka... Hogy már elolvastuk... Aztán majd
171    3|               azt tetszett mondani, hogy már tetszik olvasni, és hogy
172    3|                azt tetszett izenni, hogy már el tetszett olvasni, és
173    3|                   Ja, igen, igen - tudom már. Szóval, azt izentem, hogy
174    3|                Szóval, azt izentem, hogy már elolvastam?~MRÁZ (remegve
175    3|                 Disznó. Azt mondta, hogy már elolvasta. Most mit csináljak (
176    3|                tekintve, hogy a bõröndöt már elvitték Fülephez.~SZOLGA:
177    3|                teljesen összezavarodva): Már miért ne menne? Ugyan kérem!
178    3|               szépön... hát bion, nálunk már öz igy... vön... van...~
179    3|           miögymás.~RAGYAI: A nagybácsim már ilyen akku... akkurátos
180    3|                Te disznó, ne menj el, én már nem tudok egy olyan vidéki
181    3|           zsendõke. Bizony, így õsz felé már az úgy van. (Vár.)~(Szünet.)~
182    3|                   BENZIN: Hát... mondok, már csak mégis szeretném tudni,
183    3|                   tréfánzik az úr velem. Már csak harmaccor megkérdöm:
184    3|              visszajöhet?~ÉLETKOPF (most már nem meri mutatni, hogy egy
185    3|                biztosan õ bolondult meg, már régen félt ettõl): Hát persze...
186    3|             keresni.~KATONA: Aha. Pedzem már.~DIPLOMATA: Két éve keresem
187    3|           kulacsomban, de azt is kiittuk már a komámmal. Hát igazán annyira
188    3|                  kibontakozással, tessen már elmondani. Hátha tudok valami
189    3|                 a fejem a kibontakozáson már nagyon régóta. Jaj de fáj!
190    3|                próbálkoznak. A következõ már közelebb lesz. (Levegõbe
191    3|              messze volt. De a következõ már azt hiszem, telitalálat
192    3|               volt! Majd a következõ, az már egy kicsit közelebb esik
193    3|                kérem. Melyik jelenet ez? Már nem emlékszem világosan...
194    3|            milyenféle ember ez a Hamlet? Már nem emlékszem világosan
195    3|               vagy nem lenni?” Hiszen ez már Shakespeare-ben is megvan...~
196    3|                 olyan, izé, nõi betét... már nem emlékszem világosan
197    3|                elõ? Hja, persze, persze, már emlékszem, hiszen ez nagyon
198    3|                   felugrik): Mi az, maga már megint beszél? Hogy mer
199    3|                 És gondolja meg, rám fér már egy kis nyugalom. Kegyed
200    3|                 ajtók. (Óráját nézi.) De már sietnünk is kell, mert tizenegyre
201    3|              dolgában.~BLITZ: Ki tûnt el már megint?~MÁJER: Egy bizonyos
202    3|                 különben is miért fárad. Már most kijelentem, hogy én
203    3|                volt, ezt kinyomoztam. No már most. Én láttam magát a
204    3|                 nekem ez a szoba. Mintha már aludtam volna itt egyszer. (
205    3|                   FOGADÓS: A Mukival. Mi már csak Mukinak nevezzük, kérem
206    3|                 akik itt aludni szoktak, már jól ismerik és megszokták,
207    3|              eredeti nevét elfelejtették már.~BERGER: Hazajáró lélek?~
208    3|              Most meg hörög. Na, gyöjjön már be, Muki.~MUKI (fehér lepedõben,
209    3|                  aludni. Legalább mondja már meg, miért kísért maga ausgetippelt
210    3|               Maga az!~BERGER: Hát... ha már úgy eltalálta, minek tagadjam,
211    3|             elkészült, megindul, esetleg már holnap. Az eszmetermelõ
212    3|         pártiroda megalakul, népgyûlések már a jövõ héten. Lampion, díszfelvonulás,
213    3|              homlokára csap): Igaza van, már megint elfelejtettem! Hm...
214    4|          elõkészítõ munká­latokat persze már most el kell kezdeni, azzal
215    4|                 a fejembõl a téma, pedig már közel voltam hozzá. Csak
216    4|                  meg - ejnye, ahá, tudom már, nagyon érdekes ötletem
217    4|                dalmak származnak... jaj, már kezdek belejönni, nagyon
218    4|              képzelõdéseimre!~Október 1.~Már körülbelül tisztán látom
219    4|                 inkognitóban tartózkodik már három éve e kies faluban.
220    4|                faluban. A leány szívében már ekkor megmozdul valami,
221    4|                   Azonban hirtelen - eh! már megint nem folytathatom,
222    4|              siker után szomor­kodni. Ez már a teteje az élettartalomnak,
223    4|               talanok is lehetnek. Nekik már minden szabad. Természetesen
224    4|                   aki csak négy éves, de már, hogy is mondjam csak, szóval,
225    4|                kamasz, szép idõk voltak. Már hároméves voltam, és ha
226    4|            háromfel­vonásos életképemet, már ötezer korona elõleget adott
227    4|      véleményemet az ábrá­zatjáról, mert már régen bosszant vele. Különben
228    4|                írni. Haza, csak haza!~És már otthon is vagyok. A redõnyt
229    4| juhászszentemszeretõmnek, ebadta, csuha! Már egy fél órája olvasom, egészen
230    4|        Duna-parton. De ez a Ferenczi, ez már aztán egy népies, a ragyogóját -
231    4|                mifene. Tetszik tudni, én már egy kicsit meg is feledkeztem
232    4|                Szóval, ez a népies dolog már ki is ment a fejembõl. Hát
233    4|             vitéz”-t is folytatni fogom, már gondoltam is hozzá egy új
234    4|                neki! - ez a Beöthy Zsolt már megint különválasztotta
235    4|               ezt a számot: „öt”, mintha már az ötödik kutyanyelven tartanék.
236    4|                 ez a mindenféle írás, én már évek óta nem olvasok semmit.
237    4|            magának elmondanám, amiken én már keresztülmentem, akkor maga...~-
238    4|                alatt hadonászik. Furcsa, már láttam szebb kezeket havat
239    4|                 meg, kérem - mondta most már haragosan és eréllyel Molnár,
240    4|               Hogy olvastam-e, fiacskám, már hogyne olvastam volna, gusztusos
241    4|          szundikálásban zavarni, de most már menniök kell az Akadémiára,
242    4|                egészen más a helyzet, ha már mint feleségével történik
243    4|                székre, és a gyomromból a már elkészült jóféle túrós tésztát
244    4|                 voltak irántam, de aztán már nem ismertek olyan jól és
245    4|                 szeretett.~Ekkor azonban már huszonöt éves voltam, visszaszöktettem
246    4|          elfelejtettem beszélni, s mikor már elég kicsi voltam, négykézláb
247    4|                    Ez a vekker. Jól van, már hallottam. Hihetetlen, milyen
248    4|                  ilyen vekker. Hallottam már, nem érted?... Brrrr...
249    4|                   Nevetséges, elég, hogy már elhatároztam, hogy mi lesz
250    4|                 be gyorsan. Úgy, jól van már. Na hálistennek, csakhogy
251    4|                fél tizenegy lehet, akkor már szedik is a krokit, mindjárt
252    4|                  négy perc? Persze, kelj már föl, te disznó. Takarítóné!
253    4|              Akkor vége mindennek. Akkor már föl se kelek ma.  éjszakát.~
254    4|                halandzsa. Mûfajszerû.~És már diktálta:~Doborza!~Huj,
255    4|           zamattal. Sajnos nem emlékszem már az egészre, csak a refrén
256    4|                   hogy talán megõrültem. Már régen vettem észre magamon
257    4|              mondjukleves”, és a végén már nem tudja, mirõl van szó,
258    4|                 nem lát semmit, és végre már nem biztos abban se, hogy
259    4|               szebékkel visszaadni.~Most már nem mehet az így.~- Igen -
260    4|              letámolygok a parterre. Ni, már a lábaim is reszketnek.
261    4|                 és nyelvtana megjelent-e már, és hol kapható. Az Akadémia
262    4|               Üzenjék meg - mondtam most már nagyon határozottan -, hogy
263    4|             belõle. Én százszor rájöttem már, hogy „takarék”, az visszafelé „
264    4|                 muszáj megcsinálni, most már.~- Mégpedig hamarosan!...
265    4|                 Látod, ezt vártam tõled! Már szombaton mondtam a Mellingernek,
266    4|            bubópestissel.~- Ezzel bizony már csak így van.~- Így, így.
267    4|                 biz a.~- Hja, bizony. Én már úgyis biztosan megkapom.~-
268    4|                 megkapom.~- Meg én. Most már mindegy. Már egy órája vagyunk
269    4|                Meg én. Most már mindegy. Már egy órája vagyunk együtt,
270    4|                   mondtam magamnak.~- Ha már úgyis megharapott!~- Igaz,
271    4|               megharapott!~- Igaz, akkor már úgyis mindegy.~- Hát szóval,
272    4|             tyúkszemeit.~Na, kérem, most már talán megértenek.~Alábbiakban
273    4|              közvetlenül elalvás elõtt a már felhúzott ébresztõórára
274    4|               amit az imént látott, most már akkora volt csak, mint egy
275    4|                látta a csatornákat: most már tengert is látott a Marson
276    4|                   sokféle vállalata volt már, autó és cipõfelsõrész és
277    4|                 belátja! - kiáltottam. S már készültem , hogy figyelmébe
278    4|                  nak, hogy torkig vannak már vele, és legjobban szeretnék,
279    4|                  legjobban szeretnék, ha már elmúlna ez az idõjárás!~
280    4|             mindig nem jöttek meg? Errõl már a múlt héten is akartam
281    4|         legmegokol­tabb esetekben, mikor már elkerülhetetlen a dolog,
282    4|                  ennyi, azért és ezért - már ami egy újságírónak eszébe
283    4|               megharagusznak Krakauerre. Már most hogy áll az ügy? Egy
284    4|              nyész­­tesz. Ugye, mikor az már sokáig teleette magát eperfalevéllel,
285    4|             fogyik, vékonyabb lesz, most már ritkább sorokban ír, ritkább
286    4|                   Hja, az öreg Izé... az már kiírta magát, szegény.~Amiben
287    4|                  hónap, végén lejárt, és már többszörösen esedékes...”
288    4|                 azzal a levéllel? „...és már többszörösen esedékes részlet...”
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA1) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2009. Content in this page is licensed under a Creative Commons License