Fej.

1    2| keserûségük levében fetrengve, ám újra megszólalt. És most
2    2|        Ki kellene gondolni, az ám, de minek kellene, majd
3    4|      babám,~Barna bizon, de az ám!~- Na, hogy tetszik, öcsém?!~-
4    4|       kislányt szeretem én, az ám.~- Na, mit szól hozzá, öcsém?~-
5    4|      írom meg a dolgokat... az ám! Ezt írja meg egyszer, író
6    4|    magunk teremtettük - de nem ám úgy, mint Zamenhof, aki
7    4|          és mikor azt mondta: „ám mérlegeljen”, azt felelte
8    4|        az én lelkem titokban: „ám jó, mér ne legeljek?”, valamint