Fej.

  1    1|                 legyek szíves, fáradjak el azonnal az újpesti Otthon
  2    1|               egyaránt.~Tehát képzeljék el Alázatos Alakom egy nagy
  3    1|            Archimédesz kedvetlenül ment el az Akadémiáról. Útközben
  4    1|            ostoba vagy, és nékik viszed el, a vén vaskalaposoknak!
  5    1|      Archimédesz kétségbeesetten rohant el a szerkesztõségbõl. Felrohant
  6    1|           asztalok alkalmazását rendeli el, hogy a tányérok egyszerûen
  7    1|                 Képzeljétek: Morvay már el is utazott. Nem verekszenek,
  8    1|                 újság? Maga reggel ment el?~- Nyolckor.~- Hisz akkor
  9    1|              semmit, édes fiam. Bocsásd el békével azt a nõt, akkor
 10    1|               felületes szemlélõre, aki el akarja hitetni, hogy õ egy
 11    1| következményektõl. Ha nem követte volna el a gyilkosságot, mi oka volna
 12    1|             pikáns adomát mondtam volna el.~- Igen. Hát... merre megy?~-
 13    1|                viszony köt hozzájuk, és el kell néznem a gyengeségüket.
 14    1|                Alkalmazkodom, de higgye el, nehezemre esik sokszor.~-
 15    1|               kínos, rossz érzés fogott el: izegni-mozogni kezdtem,
 16    1|         Éjszakáim álmatlanságban teltek el, nappal nem tudtam dolgozni,
 17    1|                 inkább ceruzát fogadtam el, aminek a hegye begörbült,
 18    1|             Álmos voltál. Hát csak menj el, azok ott várnak rád.~-
 19    1|                 éles körvonalakban vált el egy magas, különös férfi
 20    1|            perzsaölõ Leonidász - kezdte el Fuksz görögül, olyan hangon,
 21    1|              mered mondani, hogy bújjon el az ellenség elõtt? Ti csak
 22    1|              Jézus Krisztusnak neveztem el, és a róla írott könyvet
 23    1|           hülyeséget, hát kinek küldjem el, mondok, mint a Kovácsik
 24    1|          mindenkorra. Ellenben határozd el, hogy ma délután például
 25    1|                kottáimat még nem hozták el?” - vagy „Mit lõdörög maga
 26    1|               és intenzív gyönyör ömlik el egész lényemen. Most a többi
 27    1|                 Volna, de mivel szívjuk el, nincs szájunk.~- Az igaz.
 28    1|            mellé, és kocsiban hajtattam el a járásbíróságra.~Öttõl
 29    1|            orrtanú” minõsítést fogadták el, mire orrszakértõt küldtek
 30    1|          marhahús tényleg büdös volt, õ el is hozta corpus delictinek,
 31    1|               négy napi elzárásra ítélt el, mert nem tettem le az esküt
 32    1|         Nyolckor van a kivégzés, megint el tetszik késni.~Nyolckor
 33    1|               történik mostanában, hadd el... Két szobámat rekvirálták
 34    1|                Két szobámat rekvirálták el, éppen most, mikor meg akarok
 35    1|           képest... Még nem felejtettek el az emberek... Igaz, hogy
 36    1|                 Elegen. Csak siess, már el kellett volna kezdeni.~-
 37    1|                 Szemlének? Ugyan, hagyd el, nem megígértem, hogy a
 38    1|            becsöngetett a kapujába. Még el se vette az ujját a csengõ
 39    2|                  A felelõsség... higgye el, nem nekem való. De hát
 40    2|                 Valami kellékes szaladt el mellettünk, utána kiáltott.~-
 41    2|             rendezek mindent!... Higgye el, nem bízhatok meg senkiben,
 42    2|                neki az ágyból:~- Frédi, el kell menned a Stanci nénihez
 43    2|                 néma kétségbeesés fogja el. A ház elõtt sétálgat lassan,
 44    2|               bácsi!” Erõlködve képzeli el maga elé Stanci bácsi alakját,
 45    2|             hogy eljött. Naná, nem jött el. És miért mondja ezt siránkozva?
 46    2|             Stanci néni, még nem jöttem el, de mindjárt itt leszek,
 47    2|                mikor valaki bejön, kezd el szorgalmasan és tüntetõén
 48    2|                    az egyetemen roppant el voltam foglalva... Stan...~
 49    2|                Ja, persze, Stanci néni, el volt foglalva. Le volt foglalva.
 50    2|                  még alá is írta... még el is tettem... ide tettem
 51    2|                felé, és minden. Képzeld el, egyszerû vidéki város,
 52    2|                  még van értelme. Kezdd el már, térjünk a tárgyra,
 53    2|              rám, s ajka hebegve nyelte el jajongását. Sokáig, nyitott
 54    2|                 azt hiszem, most alszom el. Erre felijed. Nini, most
 55    2|                persze, hogy nem alhatok el, mert ettõl a gondolattól
 56    2|              olyan borzasztó ez a szék, el kellene vinni onnan. Hja,
 57    2|               úr egy kávéház elõtt megy el, belülrõl zene szûrõdik.
 58    2|      rejtvényszerkesztõ nevetve mesélte el nekem, hogy hirtelen kifogyván
 59    2|             hogy köszönés nélkül mentem el, éjjel egy órakor, a Kékgolyó
 60    2|                hogy okvetlenül hozzanak el engem.~Kocsiba ültünk, és
 61    2|              zatlan nyugtalanság fogott el engem ettõl. Ejnye, gondoltam,
 62    2|                   És most ketten hoztak el kocsin, és az igazgató már
 63    2|         felháborodva, hogy itt pusztult el mellette Sanyi meg Jancsi
 64    2|              dúskálhat, aki gyöngyöt ad el, míg a szegény kagyló ott
 65    2|                gyöngykagylónak ismerjem el, mikor gyöngykagylót soha
 66    2|              beteg?~Nov. 7.~Ma temettek el. Nagyon szép, testhezálló
 67    2|                  A temetésemre nem jött el, bizonyosan nem bírta volna
 68    2|               nõ kint járt a temetõben. El is ment a helyem mellett
 69    2|               másikhoz, aki nem piszmog el egy évig, amikor a díjak
 70    2|                nagyon, csak úgy, mintha el akarná engedni egy pillanatra,
 71    2|           kicsit várni, még nem mondtam el mindent, és ha a doktor
 72    2|            tökéletes latinsággal mondom el magamról a diagnózist; és
 73    2|           orvost, vagy lepedõben viszik el hozzá!~
 74    2|                    Azért nem jött volna el, amit tegnap este mondtam?
 75    2|                  Vagy inkább nem megyek el.~Júl. 8.~Nevetséges, és
 76    2|                csinálni egyfolytába. Ma el fog jönni, ha nem jönne
 77    2|        mosolygott.~- Azt hiszi, azt így el lehet mondani?~Hála istennek,
 78    2|     elkomolyodott.~- Azt hiszi, azt így el lehet mondani?~- Persze
 79    2|            hisztériás neuraszténia, ami el fog múlni, ha okos leszek
 80    2|              mert Jolán akkor egész nap el lesz foglalva az egyetemen,
 81    2|        tanulmányozta éjjel-nappal, hogy el ne tévessze, de aztán mégse
 82    2|        lehessenek, hogy én nem fecsegem el a dolgot a barátaimnak,
 83    2|                 ügyes lenni, és nem jár el a pofám, és nem mászkálok
 84    2|                a feleségem, hogy oltsam el hirtelen. Hirtelen eloltottam,
 85    2|                Nem szeretem a férjemet, el akarok válni tõle, kérem,
 86    2|                tõle, kérem, válasszanak el.~Az Igazság a döntvénytár
 87    2|               az esetben nem választjuk el. Csak két eshetõség lehet -
 88    2|         eltartani, ezért nem szereti?~- El tud tartani, mégse szeretem.~-
 89    2|               férfiú, és ezen az alapon el akar válni öntõl. Mit tud
 90    2|                 elpanaszolta, hogy bánt el vele az Igazság.~Az ügyvéd
 91    2|              férjem nem iszik, nem ver, el tud tartani és férfiú. Más
 92    2|              férfiú. Más okot nem fogad el az Igazság.~- Dehogynem.
 93    3|                 egy kalandomat meséltem el a nagyságos asszony­nak...
 94    3|              Igen. Csakhogy úgy mondtam el, mintha ez egész dolog nem
 95    3|             ilyeneket. Ilyet úgyse hisz el senki.~FÉRJ: Fogadjunk,
 96    3|                   Szervusz. (Mindketten el.)~FAZEKAS (székbe roskad):
 97    3|               BAKÁCS: Dehogy felejtette el. Nyugodt lehetsz, hogy pertut
 98    3|                 jobb, ha nem felejtette el, megvárom, míg õ szólít
 99    3|                 No lám... (Nem eresztik el egymás kezét.)~KOVÁCS: No
100    3|              Fene egyen meg, eressz már el.~TAKÁCS (félre): Vinne el
101    3|               el.~TAKÁCS (félre): Vinne el a Kozarek, szólíts már meg...
102    3|                fel, most hogy búcsúzzam el, szervuszt mondjak vagy
103    3|               az úrnak, és aztán hordja el magát...!~DOKTOR: ...Ne...
104    3|      felvonással. Az nem kifogás. Azért el lehetett volna készülni.~
105    3|               Legyen szíves és foglalja el helyét az elõszobában.~SZOLGA:
106    3|        Könnyedén) Nézze, Zádor, intézze el ezt a dolgot.~TITKÁR: De
107    3|              felvesz egy zakót)~TITKÁR (el)~SZOLGA (utánakiált): De
108    3|               meg tetszett ígérni, hogy el tetszik olvasni a darabomat,
109    3|            ígérni, hogy két héten belül el tetszik olvasni - a múltkor
110    3|                 olvasni, és hogy jöjjek el holnap, mármint két hónap
111    3|               tetszett izenni, hogy már el tetszett olvasni, és hogy
112    3|         Hangosan) Hát ha izentem, akkor el is olvastam.~MRÁZ (rettenetes
113    3|              Hebegve): Hi... higenis... el tetszett... bocsánatot kérek...~
114    3|             Tudtam én, hogy kinek hozom el az én darabomat. Tudtam
115    3|              elsõ felvonás végén higgye el nekem, én magam is éreztem,
116    3|            Tudtam én, hogy kinek hoztam el a darabomat. De nem hittem
117    3|            magát!... Rohanok, megírom. (El.)~SZOLGA (fújva roskad a
118    3|            RAGYAI: Leókám, édesem, hidd el, semmi az egész. „E” helyett
119    3|            dühösen): Te disznó, ne menj el, én már nem tudok egy olyan
120    3|              BENZIN: Vissza a vidékre! (El.)~RAGYAI: Tyû! Ez belejött.~
121    3|               DIPLOMATA: Nem vesztettem el semmit, barátom. (Kegyesen.)
122    3|                  KATONA: Addig nem, míg el nem döntik, hogy a negyedik
123    3|              ettõl elmúlik a fejfájás! (El.)~DIPLOMATA (fölegyenesedik,
124    3|                valami úri munka, higgye el. Sok babra dolog van vele,
125    3|            parancsolja, szirupba teszem el, Idõsebb nõket ecetbe szoktam.
126    3|                dolgában.~BLITZ: Ki tûnt el már megint?~MÁJER: Egy bizonyos
127    3|              maga vigyáz, és nem árulja el magát.~BLITZ: Hát tegyen
128    3| következményektõl. Ha nem követte volna el azokat a gyilkosságokat,
129    3|               most...?~BLITZ: Most ment el... talán még utoléri...
130    3|           keltsenek fel korán.~(Fogadós el.)~BERGER (egyedül, ásít,
131    3|            kezemben, akkor kisült, hogy el van osztva a kártya. Ha
132    3|                Az elsõ kakasszóra nekem el kell menni... Most tizenkettõ
133    3|                Igaz ez?~BERGER: Olvassa el a lapokban.~MUKI: Jézus
134    3|               propagandafõnököt. (Fuksz el.)~PROPAGANDAFÕNÖK: Parancsoljon,
135    3|           utasításokat.~WOLF (meghajol, el. Az ajtóban megáll): Pardon,
136    3|           tyúkszemet, a szõrösfülûeknek el kell hagyni az országot.
137    4|                 latokat persze már most el kell kezdeni, azzal tisztában
138    4|              számolni róla, hogy álltuk el a rókalyuk mind a négy nyílását
139    4|               valami, de még nem árulja el magát. Azonban hirtelen -
140    4|                 van szó, hol is hagytam el? Szóval, amint ott sétálnak
141    4|               azonban Alajos nem veszti el fejét, hanem szigorúan rászól
142    4|              takarodjék innen. A cigány el is kotródik, mire Margit
143    4|            hidegen és udvariasan vetnék el néhány köznapi tárgyat.
144    4|          jelentek - éppen most olvastam el egy eddig még ismeretlen
145    4|             hibás neveltetésünk, higgye el fiatalember: vén professzorok
146    4|              naiv idõk! Csakhogy higgye el nekem, érett embernek, férfinak,
147    4|               tetszem neki? Szemérmesen el akarok fordulni, de a pincér
148    4|          eszembe. Soha többé nem megyek el se kabaréba, se moziba.
149    4|                Mit bánom én. Minek ment el? Biztosan valami dolga volt,
150    4|           valami dolga volt, azért ment el. Sürgõs dolga volt.~Magány?
151    4|               te szeretsz, tudom isten, el se feledsz.~Sándor bácsi
152    4|                 egy kész regény, higgye el... Ha én azt magának elmondanám,
153    4|                 hanem a költõnek küldte el mûvét, élet-halál felett
154    4|                 valami színháznak, soha el nem olvassák.~- Nem is színházról
155    4|           ráveszem, hogy igazán olvassa el - az majd megmondja, ha
156    4|       utánajárok, hogy hamar intézõdjék el a dolog. Nem mész be a szerkesztõségbe?~-
157    4|                 a darab tehetséget árul el, persze minden színpadi
158    4|             maga sem tudta, hogy jutott el a tragédia egy idõ múlva
159    4|            kiadják, és mindenki olvassa el, és ismerje meg olyannak,
160    4|                 alkalmam volt, mindenki el volt ragadtatva, csak...
161    4|              sikert jósoltak... egészen el voltam kábulva, mikor végre
162    4|               Xavér még az elején vegye el Emmát, mert egészen más
163    4|           fõszerepet én magam játszanám el, továbbá alá kell festeni
164    4|                 utolsó sortól az elsõig el nem készültem. Fõnökeim
165    4|                teljessé­gének - mondjad el tehát minekünk: micsoda
166    4|                Jóskát, mióta az a nézet­el­térés volt köztünk, s õ
167    4|            eltekintve, elég jól.~- Hadd el, én is rossz bõrben vagyok.~-
168    4|                 aztán vérhullám öntötte el az arcát. Felugrott, a szeme
169    4|           elhûlve.~- Hát az öt koronát!~El van csodálkozva.~- Ja úgy,
170    4|                  ez a jövõ nyelve, mely el fogja söpörni az eszperantót,
171    4|          szórakozott mozdulathoz, mikor el akarjuk terelni a figyelmünket,
172    4|                  pillanatig se felejtem el, hogy ezt magyarul kell
173    4|             akkor minél jobban lágyulok el, annál szilárdabb lesz a
174    4|            akkor az irányzat lanyha. És el fog jönni az idõ, mikor
175    4|                árfolyamát elõbb olvassa el a nyájas olvasó a lap utolsó
176    4|               de a harmadik úr nem megy el, udvariasan mosolyog, nem
177    4|                csak éppen hogy nem megy el. A beszél­getés közönyös,
178    4|            harmadik úr még erre se megy el.)~- Persze, persze, szegény,
179    4|                 úr még erre se megy.)~- El tudom képzelni, hogy hatott
180    4|            harmadik úr még erre se megy el, akkor a két beszélgetõ
181    4|   Wertheimszekrény közelében helyezendõ el, oly módon, hogy a betörõ
182    4|                  hangversenyre nem jött el. Pedig egyébként mindenbe
183    4|          vállalkozó elõször dühbe jött, el akart menni, izgett-mozgott.
184    4|             volt, egészen lesújtva jött el. Hallgatva mentünk egymás
185    4|              tudja az ember, hol kezdje el.~Itt van mindjárt az idõjárás,
186    4|              kellemetlen idõ, és higgye el nekem a nagyméltóságú miniszterelnök
187    4|           Krakauer feje, hány pofon fér el az arcán?”~Végre a „Statisztika”
188    4|            maradok.~Bánatosan ódalognak el, egyikünknek se volt bátorsága