Fezejet

1       1|     hallgatásba merülve maradt, a hallott csodákon elgondolkozva,
2      13|           ülj lovadra!~A basa nem hallott semmit. Yffim bég elvégre
3      14|       menő, ha távol trombitaszót hallott, mindig azt hivé, férje
4      14|   hálószobája ajtaján kocogtatást hallott, s kérdésére férje szava
5      14| elfeledett mindent, amit az éjjel hallott, álmodott, és kigondolt.~
6      17|           előtte. E névről annyit hallott már beszélni, hogy további
7      18|      tudja mindenki olvasni? Ő is hallott olykor rejtélyes hangokat,
8      22|           sem az éj sötétjét, nem hallott zajt és szélsüvöltést, az