Fezejet

1      11|       annak arcát minden szónál csókjaival halmozva el, ki túlboldog
2      12|         s a szolga kérges kezét csókjaival halmozva el. – De nem félsz-e,
3      12|      lanthoz, kebléhez szorítá, csókjaival halmozá el, s kéj és gyönyörtől
4      14|       őt, nyakába veté magát, s csókjaival halmozá el; de az első pillanatban
5      17|         győzött betelni Azraële csókjaival, ki szebb és kedvesebb volt,
6      19| Feriznek, ki mielőtt elolvasná, csókjaival halmozá el a kedves kéz
7      19| átölelve annak ingatag fejét, s csókjaival halmozva el arcát, s nagy
8      27|       odarogyott férje keblére, csókjaival illetve annak bilincseit.~