Fezejet

1       6|       jár-kel egypár turbános őr, a palánk kapuja felett
2       6|     saját két szemét.~A tatár őr kerekre nyílt szemekkel
3       6|    hát hajítsd fel – morgá az őr –, aztán eredj, de szépen
4      11|   mostanában megérkezve, mint őr e szigetre helyeztetett,
5      18| átkarolva, magához voná.~– Ha őr kell e nőnek, álmatlan,
6      21|     komparadzsi háta mögé.~Az őr mozdulatlanul állt, mint
7      21|      alak húzódott. – Ahol az őr! – mondák Thökölynek.~–