Fezejet

1       1|    felveheti magát.~– No, majd jövő vasárnap könyörögni fogunk
2       1|        Már, édes lelkem, azt a jövő vasárnap nem tehetem, mert
3      14|   megmenekülése, s feledteté a jövő iránti aggodalmát.~A legszigorúbb
4      21|       szemközt – szólt szívből jövő érzés hangján hozzá. – Akkor
5      22|  utánok, mint egy fekete folt. Jövő tavaszra azt is be fogja
6      25|  szaladna, a rá éppen szemközt jövő agát szinte hanyatt taszította.
7      28| hullott ki, oly csábító volt e jövő – és e tájat és e képet