Fezejet

1      23|            el, mert ez az ő helye; hova lett innen Bánfi Dénes?~
2      23|           kiálta Naláczi dühösen – hova tetted?~– Elnyeltem, uram.~–
3      25| helyrehozzam erszényem állapotját. Hova szoktatok most rabolni járni,
4      25|            emlegeti. Azt kérdezem: hova mentek az éjjel rabolni?~–
5      25|          másodszor.~– Hogy mármint hova járunk rabolni? Én a próféta
6      27|       kiszabadulnánk is, nem volna hova menjünk. Mindenünket elvevék.
7      32|         lelkére; szívére; nem volt hova menekülnie többé üldöző