Fezejet

1       9|  érdemes embercsiszár ily nemes hévvel ömlengett, Yffim bég nagy
2      12|          mind sorba megcsókolta hévvel, azzal egy fehér levelet
3      14| lábaihoz vetve magát, erőszakos hévvel könyörge neki:~– Fuss! Mentsd
4      19|        Éltemet kérd! – viszonza hévvel az odaliszk – s lábaidhoz
5      24|      fognak szabadulni! – szólt hévvel, Béldi kezét megragadva. –
6      26|   várnagy vállát, míg Feriz bég hévvel ragadta meg kezét:~– Engemet
7      26|       Nagy granátszemei lángoló hévvel égeték a kedves lyánka könnyben