Fezejet

1       3|      tekintetét, ki végre egészen elhallgatott, úgyhogy a vőlegény kénytelen
2      16|           beszélhet?~Apafi nagyon elhallgatott e szóra, elő sem hozva,
3      18| megcsókolá, mire a gyermek nyögve elhallgatott.~– Miért nem sír akkor,
4      24|         egy mennydörgő dobütéssel elhallgatott, s tizenkét lovas csausz
5      24|          volt nekünk.~Amint Béldi elhallgatott, előlépett Maurocordato,
6      29|      látni.~Estefelé minden madár elhallgatott, a virágok becsukák kelyheiket,
7      31|          nekik énmiattam.~Thököly elhallgatott. Tudta, hogy Teleki a sátorban