Fezejet

1       3|          a nők mind rajta estek, könyörögve a szép dalért; megadta tehát
2      10| bájaikkal, életükkel kínálva őt, könyörögve, hogy ha szerelmüket nem
3      15|   rogyott lábaim elé, irgalomért könyörögve, mielőtt válaszolhattam
4      16|    trónjában, s eltakarta arcát, könyörögve:~– Ne tovább Anna, ne tovább
5      21|         beszélte, hol sírva, hol könyörögve, hogy őneki mily fontos
6      23|       azok ráestek, térden állva könyörögve, hogy siessen, mentse meg
7      24|          hódolata jeléül átadni, könyörögve, hogy fogadja el kegyelmességtek
8      24|        elé, összekulcsolt kézzel könyörögve, hogy ne tegye magát, gyermekeit