Fezejet

1      12|        szolga! – kiálta Azraële kétségbeesetten. – Tehát megyek magam!~S
2      13|      istennél! – kiálta Hasszán kétségbeesetten, s leoldá turbánját, hogy
3      13|     Zászlóim! Zászlóim! – hörgé kétségbeesetten a vezér.~Hajh a zászlók!
4      15|         őt, betegen, félholtan, kétségbeesetten rogyott lábaim elé, irgalomért
5      21|       Rohanjatok szét! – kiálta kétségbeesetten az összefutott őröknek. –
6      21| Mindketten itt veszünk – rebegé kétségbeesetten. A várbeli zaj nőttön növekedék,
7      24|  rettegést, odarohant Béldihez, kétségbeesetten nyakába veté magát, mennyre-földre
8      33| mindenütt felemelt dárdákból, s kétségbeesetten rántva kardot, ott esett