Fezejet

  1      El|           festeni.~Nehány szó, mit az akkor élt öreg Bethlen János mond,
  2       1|         északfény feltűnt, melyet még akkor a legnevezetesebb természettudósok
  3       1|      kellemetes szőlőlugasban, melyen akkor több mint háromszáz fürt
  4       1|           midőn már túlhaladt rajtok, akkor megemelé kalapját, egy dicsértesséket
  5       1|               mikor túlhaladt rajtuk, akkor is hátrafordított fejjel
  6       1|            vasárnap nem tehetem, mert akkor esőért kell folyamodnom,
  7       1|              az, akire gondolt, éppen akkor előtte áll, bízvást kiüti
  8       1|    legutoljára bejöttél Erdélybe, már akkor unitárius voltál, mert pénzt
  9       1|               köntöse szélét, s éppen akkor érkezvén oda az egyházfi
 10       2|             márványasztalokat, aminők akkor legjobban divatban voltak.~
 11       3|            tenni, abból issza a bort, akkor azt hiszi, hogy nem vét
 12       3|              lehull, egy ember meghal akkor.~Ha az én csillagom lehull,
 13       4|            szeressen; és ha szereted, akkor ám szeresd, de boldoggá
 14       5|            bírt utasítani küszöbétől, akkor meg majd a fejedelem, majd
 15       5|             kiengesztelni maga iránt, akkor aztán én sem felejtkezem
 16       5|             veretném ki az országból; akkor legalább sietni fog.~Naláczi
 17       5|              ártatlan szerrel, melyet akkor „árnős labdacsok” neve alatt
 18       6|              s mikor azon átugratott, akkor elkezd lassacskán ballagni,
 19       6|             hall a háta mögött, s már akkor Kökényesdi, Haly basa Sebdiz
 20       6|              háznál se tudnak felőle, akkor visszafordulhatunk – mondá
 21       6|              fű, s mikor már megnőtt, akkor megint elfúja a szél a túlsó
 22       6|        forintra fel nem gyűlik.~– Hát akkor mit csinálnak vele?~– Akkor
 23       6|           akkor mit csinálnak vele?~– Akkor megveszünk a tatár királytól
 24       6|             szólt duzmadtan a rabló – akkor nem beszéltem volna annyit.
 25       6|       rászedett Kökényesdi! – hát már akkor ott állt Kökényesdi.~– Hát
 26       6|               mikor én otthon vagyok, akkor én nem vagyok otthon.~*~
 27       6|             az ember közelebb jöjjön, akkor végigfekteté a kapu párkányán
 28       6|               is felhajította, s csak akkor vette észre a tréfát, midőn
 29       6|          magas szál hajdúlegény éppen akkor tűzi ki a keleti kapu fölé.~–
 30       6|                kilőtt fegyvereikbe az akkor divatozott dákost dugva,
 31       6|             küldi rájuk a paranccsal, akkor a magasba irányozzák ágyúikat,
 32       6|               ki volt fosztva minden, akkor egyszerre tizenkét helyen
 33       7|          mintegy jó napi járásra volt akkor egy híres klastrom, melynek
 34       7|                miféle szerzet vagytok akkor?~– Zsiványok vagyunk! –
 35       7|            Úgy lesz az! – szólalt meg akkor egy másik a csuklyás rablók
 36       7|             örül a bűnös halálának.~– Akkor hát eressz el.~– Hogy tehetném
 37       8|            megy, de mikor futni kell, akkor is elöl megy; ha megverték,
 38       8|           maradt gyalogsággal…~A róka akkor legravaszabb, mikor verembe
 39       8|              utat mutassam meg nekik; akkor mondogatták, hogy ők a kolozsvári
 40       8|             míg lefeküsznek alunni, s akkor egyenként megkötözni őket.~
 41       9|            függöny is kétfelé vonult, akkor egy harmadik fehér muszlinszövetű
 42      10|         hallgattak másik óra hosszat.~Akkor felkelt Yffim bég, kezet
 43      10|               legelső csatájába ment, akkor látta e lyánkát először,
 44      10|           veszi el, vegye el életüket akkor, – ezt viszonzá: „Szeretni
 45      10|   ostromlásban szpáhik és timarióták, akkor kivonja kardját az ifjú,
 46      10|               a harctér magára marad, akkor leszáll az ifjú lováról,
 47      10|               erősebb, mint fájdalma: akkor önmagát ölte meg! Óh, uram,
 48      11|          Feriz bég tábora, mely éppen akkor verte le sátrait a halmokon.
 49      11|             volt mindenütt sarkadban, akkor is meg voltál rontva boszorkányos
 50      11|             az ő szemei rosszak! mert akkor bizonyos lett volna halála
 51      11|          varázslatot megcáfolni, mert akkor az erdélyi vészhír egészen
 52      12|         kegyét elvesztém, minek nekem akkor az élet?~Az odaliszk oly
 53      12|          bokrétát. Ha nem cselekszed, akkor holnap saját fejedet is
 54      12|               alakja a bokrok között, akkor elővoná a virágfüzért, melyet
 55      12|          távozó léptei elhangzának, s akkor egyszerre odarohant az elhagyott
 56      13|          török piasztert lehet kapni, akkor egy magyar katona is megér
 57      13|              a dühöngő vezér előtt.~– Akkor gondoskodjál, uram, új népességről
 58      13|         akarta kezdeni a harcot, hogy akkor visszautasító választ nyert,
 59      13|         Küprili megérkeztét bevárják, akkor menthetlenül veszve vannak.~
 60      13|             veszve vannak.~Az ágyúkba akkor tömték az utolsó töltést.
 61      13|         magukkal a híd felé, mely már akkor tömve volt futókkal.~– Zászlóim!
 62      14|        gondolá magában a herceg –, de akkor te nem maradsz a lovadon.)~
 63      14|             tovább nézett, íme, éppen akkor kapaszkodott fel a hintó
 64      14|             mondá magában a herceg –, akkor pedig utol nem érik többé
 65      14|              Szamosújvárról kiindult, akkor jutott eszébe, hogy Désről
 66      14|             nem szabad elalélni, mert akkor veszve van! – Kétségbeesve
 67      15|             leánykája született, s az akkor érzett ijedelem nagy hatással
 68      15|               futni kényszerültem, ha akkor engem is az útfélre dobtak
 69      15|      megnyitom előtte az enyimeket, s akkor, ha akarod, mondhatod a
 70      15|         nevezetességű buzogányt, mely akkor is oldalán lógott, midőn
 71      15|              de légy jó reménységben, akkor jön az áldás az égből, amikor
 72      15|            érte; midőn nem is várnád, akkor könyörülend rajtad a felséges
 73      15|             róla írva, hogy megéljen, akkor jöhetnek ellene a halál
 74      15|          avagy elszöktessétek előlem… akkor téged viszlek el helyette,
 75      15|          ebesfalvi komposszesszor, ha akkor mert volna vele Olaj bég
 76      15|               becsapta az ajtót, csak akkor mondva utána:~– …a pokolba!…~
 77      16|               fejedelem számára éppen akkor készült egy új mennyezetes
 78      16|        egyszer benne van, el nem fut, akkor a csata nem vesz el; a felséges
 79      16|            hogy mi élünk; nekünk csak akkor vannak szövetségeseink,
 80      16|            van szükség; ha mi kérünk, akkor nem ismer bennünket senki…
 81      16|              Ha háborúra kellünk, óh, akkor nagy és dicső nemzet vagyunk,
 82      16|               nyomják a markába.~Csak akkor kezde valahogy elhüledezéséből
 83      16|            tetszik, jámbor müderrisz, akkor levél nélkül fogsz visszamenni.~–
 84      17|               halálra, bárha szakálla akkor pelyhedzik is.~– S te nem
 85      17|       beszélsz.~– Ajász basa neje már akkor kegyence volt a nagyúrnak,
 86      17|             fejével nem játszom; csak akkor mondhatom: nyugodtan alhatunk.
 87      17|        helyettem mást áldozatul adni, akkor én vesztem el; de vannak
 88      17|        harsogó zenével elvonul?~Éppen akkor egy tábori zenekar léptetett
 89      17|        kiadják; ha pedig elszöktetik, akkor Apafi nyakában marad a selyemzsinór.
 90      17|            nem bicegett Feriz bégtől. Akkor ismét bement vele a mecset
 91      17|             magáról eszmélni.~Ott ült akkor is a tisztes ősz férfi ágya
 92      18|           fülébe súghassa azt; de még akkor is, mintha nem érezné elég
 93      18|          Sohasem voltál anya? – kérdé akkor Azraëléhez fordulva.~– Soha –
 94      18|         elhallgatott.~– Miért nem sír akkor, ha anyja csókolja? – kérdé
 95      18|           Midőn Mária elvégzé imáját, akkor gyermeke kis kezeit is összetevé,
 96      19|             legmagasabb kegyében állt akkor, ismeretségben volt basákkal
 97      19|        elégtételt tanúsíthat, s éppen akkor, midőn a megszabadítandó
 98      19|         mindketten gyermekek voltunk, akkor te azt állítád, hogy szeretsz (
 99      19|              az elsőt Temesvárra, hol akkor Thököly időzött, a másikat
100      19|    parancsolatokat teljesíteni.~Feriz akkor kézen fogá az izenethozó
101      19|               a szerelemmel?~– Mondád akkor, hogy ha jobban ismernélek,
102      19|         kezeit megszorítá, őt üdvözlé akkor.~Szerelem tévedései!~Azraële
103      19|               Azraële belépett hozzá, akkor is aludt, a lánc ki volt
104      19|              csókok őt illetik, pedig akkor egy deli ifjú képe lengett
105      20|            hercegnő meg nem szabadul, akkor az ő számára épült az a
106      20|         vérpad, ha pedig megmenekült, akkor Hasszánnak emelteték az,
107      21|          Valami nagy lélek jelen volt akkor előttünk; meghallá, amit
108      21|              szakad e venyigefonadék, akkor jöhetsz utánam bátran, mert
109      21|         Azraële maguk mögött bezárta, akkor Máriához fordult.~– Most
110      21|        hajaszála sem görbülhet meg.~– Akkor jó lesz, uram, ha iparkodol
111      21|         hallgatá a két ifjú beszédét: akkor közbelépett ő is, megfogá
112      21|               egyszer én benn vagyok, akkor semmi baj sincs. Burokban
113      21|         Azraëléé, s ha az nyitva van, akkor a két nő megszökött.~Hirtelen
114      21|            szabad elvesznünk – kiálta akkor a delnő, s a végveszélytől
115      21|               az alélt Máriát, ki még akkor is Azraële ölében feküdt,
116      21|           jövő érzés hangján hozzá. – Akkor én győztem, most te győztél.
117      21|         meglátod e tüneményt, gondolj akkor reám, mondj értem egy imát,
118      22|               test maga porrá lettek, akkor, ugye, a lélek sem fog emlékezni
119      22|            képezett fölötte… És ő még akkor is mosolygott, boldogan,
120      23|               a visszatorlásra, s bár akkor tíz évre köttetett a béke,
121      23|              szabódék a bohóc –, mert akkor magad leszesz a legnagyobb
122      23|              szemfényvesztő! – nevete akkor Naláczi. – Ezt ugyan jól
123      23|            ennyire vagyunk – monda –, akkor jobb nyíltan kilépnünk,
124      23|               s ha kihúztuk a kardot, akkor ne könyörögjünk, hanem verekedjünk,
125      23|         elfogadták Béldi ajánlatát.~– Akkor én itt hagyom kegyelmeteket –
126      23|           pártharcban nem csatázok.~– Akkor mi vesztünk el.~– Inkább
127      24|          szakállával, mosolygani csak akkor szokott, midőn azt, akihez
128      24|               a fejedelem követjei, s akkor fogadom, mind a Boszporuszba
129      25|              ha el találom veszíteni, akkor annyi darabot vágok ki Székely
130      25|               hagyjatok rá mindent, s akkor ő menten fel fog benneteket
131      25|              szinte elárulta magát. – Akkor már igen. (Ide utána tevé
132      25|              Ide utána tevé magában: „akkor sem; sohasem. Béldi Pál
133      26|          vasnál keményebb akaratát, s akkor ő mint fejedelem jön haza
134      26|         megállja ő, amit kimondott, s akkor visszatérsz te is börtönödbe,
135      26|               fogtok egymásnak.~– Ah, akkor megölik apámat! – rebegé
136      26|              én kardomat visszakapom, akkor ti a szabadságot kapjátok
137      26|              engedni, hogy mint most, akkor is szeresselek titeket?
138      26|              Elfogadsz-e testvérednek akkor is, te kedves lyánka? Megbocsátod-e,
139      26|               ha arcod látása mellett akkor is örülök, sírok, idvezülök?
140      27|            Sztambulba érkezett, éppen akkor szállt le szekeréről Székely
141      27|              Ha ura el talált aludni, akkor felült az eb, szemeit le
142      27|             Későn jött. Béldi Pál már akkor kiszenvedett.~*~Székely
143      27|         legvígabban volna a társaság, akkor lépett be Zülfikár.~– Ide
144      27|             utcára. A renegát azonban akkor az ablak alá állt, s az
145      28|         beszélt a jövőről az ifjúnak, akkor az elfeledé Damaszkusz rózsaberkeit,
146      28|             elég magas leszek hozzád, akkor lábaidhoz teszem hírem,
147      28|             róla kezdett el beszélni, akkor felvidult a leány arca,
148      28|            többé meg nem válik tőlük, akkor lassú mosolygás derült szét
149      28|              nemsokára.~Béldi Pál már akkor hat láb mélyen volt a földben
150      28|               az orvosi tudományt még akkor nagyon kevesen ápolák Erdélyben,
151      29|        öntudatlan rettegésben vannak, akkor áll legközelebb a vihar,
152      29|              áll legközelebb a vihar, akkor képesek mindenre, hogy e
153      29|         Aranyos, akibe a Jára szakad, akkor éppen nagyon meg volt áradva,
154      29|           mert ha tovább mehet, éppen akkor ott tatárok jártak, bizonyos,
155      29|           napig csúszott ilyenformán, akkor az átellenben levő hegyben
156      29|          megöl az Isten benneteket, s akkor ujjal fogják mutatni az
157      29|             névvel nevezik őket; mert akkor minden embernek a szája,
158      29| fejedelemasszony után küldeni, s csak akkor nyugodott meg egy kissé,
159      29|               változnak az emberek.~– Akkor még nem tudtam, hogy e kívánság
160      29|             Midőn ez eszme született, akkor egy nagy párt volt Erdélyországban,
161      29|              vetteté börtönre, s csak akkor bocsátá ki, midőn a bűzhödt
162      30|            érzé a markolat hiányát, s akkor még egyszer visszafordult,
163      30|  zászlóitokkal szemközt fognak állni, akkor visszajövök én is, csakhogy
164      30|           visszajövök én is, csakhogy akkor ti nem lesztek már jelen.
165      31|              az összehítt hadaknál. – Akkor az volt a világ sora: hogy
166      31|             kalandor kezeibe vetni.~– Akkor jó lesz, ha mindjárt beszél
167      31|          tartottak, nagy tudott lenni akkor, amidőn ő egyszerre kicsiny
168      32|                csupán a szultán maga, akkor fellázadt a sztambuli nép,
169      33|          örült az új munkának, s csak akkor búsult el, midőn meglátta
170      33|               puskáik végeig jönni, s akkor egyszerre kilőttek rájuk
171      33|      tatárokkali viadalban, Feriz bég akkor hozá elő a pihent tartalékhadat:
172      33|          veszteségek tartanak, s csak akkor támadni elő, midőn a diadalok
173      34|             addig, míg mi odaérünk?~– Akkor nem az lesz a baja, hogy
174      34|           maga is az asztalhoz ült, s akkor kihúzva a fiókból egy tucat
175      34|               tudni repülni?~– Kivált akkor, midőn a vágyak a hegy túlsó
176      34|        mindenkit kiküldve a sátorból. Akkor előjövének, rendbe állíták
177      34|            Amint csatarendben álltak, akkor érkezék oda Balacsán boér,
178      34|             No, ha nem eresztettetek, akkor aztán ne küldjetek bennünket.~