Fezejet

  1      El|             s családtagnak tekinté magát ott, hová mint ellenség
  2       1|           és a fuszulyka felveheti magát.~– No, majd jövő vasárnap
  3       1|     Magyari László uram nem hagyja magát megzavarni.~– Már, édes
  4       1|    felugrott helyéről, s elkiáltva magát:~– Hazudsz, ha mondom! –
  5       1|          hogy Istennek hatalma van magát kijelenteni csodák és tünemények
  6       1|            valami látvány adta elő magát; a népség egy helyen csoportosulni
  7       1|          közepén, pozitúrába vágva magát, s kezeit hátra téve, a
  8       2|       okiratait, birtokába helyezé magát a roppant uradalomnak, melynek
  9       2|          egészen más embernek érzé magát e kaftányban. A szultán
 10       3|        végetlen szerencsésnek érzi magát azáltal, hogy megalázta
 11       3|            azáltal, hogy megalázta magát őt szegény lakában meglátogatni;
 12       3|        hátát, hanem büszkén tartsa magát; amoda Béldi Pál uramnak
 13       3|          durrogás, Mihály úr törte magát a kapuhoz, vendégeit elfogadni,
 14       3|            alól, bemutatván előtte magát.~– Én Thököly Imre vagyok,
 15       3|       fejedelem őnagysága nem érzi magát elég erősnek kiállani ugyanazon
 16       3|       haladékot nem tűr, kénytelen magát azon gyönyörűségtől megfosztani,
 17       3|          szép kis Aranka akasztván magát karjára, a szeretetreméltó
 18       3|         szép dalért; megadta tehát magát, s felgyűrve dolmánya hosszú
 19       3|   ellenében veszélyen kívül érezve magát, ismét visszanyeré gyermeteg
 20       3|          feszültséget, s meghajtva magát előttük, leányával együtt
 21       4|            csaknem magánkívül veté magát ellenfelére.~– Lássuk hát,
 22       5|          Több nap óta rosszul érzi magát, a szobát sem hagyhatja
 23       5|     elvesztette színét, alig bírja magát fenntartani, s minden íze
 24       5|            szófogadatlanul viselni magát, akár egy makrancos gyerek?
 25       5|     szeretne bennünket, megkímélné magát, és lefeküdnék, s nem kelne
 26       6|      alkalmával?~Nem mentette-e ki magát mindenkor a legfényesebben,
 27       6|            hogy őt kifogja, engedi magát hajtani a negyedik vármegye
 28       6|          mindig talál valakit, aki magát Kökényesdinek nevezi, nem
 29       6|       felgyújtja, prédára ereszti, magát megvereti korbáccsal, s
 30       6|         elmaradni, úgy viselhetvén magát a török szeme előtt, mint
 31       6|         abban annyira megfészkelte magát, mintha igazolni akarná
 32       6|          nemcsak a lovat, hanem őt magát is ellopta.~A sok eset közül
 33       6|           az árokpartra, belehúzta magát a bundájába, s megtámasztá
 34       6|      hosszú pányváját, s elordítja magát:~– Meghalsz ma, pogány,
 35       6|     tanyázott, s eléje vezettetvén magát, elmondá, hogy őt a szatmári
 36       6|    báródsági nemesség hadnagyát és magát Rákóczi Lászlót.~Az urak
 37       6|      hadnagyom huszadmagával védte magát az abaligeti barlang előtt;
 38       6|       Egyikünknek fel kell áldozni magát, mondók, s sorsot húztunk.
 39       6|            A harámbasa meggondolta magát.~– No, minthogy kegyelmetekkel
 40       6|            úr újra visszavezetteté magát Ladányba.~– Csodálatos ember
 41       6|      mondta, hogy drágán tarthassa magát kegyelmednek.~– Hát az a
 42       6|    százszoros erőt adott; beleveti magát a futó ellenség tömkelegébe,
 43       6|        kedvese holttestére veté le magát, s ott meghalt ugyanazon
 44       7|           a forrás mellett mulatta magát egykorú lyánykák társaságában,
 45       7|    vadállatok makacsságával kezdte magát kiszabadítani, lábaival
 46       7|          az kénytelen volt megadni magát.~– Lássad, mily igazságtalanságot
 47       7|           merész szökéssel kivesse magát az ablakon, de amint annak
 48       7|  helyrehozhatlanul darabokra zúzza magát a sziklákon! A vakmerő kalandor
 49       8|       rablóvezér éppen úgy viselte magát, ahogy rablócsapatok vezéreihez
 50       8|        otthagyja a seregét, s csak magát siet megmenteni.~Miután
 51       9|             s nem tartja boldognak magát, míg téged nem látott, s
 52       9|        palotasor a Dunában tükrözi magát; a pompás márványkikötőben
 53       9|        legelső török ittassá nézte magát e gyönyörű árucikkeken,
 54       9|            látmányt, nem tarthatva magát elragadtatásában, s nemsokára
 55       9|            még egyszer földre veté magát, ezt hallván, s áldá a napot,
 56       9|         delnő, ki a sálon hintázza magát, fejét jobbra-balra hajtogatva,
 57       9|     kihívóbb mozdulatokkal lóbálta magát a hintán; az északi szigetek
 58       9|    bambusszal.~A kalmár arcra veté magát a bég előtt.~– Ne vedd meg
 59       9|            leánynak, hogy burkolja magát palástjába, s kövesse őt.~–
 60      10|        fejedelem csalárdul kihúzta magát a hadból, s most csupán
 61      10|        láttán, s védetlenül hagyja magát lekoncolni; s ha kevesebb
 62      11|           Az odaliszk kacagva veté magát Hasszán nyakába.~– Ah! E
 63      11|          Érzé, hogy meg kell adnia magát ez ördögi nőnek életre-halálra.~–
 64      12|           S azzal sebesen beleveté magát a vízbe a magas partról.~
 65      13|         Zerinvár romjain kipihente magát, Steyer határán felvonulva,
 66      13|          ki oly negédesen hintázta magát a sálon, most délceg paripán
 67      13|    rárontani, mielőtt rendbe szedi magát.~– Urad bolond – felelt
 68      13|       miért jöttél?~Balló elszánta magát a keserű falatra.~– Éppen
 69      13|          is különb embernek tartja magát a föld egyéb népeinél; ti,
 70      13|           onnan leugorva megfojtsa magát, mielőtt azok borzasztó
 71      13|          Hasszán remegve vonta meg magát az ablakredőnyök mögött.
 72      13|             Feriz bég dühösen veti magát a vértesek tömegébe, mely
 73      14|         bebocsátá őt, nyakába veté magát, s csókjaival halmozá el;
 74      14|           Most a budai vezér, hogy magát kimossa a bajból, mert a
 75      14|            a szultán dühe elforrja magát.~– Talán atyámhoz, Oláhországba?~–
 76      14|           gyermeki bizalommal veté magát férje nyakába, s föltevé
 77      14|          előtt, s mélyen meghajtva magát, üdvözlé azt.~Ő! Moldva
 78      14|     egyszerre elgyengültnek színlé magát, s a főcsauszhoz fordulva,
 79      14|           mint a madáré, átvetette magát a letört híd felett. A herceg,
 80      14|       hintajából, s lábaihoz vetve magát, erőszakos hévvel könyörge
 81      14|        parancsolt. A herceg engedé magát lovásza által a gyalogösvényen
 82      14|            keblén feküdnék. Engedé magát vezetni öntudatlanul a sziklás
 83      14|           hajolva. Hah, mint törte magát keresztül a nyargaló szikla
 84      14|          nő egyik szegletébe húzta magát annak, Istentől kérve megszabadulását.~
 85      15|      semmivé az országot. Elveszti magát és minket.~A szerencsétlen
 86      15|           éktelen megszorulva érzé magát neje elhatározásán. Ez a
 87      15|            adni, de míg rágondolta magát, a kapuk csukva voltak a
 88      15|            e szerencsétlen asszony magát házamnál kipihenhesse, s
 89      15| háborítatlan pihenése, nyugodja ki magát szenvedéseiből teljes mértékben,
 90      16|          alá; bár olykor észrevéve magát, iparkodik annak erősebb
 91      16|           moldvai herceg kiragadva magát és nejét üldözői kezeiből,
 92      16|        Béldi. – Ki alázná meg arra magát, hogy a szolgának könyörögjön,
 93      16|         alatta, csak alig tarthatá magát, egész termete reszketett,
 94      16|         tört ki kebléből, kiragadá magát társnői kezéből, s a fejedelem
 95      16|    szótalanul, könnytelenül engedé magát a teremőrök által elvezettetni.~
 96      16|        elöl-hátul, s anélkül, hogy magát meghajtaná, egyenesen a
 97      17|    daloljak.~Az odaliszk végigveté magát a kereveten, míg Yffim töprengve
 98      17|          vezérhez, s karjába fűzve magát, forró hangon rebegé:~–
 99      17|            aki legkevésbé sem érzi magát megzavarva.~– Úgy gondolom,
100      17|           ki mindaddig bizton érzé magát a selyemzsineg elől, míg
101      17|         hagyták üresen az útfélen, magát fiastul hihetőleg férje
102      17|    gyümölccsel együtt, de agyonüté magát.~E pillanatban belépett
103      17|     kiáltva:~– Tehát mégsem ütötte magát agyon a majom!~Olaj bég
104      17|        Olaj bég hosszasan meghajtá magát előtte. E névről annyit
105      17|         bízni nem fog, mint ami őt magát érdekli; ám lássa, mit cselekszik
106      18|        szerencsétlenhez hasonlítja magát lelkében, s látja, hogy
107      18|           el. Hirtelen térdre veté magát kerevetén, s összetett kezeit
108      19|           góbé.~Az orvos elnevette magát.~– Gergely, Gergely, ne
109      19|           mint a szöcske, veté fel magát a nyeregbe. A két lovász
110      19|         hogy annál fogva fel bírja magát emelni.~– Igen. Büszke vagyok.
111      19|            oly gyámoltalannak érzé magát, mint egy gyermek, ki egy
112      19|     Azraële csábító mosollyal veté magát a vezér keblére, átölelve
113      21|     ingatag venyigefonadékra bízta magát.~Valóban a legnagyobb Istenben
114      21|           vegyült ijedelemmel veté magát nyergében hátra. – Herceg,
115      21|          alak kezénél fogva engedi magát a földön húzni. – Mindketten
116      21|     félrevonultával, ismét behúzta magát a kertkapu mély bolthajtása
117      21|     lélekkel és erővel odavonszolá magát hozzá térdein az odaliszk,
118      22|            ily szépnek ő nem látta magát soha!~Óh, az nem hazugság,
119      22|            csónakba ülve átvitette magát a szigetre, a hivatalos
120      23|           Azon ügyesség, mellyel ő magát, megérzett veszély idején,
121      23|            kudarc miatt alig merte magát mutatni az udvarnál, s csak
122      23|           hogy siessen, mentse meg magát.~– Hát ti? – kérdé Béldi,
123      24|          Béldi előlépett, meghajtá magát a vezér előtt. Egy a magyarok
124      24|        király; legjobb az embernek magát minden oldalról biztosítani.~      ~
125      24|     jöjjenek –, s pozitúrába vágta magát, számukra tartogatva legmérgesebb
126      24|           Bethlen Farkas nem hagyá magát megzavartatni, hanem folytatá,
127      24|     kárbavesztén érte, meghajtotta magát még mélyebben, mint először,
128      24|     Bethlen Farkas alázattal húzta magát vissza társai közé; a vezér
129      24|           Küprili elhüledezve veté magát hátra dívánján, ily ellenállásra
130      24|       kétségbeesetten nyakába veté magát, mennyre-földre rimánkodva,
131      24|          könyörögve, hogy ne tegye magát, gyermekeit és őket is mind
132      24|           ütni fog!~S azzal hagyta magát börtönébe vezettetni.~      ~
133      25|          megszólított földig hajtá magát.~– Allah kegyelmes, hozott
134      25|           A renegát elemében kezdé magát találni.~– Jó uram, az éjjel
135      25|           kegyence volt, elnevette magát ez előadásra, nyájasan megveregetve
136      25|         hogy a fejedelem közbeveti magát értök.~– Csak nem hiszed
137      25|          pallón, s megtoporzékolva magát lábaival, vörösre gyulladt
138      25|         utolsó katona is kitagadta magát a törökhalálból, felugrott
139      25|    észrevéve, hogy szinte elárulta magát. – Akkor már igen. (Ide
140      26|          röviden megismerteté vele magát.~– Én vagyok Kucsuk basa,
141      26|            erőszakosan összeszedve magát, kirohant a börtönajtón.~
142      27|         fölkelve előttük, meghajtá magát.~– No, te makacs ember –
143      27|       Béldi.~A nő felsikoltva veté magát férje lábaihoz, s annak
144      28|          habok között; a hold nézi magát a nagy tükörben, a sajkában
145      28|          ábrázatán, boldognak érzé magát, aztán félrelopózott börtönébe,
146      29|         vize, az emberi forró vér, magát a földet is meglepé valami
147      29|            a zöld penész ütötte ki magát.~Három napig nem tisztult
148      29|        lecke?~Teleki erre meghúzta magát az egyik küszöbben, levevé
149      29|    meglehet, hogy némelyik meghűti magát bele, és elhal.~– Nem értem
150      30|      fanatikus felgerjedéssel veté magát arccal a szőnyegre, s örömtől
151      31|          lépéssel tovább látta már magát: Esterházy helyén. S miért
152      31|          miért ne? Nem tarthatta-e magát oly bölcsnek és magas lelkűnek,
153      31|      fejedelem nem is igen mutatta magát, csak sátorában ült, és
154      31|          olvasott, vagy ha megunta magát, az óráját szedte szét,
155      31|       nádori magas széken gondolja magát, azt fejetartásából is ki
156      31|          örömest számíttatta volna magát a magyar történet hősei
157      31|       elfutott sátorába, s levetve magát tábori ágyára, sírt, mint
158      31|         alatt harcolhat, nem fogja magát egy hazátlan kalandor kezeibe
159      31|         Teleki még most sem akarta magát megadni azon gondolatba,
160      31|            nagyvezérhez. Bejelenté magát, és bebocsáttatott.~A nagyvezér
161      31|           törökül.~Teleki meghajtá magát, hazament, és megtanult
162      31|     ismerni, hogy inkább száműzeté magát Erdélyből, s veszni engedte
163      31|           elveszett embernek tartá magát.~De a fejedelem odalépe
164      32|           a szultán tanácsosait, s magát azon börtönbe veték, melyben
165      33|           egyszer keresztül akarta magát törni ellenfelei sokaságán,
166      34|           fél tréfákkal iparkodott magát vigasztalni.~– No, no, aki
167      34|       Mihály uram.~Ezzel lóra veté magát, Teleki is visszasietett
168      34|         asszonyt; még most is védi magát?~– Többé nem. Legkedvesebb
169      34|           elszántan harcolt velük, magát meg nem adva.~Ezt látva
170      34|          látva Heiszler, kiragadta magát kísérői közül, s még egyszer
171      34|        huszárokon keresztül akarta magát vágni Doriáig.~Egy magas,
172      34|        kardja, s az kénytelen volt magát megadni neki.~Ezalatt Doria