Fezejet

  1       1|           oláh addig odább nem ment, míg le nem fogta, és kezet nem
  2       1|             meg ne látogatott volna, míg végre több gyújtogatót elfogva,
  3       1|        ellenkező célból történnek? S míg egyik kéz a nép házait,
  4       1|      származnak, de mégsem az égből.~Míg a nagytiszteletű urak ekként
  5       1|        hívogatását, azért is bevárá, míg egészen odaért.~– Mi lelte
  6       1|            elereszté az ördöngöst, s míg az a nép szitka és kacaja
  7       2|       portához.~Három hét telt bele, míg a szekér Bizáncot elérte.
  8       3|              leányát, hanem bevárja, míg a moldován herceg maga jön
  9       3|             szája be nem állt addig, míg a pompás aranyozású, selyemfüggönyös
 10       3|            költött a szeles ifjúban.~Míg mindenkitől öleltetve, úgyszólván
 11       3|              bájos menyasszonyhoz, s míg annak arca egy pillanat
 12       3|               Azon másfél óra alatt, míg az esketési szertartások
 13       3|         hallgatag arcával, mindaddig míg Aranka nem jött, a kisleány
 14       3|         lerészegesznek; – Feriz bég, míg nádját a pergamenen végighordozá,
 15       3|     Béldinével jutott a beszélgetés, míg ő szerencsés volt Arankát
 16       4|           bajtársai előtt megindult, míg a csatlósok némi távolban
 17       4|              adni a nyájas tanítást, míg Thököly nyugodtan, szelíden
 18       5|           nála, ott áll az ablakban, míg Teleki karszékében ül. Minden
 19       5|        apródja áll, a fiatal Cserei, míg oldalvást egy szegletbe
 20       5|         lefeküdnék, s nem kelne fel, míg meg nem gyógyul.~– De ha
 21       5|              én addig el nem megyek, míg kegyelmedet az ágyban nem
 22       5|    védelmemről mindaddig biztosítom, míg az irántami jóakaratban
 23       5|   Magyarországba kiindítását, nehogy míg egyfelől támadunk, addig
 24       5|         Engem is megvertek elégszer, míg gyerek voltam, mégis megnőttem.~
 25       6|             levelet, azt már láttuk, míg a szatmáriak, megértve,
 26       6|         bunda és kalap van akasztva! Míg ő Kökényesdit nézte, az
 27       6|            kend, és hátra ne nézzen, míg haza nem ér.~A magiszter
 28       6|              várniok a bíró házánál, míg beesteledik, ámbár Raining
 29       6|              addig meg nem nyugszom, míg a tetejébe egy éppen olyan
 30       6|             szíttuk a felső levegőt, míg az ellenség látva, hogy
 31       6|              szólt a csikós, azalatt míg lova ficánkolt, előkeresve
 32       6|          vonszolva az ordító tatárt, míg egy füzeshez ért, s amint
 33       6|    nyargalnak elő társaik segélyére, míg a várból szinte tízével,
 34       6|           keresztülúsztatva a vízen, míg Váradolaszi felől dobok
 35       6|           addig harcol kétségbeesve, míg társai a városba menekülnek,
 36       6|        lármáz, dúl-fúl egyre a basa, míg Topay az üldözés miatt szétzavart
 37       6|     egymástól el akarva azt ragadni, míg jobb karral ellenére csapkod.~–
 38       7|             A szép halavány Piroska, míg atyja ily harcokat viselt,
 39       7|        krokodilus fogta volna meg, s míg más kezével egyenként tépte
 40       7|         levegőben tartva fél kézzel, míg másik kezének felemelt ujjával
 41       7|       rekedten a rabló.~– Nem addig, míg meg nem térsz, és bűneidet
 42       7|             kigondolni, hová viszik, míg végre a barát felemelve
 43       7|        öldöklő angyal működése, hogy míg e toronyba feljöttem, velem
 44       7|            elé nagy bíztában kijő, s míg azok megfordulva előtte,
 45       7|        helyeslék vezérük tanácsát, s míg Kökényesdi elkábultan tántorgott
 46       8|            VIII. A nagyenyedi ijedés~Míg a papok kardot kötöttek
 47       8|          kardot kötöttek oldalaikra, míg a sánták, nyomorékok fegyvert
 48       8|        Akként fogunk cselekedni. – S míg a papot elbocsátá, hogy
 49       8|              pap tudósításának, hogy míg az csak nehány lovast említett
 50       8|     iparkodott kijutni a városból, s míg Radnótra érkezék, elképzelé
 51       8|        kívánta, hogy meg kell várni, míg lefeküsznek alunni, s akkor
 52       8|            isten miket követeltek, s míg a jámbor papok egyik tábor
 53       9|              tartja boldognak magát, míg téged nem látott, s valahányszor
 54       9|               s arcra borulva várta, míg az odaérkezik, s odanyújtá
 55       9|          értékét akarná megbecsülni; míg egy gyermekded néger leányka,
 56       9|              emberek örüljenek neki.~Míg az érdemes embercsiszár
 57      12|        szívéből és lantja húrjaiból, míg a tárogató ébresztő szava
 58      12|          voltam az ind szigeteken, s míg százig elszámlálsz, elvagyok
 59      12|            nevetett.~– Ostoba állat. Míg te a víz alatt jártál, gondom
 60      12|         megszökjék azon a szigetről, míg Hasszán alszik.~– Óh, miért
 61      12|           vissza a vezér kioszkjába, míg észre nem veszi távollétedet.
 62      12|             az ifjú után – megvárta, míg eltűnik annak alakja a bokrok
 63      12|         ismét megállt, hallgatózott, míg a távozó léptei elhangzának,
 64      13|            sem fogadtak el csatát, s míg elleneik a Rába jobb partján
 65      13|           sem lehet addig elkezdeni, míg az öreg lőszerek meg nem
 66      13|              küldötteit, s addig is, míg a karókat leássák számukra,
 67      13|              fejeiteket az ő kezére, míg a pallos a mi kezünkben
 68      13|             perc alatt lekoncolák, s míg egy része a kolostor felé
 69      13|              addig védjék a kapukat, míg a többi hadtestek a zendülők
 70      13|            ostromlók karja kifáradt, míg a háztetőkön levő mamelukok
 71      13|             léptetve a lázadók közé, míg Feriz bég a szpáhikat vezetve
 72      13|            és tovább ne nyomuljatok, míg erre új parancs nem jő.
 73      13|       tömegekre az eldurranó tarack, míg a tűzokádó granát a legtávolabbi
 74      13|            kihúzta vékony kardját, s míg a két vitézt a két szárnyra
 75      13|            termett mindkét bajnok, s míg Kucsuk Petneházynak állta
 76      14|         kegyelmetek valamerre innen, míg a szultán dühe elforrja
 77      14|             nézzen, midőn lovára ül.~Míg a herceg a lépcsőkre került,
 78      14|            húzza, halasztja az időt, míg gondolandja, hogy mi a hintóval
 79      14|     paripáját, s átugrat a nyíláson, míg a törökök túl maradnak.
 80      14|       Mohamet, mikre meg kell várni, míg mindenki utánamondja: „áldassék
 81      14|              is beletelt egy jó óra, míg arra került a sor, hogy
 82      14|        kivált a kísérők tömegéből, s míg azok dühös ordítással veték
 83      14|       vezettetni, mindig hátranézve, míg csak a hintót láthatá, s
 84      14|              s addig meg sem álltak, míg az átelleni lejtőre felkapaszkodva,
 85      15|    hidegséggel hallgaták panaszát, s míg országnagyjai zsarnoknak
 86      15|           oly életvidám volt valaha, míg férje fejedelemmé nem lett.~
 87      15|   támaszkodott egy márványoszlopnak, míg Anna hirtelen parancsot
 88      15|         ellenkező parancsot adni, de míg rágondolta magát, a kapuk
 89      15|      malasztját, mindaddig az ideig, míg én őt a nagyúr parancsára
 90      15|            addig tudtul nem adhatom, míg az országtanáccsal eziránt
 91      15|              mert így beszélni vele! Míg a harmadik ajtóig ért, elgondolá,
 92      16|        szoktak, a jelenlevők arcain, míg beszél, fürkészve szavai
 93      16|           csak igazságos is? Igenis, míg kezünkben volt a kard, védtük
 94      16|            benneteket sem bocsátlak, míg másikat nem írtok.~E szavakkal
 95      17|          saját fejért~Budán azalatt, míg Hasszán basa a német császár
 96      17|          Hasszánnak árnyéka lenni?~– Míg éje el nem jő; – de az messze
 97      17|         végigveté magát a kereveten, míg Yffim töprengve járt alá
 98      17|            Azraëlét merje kínozni.~– Míg távol valál, uram, hölgyed
 99      17|            összeráncolva szemöldeit, míg a karja közt tartott odaliszk
100      17|          éretlen ifjú, maradj hátul, míg szólítalak…~Azután pedig
101      17|           magát a selyemzsineg elől, míg talált embert, kinek nyakát
102      17|           egyenkint a vénség jeleit, míg újra a szelíd, jámbor dervis
103      17|               akit elöl-utol talált, míg a mecsethez visszaért.~Azraële
104      17|   naphosszant ápolja kedves betegét, míg a dervis az ő fátyola alatt
105      18|       kérdőleg tekinte kegyhölgyére, míg Olaj bég, ki nem volt ahhoz
106      18|           egymástól foglyaidat, hogy míg egyikre szemközt nézesz,
107      18|       asszony már megsejtette azt, s míg a férfi ravasszá vénül,
108      18|           szinte visszarezzent tőle, míg Hasszán egészen el volt
109      18|             kisdedét keblére voná, s míg az kis kövér kezeivel anyja
110      19|               piros rózsává pirulva, míg az azt végigolvasá.~„Nemes
111      19|             kétfelé törülve bajszát, míg Panajot hidegvérrel szedé
112      19|            el a kedves kéz vonásait, míg Panajot uram elbámulva szólt
113      19|     legelteté szemeit az ifjú arcán, míg az a levelet elolvasá.~Mintha
114      19|               Te addig maradj nálam, míg úrnőd parancsát teljesítem.
115      19|            szökött meg azalatt tőle, míg ő aludt.~Hasszán mereven
116      19|               hogy idő kellett neki, míg gondolatait csak annyira
117      20|            azon helyzetben maradtak, míg Azraële elmondá róluk, hogy
118      20|         hírmondókat és hadvezéreket, míg legutoljára a nagyvezér
119      21|             kulcsot öve tekercsében, míg meggyőződött róla, hogy
120      21|               szólt Azraële búsan –, míg engem élni látsz, addig
121      21|            oly különösen szobájában, míg Hasszán, bármennyire bízott
122      21|             és dobogó szívvel várta, míg az odaliszk leér, egy rántás
123      21|             nem vette észre a nőket, míg ezek ijedten döbbentek vissza,
124      21|              sebes léptekkel követé, míg a népség közül, lépést haladva,
125      21|            ne ő áldoztassék-e fel, s míg a levél visszajön, addig
126      21|      kertkapuban áll, s várjunk ott, míg az őrjárat felváltására
127      21|           velem.~– Jó. Várjatok itt, míg a muezzim éjfélt kiált,
128      21|          addig bolygatta a függönyt, míg újra kibontá bojtjai közül,
129      21|             elővoná azokat kebléből. Míg a kettő közül keresné azt,
130      21|             s azután még egy percig, míg Ferizt megláthatja, s hallhassa
131      22|          Feriz bég addig imádkozott, míg egy láng vereslett az égen.~
132      23|              ügyetlen bohóc azalatt, míg a főúr őt fojtogatta, elcserélte
133      23|              magánysérelem; azalatt, míg Béldi és Bethlen Miklós
134      23|  állíttassanak ország törvényei elé.~Míg e szelíd levél megjárta
135      23|           Kelemen mellé gyűljenek, s míg Béldi kikerülte a megtámadást,
136      24|        beszél, alig lehet megérteni, míg a csatákban az ágyúk dörgése
137      24|             lábaihoz gurult tallért, míg a követek számtalan üdvözlés
138      24|           vetni, s addig könyörgünk, míg egy akad, aki meghallgatand.
139      24|          megijesztő felelet hatását, míg végre Csáky László nem állhatva
140      25|           kopjájával vállára ütve, s míg az csodálkozást és nemismerést
141      25|            zsákmányt kézre keríteni. Míg ezek egy falut megrohannak,
142      25|           azzal nyugodtan várta ott, míg a szpáhik visszatérnek.~
143      25|               Csak addig el ne fuss, míg odamegyek.~Zülfikár azonban
144      25| vitézkötésébe kezde fogózkodni, hogy míg gondolatait rendbe szedheti,
145      26|       megveregetve a várnagy vállát, míg Feriz bég hévvel ragadta
146      26|              együtt imádkozni velök, míg én oda leszek?~– Ne búsulj.
147      26|           fiamat hagyom itt kezesül, míg te oda maradsz. Börtönödet
148      26|         gyermekeimet szeretni fogod, míg én távol leszek.~– Esküszöm
149      27|              csak állt elmerevülten, míg elmentek, nyitott ajakkal,
150      28|          leendsz, s én küzdök addig, míg elég magas leszek hozzád,
151      29|          jönne korbácsolni a földet, míg egy függőleges villámsugár
152      29|          levegő maga is beteg volna, míg fényes délben puszta szemmel
153      29|          betéve, elkezdének azalatt, míg a prédikáció tart, egyről-másról
154      29|            bocsátá el addig magától, míg csak reggel nem lőn, folyvást
155      30|           állt ott az orrát vakarva, míg a vezér nem inte neki, hogy
156      30|             fegyvereiket a hüvelybe, míg a bécsi Szent István tornya
157      31|              elsötétült e látványra, míg a körüle állók arcain kimondhatlan
158      31|           harmadiknak sem lesz híve; míg ellenkezőleg Apafi teljes
159      31|          hadakkal segítségére lenni, míg amaz maga segíti haddal
160      31|            addig vagdalkozzék velök, míg össze nem aprítják.~Mily
161      32|     használatlanul lefolyni az időt: míg az ostoba török a sáncokat
162      34|               hátha Thököly azalatt, míg mi itt lesünk rá, az országnak
163      34|                Hátha kinyitja addig, míg mi odaérünk?~– Akkor nem
164      34|         volna, hogy Thököly azalatt, míg mi itt strázsáljuk, valahol
165      34|              lát az égnek emelkedni, míg előőrsei nyargalvást futnak
166      34|            az égő utcákon keresztül, míg Heiszler a deréksereggel
167      34|              vívott méltó ellenével, míg egy dühös csapásnál egyszerre