Fezejet

  1       1|            fel-felnyitná szempilláit.~Maga Kolozsvár oly édesdeden
  2       1|           kiket néha Bornemissza Anna maga is felváltott; hanem már
  3       1|              vízirányosan úszó farkát maga után kapva.~– Jézus segíts! –
  4       1|                testestül-lelkestül, a maga százrétű köpenyegében és
  5       2|           helyeiket béresekkel, kiket maga tanított számadolni.~Felesége
  6       2|               pénzbirtoka, hogy utóbb maga is elszörnyedt bele. Hisz
  7       2|                hogy ilyen derék tököt maga a török szultán se látott
  8       3|        bevárja, míg a moldován herceg maga jön érte, akként megtartá
  9       3|               volt látható, mindent ő maga rendezett. Már korán reggel
 10       3|               s egy széken el nem fér maga. Amoda együvé annak a harminchárom
 11       3|         várakozék a várkastély ura, s maga sietvén kinyitni a hintó
 12       3|              gyalog jöjjön le. Miként maga Mihály úr szokta volt, valahányszor
 13       3|             kiindulni Magyarországra, maga helyett Flóra leányát küldé
 14       3|              úgyhogy lakoma vége felé maga Thököly is bámulva tapasztalá,
 15       4|              előtt eltávoztak: köztük maga a herceg is és a török urak;
 16       4|             alak, minőket a természet maga is hadak elejére szült,
 17       4|         mintha villámokból vont volna maga körül sátort, védte őt körös-körül
 18       4|         csapkodásai közben úgyszólván maga ütötte belé kezét Feriz
 19       4|               s azon utazni Ibrailba, maga pedig lóra ült, s elbúcsúzva
 20       4|               fölé, s mélázva tekinte maga elé, mintha önszíve dobogását
 21       5|               a török követ ront rá a maga ügyeivel.~Most is éppen
 22       5|       buzdítsa, de nem hogy kegyelmed maga is csodákat csináljon, kigondoljon,
 23       5|       kegyelmedet a levélben, s aztán maga elviheti.~– De hátha nem
 24       5|         magaviseletével kiengesztelni maga iránt, akkor aztán én sem
 25       5|               Ezalatt jön a fejedelem maga. Arca a részvéttől haragos.
 26       5|          kelni – szólt a fejedelem, s maga elé intve Csereit, ahhoz
 27       5| megijesztgette.~Alig tette be azonban maga után az ajtót, midőn Teleki
 28       5|          Ebéni uram pedig elolvasva a maga levelét, eltette szépen
 29       6|            kincses tárházairól, mikre maga is csak lova szaglása után
 30       6|     üldözésére mennek, tengert áraszt maga és kergetői közé, hogy azok
 31       6|          valótlan alakját látná annak maga előtt.~Kökényesdi uram se
 32       6|       gazdaembert találtak benne, aki maga hányta a szénáját, hogy
 33       6|               akiket pedig Kökényesdi maga keresett fel, távol az ország
 34       6|              legelni ereszti lovát, s maga lefekszik mellé a bundájára; –
 35       6|             kettőt, s előadván neki a maga ügyét, ráuszítja ellenfele
 36       6|           fővárosban, Székelyhidán és maga mellett, amerre járt.~Történt,
 37       6|               egy éjszaka Haly basa a maga szpáhijaival Nagyváradból,
 38       6|              az ijedtségtől félholtan maga mellé vetve a nyeregbe,
 39       6|              kérte, hogy engedje őt a maga századjával elmenni Nagyvárad
 40       6|             megígérve, hogy nemcsak a maga századját, de az egész várőrséget
 41       6|            legyen készülve a tréfát a maga korlátai közé visszautasítani;
 42       6|           velem akar beszélni, jöjjön maga, én nem szeretek olyan beszéd
 43       6|             is rajta vendégfogadó, de maga a barátfai puszta nem létezik.~–
 44       6|          felelé, s hogy bebizonyítsa, maga ivott legelébb belőle. A
 45       6|             kincs, amikről beszélt?~– Maga se látta ő azt soha, csak
 46       6|              él a faluban, miként úri maga Kökényesdi uram, s az a
 47       6|      háromlépésnyiről, miután a puska maga harmadfél öl hosszú, s csak
 48       6|           nyargalt előttük, szüntelen maga után vonszolva az ordító
 49       6|              az ostromhágcsóra lép, ő maga. A felriadt őrség a levegőbe
 50       6|               városba menekülnek, s ő maga sebektől elborítva elesik.
 51       6|        pillanatban:~– Haly! Haly! – Ő maga jön válogatott testőreivel,
 52       6|        karddal harcolnak egyszerre.~Ő maga jő serege élén, harcos lován
 53       6|            epe, kapja a buzogányát, s maga vágtat Topay felé, midőn
 54       7|          vallás jó ott, ahol az ember maga is az.~A szép halavány Piroska,
 55       7|              szárnyát a jámbor barát, maga előtt bocsátva a fáklyásokat,
 56       7|              földhöz csapá, hanem még maga is ráesett egész terhével,
 57       7|              került soha. Birkózásban maga is ritkítá párját, s nemegyszer
 58       7|            szétbontják a kolostort, ő maga pedig kiugrik hozzájok a
 59       7|  ajtómagasságú ablaka előtt letevé őt maga elé.~A rablónak első gondolatja
 60       7|            egy futó pillantást vetett maga elé, ijedten döbbent vissza: –
 61       7|               mokány lóra, kinyittatá maga előtt a kaput, s jó szerencsére
 62       8|          Ebéni uram csendesen aludt a maga ágyában.~A derék úr ismeretes
 63       8|              csapatokat, ahogy tudja, maga előhívatott egy gyors hírnököt,
 64       8|           pópa, az unitárius, ki-ki a maga hívei élén, legalább húszezer
 65       8|               sem bírt, hogy legalább maga megmenekülhetett volna.~
 66       9|              a vásárlástól, mielőtt ő maga a vezér számára ki nem választá
 67       9|             elmaradoztak a hajótól, ő maga beleült a vezér függönyös
 68       9|             vonásait, merengve nézett maga elé, mint a megcsalatott
 69      10|            újabb szállítmányt hozatni maga után egy belgrádi filiálraktárából;
 70      10|               éppen úgy vonja ez ifjú maga után szemei sugárzatával
 71      10|               hölgyeit veszté miatta. Maga a nagyvezér maig is siratja
 72      11|             Ez Feriz bég tábora, és ő maga az, aki ott elöl lovagol…~
 73      11|              e szigetre helyeztetett, maga beszélte nekem, hogy híre
 74      12|             tenyerébe hajtva, letette maga mellé kobozát, elmélázva,
 75      13|              ne próbálja azt védeni a maga hatszáz emberével, midőn
 76      13|       különbek a boszniai rájánál, ki maga húzza az ekét, s ha Bécsben
 77      13|           felordítottak rá.~– Ah, ezt maga számára állíttatá ide Hasszán!
 78      13|            midőn többé nem lát halált maga előtt, s nem hagy élőt maga
 79      13|           maga előtt, s nem hagy élőt maga után. – Az ostromlók felfedezték
 80      13|            közt, néha egy-egy mameluk maga is leesett a tetőről, messziről
 81      13|               Küprili, ki tegnap este maga akarta kezdeni a harcot,
 82      13|             akaró sebesülteket hagyva maga után. Undorító látvány.
 83      13|           tábornak szekérsáncot vonni maga előtt. Most egy harmadik,
 84      13|        ütközetet megnyerni.~Ott áll ő maga kíséretével együtt, s rendezi
 85      13|           lovasságát, s hidat veretve maga előtt, az átkeléshez készült.~
 86      13|          vitézt a két szárnyra küldé, maga a sereg élére állt, s parancsot
 87      13|              a legelső összecsapásban maga Izmail basa lebukott lováról.
 88      14|             most már ő is reszketett. Maga sem tudta, miért?~Férjének
 89      14|              római császár birtokába. Maga pedig a hintóban foglalt
 90      14|             herceg elkomorodva nézett maga elé, ajkai remegtek. Azután
 91      15|              egy nagy könyvet tartott maga előtt, s olvasott keservesen.~
 92      15|               teszi, hogy a fejedelem maga nem hozhat határozatokat
 93      15|            ahol állt, és ment kifelé. Maga sem tudá, hogy jutott ki
 94      15|              amint a másodikat betevé maga után: eszébe kezde jutni,
 95      16|              a tatárfutásnál. Ő tehát maga a hegyek közt elmenekülvén,
 96      16|               sem hozva, hogy éppen ő maga könyörgött azon embernek.~–
 97      16|              is vele jöjjenek, miután maga oly gyönge, hogy egyedül
 98      16|               kormányát tenni azzá, ő maga marad áldozatul.~Yffim bég
 99      17|         vagyunk? – szólt nagyot köpve maga elé a Küprili, azzal felállt
100      17|      összeütődést, s elhagyva őket, a maga seregeivel visszavonult
101      17|               hogy elaludjék: ez volt maga a paradicsom.~Gyakran rossz
102      17|          felkereste Azraële szobáját, maga mellé ülteté a delnőt, s
103      17|             ablakon leszórva, odainté maga mellé a basát, s annak vállára
104      18|      ajánlatot, s kisdedét odahelyezé maga és Azraële közé.~A gyermek
105      18|        Hasszánról álmodott.~Nemsokára maga jött hozzá Hasszán, leoldá
106      18|         gyermekével együtt: ott leült maga vánkosára, olvasóját övéből
107      19|          levelet, ami Ferizt érdeklé, maga olvasott el, még az apjától
108      19|               olyat kiáltott rá, hogy maga is megijedt bele.~– Hol
109      19|               hozzá, az ajtót bezárta maga mögött, a szőnyegeket leereszté,
110      19|        eget-földet más színben látott maga előtt. Azt hivé, hogy az
111      19|               Feriz bég pedig azonnal maga elé hívatá Bíró Gergelyt,
112      20|            miután azt kevés nap múlva maga a nagyvezér kívánja életben
113      20|       gondolattalan képpel bámulva el maga elé.~– Készíttess egy vérpadot
114      21|             őrei állnak, az ajtókat ő maga zárta be egyenként. A várkapuk
115      21|         lebontanom – monda Azraële, s maga gyorsan, mint az evet, felszökött
116      21|             Ezzel elhagyva társnéját, maga a bástyafal mellé húzódva,
117      21|             hogy el hagyott bennünket maga mellett menni, s ránk nem
118      21|         sebesen felnyitva az ajtót, s maga után rántá a hercegnőt a
119      22|              és e százszor bűnös test maga porrá lettek, akkor, ugye,
120      22|              olajtól eltöltött levegő maga is meggyulladt, kéken világló
121      22|          gomolygó füstfelleget hajtva maga előtt; és úgy tetszett neki,
122      23|              hogy ne nyelje el.~Apafi maga sem vette észre, hogy mennyit
123      23|            egy üres széket látott meg maga mellett, s dühösen felkiáltott:~–
124      23|             odaérve nagy lóhalálában, maga elé hívatá Csereit, s a
125      23|      eloszolván, ki-ki felfegyverzé a maga híveit. Béldi Pál egy szavára
126      24|        királysággal biztatja őt, hogy maga magyar nádorrá lehessen.
127      24|             Béldi mindent elrontott a maga ügyében – szólt Kucsuk basa
128      25|           basa írta fiának, a másikat maga a szultán Ajász basának.~
129      25|            basának és Feriz bégnek, s maga nagy bölcsen félreállt közülök.
130      25|           csapta össze kezeit. Hisz ő maga tudta legjobban, hogy a
131      27|             jó úr szíve, midőn azokat maga előtt kirakva szemlélné,
132      27|        hangosan kacagtak rajta, utóbb maga Székely is tréfának vette
133      27|          orvosságkészítő mozsárban, s maga elszökve a drágaságokkal,
134      29|         gomolygó tömegben korbácsolva maga előtt, a legelső nagy záporcseppek
135      29|           szét rajta, mintha a levegő maga is beteg volna, míg fényes
136      29|            vitába, barátom, mert az a maga fejét mindig többre becsüli,
137      29|           kapuja alatt.~*~A fejedelem maga is jelen vala ezen hitszónoklaton,
138      29|             eltávozván, rögtön hívatá maga eleibe Teleki Mihályt, ki
139      29|             mellőle, el nem bocsátott maga mellől, kezemet fogta szüntelen,
140      29|       inveniunt” (a sors megtalálja a maga útját), az enyim: „Gutta
141      29|           gyötrené, rázódtak zörögve, maga a szék, amelyen ült, csúszott
142      30|       mindnyájan azt akarták, amit ő.~Maga a szultán is jelen volt.
143      30|        munkával, s ez idő alatt, mint maga mondá: hétszázkilencvenháromszor
144      30|           tompa búskomorsággal néztek maga elé mereven, ruhája ki volt
145      30|      egyenkint fölkeltek azok előtte, maga a szultán is, s remegve
146      31|            kegyességgel bocsátja őket maga elé, s kézcsókjára eresztve,
147      31|               s kézcsókjára eresztve, maga elébe ülteti a főurakat,
148      31|              úgyhogy utóbb a jó Apafi maga is kezdte hinni, hogy biz
149      31|            kerecsentollas süvegekkel. Maga Thököly fejedelmi pompától
150      31|                midőn szemközt jöve rá maga a fővezér, hat fehér paripától
151      31|            azután felülteté hintajába maga mellé, s úgy vitte őt sátorába,
152      31|              jött sátorából; estefelé maga a fejedelem látogatta őt
153      31|          tallért zsacskókba, s azokat maga után vitetve, úgy tért vissza
154      31|           segítségére lenni, míg amaz maga segíti haddal és pénzzel
155      31|    megcsókolgatá homlokát, s leülteté maga mellé medvebőrös tábori
156      32|               közül, csupán a szultán maga, akkor fellázadt a sztambuli
157      33|        sokaságán, de egy erdőt látott maga körül mindenütt felemelt
158      34|       seregeket Macskási Boldizsár és maga Teleki Mihály vezérelte,
159      34|          törcsvári szorosba állítá, ő maga a bozzai szoroson állt derékseregével,
160      34|              Mindeniket zárva találja maga előtt – felelt Heiszler.~–
161      34|          leülteté Teleki mellé, végre maga is az asztalhoz ült, s akkor
162      34|              borhoz jutva, táncolta a maga nemzeti táncát, a halmokon
163      34|              kijöttem az országból, ő maga maradt Munkács várában,
164      34|          kiálta Heiszler felriadva, s maga kardját rántva, paripájára
165      34|               azt, csak Telekit látta maga előtt, fekete öltözetében:
166      34|             letörte a túlnyomó erő, ő maga lelőtt lova alá szorulva
167      34|            már látta volna ez alakot.~Maga volt az a főszerdár, Feriz