Fezejet

  1      El|    üldözött hit és polgárszabadság jó menedéknek tartja a félhold
  2       1|      eseteknél volt Apafinak annyi jó ízlése, hogy a csillagokat
  3       1|            az mind helyes, és mind jó, s balgatag az olyan bölcs,
  4       1|     jöttek-mentek előttük, s a két jó úrnak különös mulatságul
  5       1|     unitárius.~Ha jött egy, ki már jó messziről levette kalapját,
  6       1|            így kiálta: „szerencsés jó napot kívánok kegyelmednek,
  7       1|        leszek, könyörögjön egy kis jó időért.~Magyari László uram
  8       1|         tetszik is ismerni –, de a jó úr megrágta a szíjat, s
  9       1|            mit csináljak én evvel, jó asszony? Tudja kegyelmed,
 10       1|             s az majd megnő, annak jó lesz.~A pap kacagott, hogy
 11       1|            hozzánk nagy remegve, s jó estét mondva, elbeszélte,
 12       2|           kereskedővé, vagy valami jó házasságot csinálni, mert
 13       2|        számára tűrt, kuporgatott a jó ember feleségestül együtt:
 14       2|             s eladná a mészárosnak jó drágán, kikötve belőle egy
 15       2|         eldugta a fészer alá: majd jó lesz a kis bocinak.~S íme,
 16       2|          végre csakugyan akadt egy jó gondolatja. – Rozzant kastélyának
 17       2|     helyett megtölté azt valóságos jó vert aranyakkal, s ekképp
 18       2|          szekér Bizáncot elérte. A jó öreg béres mondván, hogy
 19       3|          főzni!”~A lakoma napján a jó úr mindenütt volt látható,
 20       3|        Innen az ebédlőkbe futott a jó úr, hol cselédjei terítettek;
 21       3|         napokban Isten kegyelméből jó reményben lévén, a fejedelem
 22       3| visszaviszem a kegyelmedét neki.~A jó öregúr egészen elragadtatva
 23       3|         lenéző arccal válaszolt:~– Jó barátom, életműszered hibás,
 24       4|           a herceg semmiről sem.~– Jó reggelt – szólt a gróf leszökve
 25       4|         Feriz bég kezét.~– Ezentúl jó barátok maradunk. Én Istenemre
 26       4|            megfordítva lova fejét, jó kedvvel monda csatlósainak:~–
 27       5|           mit mondott –, miszerint jó volna kegyelmednek befolyását
 28       5|      testét gyapjúszövettel, igyék jó izzasztó szereket, a nyakára
 29       5|  kiállhatja, estefelé pedig vegyen jó forró lábvizet sóval és
 30       5|         tartottak divatban.~– Mind jó lesz, nagyságos uram.~–
 31       5|       jóakaratban megmaradnak; s e jó egyetértés fenntartására
 32       5|      összeköttetést. Többire nézve jó egészséget és minden szerencsét
 33       5|           osztentációnál, de mégis jó lesz kegyelmednek fegyvereseit
 34       6|         kapuinak lehete nevezni; – jó menedék, ha kulcsaik az
 35       6|      marhát és szép feleséget, s a jó barátság éppen annyiba kerül
 36       6|           után tud rátalálni, és a jó paripáról, mely egy itatással
 37       6|            László, ki igen formás, jó termetű, de hallgatag és
 38       6|        Annyi embert?~– Hol tartom, jó uram? – Hát szanaszét az
 39       6|         buckák! Az erdőségek! Mind jó menedékei azok a szegénylegénynek.~–
 40       6|          egy puszta országot, ahol jó legelő van, s oda kimegyünk
 41       6|     ezerhétszáz forint is mindjárt jó lesz egy vármegyét megvenni
 42       6|     piszkálta egy szalmaszállal.~– Jó napot, gazda! – köszönte
 43       6|           be a szállásmester.~– Ha jó, edd meg – mormogá magában
 44       6|          árkán, kiszakasztának egy jó csomót a gulyákból, s terelték
 45       6|            Kökényesdinek jött az a jó gondolatja, hogy egy égő
 46       7|         barát~Kolozsvártól mintegy jó napi járásra volt akkor
 47       7|     alkalmával tárva-nyitva állt a jó barát pincéje és éléstára
 48       7|          hogy bizony minden vallás jó ott, ahol az ember maga
 49       7|          így üldögélt együtt a két jó úr egy szép alkonyatkor,
 50       7|      pénzhez állnak.~– Lám, hiszen jó emberek vagytok ti – monda
 51       7|      haladtak le a pincegádorig; a jó páter szörnyű alázattal
 52       7|    egyszerre iszonyú facipőjével a jó barát, s fejére csapta az
 53       7|          behunyt szemmel fogadva a jó pap tanítását, ki is nem
 54       7|   kinyittatá maga előtt a kaput, s jó szerencsére elnyargalt az
 55       8|        körülállták a hintót, s egy jó ismerőse levén köztük Andrásnak,
 56       8|         nem alszik, nemes uraim!~A jó urak meghökkentek; a tudósítás
 57       9|    kénytelen belemenni, mint ezt a jó Bocácius megírta magáról,
 58       9|     szégyen. Egykedvűen vagy éppen jó kedvvel tekintének a vásáros
 59       9|          egyenként mondani, hogy a jó úrnak valóban nagy határozottsággal
 60       9|        nekem mutatni?~– Bizonyára, jó uram – szólt ijedten a kalmár –,
 61      10|         egy szót is.~Így lefolyván jó egy óra, végre megszólalt
 62      10|             Hadzsi Baba tehát igen jó vásárt csapott, annyi török
 63      11|            meg nem bánná, hogy oly jó szemei és fülei vannak.
 64      11|     kacagva fordul hátra:~– Ugyan, jó bég, hogy nézheted sólyomnak
 65      11|           hallottam.~– Megbocsáss, jó bég, te éppen olyan rosszul
 66      11|            Allahra! Megdöbbentesz, jó bég – szólt Azraële oly
 67      11|           most, meg voltál rontva, jó Yffim.~– Valóban, úgy hiszem –
 68      12|   határozottan, leülve a dombra.~– Jó! Nyomorult szolga! – kiálta
 69      13|        lesz betegségben, ~Az marad jó egészségben: ~Így végeztetett
 70      13|           végeztetett az égben.”~A jó csillagvizsgáló elfelejtette
 71      13|          mint azon rózsák, mik oly jó tanítók a szerelemre, óh,
 72      13|           megérkezett hozzá, azért jó lenne az éjszaka rárontani,
 73      13|           ti is ismertek engem, ti jó katonák vagytok, de én is
 74      13|     kezeinkbe kardot Allah, hogy a jó katonák azzal egymást gyilkolják?
 75      13|            többiek vesztegelnek?~– Jó, tehát megyek én is veletek.~–
 76      14|        Erdélybe is mehetünk. Annyi jó ismerőnk van ott.~– Még
 77      14|    ismerőnk van ott.~– Még ott sem jó lesz megállani. Jól tennétek,
 78      14|            mellett is beletelt egy jó óra, míg arra került a sor,
 79      14|             Bemegyek Erdélybe, ott jó barátnéim laknak, kiknek
 80      14|     keresztyének között legyen az, jó ismerők, jó barátok szemei
 81      14|      között legyen az, jó ismerők, jó barátok szemei előtt. De
 82      15|            lesz; de hogy mi, azt a jó isten tudja.~Nehány perc
 83      15|        megszabadulni tőle; de légy jó reménységben, akkor jön
 84      15|         ránézett.~– Mit mondj meg, jó fiam?~– Hát azt… – folytatá
 85      16|            mondék, de az idő olyan jó mester, hogy néha egy nap
 86      16|           s Sztambulba érve, azt a jó tanácsot adta követünknek,
 87      16|          titkot magunknak megsúgni jó, de megőrizni még jobb,
 88      16|    foglalhassunk. Nekünk senki sem jó barátunk, mi se legyünk
 89      16|         hogy ne remegjen, az Isten jó, meg fogja szabadítani.~
 90      17|         elfoglalandnak; a hidat is jó állapotba helyzé, hogy megbírja
 91      17|           egymásnak.~A basa sátora jó hátra volt verve, ahol a
 92      17| veszteségedet?~– Meghallá azóta.~– Jó volna ajándékkal küldened
 93      17|          fiától, s az ellenséget a jó baráttól…~Hasszán ijedtében
 94      17|        hogy szükséged lesz még egy jó szóra tőlem?~– Elárulhatlak.~–
 95      17|          vezéri nyereg helyett egy jó nyugodalmas fejedelmi székben
 96      17|          vén dervis ápol.~Ott ül a jó öreg a szép halvány ifjú
 97      17|          tetszése szerint tudta őt jó és rossz kedvre hangolni
 98      17|           a hercegnő fiával együtt jó kézben volt. Olaj bég vén
 99      17|     dörzsölte örömében.~– Azonban, jó vezér – folytatá Olaj bég –,
100      18|     kellend ölni.~Olaj bég még egy jó tanáccsal kívánt neki szolgálni,
101      18|       tőlem meg nem menekülhet. Én jó őre fogok neki lenni. Én
102      19|       szólt Thökölyhez:~„Kegyelmes jó uram! Azon eset, hogy én
103      19|        mert mikor azt hitték, hogy jó hírt hoznak is neki, ő mindig
104      19|     mindjárt gondolva, hogy ez nem jó kimenetelre készül, mert
105      19|          legelébb is betuszkolák a jó Panajotot orvosságfőző konyhájába,
106      19|           én is szeretnélek téged. Jó. Én ismerni akarlak.~A hölgy
107      21|           pallost, megpróbálta, ha jó fogás esik-e rajta, ujjaival
108      21|         volt egyéb, mint – üveg. A jó ezüstműves úgy gondolá,
109      21|   versenyeztek az odaliszkéivel.~– Jó, legyen mind a kettő, annál
110      21|         sem görbülhet meg.~– Akkor jó lesz, uram, ha iparkodol
111      21|             nekem sok bizalmam van jó csillagzataimban; amit még
112      21|        fermán sincsen, s ezeknek a jó atyafiaknak, akik itt velem
113      21|      vannak, csak a ruhájok török; jó magyar pajtásaim, akik felfogadták,
114      21|            a Hasszán? Megállj. Egy jó ötletem akadt. Igen, ez
115      21|  Tanuljatok repülni.~– Ne tréfálj, jó ember, igen fontos tudósítást
116      21|             szerencse jár velem.~– Jó. Várjatok itt, míg a muezzim
117      21|  megláthatja, s hallhassa ajkáról: jó nő valál! – Azután jöhet
118      21|        érzékenyen tekinte rá.~– Te jó nő vagy… – mondá szelíden.~
119      23|     Csakhogy egyszer fogva voltak.~Jó Apafi Mihály azt hivé felőlök,
120      23|   tanácsuraitól megváljon; mert én jó embernek ismerem őt, s tudom,
121      23|            ott sok legmagasb vezér jó ismerőse volt, kik e dologban
122      24|      Becsületes magyarok! Legyetek jó bizalommal. Szavaitok részvétre
123      24|        amit beszélek, és vedd be a jó tanácsot. Ennyi pénzt kérni
124      24|            Csáky László urammal. A jó úr mindjárt látta a jövők
125      24|         kapott kaftánjaikról, hogy jó válasszal bocsáttatának
126      24|            sőt meg is ajándékozá a jó urat, ki ekképpen négy helyre
127      25|       siketülni, hanem én meg igen jó orvosságát tudom ennek a
128      25|    elemében kezdé magát találni.~– Jó uram, az éjjel Élesdre mennek
129      25|        alatt az arany és ezüst; ha jó zsákmányod lesz, meg ne
130      25|        gyilkolva, s megölőik saját jó paripáimon menekültek meg
131      25|         neki ekképpen: „Ajász basa jó napot kíván tenéked, hitetlen
132      25|         tisztogatta.~Ezek voltak a jó úr gyönge oldalai, a legszebb
133      25|    duzzogással a renegát. – Milyen jó ártatlan képet tud kegyelmed
134      26|  granátfekete szemei tűnnek elő.~– Jó estvét, kapitány – szólt
135      26|         Kucsuk, alig eresztve el a jó ősmagyar képű, vén várnagy
136      26|        kezét.~– Hogyne ismernélek, jó uram? Te szabadítád meg
137      26|           keresztül.~– Ember vagy, jó öreg – szólt Kucsuk basa,
138      26|           Nem vagy kénytelen vele, jó Feriz bég, az én szobáimban
139      26|   reszketeg örömmel.~– Ne örvendj, jó asszony, szabadságodat megszerezni
140      26|          körül fűzve.~– Gyermekem, jó Arankám – szólt Béldiné
141      26|        testvéreidre. És ti, lelkem jó fiaim, vigyázzatok Arankára.
142      26|            védjen. Még egy csókot, jó Arankám, és neked, kedves
143      27|         legyen.~Mint már tudjuk, a jó úrnak különös szenvedélye
144      27|          külde általa, miszerint a jó úr szíve, midőn azokat maga
145      27|          tartalommal:~„Legyen kend jó bizalommal, ügyei legjobban
146      27|          akar mondani.~– Mi bajod, jó kutyám? – szólt Béldi, megcirógatva
147      27|            bosszontod a császárt s jó barátidat? Átláttad-e valahára,
148      27|              Töröld le könnyeidet, jó nő, látod, már én sem sírok.
149      28|          addig meg ne halnék, amíg jó atyám megérkezik. Hogyan
150      28|        onnan!~A porkoláb neje, egy jó, tisztes asszonyság, ápolta
151      28|   természetre s isten irgalmára.~A jó asszony mindent elkövetett,
152      29|          Istenem, őrizz meg minden jó lelket tőlük.~– Hát azt
153      29|          el kell temetni, mégpedig jó távol. Lopva el is ásták
154      29|          előtt a mondott beszédet, jó fennhangon, hogy az előtte
155      29|         Hátrább az agarakkal, nagy jó uram! Mert engem sem a gólya
156      29|        Hagyjuk őt zúgolódni, azért jó katona lesz, ha a harcba
157      29|          ha történetből nem voltak jó barátaim.~– Volt idő, uram,
158      29|          leányát, és az meghalt.~– Jó! Nagyságos asszonyom – szólt
159      31|            lelki nyugalmat s annyi jó hazafivért áldozott: – ő
160      31|         nekik tetszik.~Teleki igen jó előjelt vélt látni ez engedélyben;
161      31|         egészsége; úgyhogy utóbb a jó Apafi maga is kezdte hinni,
162      31|    kalandor kezeibe vetni.~– Akkor jó lesz, ha mindjárt beszél
163      33|           galambok; – eltemettétek jó barátaitokat, hogy szolgálhassatok
164      33|        férfi férfi ellen vívott, a jó válogatott német hadak nem
165      34|            urak Törcsvár alatt egy jó magas dombtetőre állva nézték,
166      34|           szavakat mondá nekik:~– „Jó vitézek, erdélyiek, most