Fezejet

  1      El|                nemzetet nem a szerencse, hanem a balsors jellemez; s az
  2       1|                 Anna maga is felváltott; hanem már az ilyen eseteknél volt
  3       1|             csillagokat ne a láthatáron, hanem felesége szemeiben vizsgálja.~
  4       1|                 esőért kell folyamodnom, hanem ahhoz egy hétre szívesen
  5       1|         bajusszal lovon fogsz nyargalni; hanem amíg akármivé mássá változhatnál,
  6       1|              szokás kézíjjal lövöldözni, hanem puskával?~E komikus észrevétel
  7       1|          lelkeket nemcsak az emberekből, hanem az országból is ki tudom
  8       2|                nem sok bajunk fog lenni; hanem fel fogjuk keresni S*a Mihályt,
  9       2|                  több nem is lett aztán; hanem ennek a számára tűrt, kuporgatott
 10       2|               alig került neki valamibe; hanem az igaz, hogy nem is lett
 11       2|         jövedelmeiket nemcsak elkölteni, hanem még adósságokkal is terhelni?
 12       2|                  selyemzsineg bepakolva, hanem a tök tele van arannyal.~
 13       2|               eladta valami zsibárusnak, hanem az uráét szépen hazavitte,
 14       2|             nádtetejű félszerbe eltenni, hanem jóravaló aklot és színt
 15       2|              paraszt pokrócokat berakni, hanem be kelle vásárlni a nagy,
 16       2|                  többé olvasást tanulni, hanem hozatni kellett neki francia
 17       3|                  sem fogja adni leányát, hanem bevárja, míg a moldován
 18       3|                 ő járt Franciaországban, hanem más ember is tudja, hogy
 19       3|                 meg ne vethesse a hátát, hanem büszkén tartsa magát; amoda
 20       3|              atyafiságos csókot váltson; hanem, ha kegyed rám meri bízni,
 21       3|       menyasszonyomat, mint saját magam.~Hanem azután csakhamar közbejöttek
 22       3|                sokáig időzzön kegyelmed, hanem iparkodjék bennünket utolérni.
 23       3|                  a kéz nemcsak a tollat, hanem a kardot is meg tudta nyomni.~
 24       3|            vonatkozik, gyászos özvegyre, hanem egy másik gyászos özvegyre,
 25       3|               ítélem meg, amit mondanak, hanem az után, amit tesznek. Kegyelmed
 26       3|                nyilat faragnak a nádból, hanem íróeszközt is szerelmes
 27       4|                 Én nem vívok első vérre, hanem utolsóra.~Azzal szembeállt
 28       4|                     Már nem kettő, uram; hanem három.~– Hogy szaporodott
 29       5|                éhen nem hagyom meghalni. Hanem csak mentül elébb pusztuljon
 30       6|                szót sem szólt társainak, hanem visszament a kormányzóhoz,
 31       6|              pihenni magiszter Szénásit, hanem menten elküldék Kökényesdi
 32       6|                gulyákat és rabszolgákat; hanem hisz a szép, deli termetű
 33       6|               utca is alig maradt benne, hanem az emberek a szomszédjaik
 34       6|            gazdáik is alig fértek benne; hanem e célra volt a Pece partján
 35       6|                 lovász, nemcsak a lovat, hanem őt magát is ellopta.~A sok
 36       6|                    Ne énrám jöjj, kutya, hanem amarra menj!~Többet aztán
 37       6|             Többet aztán nem is mondott, hanem bölcsen kitért az útból,
 38       6|              kend, hiszen nem eszem meg, hanem megmondja az urának, aki
 39       6|               jönnek – szólt óvakodva. – Hanem azért sebaj! – folytatá,
 40       6|        golyóbisokkal lövöldözzön belénk; hanem hogy kegyelmedet egy derék
 41       6|               mind igen épületes dolgok; hanem szóljunk rövideden afelől:
 42       6|               szép embert idefárasztani, hanem tegyen úgy, hogy hozzon
 43       6|                  a puszta várban lakjék, hanem benn él a faluban, miként
 44       6|               legényeinek egy batkát is, hanem utasítja őket a legális
 45       6|                  kend itt van?~– Itt ám. Hanem máskor tudja meg kegyelmed,
 46       6|                  s elkezde célozni vele.~Hanem a közeledő oly különösen
 47       7|              elég, hogy a földhöz csapá, hanem még maga is ráesett egész
 48       7|                No, így már elbocsátalak. Hanem Magyari kolléga elébb szedje
 49       7|                 Nem egészen prédikációt; hanem miután attól lehet tartani,
 50       7|       örömkiáltása helyeslé e frázist.~– Hanem a bort és eleséget nem tartják
 51       7|            kolostorban a jámbor barátok, hanem az egeresi pincéikben, mire
 52       8|                 hogy Ebénivel beszéljen, hanem megnyittatá a templomot,
 53       8|                  Nem rablók voltak ezek; hanem német katonák magyar öltözetben,
 54      11|               azon ölelés nem őt illeti, hanem egy ifjút, ki iránti szerelmét
 55      12|                sem fogtok találni többé; hanem te fölkeresed azon helyet,
 56      13|                     Ne kegyelmesuramozz, hanem felelj: igen vagy nem?~–
 57      13|                megtörténni, amit ő mond, hanem amit vezérei akarnak. És
 58      13|              csak föl sem nyergeltetett, hanem nézte agyafúrt hidegséggel,
 59      14|                 nem merte őt felkölteni, hanem ismét lefeküdt ágyába, mondhatlan
 60      15|       dörömböltök itt? Ez nem kaszárnya, hanem a fejedelem lakhelye! Tán
 61      15|          zöldbársony fejedelmi dolmányt, hanem csak egyszerű nemesi köntösét,
 62      15|                 Olaj béget meglátogatja, hanem az ebesfalvi közbirtokos,
 63      15|              hogy itt feleletet nem kap; hanem csak benyitott egyenesen
 64      15|                 pókokkal és dervisekkel; hanem a szoba közepére volt egy
 65      15|             megütögetni nem is dicsőség. Hanem legalább megmondja neki,
 66      16|                fürkészve szavai hatását; hanem kalpagja boglárjára vannak
 67      16|                 Én nem vagyok müderrisz; hanem Yffim bég! Tanuld meg ezt,
 68      16|             terelték ki az érdemes urat, hanem az ország határáig elhajtották.~
 69      17|                nem is várakozott sokáig, hanem hirtelen kocsira ülteté
 70      17|                  dervis ült ágya szélén, hanem egy ifjú, reszkető leány,
 71      17|                 nem mert elaludni többé, hanem felöltözött, felkereste
 72      17|             tűrte a címet és ölelgetést, hanem amint körültekinte a szobában,
 73      19|                 egyet felkapott közülök, hanem annyi esze volt, hogy az
 74      19|            ellenére nem voltak lenyírva, hanem hosszú omlatag fürtökben
 75      19|               bájai teszik széppé a nőt, hanem az, ami a lélekben szép,
 76      19|                hogy valakire ráismerjen. Hanem Azraële valami csodálatos
 77      21|                ráspoly az ezüstkarikába, hanem ott egyszerre megállt, s
 78      21|                mindent, ami eszembe jut; hanem van nálam valami, amivel
 79      21|                  nekem köszönd, barátom, hanem köszönd Teleki Flórának,
 80      21|               bennünket nemcsak a várba, hanem Hasszán elé is. A basa engemet
 81      21|                  szava volt a mecsetből, hanem Hasszán rémordítása a várablakból,
 82      22|                 sem fog emlékezni rájok? Hanem elszáll messze, messze,
 83      22|                   nem is kérdezősködött, hanem leszállva lováról, kantárját
 84      23|             lepecsételve sárga viasszal; hanem azután csak odakünn tette
 85      23|                 fejedelmet kímélni kell, hanem arra kell őt kényszeríteni,
 86      23|                   akkor ne könyörögjünk, hanem verekedjünk, s aki győz,
 87      23|               ellen vette fel a hadakat, hanem az ország nevében csupán
 88      23|                 sem gondolkozott tovább, hanem összepakolt, és még fényes
 89      24|                könyörgünk e pillanatban, hanem mint hazafiak. Hazánkból
 90      24|              bűnösök, nem mint pártütők, hanem azért, mert meg akartuk
 91      24|                nem adjuk azt a nemzetre; hanem küldjetek jobb tanácsadókat
 92      24|               hagyá magát megzavartatni, hanem folytatá, amit kezdett:~–
 93      24|                 kik nemcsak a fejedelem, hanem az ő személyében a magas
 94      24|         mindenféle dolgot, ami nem igaz; hanem ez a pénz, amit hoztak,
 95      24|         igazságát, és azt helybenhagyja, hanem azzal, ha ő tinektek igazságot
 96      24|                nem is szaporodik semmit. Hanem ha tehát azt akarjátok,
 97      24|                is megszegjük a magunkét, hanem az, hogy emlékeztessük őt
 98      24|                 meg; nem új fejedelemre, hanem a régi szabadságra van Erdélynek
 99      24|          bosszúért jövék kaputok elejbe, hanem – ítéletért; nem a magam
100      24|           ítéletért; nem a magam sorsát, hanem hazámét ajánlám kegyelmetekbe. –
101      25|             akarod, meg tudsz siketülni, hanem én meg igen jó orvosságát
102      25| szövetségeseinknek. Ezt én el nem tűröm, hanem ha te nekem elégtételt nem
103      25|                   Bizony nagyon jól van! Hanem csak tartogassa kegyelmed
104      25|                 akik rajtuk hajtottatok; hanem azokat add elő nekem mind
105      27|                  kacagott, mint a többi, hanem amint hazaérkezett Erdélybe,
106      28|                azután is mosolygani fog, hanem én sohasem többet. Valamit
107      29|                világbéke felforgatására; hanem a természet szokatlan tüneményei,
108      29|               népesség fele nem fért be, hanem az ajtón kívül maradt.~Egy
109      29|               Nemcsak meglátszik, öcsém, hanem meg is érzik rajtunk; egy
110      29|               még akart valamit felelni, hanem Teleki Mihály megfogta a
111      29|                 hazafiaknak nevezi őket; hanem én, kinek kezébe a kardot
112      29|                illető korona utáni vágy, hanem egy magasabb eszme, egy
113      29|                 akik a csatában elesnek, hanem még azokért is, akik az
114      29|               elgázoltatik. Nem emberek, hanem országok sorsa forog kérdésben
115      29|               esőért könyörög az ország, hanem véresőért, és minden jelek
116      29|                azokban higgyen a köznép, hanem az idők tanúságait, mikre
117      30|                  nemcsak Magyarországot, hanem Bécset is elfoglalhatja
118      30|                nem győzött volna leírni, hanem egy az ujján levő gyűrűbe
119      30|                  mer neki ellentmondani, hanem teljesíti, amit kívánt;
120      31|              büntet pallossal, méreggel, hanem gyümölcsöt növeszt az elvetett
121      31|            jöttek többet vissza hozzánk; hanem ott maradtak Thökölyvel.
122      31|                nem csatlakozott hozzánk; hanem átment a török tábor túlsó
123      31|           másodrendű szerepet játszanak, hanem még egy utolsó kétségbeesett
124      31|              csókolni. Apafi nem engedé, hanem megölelte, megcsókolgatá
125      32|                 nemcsak az teljesült be; hanem az is, hogy akik a törököt
126      33|                  sem gondolkozott rajta, hanem parancsot adott lovászainak,
127      33|               hogy nem ez ifjú az őrült, hanem azok voltak őrültek, kik
128      33|                nem vezérük gyalázatának, hanem a győzelemnek leend pecsétje.~
129      33|                intézett ellenük rohamot, hanem körülállítva a tatárokat,
130      33|           renddel visszautasítani többé, hanem összeelegyültek megtámadóikkal,
131      34|               baja, hogy mint jöjjön be, hanem, hogy mint menjen ki.~Teleki
132      34|                  vesztesége bántotta őt, hanem azon tudat, hogy bölcs tanácsait
133      34|                 mondani: őrült gondolat! Hanem hiszen az is volt mind a
134      34|            egyenesen a regimentek elébe, hanem oldalaslag, és én ismét
135      34|               most sem magáért aggódott, hanem belekapaszkodott Heiszler
136      34|                  Heiszler nem válaszolt, hanem nekinyargalt, s kardját