Fezejet

  1      El|        embernek festeni.~Nehány szó, mit az akkor élt öreg Bethlen
  2      El|    megértésére:~„Mi is tudtuk volna, mit kellene tennünk; de cselekedtük
  3       1|         kezdenek hatni figyelmére.~– Mit jelenthet ez? – kérdi elébb
  4       1|            álmot, és nézzen az égre, mit lát?~– Sok szép csillagzatot.~–
  5       1|              Vagy igenis.~– Nos, hát mit gondol: mi lehet ennek oka?~–
  6       1|               od’adom a papnak.~– De mit csináljak én evvel, jó asszony?
  7       1|              magiszternek fordult:~– Mit mívelsz e helyen, te korhely
  8       2|             minthogy nem tudott vele mit csinálni.~Élete delén át
  9       2|             törte azon a fejét, hogy mit kövessen el az örökké rászaporodó
 10       2|      szájukba rágva jól: hol, kinek, mit mondjanak, elindítá őket
 11       2|          vakolat lehullott; nem volt mit tenni más, mint lerontatni
 12       3|      indiszkréciót, hogy tudjuk meg, mit tartalmaz ama két jól lepecsételt
 13       3|          paradicsom legédesebb méze, mit Allah ajkaitokra rakott,
 14       4|             a gróf leszökve lováról, mit a bég komoly fejbólintással
 15       4|             Tehát előrement? Lássuk, mit írnak?~Legelső volt Teleki
 16       5|          gondoltam, kérem alássan…~– Mit gondolt kegyelmed? Tán csak
 17       5|              mert én nem tudom, hogy mit mondott –, miszerint jó
 18       5|          ágyban nem látom.~Telekinek mit volt tenni? Le kellett feküdnie
 19       5|              olvasd el előttem.~– De mit fog mondani a fejedelem?~–
 20       5|       hallható levén fáradt nyögése, mit a gyötrő láz sajtolt ki
 21       6|          Magyarországon nemigen volt mit rabolni mást, mint gulyákat
 22       6|           közelebb, arra hamarább.~– Mit tesz az?~– Hát aki arra
 23       6|              ám itt préda is elég.~– Mit nekem a préda. Ha akarom,
 24       6|          Azok elfogták, s kérdezték: mit visz? Bort, felelt az. Nincs-e
 25       6|              nem gyűlik.~– Hát akkor mit csinálnak vele?~– Akkor
 26       6|       szélvész.~– Hát nem emlékezik, mit ígért a barátfai vendégfogadón?~–
 27       7|             állva, súgni fogom, hogy mit mondj. De az istenért, vigyázz
 28       8|              felkelteni s elmondani, mit beszél a pap; ki is midőn
 29       8|              nem jutott eszébe, hogy mit csináljon. A népség kiabálva
 30       8|             Mi történik? Mi baj van? Mit csináljunk, nagytiszteletű
 31       8|           város a fehérvári úton; ki mit összepakolhatott, a hátán
 32       8|             fordulnak. Én hallottam, mit beszéltek, mert értek a
 33       9|           mint tieid!~Én tudom, hogy mit tesz tégedet szeretni; mert
 34       9|         látszik egy nagy deszkabódé, mit magtárnak szokás használni,
 35       9|           suttogva; hiába hallgatod, mit beszélnek; örmények azok,
 36       9|             kíváncsivá lőn megtudni, mit árulnak rajta, s többen
 37       9|           uram, nem neked való az.~– Mit? Te emberfejű kutya! Azt
 38      10|        mindnyájan utána szöktek.~– S mit kezd ez ifjú annyi nővel?~–
 39      10|            ellened zúdul. És végtére mit nyerne az, ki őket visszavinné?
 40      11|            hallgatjátok a méla dalt, mit az éj csendes szárnya szertehordoz:
 41      11|            fogja elmondani senkinek, mit látott; oly sok ifjat várt
 42      12|              észre, hogy közelítesz. Mit akarsz? Miért jársz itt
 43      12|      sziszegve hajlott meg előtte.~– Mit parancsolsz?~– Már elmondtam
 44      12|          mintha én játszanám vele.~– Mit cselekszel? Óh, vesztedre
 45      12|            magamat. Most mindjárt.~– Mit beszélsz? Hiszen ha ördög
 46      12|           virágok voltak:~Egy rózsa. Mit jelent a rózsa a virágok
 47      12|            Az odaliszk elmondá, hogy mit álmodott; mint úszott folyamokon
 48      13|    ellenséggel karonfogva sétálni.~– Mit? – kérdé Hasszán gúnyosan. –
 49      13|           Hasszán eleinte nem tudott mit felelni.~– Hát meg vagy
 50      13|             megy hüvelyébe vissza.~– Mit akartok?~– Harcot akarunk!~–
 51      13|        kiugrott az ablakon.~– Ki az? Mit akarsz?~– Siess, uram! –
 52      13|              Beszéld el otthon, hogy mit láttál!”~A Küprili komolyan
 53      14|              hogy ezen boldogságból, mit Isten legfőbb örömül adott
 54      14|           Hálát adott Istennek érte.~Mit bánta ő, hogy ha a csata
 55      14|          első pillanatban nem tudta, mit tegyen, mire a férj türelmetlenül
 56      14|       lovászt.~– Jova! Szólj igazat! Mit láttál, mit hallottál, mi
 57      14|            Szólj igazat! Mit láttál, mit hallottál, mi lelte a herceget?~–
 58      14|           reggelig.~A nő elsápadt.~– Mit beszélsz?~– Azt mondom,
 59      14|             pénzt.~– Nem fogadja el. Mit érne az neki; ha a herceg
 60      14|         vesztette.~– Irgalmas Isten! Mit tegyünk tehát?~– Uram nehány
 61      14|            kétségbeesve. – Itt nincs mit mást tenni, mint meghalni.~–
 62      14|        nehány órával hamarább jönni! Mit tegyen most? Visszaforduljon-e?
 63      15|         tekintetet vetett férjére.~– Mit akarsz? Ki akarod vetni
 64      15|          emberiséget érdeklő ügyben.~Mit tegyen? Az üldözött hölgyet
 65      15|              rájuk:~– Semmirekellők! Mit dörömböltök itt? Ez nem
 66      15|           uram – szabódék Apafi –, s mit tehettem, mikor már egyszer
 67      15|       szegény nő teherben van.~– Ah, mit mondasz?~– Igen, uram; s
 68      15|          neked…~Olaj bég ránézett.~– Mit mondj meg, jó fiam?~– Hát
 69      16|        mienkre, ha őt védni akarjuk. Mit tegyünk tehát? Ha gyalázat
 70      16|          Apafi. – Én már tudom, hogy mit fog felelni.~– Én nem a
 71      16|             ajkon, e zokogáson kívül mit sem lehete hallani sok ideig.
 72      16|            dörgő hangon Apafiné.~– S mit fog kegyelmed e felelettel
 73      16|      mondátok, hogy ez jól lesz így. Mit néztek reánk? Te Béldi!
 74      16|      szemöldökkel nézett körül, hogy mit vágjon a fejéhez ennek az
 75      17|            csúszott volna keblébe.~– Mit vétettek? – kérdé, rémületét
 76      17|            minden keggyel elhalmozá, mit kedvesei számára szokott
 77      17|        pengeté a hangszer húrjait.~– Mit akarsz, asszony?~– Amit
 78      17|           bizonyos volna már felőle, mit teend, odasimult édes, mosolygó
 79      17|            vigyázzanak, hogy a leány mit cselekszik. Ezek tehát bebocsátván
 80      17|      felvettem, és úgy örültem neki. Mit jelent ez?~Azraële leszedegeté
 81      17|             magát érdekli; ám lássa, mit cselekszik vele.~– Tehát
 82      18|             gagyogását is megérti.~– Mit cselekszel? – kérdé tőle
 83      19|             van.~– Gergely, Gergely, mit akarsz?~– Feriz béggel akarok
 84      19|            beszélni.~– Én vagyok az, mit hoztál?~Gergely csúnyául
 85      19|             akármennyit.~Az orvosnak mit volt tenni más, mint kinyitni
 86      19|       tekinte az ifjúra: várta, hogy mit fog mondani.~Az ifjú felállt,
 87      20|           róluk, hogy ez kicsoda, és mit akar.~– Ez itt Ferhád aga –
 88      20| legmeghunyászkodottabbnak látszék.~– Mit parancsol nekem a felséges
 89      21|            lelkén keresztüllátott.~– Mit nézesz rajtam? – kiálta
 90      21|          látni, hogy társnője tudja, mit akar. Gyorsan segédkezet
 91      21|            széttekintett a szobában: mit találjon? Hirtelen meglelé! –
 92      21|           fejedelemnő.~– Igen, igen, mit tesz az? Kötélre van szükség,
 93      21|             egy tarisznya arany.~– S mit akarsz azzal kivihetni?~–
 94      21|             dugába dől, tudja isten, mit nem teszek, leaprítom Hasszán
 95      21|             segítőre akadt.~– Hát te mit szándékozol itt tenni? –
 96      21|                 Jól tudá, hogy e zaj mit jelent. A hercegnőt megszökteték,
 97      21|         pótolná merev gondolatait.~– Mit akarsz? – kiálta suttogóan
 98      21|              siettében mulasztott.~– Mit cselekesztek?! – kiálta
 99      23|             ország foglyai maradnak.~Mit vétettek? Ki tudott bűneikről
100      23|             a bolond, de attól nincs mit tartani.~A bohóc e percben
101      24|           csinálni.~– Szóljatok hát, mit akartok? Ne féljetek – inte
102      24|     felszólalának ellene; mi tudtuk, mit veszíthetünk. És, ím, nehány
103      24|       figyelmeztessétek őt esküjére, mit a nemzetnek és a nagyúrnak
104      24|             arcához.~– Nos, mi kell? Mit akartok? Mondjátok el szaporán –
105      24|             kimagyarázni, hogy vajon mit akar a nagyvezér azzal a
106      24|             hazádat, s jobban látod, mit kellene tenni, – vedd fel
107      25|             farizeus-képpel monda:~– Mit is méltóztatott kegyelmességed
108      25|          azóta rabolták a helységet, mit tanúsított a távoli lárma,
109      25|              De jól megtanulta kend, mit kell majd mondani! – szólt
110      25|           tehát tanuljátok meg, hogy mit kelljen mondanotok, ha a
111      25|           emberre talált.~– Halljad, mit ír a hatalmas szultán –
112      25|       örömében kacagva, Feriz bég.~– Mit szólsz? – dörmögé megütközve
113      25|             is látták, s várta, hogy mit fognak mondani.~Ajász basa
114      27|           hogy szinte érteni lehete, mit akar mondani.~– Mi bajod,
115      27|        keseríteni látszék a tréfa:~– Mit beszélsz, te félbolond?
116      28|                XXVIII. Virághervadás~Mit érzek oly nyomasztót, midőn
117      28|    melengetve a leányka fehér kezét, mit a rostélyon keresztül nyújta
118      29|          templomajtóhoz, s figyelve, mit beszél.~Főtisztelendő Magyari
119      29|            fordult, amint beszélt.~– Mit gondol kegyelmed? – szólt
120      29|       szappan nélkül. Helyesen tevé; mit csinálnak háborút az országnak;
121      29|      csodálandó nyugalommal. – Nincs mit remegni, a palotának erős
122      31|       mellettem, és hallgatnám, hogy mit beszélnek.~Teleki ökleit
123      31|                 Ki vagy? Hogy hínak? Mit akarsz?~– Én az erdélyi
124      31|      válaszolta, hogy majd meglátja, mit cselekedjék.~Teleki nem
125      31|        Mihály hallgatott; hogy szíve mit beszélt, az a következésekben
126      32|          beteljesült nyomról nyomra, mit a tébolyodott Feriz a dívánban
127      32|             amaz udvarbíró küldötte; mit búsul Nagyságod, mikor elég
128      33|               és együtt ivott velük, mit évek óta nem cselekedett
129      33|            híresztelt váraik piacán; mit félhettek e rendezetlen
130      34|  pártfogóitól, miszerint éppen nincs mit csodálni rajta, ha egyszerre
131      34|         arccal a tábornokot:~– Uram, mit gondolsz: hátha Thököly
132      34|         iparkodó harci tömegre, hogy mit keres ennyi nép e kietlen
133      34|        elébbeni ravaszságának. – Hát mit izent urad? – kérdé az oláhtól.~–
134      34|              csak nézték a harcot.~– Mit gondolsz, komé – mondának