Fezejet

  1       1|           kiálták meg az órát.~Oka pedig eme tilalomnak az volt,
  2       1|           a harangokat.~A tűzgolyó pedig, mely nagyságára akkora
  3       1|           szakadt szét e tűzgolyó, pedig Brassóban is éppen úgy látták
  4       1|         kialkudott díjból; az uram pedig csak egy poltúrával sem
  5       1|         terjeszti e híreket, a nép pedig vadul, ingerül, dühös lesz;
  6       1|         fog esni belőle, a félhold pedig teleholddá fog megnőni.~–
  7       1|           férfi állt, a legtetején pedig egy hamuszín pofájú siheder
  8       1|        volt az ördöngös, ama másik pedig magiszter Szénási, vagy
  9       1|          majd lebukott, harmadszor pedig, hogy egyenesen álljon a
 10       1|         nem rettegek, a legkevésbé pedig az olyantól, aki emberekben
 11       2|       megtartá magának, a béresnek pedig odaadta az árát, hogy vegyen
 12       2|        botot a talpára, a küldőnek pedig vágják le a fejét.~A kiaja
 13       2|        kellett építtetni kőből. Az pedig ismét nagyon különös lett
 14       3|        vedret tenni; Ahmed basának pedig sörbetes csészét kell a
 15       3|        alig szabadult tőle, azután pedig annak hír szerinti jegyesét,
 16       3|   párbeszéd mindannyiszor elakadt, pedig hiszen mívelt, szellemdús
 17       4|           a bort, több ivóedényünk pedig nincsen; tehát a kedvéért
 18       4|           csak egy védelem van, az pedig a legegyszerűbb a világon:
 19       4|         azon utazni Ibrailba, maga pedig lóra ült, s elbúcsúzva tőle,
 20       5|      felsőbb meghagyásból.~– Innen pedig az én engedelmem nélkül
 21       5|        teljesítését követelem. Sem pedig ezen szobába rajtam, az
 22       5|        megtartottad-e? – Kegyelmed pedig, Teleki Mihály uram, takaróddzék
 23       5|          amíg kiállhatja, estefelé pedig vegyen jó forró lábvizet
 24       5|      kegyében és bőkezűségében. Mi pedig az ünnepek bevégeztével,
 25       5|        csak te ne bánd.~Ebéni uram pedig elolvasva a maga levelét,
 26       6|     hálhassanak; a házikisasszonyt pedig elviszi háremébe: hogy szatmári
 27       6|      izzadt bele a tenyere; akiket pedig Kökényesdi maga keresett
 28       6|            arcát soha; utána menni pedig, hogy őt üldözzék, nagyon
 29       6|     megrabolják a németet; – mikor pedig azt mondom: „törököt vagy
 30       6|    kikötteti a kútkávához, leányát pedig az ijedtségtől félholtan
 31       6|        váradi török ellen.~Azoknak pedig csak egy szót kellett szólni,
 32       6|         nem ebfogra való.~– Bizony pedig ellopom én azt az éjjel.~
 33       6|       mikor kell, s az a lovam. Ez pedig el nem árulja, mert ha más
 34       6|            az, hát neki megteszem. Pedig másnak bizonnyal le nem
 35       6|         meg sem álltak, azon belül pedig roppant zajt ütének, hogy
 36       6|          ígérek az átadójának, aki pedig egy foglyot hoz, meghal!~
 37       7|          jutott a szegényeknek; ha pedig valami kollégája, rác, örmény,
 38       7|         semmi sincs.~– Ne gondolja pedig kegyelmed – szólt a rabló –,
 39       7|   énellenem baltával, fokossal, én pedig megyek terád a seregek urának
 40       7|      földre van zúzva.~– Ezenkívül pedig – folytatá a barát – most
 41       7|    szétbontják a kolostort, ő maga pedig kiugrik hozzájok a legelső
 42       7|        mint amit én sugallok, vagy pedig kéz- avagy fejmozdulattal
 43       7|       mondatot is helyeslék.~– Ami pedig az itt levő asszonyszemélyek
 44       7|             egyszer forró, egyszer pedig hideg vízben meg nem tisztítottam,
 45       7|           akartak szaladni.~– Most pedig mielőtt határozatunk szerint
 46       7|      menvén a kórodi útra, a többi pedig megy a gyalui erdőknek,
 47       7|  elnyargalt az országúton.~A barát pedig felhívá a kápolnába az egész
 48       8|      írótollát nem találta, azután pedig tintával öntötte le a már
 49      10|             mint csatatéreken, ott pedig megfelel magáért, s ha valaki
 50      10|       kalmár beszédei. Hadzsi Baba pedig még azon éjjel szépen felszedeté
 51      11|        basa felkacagott, Yffim bég pedig nem tudott hová lenni csodálkozásában,
 52      12|        alatt, a többiek között: ha pedig engedelmeskedel, gazdaggá
 53      12|     számlálta a hatszázat.~Azraële pedig végigmenve a Duna gátján,
 54      12|          akadályozta volna.~Majmun pedig, mintha az utat keresné,
 55      13|       tábor túlsó szárnya. Hasszán pedig sokkal inkább szerette volna,
 56      14|       reszketett neje karjai közt: pedig a herceg izmos, bátor férfi
 57      14|            császár birtokába. Maga pedig a hintóban foglalt helyet
 58      14|        előlük, s ez egy napi előny pedig elég lesz arra, hogy a legcsendesebb
 59      14|          magában a herceg –, akkor pedig utol nem érik többé Máriát.~
 60      15|          az neki is mind fájdalom, pedig az övében nem osztozik senki.~
 61      15|         bég, fejét rázogatva.~– És pedig – suttogá tovább Apafi –,
 62      15|            rajta nem segítenek; ha pedig az van róla írva, hogy megéljen,
 63      15|     tőletek nagy tisztességgel; ha pedig azt végzitek, hogy őt ki
 64      15|    Erdélyországban; ez az Olaj bég pedig egy piszkos, lompos török
 65      16|        családostól együtt. Erdélyt pedig az Isten irgalmán kívül
 66      16|      figyelembe sem vehető nemzet. Pedig ott volt a frank, az angol,
 67      16|           hogy az elkésett; azután pedig hozzánk fog jőni, kérdőre
 68      16|            ez, ahol állunk, – vagy pedig Olaj bég előszobája?~Az
 69      16|          válaszunkat e levélre. Te pedig kegyelmes nemtudomhogyhívnak
 70      17|             míg szólítalak…~Azután pedig Feriz béghez fordult.~–
 71      17|           a többi vezéreknek –, ti pedig elmehettek – szólt a poroszlókhoz,
 72      17|          is valami, ha kiadják; ha pedig elszöktetik, akkor Apafi
 73      17|   rá-ráfektetve homlokát, a dervis pedig felemelvén kezeit, megáldá
 74      18|  zavarodtan tekinte Olaj bégre, az pedig hosszú, ritka szakállát
 75      18|         vén dervishez, a hercegnőt pedig láncánál fogva saját szobájába
 76      19|          levelek írva voltak, mind pedig a személyek, kikhez intéztettek,
 77      19|          ajtó felé somfordált, ott pedig ismét megállott, s amint
 78      19|            a tűzbe vetlek.~Gergely pedig gyönyörködve legelteté szemeit
 79      19|         holtan esik le lováról, az pedig ült a nyeregben, ahogy mindig
 80      19|       meleg kézszorítás őt illeti, pedig távol keleti bérceken túl
 81      19|           boldoggá tevé.~Feriz bég pedig azonnal maga elé hívatá
 82      19|       ölelés, e csókok őt illetik, pedig akkor egy deli ifjú képe
 83      20|            jött a csatatérről, egy pedig a többek között a nagyvezértől
 84      20|      számára épült az a vérpad, ha pedig megmenekült, akkor Hasszánnak
 85      21|           szél.~Alig lehete látni, pedig a kalandorcsapat szüntelen
 86      21|         feleleteket adsz, barátom, pedig nekünk még az éjjel okvetetlenül
 87      21|        menekvők fognak ülni, a híd pedig ki van bocsátva, s ilyen
 88      22|       versenyt futottak a széllel. Pedig a szél sem volt rest, úgy
 89      22|       hozzá bűnbocsánata hírnökét, pedig saját alakja volt az, melyet
 90      23|            elküldeni; Naláczi uram pedig a nagy kudarc miatt alig
 91      23|          is távozott. A többi urak pedig eloszolván, ki-ki felfegyverzé
 92      23|          tudjon, ellenkező esetben pedig saját vesztére kelt föl,
 93      23|         fejezteté le Bánfi Dénest, pedig annak is kegyelem volt adva,
 94      24|      szavakat, Csáky uram beszédét pedig anélkül is nehéz volt érteni,
 95      24|        őket zsákba varrva, titeket pedig visszasegít hazátokba, és
 96      25|             eltávozott, Ajász basa pedig megnyugtatólag fordult Feriz
 97      25|      valaki csakugyan megölte, azt pedig bölcsen tudta, hogy e hőstettet
 98      25|        őket váraikkal együtt, vagy pedig földhöz vágom a kardomat,
 99      25|            félrehárítani látszott. Pedig mást a legnagyobb akarat
100      25|     segítségedre leendő. Ezt tévén pedig, énnekem a fejedelmet vagy
101      25|           ne mérgesítsen meg. – Te pedig fiam, Feriz bég, a száz
102      26|            megnyílnak előtte; vagy pedig megállja ő, amit kimondott,
103      27|  jószágaink Mikes Kelemené lettek; pedig soha székelytől nem volt
104      29|         hogy imádkozzék.~– Biz azt pedig ki nem kerüljük, öreg bátya –
105      29|       kicsiny már nekik az ország, pedig egynémelynek, ha visszamenne
106      29|    megajándékozlak egy fővel, s az pedig a tulajdon magad feje lesz.~
107      29|           úgy feküdnék le. Éjszaka pedig számtalanszor fölébrede,
108      29|           csak lakodalomra hívtak; pedig ott már csordultig állt
109      29|            zápor majd az úton kap; pedig meglehet, hogy némelyik
110      29|          Nem értem e hasonlatot.~– Pedig most is esőért könyörög
111      30| aranybetűkkel írva; a szultán neve pedig veressel, a római császáré
112      30|            elutaztok.~Jelen voltak pedig Musztafán kívül Rizlán basa,
113      31|          én magyarul nem értek, te pedig törökül; vagy tán azt akarod,
114      31|           tudtatok tanulni, melyen pedig semmi élő nemzet nem beszél?
115      31|    ítéletet tartani fölötte; senki pedig az én sátorom deszkáin belől
116      32|           tessék a vége is!~A vége pedig nagyon keserű lett.~Az irtóztató
117      32|         trónra ülteték helyette, ő pedig meghalt a börtönben.~És
118      32|        Nagyszebenbe; Teleki Mihály pedig kapott ajándékba római birodalmi
119      33|           hódító zászlókat, melyet pedig szerencsés helyzete, vad
120      33|         ellene; a Heiszler levelét pedig elküldte a tatár kámnak,
121      33|            ahol találtak eddig. Ti pedig tanuljátok meg, hogy Allah
122      33|          sebet ejt, a fáradt golyó pedig lepattan.~Egyszerre lángoló
123      34|           csúfolta őket, Telekinek pedig megvolt az a szokása, hogy
124      34|   életemben, és az a harcmező; ott pedig szerencsés voltam mindig.~
125      34|  aláereszkedniök, a lovak farkaira pedig nagy fákat kötöttek, azok
126      34|       tisztelendő Gernyeszegi uram pedig tarta a reformátusoknak
127      34|           a törököt kiveri. – Hogy pedig énrám senki ne panaszkodjék,