IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Alphabetical [« »] 19 1 30 1 43 1 a 6604 abaliget 1 abaligeti 1 abba 4 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 6604 a 2348 s 2292 az 1573 hogy | Jókai Mór Török világ Magyarországon Concordances a |
Fezejet
501 3 | kegyelméből jó reményben lévén, a fejedelem őnagysága nem 502 3 | tiszteletére, igen sajnálván, hogy a vett parancs miatt, mely 503 3 | meri bízni, adja át nekem a kézszorítást és csókot, 504 3 | az övét, s visszaviszem a kegyelmedét neki.~A jó öregúr 505 3 | visszaviszem a kegyelmedét neki.~A jó öregúr egészen elragadtatva 506 3 | patriarkális ötlete által, elfeledé a savanyú képet, melyet a 507 3 | a savanyú képet, melyet a fejedelem tiszteletére tartogatott, 508 3 | tartogatott, s nyalábra kapva a karcsú leventét, úgy összevissza 509 3 | Teleki Flórát az egyik, Imrét a másik karjára fűzve, úgy 510 3 | karcsú barna lyánka volt a szép Mária, arca halovány, 511 3 | Mária, arca halovány, mint a liliom, szemei félénken 512 3 | ünnepien felpiperézve, a váró sokaság elé lépett, 513 3 | fürtei szépségét emelék a közé fonott igazgyöngy füzérek, 514 3 | melynek formáit sejteni engedé a pompás keleties öltözet, 515 3 | pompás keleties öltözet, a nájászok szépségei közé 516 3 | ez élvezetígérő ajkak.~A vendégsereg közt állt egy 517 3 | állt egy férfi elvegyülve a többi közé; egy valódi antinousi 518 3 | sötét hajsátor omolt alá a vállakra, két sötét és sűrű 519 3 | sötét és sűrű szemöld s a szénfekete bajusz erős, 520 3 | jelleget hordott magán.~Ez a vőlegény.~Midőn az örömapa 521 3 | az ifjú gróf megbízatását a csókok átadásával, mi is 522 3 | merész gondolatot költött a szeles ifjúban.~Míg mindenkitől 523 3 | kézre adaték, egyszerre a remegő menyasszony elé járult, 524 3 | pillantást lopva vetni reá, s a leglovagiasabb francia courtoisie 525 3 | büszke mosollyal fordula a körülállókhoz, amit csak 526 3 | és Apafiné asszonyságok a bájos menyasszony számára 527 3 | végiggondolhatott volna szavain, a szép ifjú azzal az elragadó 528 3 | hódítani szokott, odahajlék a bájos menyasszonyhoz, s 529 3 | pajkossággal tevé, hogy a legszigorúbb arcokon sem 530 3 | mintha tette egy részét a tisztelet, másikát a tréfa 531 3 | részét a tisztelet, másikát a tréfa rovására akarná hajtani, 532 3 | nemes büszkeséggel fordult a társasághoz, túlbecsült 533 3 | e pontjának megfeleltem.~A vendégek erre átalánosan 534 3 | maradt. Az egyik Máriáé, a másik Flóráé. Nők egy dologban 535 3 | Nők egy dologban nem értik a tréfát.~A vőlegény félmosollyal, 536 3 | dologban nem értik a tréfát.~A vőlegény félmosollyal, félbosszúval 537 3 | fia, hamarább megcsókolta a menyasszonyomat, mint saját 538 3 | azután csakhamar közbejöttek a tisztelendő urak, megszólaltak 539 3 | tisztelendő urak, megszólaltak a harangok, a násznagyok, 540 3 | megszólaltak a harangok, a násznagyok, nyoszolyók és 541 3 | és vőlegényt, elkezdődött a szertartás, s nem gondolt 542 3 | szertartás, s nem gondolt senki a tréfás eseményre többé.~ 543 3 | szívében szúrást ejtett a könnyelmű tréfa; egyikében 544 3 | könnyelmű tréfa; egyikében a rózsa tövisével, másikéban 545 3 | rózsa tövisével, másikéban a kígyó fullánkjával.~*~Azon 546 3 | az esketési szertartások a főtisztelendő pátriárka, 547 3 | főtisztelendő pátriárka, a nagytiszteletű archidiakónus 548 3 | nagytiszteletű archidiakónus és a tisztelendő harminchárom 549 3 | előénekes közreműködése mellett a legnagyobb áhítat és ünnepélyesség 550 3 | számára, s szörnyen dobog a lábával, midőn azt mondják 551 3 | neki, hogy várjon, mert a gróf a templomban van.~Egyike 552 3 | hogy várjon, mert a gróf a templomban van.~Egyike ezen 553 3 | fiam uram. Minden dolgaink a legjobb rendben vannak. 554 3 | s azonnal megindulandnak a Kiuprili táborával egyesülni. 555 3 | Kiuprili táborával egyesülni. A harc többé visszavonhatatlan, 556 3 | ezúttal is Erdélynek jutand a dicsőség, elölvihetni benne 557 3 | dicsőség, elölvihetni benne a zászlót. Ne sokáig időzzön 558 3 | Albae Juliae stb.”~„P. S. A fejedelemasszony ugyanitt 559 3 | Istentől való megáldatását, a fejedelem úr őnagysága ma 560 3 | Datum, ut supra. T. M.”~A második levél finom női 561 3 | meglátszott rajta, hogy az a kéz nemcsak a tollat, hanem 562 3 | rajta, hogy az a kéz nemcsak a tollat, hanem a kardot is 563 3 | nemcsak a tollat, hanem a kardot is meg tudta nyomni.~ 564 3 | kegyelmednek. Írott betűknek sem a magam, sem az ország ügyében 565 3 | cselekedni, áldozni, meghalni a szeretetért (érti kegyelmed, 566 3 | szeretetért (érti kegyelmed, hogy a szeretet nem rám vonatkozik, 567 3 | gyönyörűségemre szolgáland, ha a jövendő e kedvező elővéleményemet 568 3 | tisztelője: Ilona.~P. S. A nyár derekát alkalmasint 569 3 | nyár derekát alkalmasint a mehádiai fürdőkben fogom 570 3 | fürdőkben fogom tölteni.”~*~A szertartásnak vége levén, 571 3 | derültebb arccal jöttek vissza a benne részvevők, mint minőkkel 572 3 | szépen, illedékesen átesett, a vőlegény örül, hogy mármost 573 3 | menyasszonyát magáénak nevezheti, a menyasszony örül, hogy nem 574 3 | műkiállítást újrakezdenie, a kántorok örülnek, hogy szépen 575 3 | fognak egymásnak beszélhetni a látott öltözetekről, s ugyanannyi 576 3 | vígan beszélgetve tér vissza a kápolnából a kastélyba, 577 3 | tér vissza a kápolnából a kastélyba, ügyesen el levén 578 3 | székéig, e szabály alól csupán a főtisztelendő osztály vétetvén 579 3 | főtisztelendő osztály vétetvén ki, s a két jelenlevő török főúr: 580 3 | legelöl Thököly Imre, ki a fejedelem személyét képviseli, 581 3 | fejedelem személyét képviseli, a vőlegény öreg anyját vezetve, 582 3 | vőlegény öreg anyját vezetve, a tisztes Ghyka hercegnőt, 583 3 | hercegnőt, utána Béldi Pál, a menyasszonyt hozva kezén; 584 3 | menyasszonyt hozva kezén; az ő neje a háziúr karját fogadta el, 585 3 | szerencséje jutott, bal felől a szép kis Aranka akasztván 586 3 | akasztván magát karjára, a szeretetreméltó vidám gyermek, 587 3 | játékbábja szokott lenni a társaságnak, kivel játszani, 588 3 | elhalványuljanak.~Feriz bég ott állt a küszöbben, komoly hallgatag 589 3 | mindaddig míg Aranka nem jött, a kisleány észrevevé az ifjút, 590 3 | sóhajta fel, s utánaindult.~A vőlegény a szép Teleki Flórát 591 3 | utánaindult.~A vőlegény a szép Teleki Flórát vezette 592 3 | Teleki Flórát vezette kezén.~A terembe érve, a társaság 593 3 | vezette kezén.~A terembe érve, a társaság csoportokra fejlett, 594 3 | Mária és Aranka voltak.~A három gyönyörű szűz egymást 595 3 | tartá. Ifjú leányok közt a megismerkedés és a szeretet 596 3 | közt a megismerkedés és a szeretet közt csak egy pillanat 597 3 | lenni, s régi tény, hogy a barátsághoz hívebbek tudnak 598 3 | barátsághoz hívebbek tudnak lenni a nők, mint a szerelemhez.~ 599 3 | tudnak lenni a nők, mint a szerelemhez.~Legidősebbnek 600 3 | Béldi Aranka, középen áll a szép görög leány. Amaz oly 601 3 | apja magas homlokát öröklé a hajadon s annak nyugodt, 602 3 | szelíd, érzelgő lelke, ez a két jellemző vonás, mely 603 3 | jellemző vonás, mely azóta is a Teleki-család csaknem minden 604 3 | közé vegyült szívjósággal, a státusférfiú magas szellemét, 605 3 | magas szellemét, átmelegedve a honszeretet ábrándos tüzétől, 606 3 | honszeretet ábrándos tüzétől, a népszerű szabadelvűség hajlamát 607 3 | népszerű szabadelvűség hajlamát a fajbüszkeség nemes kinyomata 608 3 | e nyugodt, komoly arcnak a szép, gyermeteg Béldi Arankáé, 609 3 | és piros ajkaival, mikről a mosoly el nem fogy soha, 610 3 | Kettőjök között áll, mint a gráciákat szokták festeni, 611 3 | gráciákat szokták festeni, a szép menyasszony, az ábrándos 612 3 | hölgyeim! Asztalhoz! – szól a háziúr harsány hangja, ki 613 3 | megelégedéssel lót-fut, vendégeit a kijelölt helyekre leültetni. 614 3 | helyekre leültetni. Thököly a fejedelem személyét képviselve, 615 3 | mellé: velök szemben ül a vőlegény Teleki Flóra oldalán; 616 3 | Feriz béggel átellenben.~A lakoma megkezdődik és foly, 617 3 | lakoma megkezdődik és foly, a szakácsokat dicsérjük meg 618 3 | mely mind az éhes, mind a jóllakott embert egyaránt 619 3 | egyaránt bosszantná. Mi gondunk a tálakra?~A végtelen pohár 620 3 | bosszantná. Mi gondunk a tálakra?~A végtelen pohár kezd már 621 3 | mindig derültebbek lesznek; a menyasszony oly suttogva 622 3 | beszélhetnek? Bizonyosan a legjelentéktelenebb dolgokról, 623 3 | lenne érdekes másként, mint a szép ifjú kedves előadása 624 3 | mulattatná.~Szemben velök a vőlegény hasonló udvariassággal 625 3 | kezde nehányszor beszédet a szép Flórával, de a kezdett 626 3 | beszédet a szép Flórával, de a kezdett párbeszéd mindannyiszor 627 3 | mívelt, szellemdús volt mind a herceg, mind a leány. Ah, 628 3 | volt mind a herceg, mind a leány. Ah, de a lélek nem 629 3 | herceg, mind a leány. Ah, de a lélek nem volt jelen, az 630 3 | öntudatlanul beszélt, s a herceg mindinkább elkomorodott, 631 3 | elkomorodott, menyasszonyát a szép ifjúval oly víg, mondhatni 632 3 | hangja elzavarta az ő arcáról a mosolyt, s ha ő oda nem 633 3 | egészen elhallgatott, úgyhogy a vőlegény kénytelen volt 634 3 | vőlegény kénytelen volt a jobbján ülő pátriárkához 635 3 | gondja, hogy mi történik a tenger fenekén?~Egypár guszlicás 636 3 | danái kihallatszottak olykor a férfizajongásból.~Ahmed 637 3 | de most fel lévén tüzelve a sörbetes csésze által mediatizált 638 3 | szóval:~– Hagyd el már azt a sok versbe szedett harcot, 639 3 | énekelj helyette valamit a mi költőnktől is, a szerelmes 640 3 | valamit a mi költőnktől is, a szerelmes Hariritól, vagy 641 3 | szerelmes Hariritól, vagy a Gulisztánból egyet.~E szókra 642 3 | Gulisztánból egyet.~E szókra a mellette ülő Feriz bég arca 643 3 | lehetett: miért?~– Tudod talán „A szerető panaszai”-t? – kérdé 644 3 | szerető panaszai”-t? – kérdé a zenésztől a basa.~– A danáját 645 3 | t? – kérdé a zenésztől a basa.~– A danáját ismerem, 646 3 | kérdé a zenésztől a basa.~– A danáját ismerem, de a verse 647 3 | A danáját ismerem, de a verse nem jut eszembe.~– 648 3 | amivel azt nyerte, hogy a nők mind rajta estek, könyörögve 649 3 | rajta estek, könyörögve a szép dalért; megadta tehát 650 3 | Akik bort nem isznak, azok a szép szemek pillantatától 651 3 | Feriz bég, míg nádját a pergamenen végighordozá, 652 3 | lassanként elüldözé arról a mosolyt, a lyánka lesüté 653 3 | elüldözé arról a mosolyt, a lyánka lesüté szép emlényszemeit, 654 3 | forró tekintetet arcán, mely a csattanásig kigyulladt miatta, 655 3 | tekintet elől.~Feriz bég leírta a verset, s odanyújtá az énekesnek. 656 3 | s figyelve hallgattak.~A zenész végigfutott citerája 657 3 | húrjain, s elkezdé énekelni a török költő dalát:~„Három 658 3 | állnak összeölelkezve.~Egyik a nyájas hold, a másik a tündöklő 659 3 | összeölelkezve.~Egyik a nyájas hold, a másik a tündöklő nap, harmadik 660 3 | Egyik a nyájas hold, a másik a tündöklő nap, harmadik a 661 3 | a tündöklő nap, harmadik a ragyogó csillag.~Sokan imádják 662 3 | ragyogó csillag.~Sokan imádják a napot, mások a holdat szeretik, 663 3 | Sokan imádják a napot, mások a holdat szeretik, én megmaradok 664 3 | szeretik, én megmaradok a csillagomnál.”~„Ha a nap 665 3 | megmaradok a csillagomnál.”~„Ha a nap leszáll, akik szerették, 666 3 | elalszanak; ~Ha lemegy a hold, álom száll tisztelői 667 3 | tisztelői szmére; ~De ha a csillag lehull, egy ember 668 3 | Mashallah! haljak meg én…”~A vendégek úgy voltak hangolva, 669 3 | hangolva, hogy tetszett nekik a dal, kérték a dalost, hogy 670 3 | tetszett nekik a dal, kérték a dalost, hogy folytassa azt.~„ 671 3 | csókolva, ~Óh szép leányok, ti a paradicsom tolvajai vagytok.~ 672 3 | paradicsom tolvajai vagytok.~A csók a paradicsom legédesebb 673 3 | tolvajai vagytok.~A csók a paradicsom legédesebb méze, 674 3 | férfiak látják!”~Általános lőn a derű, mely e dalt követte, 675 3 | hinné – szólt Béldi Pál a basához –, hogy nálatok 676 3 | nemcsak nyilat faragnak a nádból, hanem íróeszközt 677 3 | szerelmes költők számára.~– Óh, a mi költőink kezében a vas 678 3 | Óh, a mi költőink kezében a vas is oly jól peng, mint 679 3 | vas is oly jól peng, mint a hárfa – felelt Ahmed –, 680 3 | csak azért történik, hogy a sebeket eltakarjuk vele, 681 3 | sebeket eltakarjuk vele, miket a csatában kapott.~Feriz bég 682 3 | az ifjú török e perctől a társaság, főleg a hölgyek 683 3 | perctől a társaság, főleg a hölgyek választottja kezde 684 3 | szomszédnéja örömest viszi a beszélgetés tárgyát a török 685 3 | viszi a beszélgetés tárgyát a török költészet remekeire, 686 3 | kezében nem rosszabbul peng a kard, mint a hárfa.~E perctől 687 3 | rosszabbul peng a kard, mint a hárfa.~E perctől kezdve 688 3 | elrejteni gyermeteg bájait.~A lakoma elvégződvén, Thököly 689 3 | megkerülé az asztalt, hogy a szép Arankával találkozhassék, 690 3 | már elfoglalva találta a leánykát, ki anyja karjába 691 3 | anyja karjába kapaszkodott, a herceg által; Aranka egy 692 3 | vidorságát, s vígan enyelgett a vőlegénnyel.~Thököly behízelgő 693 3 | apródonként úgy szegletbe szorítá a herceget, hogy annak Béldinével 694 3 | annak Béldinével jutott a beszélgetés, míg ő szerencsés 695 3 | megnevettetni bohó ötleteivel.~A hercegben forrt a méreg, 696 3 | ötleteivel.~A hercegben forrt a méreg, azon percen állt, 697 3 | Béldiné észrevevé idejekorán a két férfi közti feszültséget, 698 3 | leányával együtt odahagyá a teremet. A herceg megfogá 699 3 | együtt odahagyá a teremet. A herceg megfogá Thököly kezét, 700 3 | törekednék minden leányt a pillangógyűjteményébe hálózni.~ 701 3 | hálózni.~Thököly átérté a szavak keserű gúnyját, s 702 3 | epekiömlésekben szenvedsz, nem tartod a purgációk rendét, vagy régen 703 3 | régen vágattál magadon eret.~A herceg arca elsötétült, 704 3 | Akár holnap reggel.~– A keresztnél találkozunk.~ 705 3 | keresztnél találkozunk.~A két férfi oly halkan beszélt, 706 3 | egyedül Feriz bég, ki, bár a terem túlsó szegletén állt 707 3 | Béldiné- és leányának, mind a két férfinak, s midőn azok 708 3 | Minő kérdés ez? – szólt a herceg visszautasítólag.~– 709 3 | eltávozott.~– Milyen bohók ezek a komoly emberek – mondá magában 710 3 | Thököly –; keresik maguknak a szomorúságot. Egyetlen szóval 711 3 | hagyom, hogy el ne rontsam a mulatságot. Ah, ilyen párbaj 712 3 | mulatságot. Ah, ilyen párbaj sem a híres kerek asztal, sem 713 3 | híres kerek asztal, sem a szerelmi tribunal, sem az 714 3 | fölséges lesz.~E pillanatban a posta, ki a leveleket hozta, 715 3 | pillanatban a posta, ki a leveleket hozta, odafurakodék 716 3 | elolvasom. Ma nem rontom el a napomat unalmas dolgokkal.~ 717 3 | azzal egész késő éjszakáig a legvígabban mulatott a poharazó 718 3 | éjszakáig a legvígabban mulatott a poharazó férfitársaság közt, 719 3 | térve szobájába, s meghagyva a levélhozó csatlósnak, hogy 720 3 | levélhozó csatlósnak, hogy amint a hajnalt pirkadni látja, 721 4 | kedvetlenség volt észrevehető a múlt éjszakai tivornya után.~– 722 4 | éjszakai tivornya után.~– Itt a levelek, uram – szólt a 723 4 | a levelek, uram – szólt a csatlós.~– Hagyj nekem békét 724 4 | csatlós.~– Hagyj nekem békét a leveleiddel – viszonza Imre 725 4 | nyergeltesd fel paripámat, a kocsisoknak mondd meg, hogy 726 4 | hogy készüljenek fel, s a hintóval a keresztnél várakozzanak 727 4 | készüljenek fel, s a hintóval a keresztnél várakozzanak 728 4 | öreg háziúr fölkelt-e már?~A csatlós újra eltevé a leveleket, 729 4 | már?~A csatlós újra eltevé a leveleket, s nagy morogva 730 4 | ölté.~Nemsokára visszatért a csatlós, jelentve, hogy 731 4 | eltávoztak: köztük maga a herceg is és a török urak; 732 4 | köztük maga a herceg is és a török urak; a menyasszony 733 4 | herceg is és a török urak; a menyasszony csak délben 734 4 | Jól van – monda Imre –; a kocsikkal várjatok rám a 735 4 | a kocsikkal várjatok rám a dragumili csárda előtt; 736 4 | mint vágtatott hegynek föl a meredek lejtős úton, s nemsokára 737 4 | messziről.~Imre, elérve a kereszthez, ellenfeleit 738 4 | tábori sebészét, Thököly csak a reggeliről gondoskodott, 739 4 | reggeliről gondoskodott, a herceg semmiről sem.~– Jó 740 4 | sem.~– Jó reggelt – szólt a gróf leszökve lováról, mit 741 4 | gróf leszökve lováról, mit a bég komoly fejbólintással 742 4 | fejbólintással fogadott, a herceg hátat fordított.~– 743 4 | bajtársai előtt megindult, míg a csatlósok némi távolban 744 4 | térre jutottak, ott inte a herceg a csatlósoknak, hogy 745 4 | jutottak, ott inte a herceg a csatlósoknak, hogy maradjanak 746 4 | különnemű daliás szépségeikkel! A herceg izmos, erőteljes 747 4 | erőteljes alak, minőket a természet maga is hadak 748 4 | kemény daganat, öklei méltók a súlyos palloshoz, mely fokával 749 4 | könnyelmű mulatságul venni a dolgot, mosolyogva tűré 750 4 | ellenfeleit –, hárman vagyunk a viadalhoz, s miután mind 751 4 | viadalhoz, s miután mind a hárman kettő ellen állunk, 752 4 | Én vívok egyszerre mind a kettőtökkel – szólt a herceg 753 4 | mind a kettőtökkel – szólt a herceg büszkén.~– Kettő 754 4 | ki-ki magának, és mindenki a többi ellen – magyarázá 755 4 | mulatságos és igen új neme lenne a viadalnak, de legkevésbé 756 4 | külön, ha egyikünk kidől, a győztes kezdhet új harcot 757 4 | győztes kezdhet új harcot a megmaradottal.~– Azt se 758 4 | csak mentül elébb – szólt a herceg türelmetlenül, s 759 4 | türelmetlenül, s kiállt a síkra.~– Megállj még, barátom, 760 4 | azt nem tudhatod, hogy a viadalt nem mi fogjuk-e 761 4 | jöttem ide! – kiálta fel a herceg indulatosan. – Aztán 762 4 | Aztán nekem semmi közöm a béghez.~– De van nekem hozzád – 763 4 | közbe Feriz. – Határozzon a sors.~– Helyesen – monda 764 4 | sors.~– Helyesen – monda a gróf, három pénzdarabot 765 4 | ezüst, egy réz, s odainté a török borbélyt. – Fogjad, 766 4 | pénzdarabokat, s hajítsd fel a levegőbe. Az arany a herceg, 767 4 | fel a levegőbe. Az arany a herceg, a réz én vagyok. 768 4 | levegőbe. Az arany a herceg, a réz én vagyok. Három közül 769 4 | egyforma lappal fog leesni, azé a viadal.~A borbély felhajítá 770 4 | fog leesni, azé a viadal.~A borbély felhajítá a pénzeket, 771 4 | viadal.~A borbély felhajítá a pénzeket, az arany és az 772 4 | ezüst esett egyformára.~A herceg bosszúsan inte Feriznek.~– 773 4 | állhatna szembe.~Thököly inte a borbélynak, hogy tartsa 774 4 | borbélynak, hogy tartsa meg a felszedett pénzdarabokat, 775 4 | Minek az? – szólt gúnnyal a herceg. – Én nem vívok első 776 4 | utolsóra.~Azzal szembeállt a két bajvívó.~Sokáig néztek 777 4 | tekintetök nyilaival kezdenék a harcot, s azzal egyszerre 778 4 | egyszerre összecsaptak. A herceg ádáz rohanással támadta 779 4 | de Feriz bég megállt azon a nyomon, melyben lábait legelőször 780 4 | majd amott találkozott.~A herceg arca égett a dühtől.~– 781 4 | találkozott.~A herceg arca égett a dühtől.~– Nyomorult kölyök! – 782 4 | csapást intézett reá, hogy a bég fél térdre bukott, amidőn 783 4 | vérsugár szökellt valahonnan a herceg arcába, mire az megdöbbenten 784 4 | hátra, s leereszté kardját.~A viadal hevében nem vevé 785 4 | hol az életerek vannak, s a rándulás, melyet megmetszett 786 4 | te meg vagy sebesítve!~A borbély elősietett a kötelékekkel, 787 4 | sebesítve!~A borbély elősietett a kötelékekkel, a megvágott 788 4 | elősietett a kötelékekkel, a megvágott erekből, mint 789 4 | megvágott erekből, mint a szökőkút, lövellt a sötétvörös 790 4 | mint a szökőkút, lövellt a sötétvörös vér, s a herceg 791 4 | lövellt a sötétvörös vér, s a herceg arca sápadt lőn egy 792 4 | kötötte be sérült jobbját a sebész, midőn újra fellángolt 793 4 | veled. Adjátok bal kezembe a kardot! Vívok az utolsó 794 4 | szólt Imre udvariasan. – A balszerencse ma ellened 795 4 | velem; szolgálatodra állok.~A herceg szédülve rogyott 796 4 | halálos.~Csak ketten maradtak a küzdtéren: Imre és Feriz.~ 797 4 | küzdtéren: Imre és Feriz.~A bég még ott állt elébbi 798 4 | Megbocsáss, derék bajtárs – szólt a gróf –, kissé ki vagy fáradva, 799 4 | egyenlőtlen lenne köztünk a harc, ha én pihenten vívnék 800 4 | Dőlj le kissé ide mellém a fűbe; csatlósom hideg étket 801 4 | verekedni.~Feriz bégnek tetszett a fesztelen ajánlat, s kardját 802 4 | fának támasztva, leheveredék a fűbe, melyre azalatt Imre 803 4 | azalatt Imre csatlósa kiraká a hideg sültet és gyümölcsöt, 804 4 | volt borral. Imre visszaadá a csatlósnak a kulacsot.~– 805 4 | Imre visszaadá a csatlósnak a kulacsot.~– Nesze fiam, 806 4 | fiam, igyátok ki belőle a bort, s merítsétek tele 807 4 | mert Feriz bég nem issza a bort, több ivóedényünk pedig 808 4 | ivóedényünk pedig nincsen; tehát a kedvéért ma én is vizet 809 4 | Feriz bégnek megtetszett a bajtárs fesztelen viselete, 810 4 | vékony sebforradás látszott a fiatal bég halántéka körül, 811 4 | halántéka körül, melyet a turbán tekercse nem egészen 812 4 | egészen fedezett el.~– Te azt a sebet nem magyartól kaptad? – 813 4 | magyartól kaptad? – kérdé a gróf.~– Nem: olasztól. Candia 814 4 | gondoltam. Magyar nem vág így a kard hegyével. Olasz vívómester 815 4 | keze látszik rajta. Még azt a helyzetet is meg tudnám 816 4 | egy bevágással, melyet te a legtökéletesebben hittél 817 4 | vágás csaknem védhetetlen: a kard egy perc alatt föl 818 4 | egy védelem van, az pedig a legegyszerűbb a világon: 819 4 | az pedig a legegyszerűbb a világon: kapd vissza a fejedet 820 4 | legegyszerűbb a világon: kapd vissza a fejedet előle.~– Valóban 821 4 | delnőnek nyújtandó.~Kiálltak a síkra.~– Még egy szót, bajtárs – 822 4 | magadhoz; inkább mereszd ki a kardodat, hogy csak az öklöd 823 4 | öklöd mozogjon.~– Köszönöm a tanítást – szólt Feriz elmosolyodva. 824 4 | elmosolyodva. Másnak bizonyosan a szeme közé vágta volna, 825 4 | volna ide.~Megkezdődött a viadal; Feriz bég szokott 826 4 | vissza akarná neki adni a nyájas tanítást, míg Thököly 827 4 | biztosan forgott kezében a kard, annyi kellemmel volt 828 4 | rajta legkisebb erőtetés, a leghevesebb csapásokat, 829 4 | látszott Feriz bég homlokán.~A török ifjú meglepetve ereszté 830 4 | után arcára kezde folyni a vér; Thököly elveté kardját, 831 4 | egyszerre ellenfeléhez, a legőszintébb részvéttel 832 4 | részvéttel törölve annak arcáról a vért, s a legnaivabb ijedség 833 4 | annak arcáról a vért, s a legnaivabb ijedség remegő 834 4 | vigyázz e vágásra.~Erre a borbély is odafutott kötelékeivel, 835 4 | kötelékeivel, s megvizsgálva a sebet, vigasztalólag monda:~– 836 4 | monda:~– Katonadolog! Csak a bőr van megsértve. Három 837 4 | összeölelkeztek egymással a kibékült bajtársak, s a 838 4 | a kibékült bajtársak, s a keresztig visszahaladva, 839 4 | visszahaladva, Imre kényszeríté a béget kocsiját elfogadni 840 4 | elbúcsúzva tőle, megindult a bozzai szoros felé vezető 841 4 | szoros felé vezető úton.~A levélhozó csatlós végre 842 4 | csakugyan lesz ideje elolvasni a sürgős iratokat, s evégett 843 4 | urát.~– Nos, hol van az a két levél? – kérdé a gróf 844 4 | az a két levél? – kérdé a gróf nagy restül.~– Már 845 4 | azon pontra jutott, ahol a Flóra feletti vigyázat ajánltatik 846 4 | utolérjük” – gondolá magában, s a másik levélhez fogott, mely 847 4 | Önkénytelen felsóhajtva, s a levelet eldugá keblébe éppen 848 4 | hallgatná.~Azután feltöré a harmadik levelet.~Jegygyűrűje 849 4 | elbámulva tartá azt kezében; még a paripa is megállt vele. 850 4 | nem jöhetett!~Azzal elveté a levélborítékot, melyben 851 5 | távozni láttuk Thökölyt a három levél olvasta után, 852 5 | óta rosszul érzi magát, a szobát sem hagyhatja el, 853 5 | küszöbétől, akkor meg majd a fejedelem, majd a török 854 5 | meg majd a fejedelem, majd a török követ ront rá a maga 855 5 | majd a török követ ront rá a maga ügyeivel.~Most is éppen 856 5 | ül. Minden tagja reszket a láz miatt, lélegzete forró, 857 5 | forró, és arca sápadt, mint a viasz, ajkait alig bírja 858 5 | Széke mellett apródja áll, a fiatal Cserei, míg oldalvást 859 5 | megszontyolodott képpel húzódik a falhoz, mintha bele kívánna 860 5 | mintha bele kívánna bújni. A sötétség és a szomorú vonások 861 5 | kívánna bújni. A sötétség és a szomorú vonások miatt rá 862 5 | meg nem nevezné, szidva a meghunyászkodott embert, 863 5 | meghunyászkodott embert, mint a bokrot, anélkül, hogy odanézne; 864 5 | kis hivatalt engedék, hogy a népet üdvös nevelésben részesítse, 865 5 | ahelyett babonákkal bolondítja a közönséget.~– Én úgy gondoltam, 866 5 | kegyelmednek befolyását a népre oly módon felhasználni, 867 5 | felhasználni, hogy előtte a történt isten-csodáit felemlítvén, 868 5 | kigondoljon, azokat terjessze, s a népet harci jóslatokkal 869 5 | rémítgesse.~– Én azt gondoltam… (A jámbornak nem volt módjában 870 5 | minden kardot eláshatnék a föld alá.~– Engedelmet…~– 871 5 | majd megemlítem kegyelmedet a levélben, s aztán maga elviheti.~– 872 5 | elébb pusztuljon előlem.~A magiszter nagy remegve eltávozott, 873 5 | egyedül maradva –, árt ez a hevesség.~– Az ilyen emberrel 874 5 | Az ilyen emberrel ez a bánásmód: szidni mindenért, 875 5 | volnék. Fogja kegyelmed ezt a nehány tallért, vigye utána 876 5 | tallért, vigye utána annak a semmirekellőnek, s mondja 877 5 | Mondja meg neki, várjon a kapuban az íratandó levélre, 878 5 | Említse meg neki, hogy a kolozsvári piacon történt 879 5 | dörzsölje erősen.~Ezalatt jön a fejedelem maga. Arca a részvéttől 880 5 | jön a fejedelem maga. Arca a részvéttől haragos. Még 881 5 | Kegyelmednél lelki baj idézi elő a testit. Illik-e ez keresztyénhez? 882 5 | keresztyénhez? Így megilletődni azon a házasság-elmúláson, mintha 883 5 | mint Imre úrfi, kinek „mind a vízig szárazon!”~– Bizony, 884 5 | pihenjen más is. Nem esik ki a világ feneke, ha kegyelmed 885 5 | nem szabad kelni – szólt a fejedelem, s maga elé intve 886 5 | igyék jó izzasztó szereket, a nyakára tetessen mustárt, 887 5 | hat piócát halántékaira, a többit az orvos majd megmondja; 888 5 | is ne restelljen ezekből a „pilulae de cynoglosso”- 889 5 | katulyát nyomott Teleki markába a fejedelem, tele azon ártatlan 890 5 | Azzal nyugodtan eltávozott a fejedelem, gondolván, hogy 891 5 | tétovázva tekinte rá.~– A fejedelem őnagysága meghagyta… – 892 5 | szólt figyelmeztetőleg.~– A fejedelem szereti a tréfát – 893 5 | figyelmeztetőleg.~– A fejedelem szereti a tréfát – viszonza a tanácsúr. – 894 5 | szereti a tréfát – viszonza a tanácsúr. – Magam is szeretem, 895 5 | ráérek. Bontsd csak fel a leveleket, s olvasd el előttem.~– 896 5 | előttem.~– De mit fog mondani a fejedelem?~– Neked én parancsolok, 897 5 | én parancsolok, fiam, nem a fejedelem. Olvasd csak, 898 5 | feltörni.~– Kegyelmes uram, ez a secretum sigillum.~– Csak 899 5 | félhess.~Cserei felbontá a levelet, s megnézve az aláírást, 900 5 | készségét, s valamiképp a jelen mozgalmak kezdetén 901 5 | abban határzódott, hogy a keresztyénség fejedelmei 902 5 | legkisebb oka ez annak, hogy a mostani török háború kigyulladt, 903 5 | hogy e barbárok dühének a külső királyok és választófejedelmek 904 5 | egyetértés fenntartására a fenn tisztelt báró Kopp 905 5 | álmodott senki!)~Most lássuk a másik levelet.~Csereinek 906 5 | izzadni az üstöke, midőn a felszakított levél alatt 907 5 | felszakított levél alatt a fővezér aláírását megismeré, 908 5 | megismeré, ki Nándorról írt a fejedelemnek ily szókkal:~„ 909 5 | kedveltünknek, miszerint a hitetlen ellenség a mi urunknak, 910 5 | miszerint a hitetlen ellenség a mi urunknak, a leghatalmasabb 911 5 | ellenség a mi urunknak, a leghatalmasabb szultánnak 912 5 | siessetek, ésszel és erővel a mi hadainkhoz csatlakozván, 913 5 | Isten kedvezése mellett a hatalmas szultánnak hasznos 914 5 | férfiasan feküdjetek neki a dolognak, s hűségeteket 915 5 | Istennek engedelmeskednek stb.”~A szegény Csereit, mire végigolvasta 916 5 | Csereit, mire végigolvasta a levelet, jobban lelte a 917 5 | a levelet, jobban lelte a hideg, mint az urát. Nyugtalanul 918 5 | urát. Nyugtalanul leste a tanácsúr arcát, de ami annak 919 5 | nem lelki szorongattatás.~A vér arcába volt tolulva, 920 5 | beteg főnöke nem is figyelt a levél tartalmára a visszatérő 921 5 | figyelt a levél tartalmára a visszatérő láz miatt, s 922 5 | nehány perc alatt elkészítve a rebarbarás vizet, odaadta 923 5 | semmivel sem lett jobban, a láz kitörte, hogy szinte 924 5 | apród bámulva teljesíté a parancsot.~– Húzd ide azt 925 5 | parancsot.~– Húzd ide azt a gömbölyű asztalt, s ülj 926 5 | írónád, melyet tinta helyett a porzóba mártogatott.~Teleki 927 5 | szóval mondatolt, ahogy a láz engedé. ~„Méltóságos 928 5 | legkedvesebb uram!”~„Miszerint a hatalmas szultán ellenségei 929 5 | Nyitra várát ostromolják, a már megindult hadakkal egyesülni 930 5 | maradványaival teljesíteni a legpontosabban készek volnánk, 931 5 | Teleki jobban tudta, hogy a tavalyi rossz termés és 932 5 | termés és vízáradások miatt a török sereg nagy szükséget 933 5 | s ugyanaz, ami nála ok a késedelemre, ok amannál 934 5 | késedelemre, ok amannál a sietségre. (Ím ebből láthatjuk, 935 5 | láthatjuk, mint épülnek a világesemények még holmi 936 5 | holmi szénaboglyákon is!)~– A második levelet címezd méltóságos 937 5 | Kászonyi Ákos uraiméknak, a szatmári várőrség főparancsnokainak – 938 5 | levén fáradt nyögése, mit a gyötrő láz sajtolt ki kebléből.~„ 939 5 | fegyverzajt intézni, hogy ezáltal a törököktől kívánt hadjáratbóli 940 5 | hitünk ellenségei mellett a keresztyén tábor ellen hadsereget 941 5 | kegyelmeteket, hogy annak csak a neve lesz hadsereg. Egyébiránt 942 5 | kezde nézni urára, kiben a lelki izgatottság győzni 943 5 | izgatottság győzni látszott a test lázas állapotján.~– 944 5 | kegyelmeddel tudatni, miszerint a szatmári várőrség vezére 945 5 | addig is felfüggesztjük a hadaknak Magyarországba 946 5 | tanácsoljuk kegyelmednek a legfigyelmesebb felvigyázást 947 5 | megnyugvással veré ki nádjából a tintát.~– Most fogd e leveleket, 948 5 | e leveleket, s vigyed át a fejedelemhez, hogy írja 949 5 | vele, fiam. Elszenvedheted a hazáért. Engem is megvertek 950 5 | Cserei szerencséjére a fejedelemasszony szobáiban 951 5 | Apafit, s így kikerülte a pofont, a levelek aláírattak, 952 5 | így kikerülte a pofont, a levelek aláírattak, s rögtön 953 5 | szétküldettek minden irányban, s a lehető legrövidebb idő alatt 954 5 | idő alatt kéznél volt mind a három. Hogy mi siker követte 955 5 | azt majd meglátandjuk.~A Küprili káromkodott, midőn 956 5 | Küprili káromkodott, midőn a magáét elolvasta, s esküdött 957 5 | Kászonyi összemosolyogtak a nekik írt levélre; a kormányzó 958 5 | összemosolyogtak a nekik írt levélre; a kormányzó szakállába mormogta:~– 959 5 | Ebéni uram pedig elolvasva a maga levelét, eltette szépen 960 5 | fegyverbe akarnám állítani a népet, akár egyebet se tennék, 961 5 | mint egész nap üttetném a dobot. Látszik, hogy egyéb 962 6 | VI. A nagyváradi nap~Hogy a láthatár 963 6 | VI. A nagyváradi nap~Hogy a láthatár tisztán álljon 964 6 | megszállva, Nagyváradot a török, s amannak sisaktaréjai 965 6 | marhát és szép feleséget, s a jó barátság éppen annyiba 966 6 | gabonát engedett elvinni a váradi portyázóknak, anélkül, 967 6 | portyázóknak, anélkül, hogy a fejét elébb beverette volna, 968 6 | látogatják meg, s viszont, ha a török megtudja, miszerint 969 6 | háznál szívesen fogadták a szatmáriakat, sőt tán a 970 6 | a szatmáriakat, sőt tán a ház kisasszonya még beszélgetett 971 6 | tisztek többet ne hálhassanak; a házikisasszonyt pedig elviszi 972 6 | keresik, amiért valakinek a gulyáit elhajtsák, s házait 973 6 | szerencsésebb legényt felkap a hír: merényleteket, mik 974 6 | hír: merényleteket, mik a hihetlenséggel határosak, 975 6 | beszélvén felőle, s akit azután a betyárok mintegy vezérökül, 976 6 | években valami Kökényesdi Feri a hírre kapott haramjafőnök, 977 6 | valami rendkívülit mesélni: a tizenhét zászlóalja zsiványról; 978 6 | egy szavára készen voltak a leghihetlenebb merényletekre, 979 6 | elsáncolt földvárairól a bélaborai, az alibunári 980 6 | öt-hat ezered magával, – a kunsági buckák között elrejtett 981 6 | szaglása után tud rátalálni, és a jó paripáról, mely egy itatással 982 6 | mely egy itatással fut el a Tiszától a Dunáig, s kétezer 983 6 | itatással fut el a Tiszától a Dunáig, s kétezer lépésről 984 6 | alszik, vagy szeretőjével a kocsmában dőzsöl; óriási 985 6 | mondák után akarna magának a rablóvezérről fogalmat szerezni, 986 6 | miktől ő becsületesen fizeti a porciót, s magának vannak 987 6 | mentette-e ki magát mindenkor a legfényesebben, ha vádoltatott?~ 988 6 | hogy ő ugyanakkor odahaza a tanyáján szántott, vetett, 989 6 | szántott, vetett, s lehetett-e a bírónak nagyon kutatni, 990 6 | találtak benne, aki maga hányta a szénáját, hogy csak úgy 991 6 | hogy csak úgy izzadt bele a tenyere; akiket pedig Kökényesdi 992 6 | hág, ha egyszer lován ülve a puszták végtelenjének veszi 993 6 | vissza ne döbbenjen, ha őt a tekervényes homokbuckák 994 6 | tekervényes homokbuckák s a járatlan ingoványokba követni 995 6 | kifogja, engedi magát hajtani a negyedik vármegye határáig, 996 6 | s maga lefekszik mellé a bundájára; – az ott már 997 6 | üldözői jönni, mert ott már a temesvári basa parancsol.~ 998 6 | bír ellenfeleivel, odaizen a buckák közé, ahol mindig 999 6 | kettőt, s előadván neki a maga ügyét, ráuszítja ellenfele 1000 6 | nemigen skrupulózusok; ha a német fizet, megrabolják