Fezejet

1001       6   |                 német fizet, megrabolják a törököt, ha a török fizet,
1002       6   |                megrabolják a törököt, ha a török fizet, megrabolják
1003       6   |                 török fizet, megrabolják a németet; – mikor pedig azt
1004       6   |                érteni kell alatta azokat a magyar és oláh falvakat,
1005       6   |             magyar és oláh falvakat, mik a német vagy a török hatóság
1006       6   |               falvakat, mik a német vagy a török hatóság alá tartoznak.~
1007       6   |                 tartoznak.~Azonban, hogy a történet folyamára térjünk,
1008       6   |                  térjünk, vala ez időben a szatmári várőrség között
1009       6   |                László nevezetű százados. A Rákóczi-család tudniillik
1010       6   |         neveltetvén, közülök egynémelyek a császári ármádiában foglalának
1011       6   |                  váraiban, Kolozsvárott, a fővárosban, Székelyhidán
1012       6   |               hajadon leányába, s miután a leány apja beleegyezett,
1013       6   |              mint magától értetődik: ott a háznép által mind ő, mind
1014       6   |                  fogadva.~Fülébe megy ez a nagyváradi basának, hogy
1015       6   |               katonatiszthez akarja adni a leányát, még tán azt is
1016       6   |                  is megsúgták neki, hogy a leány igen szép és kellemetes.
1017       6   |         lelopódzik egy éjszaka Haly basa a maga szpáhijaival Nagyváradból,
1018       6   |                Nagyváradból, s meglepvén a rékasiakat, ott Rhédey Ádám
1019       6   |                  korbáccsal, s kikötteti a kútkávához, leányát pedig
1020       6   |               félholtan maga mellé vetve a nyeregbe, az égő falu világánál
1021       6   |                 elrabolta menyasszonyát.~A vőlegény különben is szótalan
1022       6   |              társainak, hanem visszament a kormányzóhoz, s arra kérte,
1023       6   |              arra kérte, hogy engedje őt a maga századjával elmenni
1024       6   |                 elmenni Nagyvárad ellen.~A tábornok látva, hogy arról
1025       6   |                 arról le nem beszélheti: a fiú, ha másképp nem, egymaga
1026       6   |                másképp nem, egymaga kész a törökségnek nekirontani;
1027       6   |               nekirontani; komolyan vevé a dolgot, megígérve, hogy
1028       6   |                  megígérve, hogy nemcsak a maga századját, de az egész
1029       6   |                csakhogy ő meg iparkodjék a környékbeli nemességet rábírni,
1030       6   |                hogy mellette fölkeljenek a váradi török ellen.~Azoknak
1031       6   |      tekintélyesebb rendes haderő készül a török ellen, hogy rögtön
1032       6   |                   s mely okot adott neki a magyarországi hadjáratból
1033       6   |         elmaradni, úgy viselhetvén magát a török szeme előtt, mint
1034       6   |          veszélyben forgó szövetségesét, a váradi basát, segíteni szándékozik,
1035       6   |              azonban arra is gondja volt a bölcs tanácsos úrnak, hogy
1036       6   |            ráüssön Erdélyre, azon esetre a torkában fekvő Kolozsvár
1037       6   |          Kolozsvár is el legyen készülve a tréfát a maga korlátai közé
1038       6   |                 legyen készülve a tréfát a maga korlátai közé visszautasítani;
1039       6   |             levelet, azt már láttuk, míg a szatmáriak, megértve, hogy
1040       6   |         Kökényesdi uram fölkeresésére.~*~A török egyszer elfoglalván
1041       6   |                   mintha igazolni akarná a muzulmán tradíciót, hogy
1042       6   |                 is igen sűrűen emlékezik a történetírás olyan esetekre,
1043       6   |                  basa e várat elfoglalá, a közte és az óváros közti
1044       6   |               lakták, kik vásárt ütöttek a várőrség által rabolt portékákkal,
1045       6   |                  Bagdadig le kereskedtek a Haly basa szpáhijai által
1046       6   |                 rabszolgákat; hanem hisz a szép, deli termetű hajadonokat
1047       6   |              termett legényeket folyvást a legkelendőbb árucikknek
1048       6   |         árucikknek lehete tartani, miket a váradi portyázók potom pénzért
1049       6   |              évre nevezetesebb vásártere a török szatócsvilágnak a
1050       6   |                  a török szatócsvilágnak a váradi Váralja, egyik faház
1051       6   |              váradi Váralja, egyik faház a másik hátára épült, keresztbe,
1052       6   |                  benne, hanem az emberek a szomszédjaik házain keresztül
1053       6   |                  házain keresztül jártak a magukéba: szóval az egész
1054       6   |           cifraság és ragyogvány fedezte a szennyet, a fából összevissza
1055       6   |           ragyogvány fedezte a szennyet, a fából összevissza tákolt
1056       6   |           gazdátlan kutyák csordái, s ha a szűk sikátorokban két teve
1057       6   |                kerített város elfogadni; a gazdáik is alig fértek benne;
1058       6   |                benne; hanem e célra volt a Pece partján egy körülárkolt
1059       6   |                őrzötték hosszú dárdákkal a csordákat, s ugyancsak nyitva
1060       6   |                 nyitva kellett tartaniok a szemeiket, ha azt nem akarták,
1061       6   |          paripáit, s ha nagyon vigyázott a lovász, nemcsak a lovat,
1062       6   |              vigyázott a lovász, nemcsak a lovat, hanem őt magát is
1063       6   |               hanem őt magát is ellopta.~A sok eset közül csak egypárt
1064       6   |           bundában, kerek pörge kalappal a fején, kezében nagy furkósbottal
1065       6   |                 szép paripád van! – szól a csikós a kurd legénynek.~–
1066       6   |             paripád van! – szól a csikós a kurd legénynek.~– Szép ám,
1067       6   |                 ellopom én azt az éjjel.~A kurd gondolta magában: „
1068       6   |                  leszek”, s azzal felült a lóra, és kezébe fogta a
1069       6   |                  a lóra, és kezébe fogta a harmadfél öles dárdát. „
1070       6   |              árokpartra, belehúzta magát a bundájába, s megtámasztá
1071       6   |                   s megtámasztá az állát a nagy botnak.~A kurd csak
1072       6   |                  az állát a nagy botnak.~A kurd csak nézett rá. El
1073       6   |               nem merte volna róla venni a szemeit, alig mert pillantani,
1074       6   |               attul tartva, hogy azalatt a csikós valami babonát követ
1075       6   |           mozdult helyéből, fejébe húzta a kalapját, s nézett alóla
1076       6   |                nézett alóla farkasszemet a kurddal.~Ezalatt beesteledett;
1077       6   |           kurddal.~Ezalatt beesteledett; a kurdnak majd kiugrottak
1078       6   |              kurdnak majd kiugrottak már a szemei, ahogy a sötétben
1079       6   |           kiugrottak már a szemei, ahogy a sötétben Kökényesdi alakját
1080       6   |             alakját nézte. Végre megunta a dolgot.~– Hallod-e, eredj
1081       6   |                Kökényesdi nem felelt rá.~A kurd újra várt, és nézett.
1082       6   |                újra várt, és nézett. Már a világ is forgott vele, s
1083       6   |                 világ is forgott vele, s a szemei kék és zöld karikákat
1084       6   |              hozzád, s keresztülvernélek a dárdámmal.~A bunda meg sem
1085       6   |           keresztülvernélek a dárdámmal.~A bunda meg sem moccant.~A
1086       6   |                 A bunda meg sem moccant.~A kurd erre dühbe jött, leszállt
1087       6   |                erre dühbe jött, leszállt a lóról, fogta a dárdát, s
1088       6   |                  leszállt a lóról, fogta a dárdát, s lemászva az árokba,
1089       6   |                  beledöfte nagy mérgesen a kopját az előtte ülő alakba.~
1090       6   |                  tapasztalá, hogy amit ő a sötétben embernek nézett,
1091       6   |             csaknem szeme láttára kibújt a bunda alól, s elrejtőzött
1092       6   |                 s elrejtőzött az árokba.~A kurd még fel sem ocsúdott
1093       6   |                midőn ostorpattanást hall a háta mögött, s már akkor
1094       6   |             Sebdiz paripáján ülve, ugrat a feje fölött keresztül az
1095       6   |     visszakiáltva rá:~– Nem széles ennek a lónak az árok, fiam!~Másszor
1096       6   |              fiam!~Másszor megkerítették a rablót a macedón szarácsiak,
1097       6   |           Másszor megkerítették a rablót a macedón szarácsiak, elzárva
1098       6   |                 iramodott vele szemközt; a határ közepén volt egy nagy
1099       6   |                  Kökényesdi beleugratott a tóba; erre a lovasok körülfogták
1100       6   |                beleugratott a tóba; erre a lovasok körülfogták a tavat,
1101       6   |               erre a lovasok körülfogták a tavat, hogy a csikósnak
1102       6   |                körülfogták a tavat, hogy a csikósnak sehova sem lehetett
1103       6   |              lehetett belőle menekülnie. A tó szerencséjére nem volt
1104       6   |           paripája könnyen meglábalhatá. A szorongattatás e pillanatában,
1105       6   |     szorongattatás e pillanatában, midőn a törökség csatárláncra oszolva
1106       6   |              egyszerre kiszemeli magának a csikós üldözői főnökét,
1107       6   |                  egyenesen nekivágtat ki a vízből, megcsóválva feje
1108       6   |                   ha száz lelked van is!~A csausz megbosszankodott,
1109       6   |                hogy éppen őt választá ki a betyár, s rákiálta:~– Ne
1110       6   |                 kitért az útból, mielőtt a többiek oda kerülhettek
1111       6   |          kerülhettek volna, helyet adott a csikósnak, ki mint a szélvész
1112       6   |               adott a csikósnak, ki mint a szélvész nyargalt a támadt
1113       6   |                 mint a szélvész nyargalt a támadt résen keresztül,
1114       6   |             támadt résen keresztül, neki a pusztának! Mehettek aztán
1115       6   |               Demecserbe, ahol akkoriban a híres harámbasa leginkább
1116       6   |                  magát, elmondá, hogy őt a szatmári urak küldék hozzá
1117       6   |               küldék hozzá avégett, hogy a török elleni hadjárásukban
1118       6   |           Kökényesdi egy boglyának vetve a hátát, nézte éles szemekkel
1119       6   |              hátát, nézte éles szemekkel a magisztert, ki fel sem mert
1120       6   |             hazudik! Kend kém! – Kendnek a pofája nekem nem tetszik!
1121       6   |      felakasztatom…~Szénási, ki nem volt a harámbasa sajátságaival
1122       6   |                az ilyen ábrázatnak, mint a kendé, még ha igazat mond,
1123       6   |                  eb mond kutyának, kutya a lábának. Könnyen rám akadhat.
1124       6   |           Püspökladányba, ott szóljon be a legutolsó házhoz jobbra,
1125       6   |              házhoz jobbra, s kérdje meg a gazdától, hogy merre van
1126       6   |                 gazdától, hogy merre van a barátfai vendégfogadó: az
1127       6   |                 nézzen, míg haza nem ér.~A magiszter úgy cselekvék,
1128       6   |               azok rögtön útnak ereszték a kormányzó részéről Raining
1129       6   |                Raining főszállásmestert, a magyarságból Topay Jánost,
1130       6   |               magyarságból Topay Jánost, a báródsági nemesség hadnagyát
1131       6   |                  ahol be kellett várniok a bíró házánál, míg beesteledik,
1132       6   |            Raining meg nem állhatá, hogy a bírótul meg ne kérdezze,
1133       6   |             kérdezze, messzire van-e még a barátfai vendégfogadó?~A
1134       6   |                 a barátfai vendégfogadó?~A bíró megcsóválta a fejét,
1135       6   |         vendégfogadó?~A bíró megcsóválta a fejét, azt állítván, hogy
1136       6   |                állítván, hogy nincs ezen a vidéken olyan nevű csárda,
1137       6   |                nevű csárda, nem is volt.~A szállásmester azt gondolá,
1138       6   |          szállásmester azt gondolá, hogy a bíró tán idegen e tájon;
1139       6   |              rajta vendégfogadó, de maga a barátfai puszta nem létezik.~–
1140       6   |                besötétedvén, megszólíták a gazdát, ki az ajtóban nyugodtan
1141       6   |                isten, földi! – Merre van a barátfai vendégfogadó?~Az
1142       6   |               ember elébb végigmustrálta a kérdezőket, azután mondá
1143       6   |                 Topay.~Az ember megfogta a kérdezőt, s a kezével egy
1144       6   |             ember megfogta a kérdezőt, s a kezével egy a távolban égő
1145       6   |                kérdezőt, s a kezével egy a távolban égő pásztortűzre
1146       6   |               aki erre indul, belefúlhat a mocsárba.~– Vezessen kend
1147       6   |                 Az megnézte, megforgatta a tenyerébe tett aranyat,
1148       6   |                szépen elvezeté az urakat a mocsáron keresztül, előttük
1149       6   |          fészkeiken, s midőn kibukkantak a sűrű nádberekből, nehány
1150       6   |                  maguk előtt látták égni a nádból rakott tüzet, mely
1151       6   |                Vezetőjük itt elmaradt, s a három férfi egyedül lovagolt
1152       6   |             három férfi egyedül lovagolt a tűz felé, mely azon percben,
1153       6   |                  volna rá.~Topay köszönt a lovasnak, az megemelé kalapját
1154       6   |            folytatá, felvagdalva hetykén a szavak végeit. – Nekem mindegy
1155       6   |                tettre felszólítsuk, mely a vad pogány ellenség megtörésére
1156       6   |               kegyelmetek nélkül is; van a babocsai puszta várban egy
1157       6   |              addig meg nem nyugszom, míg a tetejébe egy éppen olyan
1158       6   |                 már elég. Ismernek engem a külső országokban is. A
1159       6   |                  a külső országokban is. A francia király régen kinevezett
1160       6   |                egy szavamba kerülne; – s a minap, hogy meghallotta
1161       6   |            anglus király, mint fúrtam ki a tiszai muníciós hajók fenekeit,
1162       6   |                 egy búvárregementet, aki a víz alatt pusztítson. Gyerekség
1163       6   |               préda is elég.~– Mit nekem a préda. Ha akarom, akár aranyban
1164       6   |                  emberére talált. – Csak a Szilice-barlangi tárházat
1165       6   |                 mint egy asztag! Hát még a halasi buckákba elásott
1166       6   |                   Úgy el van annak dugva a nyílása, hogy rá nem akad
1167       6   |                kerékbe törnének is, mert a futóhomok azonnal befúja.
1168       6   |              talál reá, mikor kell, s az a lovam. Ez pedig el nem árulja,
1169       6   |                   Az isten adta? – kérdé a német úr értetlenül.~– Hát
1170       6   |               adta – folytatá, felcsapva a hangját a csikós. – Hát
1171       6   |            folytatá, felcsapva a hangját a csikós. – Hát mikor az én
1172       6   |          demecseri legelőm mellé odahajt a szél egy úszó lápot, s szépen
1173       6   |              lápot, s szépen megnő rajta a fű, s mikor már megnőtt,
1174       6   |             megnőtt, akkor megint elfúja a szél a túlsó partra: – ott
1175       6   |               akkor megint elfúja a szél a túlsó partra: – ott is azt
1176       6   |                 s megint áthajtja hozzám a lápot, és én elhordom róla
1177       6   |                  én elhordom róla szépen a boglyát. Hát azt nekem nem
1178       6   |               mennyiért jönnél te velünk a nagyváradi török ellen? –
1179       6   |              török ellen? – nem számítva a prédát, ami bizonyosan nagyon
1180       6   |                   Mert – hát – ha én azt a tizenhét zászlóalja legénységet
1181       6   |         elpusztult vár, hány barlang van a Bükkben, a Bakonyban, a
1182       6   |              hány barlang van a Bükkben, a Bakonyban, a Rézen meg mindenfelé?
1183       6   |                  a Bükkben, a Bakonyban, a Rézen meg mindenfelé? Ott
1184       6   |                ott ágyú is elég. Hát még a sok barlang? Ott Abaliget!
1185       6   |           Szemiluka! Ott Balikaluka! Hát a sok tiszai, mocsári szigetek!
1186       6   |                tiszai, mocsári szigetek! A lápok! A buckák! Az erdőségek!
1187       6   |               mocsári szigetek! A lápok! A buckák! Az erdőségek! Mind
1188       6   |                   Mind jó menedékei azok a szegénylegénynek.~– De hát
1189       6   |                  mikor aztán elfoglalták a bejárást, kétszáz ember
1190       6   |           bejárást, kétszáz ember rohant a barlangba, s amint húszlépésnyire
1191       6   |                ruppsz! leszakadt alattuk a dobogó! Mind ott vesztek.
1192       6   |               vesztek. Most is ott látni a csontjaikat. Hát mikor a
1193       6   |                 a csontjaikat. Hát mikor a musztongai mocsár mellett
1194       6   |                  embermagasságnyira állt a halálos mocsári levegő,
1195       6   |               hosszú nádszálakat vettünk a szánkba, azon keresztül
1196       6   |                   azon keresztül szíttuk a felső levegőt, míg az ellenség
1197       6   |                   s mi csak öten voltunk a faluban. Egyikünknek fel
1198       6   |                sorsot húztunk. Amelyikre a sor esett, felöltözött parasztnak,
1199       6   |       megmérgezve, s így beleeresztettük a török táborba. Azok elfogták,
1200       6   |              maga ivott legelébb belőle. A törökök aztán elfogyaszták
1201       6   |               törökök aztán elfogyaszták a többit. Reggelre mind halva
1202       6   |                 sommát kívánna kegyelmed a nekünk teendő szolgálatért?~
1203       6   |              nekünk teendő szolgálatért?~A harámbasa meggondolta magát.~–
1204       6   |                 taksálni, hát vegyük úgy a dolgot: hogyha én magam
1205       6   |              hasznom rajta, mint azoknak a megmaradt díja, akik odavesznek.
1206       6   |           zászlóaljból csak száz embert, a többi maradjon otthon, ki
1207       6   |          forintot.~– Tyüj! – pattant fel a rabló. – Hát kinek néz engemet
1208       6   |               kiket rézpénzzel fizetnek? A lovamat sem nyergelem fel
1209       6   |                Hiszen kegyelmednek annyi a kincse különben is – szólt
1210       6   |              nyúlni – viszonza bosszúsan a rabló.~– Miért nem? – tudakozódék
1211       6   |                nem? – tudakozódék tovább a kérdező.~– Azért nem, mert
1212       6   |                 vele?~– Akkor megveszünk a tatár királytól egy puszta
1213       6   |                 Veszünk szép asszonyokat a törököktől mindegyikünknek,
1214       6   |                 milyen hívő képet csinál a rabló beszédeihez, s azzal
1215       6   |          beszédeihez, s azzal félretolta a német urat. – Ne ezzel a
1216       6   |                 a német urat. – Ne ezzel a derék emberrel beszéljen
1217       6   |                   ő csak velünk jött, de a pénzt mi adjuk, s mi jól
1218       6   |              hamarább? – szólt duzmadtan a rabló – akkor nem beszéltem
1219       6   |              annyit. Hát melyikök légyen a vásáros?~– Ez a fiatal barátunk
1220       6   |          melyikök légyen a vásáros?~– Ez a fiatal barátunk itt – szólt
1221       6   |                ismerném, eszemadta? Hisz a kezemen hordoztam, mikor
1222       6   |                hisz én tettem legelőször a lóra. No, minthogy ő az,
1223       6   |               hallottam, s nem is megyek a herkópáternek sem alább,
1224       6   |         kénytelenek leszünk magunk fogni a vállalathoz – szólt Topay,
1225       6   |         kezem-lábam elszáradjon? – szólt a rabló ingadozva.~– No, én
1226       6   |                 az alkunak Rákóczi, mire a rabló elkapta az ifjú kezét,
1227       6   |                tudtam én, hogy kegyelmed a legderekabb ember hármajuk
1228       6   |                   ha mához egy hétre azt a pár forintot elküldik kegyelmetek
1229       6   |                 házához, aki idevezette, a másik héten ott leszek Várad
1230       6   |                  leszek Várad alatt mind a tizenhét zászlóaljammal.~–
1231       6   |             kegyelmed nem talál eljönni?~A rabló végigmérte büszke
1232       6   |            végigmérte büszke tekintettel a kvártélymestert.~– Hát országcsalónak
1233       6   |         hivatkozó mozdulattal vonatkozék a másik két úrra.~– Itt már
1234       6   |                 megfordult, s elnyargalt a sötétségben. A három úr
1235       6   |                elnyargalt a sötétségben. A három úr újra visszavezetteté
1236       6   |          Ladányba.~– Csodálatos ember ez a Kökényesdi – szólt Raining,
1237       6   |                 volt neki összeköttetése a francia és angol udvarokkal?~–
1238       6   |                 hallotta hírét.~– Hát az a sok kincs, amikről beszélt?~–
1239       6   |             magát kegyelmednek.~– Hát az a sok puszta vár, a tizenhét
1240       6   |                 Hát az a sok puszta vár, a tizenhét zászlóalj zsivány
1241       6   |             tizenhét zászlóalj zsivány s a hírneves csaták?~– Mind
1242       6   |                  hírneves csaták?~– Mind a kegyelmed épületére gondolta
1243       6   |             azokat, hogy bámuljon rajta. A zsivány sem bolond, hogy
1244       6   |                 zsivány sem bolond, hogy a puszta várban lakjék, hanem
1245       6   |             várban lakjék, hanem benn él a faluban, miként úri maga
1246       6   |               maga Kökényesdi uram, s az a tizenhét zászlóalj alig
1247       6   |                  Azért egyezett hát bele a tizenhétszáz tallérba oly
1248       6   |                    Hiszen abból sem ád ő a legényeinek egy batkát is,
1249       6   |                  is, hanem utasítja őket a legális prédára.~– Tehát
1250       6   |                 legális prédára.~– Tehát a megveendő puszta ország
1251       6   |                 óta.~Raining megcsóválta a fejét, s hazáig morgott
1252       6   |                 megküldték Kökényesdinek a kialkudott pénzt. Raining
1253       6   |                   hogy az ember elfeledi a határidőt, nem restellte
1254       6   |                 Ott állt Kökényesdi uram a szérűskertben, s fogait
1255       6   |              napot, gazda! – köszönte be a szállásmester.~– Ha jó,
1256       6   |              ismer kend engemet?~– Ismer a szélvész.~– Hát nem emlékezik,
1257       6   |                 nem emlékezik, mit ígért a barátfai vendégfogadón?~–
1258       6   |                  ne tréfáljon kend, mert a határidő itt van!~– Miféle
1259       6   |                jelenni Várad alatt azzal a tizenhétszáz lovassal!~–
1260       6   |                  lovassal!~– Ha csak ezt a hat bérest fel nem ültetem
1261       6   |              bérest fel nem ültetem erre a hat tinóra.~– No, szépen
1262       6   |                szobájába belépett, azzal a szóval, hogy: no, minket
1263       6   |            alkonyat után az idő –, körül a vidéken nagy csendesség,
1264       6   |            vidéken nagy csendesség, csak a váraljai mecsettornyokból
1265       6   |     mecsettornyokból felelget egyik imám a másiknak, s a temetőkből
1266       6   |                 egyik imám a másiknak, s a temetőkből egyik komondor
1267       6   |                temetőkből egyik komondor a másiknak; alig lehet egymástól
1268       6   |       megkülönböztetni, melyik üvöltött.~A bástyákon nagy lustán jár-kel
1269       6   |              jár-kel egypár turbános őr, a palánk kapuja felett egy
1270       6   |                 látszik, ki odakönyökölt a párkányzatra, hosszú puskáját
1271       6   |                 háromlépésnyiről, miután a puska maga harmadfél öl
1272       6   |              olyanformán használható, ha a végit le lehet valamire
1273       6   |                 az ember ki ne lője vele a saját két szemét.~A tatár
1274       6   |                 vele a saját két szemét.~A tatár őr kerekre nyílt szemekkel
1275       6   |           kerekre nyílt szemekkel néz ki a sötét éjszakába, lesve,
1276       6   |               abban az irányban, amelybe a puskájával céloz, s fújva
1277       6   |         puskájával céloz, s fújva erősen a kanócot, hogy el ne alugyék.
1278       6   |                valami lovas alakot látna a város felé közeledni.~Az
1279       6   |          közeledőt szó nélkül agyonlőni.~A tatár csak arra várt, hogy
1280       6   |               jöjjön, akkor végigfekteté a kapu párkányán hosszú puskáját,
1281       6   |              elkezde célozni vele.~Hanem a közeledő oly különösen ült
1282       6   |               közeledő oly különösen ült a lovon, ahogy csak magyar
1283       6   |                mormogá magában tusakodva a tatár, amint hasztalan célozgatott,
1284       6   |          célozgatott, mert mire felfútta a kanócot, már megint nem
1285       6   |                  már megint nem ott volt a csikós, amerre a puska vége
1286       6   |                ott volt a csikós, amerre a puska vége állt. – Hogy
1287       6   |                  puska vége állt. – Hogy a pokolnak mind a hetvenhétezer
1288       6   |                     Hogy a pokolnak mind a hetvenhétezer pitvarába
1289       6   |                 eközben lassankint egész a kapuig jött.~– Ne jöjj már
1290       6   |                 már közelebb – kiálta rá a tatár –, mert rád se lőhetek.~–
1291       6   |                ne tartsd olyan közel azt a puskát, mert túllősz rajtam.~
1292       6   |             puskát, mert túllősz rajtam.~A csikósban Kökényesdire ismerünk,
1293       6   |              táncolást kezdett elkövetni a ló, hogy most már igazán
1294       6   |              igazán nem tudott rácélozni a tatár.~– Egy levelet hoztam
1295       6   |              levelet hoztam Haly basának a lippai defterdártól – szólt
1296       6   |              lippai defterdártól – szólt a csikós, azalatt míg lova
1297       6   |            ficánkolt, előkeresve valamit a ködmöne zsebéből. – Vedd
1298       6   |                  be nem akarsz ereszteni a kapun.~– No, hát hajítsd
1299       6   |         pergamengöngyöleget, s felhajítá a kapupárkányra. A tatár a
1300       6   |               felhajítá a kapupárkányra. A tatár a hajított tárgy után
1301       6   |                 a kapupárkányra. A tatár a hajított tárgy után nézve,
1302       6   |               nézve, nem látta meg, hogy a csikós azzal egyszerre hosszú
1303       6   |                 s csak akkor vette észre a tréfát, midőn a csikós rárántva
1304       6   |              vette észre a tréfát, midőn a csikós rárántva a hurkot,
1305       6   |                  midőn a csikós rárántva a hurkot, azt dereka körül
1306       6   |               ezzel hirtelen megfordult, a pányvát a lova szügye körül
1307       6   |           hirtelen megfordult, a pányvát a lova szügye körül kanyarítá,
1308       6   |                 elkezdett vele vágtatni.~A tatár természetesen egy
1309       6   |                 egy perc alatt lenn volt a kapu tetejéről, puskástul,
1310       6   |                  derekára levén hurkolva a pányva, elébb leesett az
1311       6   |                  perc alatt felrántatott a partra, s vitetett villámsebesen
1312       6   |                tüskön, bokron keresztül.~A tatár, kit még ilyen forsponton
1313       6   |                rémséges zajra felriadtak a palánk többi őrei, s meglátva,
1314       6   |                  lóra kaptak, s kirontva a kapun, utánaeredtek, számra
1315       6   |     füttyentésére ötven fickó ugrott elő a rekettyésből, gyors paripákon,
1316       6   |                  kezökben, s közrekapták a meglódult törököt.~Azok
1317       6   |            tudtak futni, s nem szeretvén a csákányt, a kapuig meg sem
1318       6   |                nem szeretvén a csákányt, a kapuig meg sem álltak, azon
1319       6   |                  ütének, hogy itt vannak a Kökényesdi rablói, kik az
1320       6   |                rohammal keresztülugratva a baromállás árkán, kiszakasztának
1321       6   |             kiszakasztának egy jó csomót a gulyákból, s terelték maguk
1322       6   |                  szpáhi, s üldözőbe vevé a vakmerő kalandorokat. Azok
1323       6   |                  ezer lépésnyire haladva a Körös mellett, szembeálltak
1324       6   |              szembeálltak üldözőikkel, s a szpáhik tapasztalni kezdék
1325       6   |               szpáhik tapasztalni kezdék a támadt viadalban, hogy elleneik,
1326       6   |             öt-hatszázra felszaporodnak; a füzesből, a nádasból, a
1327       6   |              felszaporodnak; a füzesből, a nádasból, a sötétben szüntelen
1328       6   |                  a füzesből, a nádasból, a sötétben szüntelen új meg
1329       6   |               elő társaik segélyére, míg a várból szinte tízével, húszával
1330       6   |                 húszával nyomakodnak elő a törökök, a szpáhikat szaporítani,
1331       6   |               nyomakodnak elő a törökök, a szpáhikat szaporítani, s
1332       6   |              őrség nagyobb része kitódul a síkra Kökényesdi portyásait
1333       6   |                megzendül minden oldalról a harci riadó, s ahonnan senki
1334       6   |                 ahonnan senki sem várta, a Körös túlsó oldaláról előrontanak
1335       6   |              túlsó oldaláról előrontanak a báródsági nemesség bandériumai,
1336       6   |           bandériumai, keresztülúsztatva a vízen, míg Váradolaszi felől
1337       6   |           pörgése közt jő Rákóczi László a szatmári gyalogsággal.~–
1338       6   |              kiált az ifjú, kezébe kapva a zászlót, s az első, ki az
1339       6   |              ostromhágcsóra lép, ő maga. A felriadt őrség a levegőbe
1340       6   |                 ő maga. A felriadt őrség a levegőbe lődözi fegyvereit,
1341       6   |                  fegyvereit, s odahagyva a palánkot, tódul a várnak.~
1342       6   |              odahagyva a palánkot, tódul a várnak.~Rákóczi elébb benn
1343       6   |                   Rákóczi elébb benn van a városban, mint a szpáhik,
1344       6   |                benn van a városban, mint a szpáhik, kik Kökényesdivel
1345       6   |          Kökényesdivel harcoltak, s most a támadt zajra menekülni akartak
1346       6   |                  zajra menekülni akartak a városon keresztül vissza
1347       6   |                 városon keresztül vissza a várba, s éppen szembe jutnak
1348       6   |                ugyanazon pillanatban ért a város kapujához, s ott megrekedve
1349       6   |              kapujához, s ott megrekedve a kapu előtt, mindkét fél
1350       6   |                 elkeseredetten törekedik a kapukat elfoglalni, mely
1351       6   |                 perc alatt összebomlanak a csapatok, egy őrült tömkeleggé
1352       6   |              őrült tömkeleggé válva, hol a küzdők csak a kiáltásokról
1353       6   |                 válva, hol a küzdők csak a kiáltásokról ismernek egymásra,
1354       6   |           egyszerre kavarogva lobban fel a város közepén egy magas
1355       6   |                  tűzoszlop, megvilágítva a küzdők arcait. Kökényesdinek
1356       6   |            arcait. Kökényesdinek jött az a jó gondolatja, hogy egy
1357       6   |               láthassa az ember egymást.~A rémvilágnál egyszerre megpillantják
1358       6   |                  egyszerre megpillantják a szpáhik, hogy Rákóczi gyalogsága
1359       6   |                egy oldalon keresztültört a palánkon, s a Szűz Máriás
1360       6   |              keresztültört a palánkon, s a Szűz Máriás lobogót egy
1361       6   |          hajdúlegény éppen akkor tűzi ki a keleti kapu fölé.~– Ez a
1362       6   |                 a keleti kapu fölé.~– Ez a halál napja! – kiált kétségbeesve
1363       6   |              napja! – kiált kétségbeesve a szpáhik agája (Dicsértessék
1364       6   |       Dicsértessék az, ki soha nem látja a halált!), azzal elveti kardja
1365       6   |                hüvelyét, s egyedül állva a kapuban, addig harcol kétségbeesve,
1366       6   |                 kétségbeesve, míg társai a városba menekülnek, s ő
1367       6   |               sebektől elborítva elesik. A magyarság nyomban tódul
1368       6   |                  magyarság nyomban tódul a kapukon át a futó szpáhik
1369       6   |               nyomban tódul a kapukon át a futó szpáhik után.~A vár
1370       6   |                  át a futó szpáhik után.~A vár felől új kiáltás hangzik
1371       6   |                  válogatott testőreivel, a délceg jancsárokkal, a célbalövő
1372       6   |                   a délceg jancsárokkal, a célbalövő szarácsiakkal,
1373       6   |      szarácsiakkal, kik ellövik golyóval a felvetett tallért, s a harcedzett
1374       6   |          golyóval a felvetett tallért, s a harcedzett mamelukokkal,
1375       6   |                 ülve, nagy vörös arca ég a düh miatt, előtte viszi
1376       6   |                  düh miatt, előtte viszi a jelhordó a hármas lófarkat,
1377       6   |                  előtte viszi a jelhordó a hármas lófarkat, mellette
1378       6   |           hitetlen kutyák! Hát szűk volt a föld, hogy ide jöttetek
1379       6   |              árnyékára esküszöm, ma mind a pokolra küldelek, s tíz
1380       6   |            dühöng, lármáz, dúl-fúl egyre a basa, míg Topay az üldözés
1381       6   |            szétzavart embereit iparkodik a törökök tüzelése közepett
1382       6   |             rendbe szedni, egyik utcából a másikba nyargalva, s ha
1383       6   |           Kökényesdi zászlóaljainak csak a rablásra van gondjuk.~–
1384       6   |                 Száz arany annak, ki azt a kutyát lelövi! – ordít dühében
1385       6   |                  lelövi! – ordít dühében a basa, a szüntelen előkerülő
1386       6   |                    ordít dühében a basa, a szüntelen előkerülő Topayra
1387       6   |              szemembe!~Topay meghallotta a kiáltást, s nagy röviden
1388       6   |            röviden visszakiált:~– Láttam a hátadat Bánfihunyadon! 2~
1389       6   |             gúnyra elfutja az epe, kapja a buzogányát, s maga vágtat
1390       6   |                   oly döntő hatalom lett a csatában. A szűk utcában
1391       6   |                 hatalom lett a csatában. A szűk utcában megszorult
1392       6   |              veszté e szabályos rohamra. A szuronyos fegyver zavarba
1393       6   |          szuronyos fegyver zavarba hozta a vívókat, sem kard, sem dárda
1394       6   |                 kiálta Haly. – Siessetek a várba, húzzátok fel a hidat;
1395       6   |          Siessetek a várba, húzzátok fel a hidat; mi hadd vesszünk
1396       6   |                  hadd vesszünk itt, csak a vár maradjon meg.~De kísérői
1397       6   |               hozzá, leszúrta paripáját, a basa ijedten kapaszkodék
1398       6   |                 puszta harcvágy lelkesít a csatában, ki nem ügyel sem
1399       6   |               erőt adott; beleveti magát a futó ellenség tömkelegébe,
1400       6   |                  lesújtva, akik közte és a basa között elzárják az
1401       6   |               között elzárják az utat, s a török lekötve érzi kezeit
1402       6   |                 által.~Végre el van érve a híd, mely, cölöpökre verve,
1403       6   |                   mely, cölöpökre verve, a mély sáncokon keresztül
1404       6   |                  mély sáncokon keresztül a várba vezet, s melynek a
1405       6   |                 a várba vezet, s melynek a kapu előtti része vaspántokkal
1406       6   |                láncokkal volt felhúzható a torony kapujába, melynek
1407       6   |             Magyar és török egyszerre ér a hídra, úgy össze vannak
1408       6   |                 egy összevert tömkelegét a turbánoknak, sisakoknak,
1409       6   |                kardok villogó erdejével: a Szűz Máriás lobogót a félholdas
1410       6   |         erdejével: a Szűz Máriás lobogót a félholdas lófark mellett.~
1411       6   |                félholdas lófark mellett.~A várkapu alól két hosszú,
1412       6   |                 fontos csatakígyó tátong a hídra, láncos golyókkal
1413       6   |             vagdalt szegekkel töltve, de a komparadzsik nem merik használni
1414       6   |          céloznak, éppen annyi mindenütt a török, mint a magyar, magán
1415       6   |                  mindenütt a török, mint a magyar, magán a hídon ember
1416       6   |              török, mint a magyar, magán a hídon ember ember ellen
1417       6   |                ellen küzd. Rákóczi éppen a három lófark jelhordójával
1418       6   |                  harcol, bal kézzel mind a kettő a lobogó nyelét fogja,
1419       6   |                  bal kézzel mind a kettő a lobogó nyelét fogja, egymástól
1420       6   |                  Haly basa hátrafordulva a tétlenül veszteglő komparadzsikra. –
1421       6   |                   Ne törődjetek vele, ha a golyó annyi muzulmánt hord
1422       6   |                engemet is! Söpörjétek le a hidat! Az élet olcsó, a
1423       6   |                  a hidat! Az élet olcsó, a paradicsom drága!~De a tüzérek
1424       6   |                   a paradicsom drága!~De a tüzérek átallanak társaik
1425       6   |           társaik közé lőni, amidőn Haly a két bakót küldi rájuk a
1426       6   |                  a két bakót küldi rájuk a paranccsal, akkor a magasba
1427       6   |                rájuk a paranccsal, akkor a magasba irányozzák ágyúikat,
1428       6   |           magasba irányozzák ágyúikat, s a levegőbe lőnek.~A hídon
1429       6   |            ágyúikat, s a levegőbe lőnek.~A hídon makacsul foly a viadal,
1430       6   |             lőnek.~A hídon makacsul foly a viadal, a jancsárok a karfáknak
1431       6   |                  makacsul foly a viadal, a jancsárok a karfáknak vetették
1432       6   |               foly a viadal, a jancsárok a karfáknak vetették hátaikat,
1433       6   |           helyökből, meztelen karjaikban a széles pallosok, mint egy
1434       6   |             kaszabörtön, tépik rongyokká a közükbe jövőt. Ekkor egy
1435       6   |           drabantnak az jut eszébe, hogy a hídlábakon felkapaszkodva,
1436       6   |               hídlábakon felkapaszkodva, a jancsárokat elűzze a karfáktól;
1437       6   |     felkapaszkodva, a jancsárokat elűzze a karfáktól; tízen, húszan
1438       6   |               húszan már felkapaszkodtak a hevederre, midőn a karfa
1439       6   |       felkapaszkodtak a hevederre, midőn a karfa egyszerre leszakad
1440       6   |                 s jancsárok és drabantok a mély vízárokba esnek, még
1441       6   |                 egy-egy turbános fő, azt a hídlábakon álló németek
1442       6   |              keresztül hellebárdjaikkal.~A két viaskodó bajnok ezalatt
1443       6   |                  viaskodó bajnok ezalatt a híd közepén már szinte kifáradt
1444       6   |              közepén már szinte kifáradt a tusában, kardja mindkettőnek
1445       6   |               mindkét kézzel megragadták a vitatott zászlónyelet, s
1446       6   |          csavargatják elkeserült dühvel.~A török zászlótartó ekkor
1447       6   |             alatta felágaskodni, úgyhogy a török fél testtel magasabban
1448       6   |                 fölött, s vagy kiveti őt a nyeregből, vagy kitekeri
1449       6   |         nyeregből, vagy kitekeri kezéből a lobogót.~E pillanatban fenn
1450       6   |              lobogót.~E pillanatban fenn a torony párkányzatán egy
1451       6   |                meg, sötét hajzata repked a szélben, arcát az égés fénye
1452       6   |              tégedet, László! – kiált le a hölgy a torony ormáról,
1453       6   |               László! – kiált le a hölgy a torony ormáról, s az ifjú
1454       6   |             ormáról, s az ifjú meghallva a magasból, mintegy a mennyből
1455       6   |            meghallva a magasból, mintegy a mennyből érkező hangot,
1456       6   |               szívébe, karjaiba, s amint a török zászlótartó felágaskodtatá
1457       6   |             egyszerre elbocsátja Rákóczi a zászlónyelet, s mindkét
1458       6   |                mindkét kézzel megragadva a hortyogó mén zabláját, azt
1459       6   |            taszítja urastul, zászlóstul, a karfákon keresztül a mély
1460       6   |         zászlóstul, a karfákon keresztül a mély sáncárokba.~– Nincs
1461       6   |              László! Kedvesem! – hangzik a kiáltás a magasból; az ifjú
1462       6   |            Kedvesem! – hangzik a kiáltás a magasból; az ifjú tíz férfi
1463       6   |             lovat lőttek már ki alóla, s a harmadik kard villog kezében.
1464       6   |                 kard villog kezében. Már a felvonóhídon áll, kedvese
1465       6   |           bajnokot, s az célja küszöbén, a már szinte elfoglalt vár
1466       6   |         szívszaggató sikoltás hangzik, s a torony magasából egy fehér
1467       6   |                  egy fehér alak hull alá a hídra; a szép menyasszony
1468       6   |             fehér alak hull alá a hídra; a szép menyasszony az, ki
1469       6   |                  szép menyasszony az, ki a tízölnyi magasból kedvese
1470       6   |                basának rögtön felvonatni a hidat, s megmenteni a várat
1471       6   |         felvonatni a hidat, s megmenteni a várat és seregei maradványát.~
1472       6   |          szamarat, nem kímélt mást, mint a lovakat, s midőn ki volt
1473       6   |              tizenkét helyen felgyújtatá a favárost, melyet félóra
1474       6   |             melyet félóra alatt elboríta a láng, hogy az egész egy
1475       6   |            máglya gyanánt égett, melyről a támadó szél keresztülcsapta
1476       6   |                 keresztülcsapta az árkon a füstöt és lángot a várba.~–
1477       6   |                 árkon a füstöt és lángot a várba.~– Nyelhet füstöt
1478       6   |               Kökényesdi, elgyönyörködve a pompás égésen.~*~Rákóczi
1479       6   |               kedvesével együtt elvitték a rékasi sírboltba, s ott
1480       7   |                                     VII. A szentkúti barát~Kolozsvártól
1481       7   |                  ahol bőven megférhetett a minden oldalról összegyűlt
1482       7   |              nyáron el volt apadva, csak a tavasz és ősz bizonyos napjain
1483       7   |      ideseregleni legtávolabb vidékekről a szenvedő emberiség, sánta,
1484       7   |        lélekbetegek, gyermektelen nők, s a természet ura csodaerőt
1485       7   |            természet ura csodaerőt adott a vizeknek, a szenvedők mankó
1486       7   |              csodaerőt adott a vizeknek, a szenvedők mankó nélkül,
1487       7   |               testben kiépülve hagyák el a boldog forrást. Ott lehete
1488       7   |                forrást. Ott lehete látni a templom falaira felakasztott
1489       7   |                 arany-, ezüstékszereket, a szent kút iránti hálából.~
1490       7   |              számára volt készen tartva, a köznép künn az udvaron sátrak
1491       7   |               kert volt rendezve, melyet a jámbor szerzetesek mindig
1492       7   |                jámbor szerzetesek mindig a legnagyobb díszben tartottak;
1493       7   |             tartottak; még maig is látni a begyepesedett környéken
1494       7   |               egy szerzetes atya élt még a szentkúti konventből, kit
1495       7   |                szentkúti konventből, kit a köznyelv egyszerűen Gergely
1496       7   |                mint az egész gyülekezet.~A szent kút forrásának alkalmával
1497       7   |             alkalmával tárva-nyitva állt a jó barát pincéje és éléstára
1498       7   |                 abból semmit sem tett el a másikra, s amit a gazdagok
1499       7   |                tett el a másikra, s amit a gazdagok fizettek neki,
1500       7   |              fizettek neki, abból jutott a szegényeknek; ha pedig valami