Fezejet

1      14| feledteti, az anyai élet közelgő öröme.~Ott ül alkonyatkor
2      21| úgy tetszék neki, mintha közelgő lépteket hallana belülről,
3      27|    kérdé kétségbeeséshez közelgő ijedséggel Béldiné.~– Soha! –
4      33| ezredével, s elfogadta a közelgő ellenséggel a harcot. Mi